Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-24 / 95. szám

1993. április 24., szombat GAZDASÁG »ÚJSÁG 5 A tulajdonos logikája Az eladósodás csapdája Inflációs érzéki csalódások Miből lesz „tizen", ha minden „húszon"? A politikai rendszerváltás­sal szinte egyidőben kezdő­dött meg a gazdasági rend­szerváltás, amelynek egyik legnagyobb lélegzetű vállal­kozása az állami vagyon pri­vatizálása. Kedvezményes hi­teleket vehetnek fel azok, akik saját erejükből, önmaguk sze­retnének vállalkozóvá lenni; munkahelyi kollektívák dönt­hetnek úgy, hogy megvásárol­ják üzemük egy bizonyos tu­lajdoni hányadát; vagy maga a vállalatvezetés is felléphet vevőként. A módszer nem új, hiszen ezeket az eljárásokat sok-sok éve alkalmazzák nyugaton is, ahol nem az állami vagyon magánkézbe adására, hanem a tulajdonosi kör kiszélesíté­sére használják. Az eljárás kulcsa a bankok kezében van: a hitel az az eszköz, amelynek segítségével az új tulajdonos beléphet a vállalkozók körébe és a régi tulajdonos hozzájut­hat a pénzéhez. A nyugati szakkifejezés a lehető legpon­Párizs - A következő két év­tizedben várhatóan világ­szerte megkétszereződik a külföldi utazásra induló turis­ták száma - állítja az Idegen- forgalmi Világszervezet (WTO). A szervezet előrejel­zése szerint 2010-ben már 935 millióan töltik külföldön a szabadságukat. Szemben az 1950-es 25 millióval, tavaly­előtt 456 millió külföldi turis­tát számoltak össze. Negyven százalékuk Franciaországba, az Egyesült Államokba, Spa­tosabban fejezi ki a módszer tartalmát: nagy adóssághá­nyadú tulajdonos-váltásnak nevezi ezt a folyamatot. A nagy adósság az, ami ép­pen az ilyen vállalkozások Achilles-sarkává válhat, hi­szen megeshet, hogy az üzleti tervek elkészítésekor az új tu­lajdonosok nem veszik kel­lően figyelembe a törlesztési terheket. Ezekben az esetek­ben ugyanis a bankok meg­elégszenek az alacsony tőke­hányaddal s a hitelhez páro­suló kamatkedvezmények könnyen kísértésbe vihetnek vállalkozó szellemű munka- vállalót, vezetőt egyaránt. Úgy gondolhatják, hogy majd a bevételekből, a válla­lati nyereségből. törleszteni tudják a hiteleket. Pedig a gyakorlat ennél bonyolultabb. Ä munkavállalói, vagy a me­nedzsment-kivásárlásos mód­szert általában azoknál a cé­geknél teszik lehetővé a tulaj­donosok, ahol nincs minden rendben az üzem szénája kö­Röviden nyolországba, Olaszországba és Magyarországra látogatott. Varsó - Lódzban csütörtökön megnyílt az Interchristiana 93 nemzetközi kegyszer-vásár. A több mint 60 lengyel és kül­földi kiállító kegyszereken kí­vül a műemlékek védelméhez és biztosításához szükséges rül. Ezekben a gyárakban tő­keinjekcióra volna szükség a talpon maradáshoz, nem pe­dig tőkekivonásra az adósság törlesztéséhez. A munkavállalói tulajdon- szerzésre általában ott kínál­nak lehetőséget, ahol ez lát­szik az utolsó szalmaszálnak a veszélyeztetett munkahelyek megmentésére. Pedig egy-egy cég helyzetét - akárki is a tu­lajdonos - csak a racionális gazdálkodás mentheti meg, a kemény kéz, amely ha kell visszafogja a termelést, fel­számolja a munkahelyek egy részét, vagy éppen a béreket csökkenti. Ha ezt valamilyen okból nem meri, vagy nem tudja megtenni a vezetés - zsákutcába kerülhet az üzem. Hiába, tudomásul kell venni: a tulajdonosi létnek is megvan a maga logikája, amit nem lehet nem betartani akkor sem, ha a tulajdonos maga a vállalkozó. Bácskai Tamás Ferenczy Europress eszközöket, templomi búto­rokat, vallási tárgyú könyve­ket, audio- és videokazettá­kat, hanglemezeket vonultat fel. Peking - A kínai kormány napokon belül megszünteti különleges státuszát annak a többszáz elkerített területnek, amelyet a hatalmas ország körzeti hatóságai különleges gazdasági övezetnek minősí­tettek anélkül, hogy erre a központi vezetés engedélyét megkapták volna. A hivatalosan közölt statisz­tikai adatok közül a lakosság a legkevésbé az infláció, illetve a fogyasztói árindex számai­nak hisz. 1992-ben a fogyasztói árak átlagosan 23 százalékkal nö­vekedtek az előző évhez ké­pest, idén januárban és febru­árban azonban a tavalyi, vi­szonylag lassabb árnövekedés felgyorsult. Megszűnt a 0 kul­csos ÁFA, ami elsősorban az élelmiszereket drágította meg, de a tapasztalatok szerint nemcsak a forgalmi adó 6%-os többletével. A „bűnös" a ko­rábbi áremelés: megdrágult az energia, a szállítás, számos alapanyag, s ennek hatása a feldolgozott élelmiszerek árá­ban néhány hónapos késésssel érvényesül. Az érzékelt drá­gulás ebben a körben tehát ko­rántsem szubjektív, hanem nagyon is objektív okokra ve­zethető vissza. A lakosság ár-érzékelésében azonban más tényezőknek is szerepük van. A statisztika ugyanis mindig átlagokat mér, amelyeket nemcsak az összlakosságra, hanem az ezen belül kialakított főbb ré­tegekre vonatkoztat: az aktív háztartásokra, akiket az eltar­tott gyermekek száma is ter­hel, éppúgy, mint az inaktív, zömében csak nyugdíjasokból álló családokra. Ä rétegen- kénti fogyasztói árindexről így teljes joggal mondja egy alacsony nyugdíjjal rendel­kező, vagy egy többgyerme­kes családanya, hogy az ő kasszájukra nem érvényesek a statisztikusok számai, mert szerinte a kiadásaik árindexe 1992-ben jóval magasabb volt az átlagos 123 százaléknál. Más okai is vannak az inflá­ciós érzéki csalódásoknak. Az egyik, hogy az átlagon belül a tartós fogyasztási cikkek ára éves szinten csak 14,3 száza­lékkal, míg a mindenki által fogyasztott háztartási ener­giáé 43,2 százalékkal nőtt. Ez utóbbi jobban érzékelhető minden családi költségvetés­ben. 1993 januárjában a fogyasz­tói árak már átlagosan 25,9 százalékkal haladták meg az 1992. januári árszintet, csak­hogy ezen belül az élelmisze­rárak egy év alatt 36,4%-kal emelekdtek, s még e csopor­ton belül is volt számottevő szóródás. A háziasszonyokat kevéssé vigasztalja az a tény, hogy idén januárban a ruház­kodási cikkek ára átlagban „csak" 18,3%-kal, a tartós fo­gyasztási termékeké pedig 11,9%-kal volt magasabb az egy évvel ezelőttinél. Ók csak azt látják, hogy a közértben, a piacon az idén megint jóval keveskebbet adnak a koszt­pénzért, mint ahogyan az „inf­láció-jósok" megígérték. Csak az OTP-ben elhelye­zett tartalék pénzecske kamat­lába annyi, mint amennyire a statisztikusok jelentéséből kö­vetkeztetni lehet. Nyitrai Ferencné Ferenczy Europress Megdrágul a hitel? Szabó Iván pénzügyminisz­ter pénteken Londonba uta­zott. Részt vesz az Európai Új­jáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves közgyűlésén. Ezt követően április 28-án Lon­donból Washingtonba utazik a Nemzetközi Valutaalap Közbülső Bizottságának és a Világbank Fejlesztési Bizott­ságának ülésére. Szabó Iván elutazása előtti sajtótájékoztatón elmondotta, hogy az EBRD közgyűlésén várhatóan beszédet mond, és londoni tartózkodása során ta­lálkozik a bank vezetőivel. Kétoldalú tárgyalásokat foly­tat Jacques Attalival, az EBRD elnökével. Washingtonban az IMF és a Világbank vezetőivel tárgyal. A legfontosabb téma hazánk és az IMF közötti há­roméves szerződés folytatá­sának feltételei. Hangsú­lyozta: mindenképpen tisztes­séges megállapodásra törek­szik. Amennyiben mégsem jönne létre egyetértés, akkor a magyar kormánynak vállalni kell, hogy drágábban jut majd hitelhez külföldön. Szabó Iván reményét fejezte ki, hogy a tárgyalásokon kia­lakul az elvi egyetértés. A megbeszélések kritikus pontja az 1994-1996-os évekre kidol­gozott költségvetési konszoli­dációs program. A vita fő té­mája az lesz, miképpen csök­kenhet ezekben az években a költségvetés deficitje, és ho­gyan lehet visszaszorítani az állami szerepvállalást. E prog­ram az előkészítés során jelen­tősen módosult. (MTI) Alkalmatlan vagyonjegy Ingyen szerzett tulajdon - május 15-ig ,Messze vagyunk egymástól" Fórum a mezőgazdaságról A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 134,92 137,72 ausztrál dollár 61,51 62,75 belga frank (100) 264,25 268,91 dán korona 14,19 14,45 finn márka 15,64 16,04 francia frank 16,12 1,6,40 görög drachma (100) 39,91 40,75 holland forint 48,42 49,28 ír font 132,54 135,14 japán yen (100) 78,66 79,86 kanadai dollár 68,59 69,99 kuvaiti dinár 287,49 292,99 német márka 54,40 55,36 norvég korona 12,85 13,09 olasz líra (1000) 57,24 58,52 osztrák schilling (100) 773,45 787,05 portugál escudo (100) 58,63 59,73 spanyol peseta (100) 74,63 76,15 svájci frank 59,90 60,98 svéd korona 11,75 12,01 USA dollár 86,67 88,23 ECU (közös piac) 106,10 108,06 Az SZDSZ a gazdaságról A kamarai törvény előkészí­tését vitatta meg csütörtöki ta­lálkozóján Tolnay Lajos, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke és Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetsége el­nöke. A találkozón hangsú­lyozták: az SZDSZ továbbra is szükségesnek tartja a gazda­sági kamarákról Szóló törvény megalkotását. Az egyes rész­kérdésekben a két szervezet szakértői a törvénytervezet megismerése után egyeztetik álláspontjukat. A kamara gazdaságpolitikai téziseinek megvitatása során egyetértés alakult ki a jelen­legi gazdasági helyzet megíté­lésében, miszerint a teljesít­mény-csökkenés mérséklő­dése még nem jelenti a gazda­ság stabilizálódását. Egyetér­tettek abban is, hogy a gazda­ságpolitika központi feladata a gazdasági élénkülés feltéte­leinek biztosítása, a beruhá­zási tevékenységet elősegítő közgazdasági környezet kia­lakítása. A vagyonjegyet, mint spe­ciális értékpapírt 1988-ban ve­zették be. A vagyonjegy az akkori politikai viszonyokat tükröző sajátos „ösz­vér-konstrukció": tulajdonosa a tagsági jogokat nem gyako­rolhatja, pénzbefektetése ugyanakkor hitelviszonyt sem testesít meg, mivel a vagyon­jegy ellenében - előre megha­tározott visszafizetési kötele­zettség nélkül - csupán a vál­lalkozás nyereségétől függő osztalékra tarthat igényt. A vagyonjegy a gyakorlati ta­pasztalatok szerint keresetki­egészítésként funkcionál. Bár az azt létrehozó rendelet sze­rint a vagyonjegy után fize­tendő éves osztalékot az előző évben elért nyereséghez kell kötni, de ennek mértéke nem kötődik a vagyonjegy által megtestesített vagyonhá­nyadhoz, így az ezután kifi­zethető osztaléknak csak az Januárban a folyó fizetési mérlegben mintegy 130 millió dolláros hiány alakult ki - tá­jékoztatta Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alel- nöke az MTI-t. Elmondotta, hogy a keres­kedelmi mérlegben a deficit elérte a 200 millió dollárt. Az év első hónapjában az export 640 millió dollár, az import pedig 840 millió dollár értékű volt. A folyó fizetési mérleg­ben figyelemre méltó az úgy­nevezett viszonzatlan átutalá­sok tétele. E tétel tartalmazza az úgynevezett nem azonosít­ható exportbevételeket is. A viszonzatlan átutalásoknál az első hónapban 70 millió dollá­ros aktívum alakult ki, amely­nek egy részét mindenképpen figyelembe kell venni a keres­kedelmi mérlegben kimutatott hiány értékelésekor. Az MNB alelnöke szerint elért nyereség képezi felső ha­tárát. Különösen súlyos aggoda­lomra ad okot az, hogy az in­gyenes vagyonjegyeket elle­nérték nélkül bocsátják ki, s a kibocsátónak ezekre is bizo­nyos esetekben visszavásár­lási kötelezettsége van. A visszavásárlási kötelezettség gyakorlása során a kibocsátó vagyona kerül ellenértékként azok tulajdonába, akik az in­gyenes vagyonjegyet koráb­ban megkapták. A vagyonjegyet vásárló, vagy ingyenesen megkapó személyek nem szólhatnak bele a kibocsátó működésébe, irányításába, a stratégiai dön­tések meghozatalába, a kibo­csátó vezetőinek megválasz­tásába, a vagyonjegyek után járó osztalék mértékének megállapításába. Ebből adó­dóan nem alkalmas eredeti céljának elérésére: a dolgozók továbbra is gyors a működő tőke beáramlása. Tavaly egész évben pénzben 1,5 milliárd dollár értékű működő tőke jött az országba. Az év első hónap­jában további 120 millió dollár tőke folyt be. Igen figyelemre méltó fej­lemény, hogy kedvezően ala­kult a kamatmérleg. A múlt évben általában havonta 100 millió dolláros nettó kamatki­adása volt a Magyar Nemzeti Banknak és az éves nettó ka­matfizetés elérte az 1,2 milli­árd dollárt. Januárban a ka­matmérleg aktív lett, mégpe­dig 5 millió dollárral, vagyis több kamatot kapott az MNB mint amennyit fizetnie kellett. Ez elsősorban azzal magya­rázható, hogy csökkent a ka­matszint, és kisebb lett az or­szág nettó adóssága. Az idén várhatóan az éves kamatfize­tés nagysága egymilliárd dol­tulajdonosi érdekeltségének megteremtésére. Az utóbbi években lezajlott váltások során ma már kibo­csátható olyan értékpapír, amely a tagsági és tulajdonosi jogok tényleges biztosításával lehetővé teszi az üzletvitelbe történő beleszólást. — A vagyonjegy kibocsátá­sához nem fűződik semmiféle garanciális többletszabályo­zás, amelynek célja a befektető védelme lenne.- A kibocsátó a vásárolt vagyonjegy kibocsátásával sa­ját vagyonát korlátlanul emelheti még akkor is, ha ezt az emelést más jogszabályi rendelkezések tiltják. Ezért a kormány úgy hatá­rozott, hogy vagyonjegy 1993. május 15-ig bocsátható ki. A korábban kibocsátott vagyon­jegyek megszüntetéséről pe­dig törvényjavaslatot kell ki­dolgozni. lár körül alakul. (1990-ben a nettó kamatfizetés 1,4 milliárd dollár volt, 1991-ben 1,3 milli­árd dollár, 1992-ben pedig 1,2 milliárd dollárt tett ki.) Az MNB az eddigi számok alapján nem kívánja módosí­tani a folyó fizetési mérleg­előirányzatot. A pénzbeni működő tőke beáramlás vár­hatóan 1,2-1,5 milliárd dollárt ér el. A devizatartalék jelenleg 5,4 milliárd dollárt tesz ki, s a szintje jelentősen emelkedett az első hónapokban. A múlt év végén 4,4 milliárd deviza- tartalékkal rendelkezett az MNB. Tavaly azonban a tör­lesztés nagysága egész évben 3,1 milliárd dollár volt, míg összesen 2,2 milliárd dollár ér­tékű új hitelt vett fel a bank. A múlt évben jelentős előtörlesz­tésre is sor került, ez részben igénybe vette a devizatartalé­kokat. Négy megyét (Somogy, Zala, Baranya és Tolna) átfogó fórumot rendeztek a Földmű­velésügyi Minisztérium kez­deményezésére szerdán, Ka­posváron az agrártudományi egyetemen. A rendezvény té­mája volt a mezőgazdaság je­lenlegi helyzete, a tulajdonvi­szonyok rendezése, pénzügyi, finanszírozási kérdések és az ágazatot érintő törvények. Dr. Medgyasszay László, az FM politikai államtitkára azzal kezdte megnyitó beszédét, hogy „kicsit messze vagyunk egymástól", ha nem is fizikai értelemben. Nagyon sok fe­szültség van a falvakban, mondta az államtitkár. A tu­lajdonrendezés, az átalakulás sok helyen nem úgy zajlott le, ahogy azt annak idején elkép­zelték. Sokan kiforgatták, visszaéltek a törvény szavai­val. A válság jelei is jelentkez­nek a mezőgazdaságban, félő, hogy a tartalékokat feléljük mire a helyzet rendeződik. Hosszú távon, 10-15 éven belül a családi vállalkozások életképesek lesznek, sőt a me­zőgazdaság jelentős részét meghatározzák. Ebben sokat segíthetnek a most megalakult gazdakörök, mondta az állam­titkár. Dr. Lovásszy Csaba, az FM helyettes államtitkára a ké­szülő törvényekről tájékoz­tatta a jelenlévőket. Az élelmi­szer és a takarmány törvény már elkészült, az állategész­ségügyi, a növényegészségü­gyi törvények tervezetén még dolgoznak és hamarosan tár­gyalja az Országgyűlés a halá­szatról és a vadászatról szóló törvényeket is. Várhatóan nagy vitát vált majd ki a kép­viselők között a vadászati tör­vénynek az a része, hogy a vadászati jog a földtulajdon­hoz kötött vagy állami jog le­gyen. Az erdőtörvény utolsó simításait végzik a szakembe­rek, az még vitatott, hogy az erdőbirtokosság kérdése önálló törvényt képezzen-e. Lovásszy Csaba részletes tájé­koztatást adott a szövetkezeti törvény módosításáról és a földtörvényről. A szövetke­zeti törvény módosítása lehe­tőséget ad a tagoknak a jövő­ben is a kiválásra, amikor üz­letrészüket is magukkal vihe­tik. A földtörvény választ ad majd olyan kérdésekre is, hogy a külföldieknek lehet-e földtulajdona Magyarorszá­gon, mekkora lehet a földbir­tok maximum ami egy ember tulajdonában van, ki szerezhet Magyarországon termőföldtu­lajdont, lehet-e jelzálog a föld, és a bérleti szabályozás kérdé­sét is szabályozni kívánja. Dr. Szerdahelyi Péter he­lyettes államtitkár a mező- gazdaság pénzügyi kérdései­ről beszélt. Jelenleg a banki kamatok igen magasak és ez nehezíti a hitelfelvételt. A fi­nanszírozás egyik formája, hogy a minisztérium a kama­tok egyrészét átvállalja, a re­organizációs program kereté­ben pedig a piaci kamatok 70 százalékát vállalja magára a kormány. Felhívta a jelenlé­vők figyelmét arra, hogy a kü­lönböző alapítványokon ke­resztül is próbáljanak meg tő­kéhez jutni. Az Agrár Vállal­kozási Hitel Alapítvány már egy éve működik, öt kereske­delmi bankkal áll kapcsolat­ban. A kormány a mezőgaz­daság fejlesztésére hozta létre az Általános Hitel Garancia Alapítványt, amelyen keresz­tül 4 milliárd forintot lehet fordítani az ágazatra. Még ebben az évben bein­dul a vidéki parasztbank há­lózat is, amely elsősorban a kisgazdáknak nyújt majd se­gítséget. Szó esett még a köz­raktárhálózat kiépítéséről és a jelzálog bevezetéséről, amely lehetővé tenné a hosszútávra szóló kedvezményes hiteleket is. -mau­Az MNB tájékoztatója a pénzügyi helyzetről Kedvezően alakult a kamatmérleg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents