Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-21 / 92. szám

1993. április 21., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC MEPUJSAG 5 Nyilvános közgyűlés A Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara 1993. április 22-én 14 órakor köz­gyűlést tart Szekszárdon, a Vállalkozók Háza II. emele­tén. A kamara munkájáról, idei terveiről szóló beszámo­lót követően a kamarai tör­vényről és annak a cégeket érintő várható hatásairól lesz szó, majd dr. Schagrin Tamás, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium helyet­tes államtitkára tart általá­nos gazdaságpolitikai tájé­koztatót. Tekintettel arra, hogy a közeljövőben hatályba lépő kamarai törvény minden gazdálkodó szervezetet érint, a rendezvényre vala­mennyi érdeklődő vállalat, társaság és vállalkozás kép­viselőjét várjuk. Magyar nap Grazban és Eszéken A grazi vásár ideje alatt, május 3-án, illetve az eszéki újjáépítési kiállítás ideje alatt, május 5-én Magyar Napot szervezünk. A ren­dezvény alatt üzletember-ta­lálkozókra is sor kerül. Részvételi szándékukat a kereslet, illetve kínálat meg­nevezésével még néhány napig jelezhetik a kamará­ban. Üzleti szeminárium Május végén 4 napos üz­leti szemináriumot rende­zünk stájer szakemberek ve­zetésével Szekszárdon. Té­mái között szerepelnek glo­bális gazdaságpolitikai kér­dések (pl. az állam szerepe a gazdaságban), üzemgazda­sági problémák (pl. konku­rencia, ár, reklám), vállalati mutatók (pl. Cash Flow, jö­vedelmezőség, mérleg), a sikeres menedzsment „tit­kai" stb. Német nyelvtudás nem szükséges, de a néme­tül tudó résztvevők részére a program egy grazi tanul- mányúttal zárul. Előzetes je­lentkezésüket várjuk a ka­marában. Kiállítások Ljubjanában és Szentpéterváron A Szlovéniában érdekelt cégek figyelmébe ajánljuk az 1993. június 21-26. között tartandó ljubljanai „Ipari kooperáció" kiállítást (fém-, fa-, gép-, elektrotechnikai ipar, informatika és automa- tizáció). Oroszországban, Szentpé­terváron magyar fogyasztási termékek és iparcikkek be­mutatója lesz 1993. június 22-27. között. A rendezvény része egy nemzetközi kiállí­tásnak, ezért lehetőséget nyújt régión túli kapcsola­tok felvételére is. Régi kereskedőből kezdő vállalkozó Árubeszerzés Ausztriából Ausztriában a Metró nagykereskedelmi áruházakban magyar kereskedők - magánkereskedői igazolványuk felmutatásával - nagykereskedelmi áron vásárolhatnak, természetesen valutáért. Magánkereskedők Magyarországra az üzletkörükbe tar­tozó árut kereskedelmi mennyiségben is behozhatnak, a vámolás a kereskedelmi tarifa rendelkezései alapján törté­nik. Kiutazás előtt érdemes informálódni a kereskedelmi vámtarifa mértékéről. A vámoláshoz a magánkereskedői igazolvány másolatát a Vám- és Pénzügyőrségnek le kell adni. A magánkereskedői igazolvány mellett vinni kell 1 db fényképet és a tagsági igazolványt, amelyben a tagsági díj befizetését igazolják. A metró igazolványt a Kereskedők Vállalkozók Tolna Megyei Kamarája Szekszárdon is elkészíti (cím: Szek- szárd, Kecskés F. u. 7.). Metró áruházak címlistája 2331 Wien-Vösendorf, Ortstrasse 23-37. 2103 Wien-Langertzersdorf, Weiner Strasse 176-196. 1110 Wien-Simmering, Landwehrstrasse 6. 4020 Linz, Franzonsnhausweg 1. 8054 Graz, Weblinger Strasse 41. 6040 Innsbruck-Rum, Siemensstrasse 1. 5071 Salzburg, Wals-Himmelreich 168. 3107 St. Pölthen-Vienhofen, Dr. W. Steingötter str. 27. 6850 Dornhim, Josef-Ganahl-Strasse 5. Aki a megfordul a szek­szárdi Arany János utcai Dália áruházban, a húsospultnál ta­lálkozhat Bíró Márton főállású hentessel, aki kereskedelmi szakközépiskolát végzett, s 1972 óta áll a vásárlók szolgá­latára. — A mai húsárak mellett bi­zonyára nem könnyű feladat a pult túlsó oldalán állni. — A hentesnek igazi ke­reskedőnek kell lennie. Hússal foglalkozni - az én tapasztala­taim szerint - egy kicsit más, mint a többi áruval. Minde­nekelőtt jó fizikai erő kell hozzá, megbízható szakmai tudás, és ami még nagyon fon­tos: jó kapcsolatot kell kialakí­tani a vásárlókkal. Törődni kell a vevővel, ha érzi ezt a tö­rődést, visszajár majd vásá­rolni. Szívesen elbeszélgetek a kuncsaftokkal, meg szoktam kérdezni, mit akarnak főzni az áruból, tanácsot is szívesen adok, ha elfogadják. Annál is könnyebben tudok a húshoz elkészítési tanácsot adni, mi­vel szakács szakmám is van. — Gondolom, ez utóbbi is közrejátszott abban, hogy mosta­nában vállalkozásba fogott. — Szorgalmas vásárláto­gató vagyok, egy ilyen vásári séta alkalmával fogalmazó­dott meg bennem az ötlet, hogy egy kicsit változato­sabbá lehetne tenni az úgyne­vezett „pecsenyesor,, kínála­tát. Húsz éve hússal foglalko­zok, a sütés-főzéshez is értek, nem haboztam tovább. A standom most ott van a köz­ismert Nyilas mesteré mellett, és a megszokottól kicsit eltérő választékkal: heckkel, rántott borjúmájjal, hasábburgonyá­val vendégelem meg a vásár­látogatókat. A vállalkozás Ka- kasker néven működik, s amint azt a név is elárulja, ke­reskedelmi tevékenység is szerepel a „repertoárban", például nagybani vásárlás esetén házhozszállítás, csa- ládi-baráti-iskolai rendezvé­nyeken vendéglátás bonyolí­tása és szervezése. — Régi kereskedő és kezdő vállalkozó egy személyben. Mi­lyenek az első tapasztalatok? — Mindenki igyekszik megpróbálni, mire jut a saját erejéből. Biztos családi háttér áll mögöttem, s úgy gondol­tam, kipróbálom, mire vagyok képes. Természetesen egyik cél a jövedelmezőség, de a pénz nem minden. Inkább a lehetőség a csábító. vm Munka közben a Dáliában Májusi német szakvásárok 4- 6: Pirmansens - pirmansensi nemzetközi bőr-hét. 5- 12: Düsseldorf - a csomagológépek, csomagolóanya­gok és édesipari gépek nemzetközi vására. 11-15: München - IFAT nemzetközi hulladékeltávolítási szakvásár. 14.18: Köln - interzum - a bútorgyártáshoz, belsőépí­téshez és térkialakításhoz anyagot és eszközöket szállítók nemzetközi vására - kárpitosipari gépek. 19-22: Berlin - a tető-, fal- és hangszigeteléstechnika nemzetközi szakkiállítása. 19- 25: Hannover - az erdőgazdaság és fafeldolgozás vi­lágvására. 20- 23: Nürnberg - német terméskő-ülésszak. 25-27: Frankfurt - nemzetközi információs szakvásár. 25-28: Stuttgart - számítógéppel támogatott technoló­giák - nemzetközi szakvásár és alkalmazói kongresszus. Csődök, felszámolások márciusban Nem csökkent márciusban a felszámolási kérelmek száma februárhoz képest, a csődkérelmeké pedig egyne­gyedével növekedett. Ez álla­pítható meg a Fővárosi Bíró­ság legfrissebb adatai alapján. Márciusban 227 felszámolás iránti kérelem érkezett be, ezekből 32-t önként kezdemé­nyeztek. Mind az önkéntes, mind a hitelezők által beadott kérelmek nagy része - 30-40 százaléka - korlátolt felelős­ségű társaságra vonatkozik. Viszonylag alacsony, 10-15 százalék az állami vállalatok elleni kérelem. Márciusban mindössze két felszámolási el­járás fejeződött be, szemben a februári 205-tel. A februári helyzethez hozzátartozik, hogy csupán 6 eljárás volt ér­demi, a többi ügyviteli véget ért. Márciusban 43 csődeljárás iránti kérelmet nyújtottak be, túlnyomó részük kötelező csőd volt. Az esetek több mint fele itt is korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozott. A bíróság március során 102 csődeljárást lezárt. Ez közel annyi, mint februárban, ami­kor 90 eljárást fejeztek be. A márciusiakból 10 csőd zárult egyezséggel, 31 folytatódott felszámolási eljárással - ez utóbbiak csaknem fele az ál­lami vállalatokra vonatkozott. Tizennyolc esetben ügyviteli befejezést alkalmazott a bíró­ság. Egzisztencia-hitel és privatizáció Az Egzisztencia-hitel eddig is fontos szerepet töltött be a belföldi privatizáció ösztönzésében, illetőleg a vállalkozások finanszírozásában. A kormányzat arra számít, hogy az Egzisztencia-hitel feltéte­leinek javulásával ez a jövőben fokozot­tabban így lesz, A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint ez év márciusáig a Magyar Nem­zeti Bank összesen 12,5 milliárd forint re­finanszírozási hitelt nyújtott a kereske­delmi bankok közvetítésével a magyar vállalkozóknak. Ez azt is jelenti, hogy a hitelkonstrukció működésének első két éve alatt ennyivel, tehát 12,5 milliárd fo­rinttal csökkent a belföldi államadósság. Az önkormányzatokat megillető részlet- fizetés összege további 2,5 milliárd forint. Az Egzisztencia-hitel folyósításával 23 pénzintézet foglalkozik. A bankok eddig több mint ötezer hitelszerződést kötöttek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a be­fektetők többsége az E-hitel igénybevéte­lével tulajdonosi jogot szerzett, mindösz- sze a hitelszerződések egyharmada vo­natkozott a bérleti jog megszerzésére. Az Egzisztencia-hitellel vásárolt va­gyont a hitelfelvevők többsége - közel 70 százaléka - társasvállalkozási formában működteti. Figyelemre méltó tény, hogy a befektetők egyharmada a hitelfelvételt követően megváltoztatta a vállalkozás profilját. A hitelszerződések mintegy felét előprivatizációra kötötték, azaz a ke­reskedelmi szférában használták fel. To­vábbi 540 hitelszerződést kötöttek válla­lati tulajdonrész vásárlására. Az Egzisz­tencia-hitel egyre erősebben segíti a dol­gozói tulajdonszerzést, eddig 21 esetben folyósítottak hitelt a Munkavállalói Rész­tulajdonosi Program (MRP) megvalósítá­sára. Az Egzisztencia-hitel a kamatfeltétele­ket tekintve korábban is a legkedvezőbb hosszú lejáratú hitellehetőség volt, és a feltételek ez év márciusában tovább ja­vultak. Az Egzisztencia-hitel a mai ma­gyar pénzpiacon a legelőnyösebb hitel- felvételi lehetőség. A hitelnyújtás futa­mideje 15 év, ebből három év a türelmi idő. A türelmi idő alatt a tőketörlesztést nem, csak a hitel kamatait kell fizetni. Minimálisra csökkent a megkövetelt saját erő is, ami ötmillió forint hiteligényig 2 százalék, ötmillió forint felett 15 százalék. A sajáterős kötelezettség nemcsak kész­pénzzel, hanem kárpótlási jeggyel is tel­jesíthető. A privatizációs költséget azon­ban minden esetben készpénzben kell megfizetni. Vállalkozói tanácskozások Az Elitexpo Kereskedelmi és Idegenforgalmi Kft. a közel­jövőben két gazdasági témájú konferenciát rendez, az egyi­ket „Sikeresen vállalkozók, vállalkozások Magyarorszá­gon", a másikat „Bankok és vállalkozások" címmel. A tanácskozások céljáról, il­letve tematikájáról hétfőn saj­tótájékoztatót tartottak a szer­vezők. Zwack Péter, aki egyike az ország legsikere­sebb vállalkozóinak, elmon­dotta: a vállalkozók egy része jelenleg kényszervállalkozó, hiszen más lehetőség híján munkanélküli lenne. Ahhoz, hogy sikeressé válljanak, szükségük van példaképekre, s azoknak a módszereknek a megismerésére, amelyekkel eredmények érhetők el. Az áprüis 28-án Budapesten megrendezendő konferencián az ország legismertebb és leg­sikeresebb vállalkozói mutat­koznak be, elmondják sikereik történetét és azok titkait. A rendezvény felett Kádár Béla külgazdasági miniszter és Kovács István, a Vállalkozók Országos Szövetségének el­nöke vállalt védnökséget. Május 5-én kerül sor a „Bankok és vállalkozások" címmel megrendezencő kon­ferenciára, ahol elsősorban ar­ról lesz szó, hogy mennyire vállalkozásbarát a pénzügyi intézményrendszer; hogyan juthatnak pénzhez, tőkéhez a vállalkozók; hányféle vállal­kozásfejlesztő hitel áll rendel­kezésre; s mi a jelentősége a hitelkonszolidációs rendszer­nek. A szervezők arra számí­tanak, hogy a tanácskozáson részt vesznek az önkormány­zatok képviselői, illetve a pénzintézetek vezetői és al­kalmazottai. A konferencia fő védnöke Szabó Iván pénz­ügyminiszter lesz. Marketing-konferencia Pécsett A Magyar Marketing Szö­vetség május 5-7. között nem­zetközi konferenciát rendez Pécsett. A rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón a szövetség vezetői elmondták: Magyar- országon látványos marke­ting-akcióknak lehetünk ta­núi. Számos külföldi márka je­lent meg a piacon, árubőség van. A magyar cégek azonban nem tudják felvenni a ver­senyt a külföldiekkel a piac­szervezésben, szemléletük nem „naprakész", és anyagi lehetőségük is korlátozott. A külföldiek is kénytelenek ész­revenni: a magyar piac más, mint amilyenhez ők hozzá­szoktak. Nem alkalmas ko­moly marketing-stratégia kia­lakítására. Azok a hazai áruk, amelye­ket részben külföldi termelők állítanak elő, sok esetben gyorsan sikeressé válnak, fő­ként alapos piacszervezéssel. Ugyanakkor kisebb, magyar tulajdonú, főként helyi ellá­tásra berendezkedett cégek még a helyi médiákat sem tud­ják megfizetni. A világmárkák, a tőkeerős nemzetközi cégek igen magas mércét állítanak a szakember- képzésben is a magyar ver­senytársak elé. Nálunk a mar­keting-oktatás viszont ke­véssé gyakorlatias. A konferencián a hazai és külföldi szakemberek értéke­lik a magyarországi marke­ting-gyakorlatban kialakult helyzetet, keresve a megoldást a fellelhető problémákra. Iposz küldöttgyűlés Az Ipartestületek Országos Szövetsége - Magyar Kézmű­ves Kamara a hétvégén tar­totta meg negyedik, rendes évi közgyűlését. Az elnökség beszámolója megállapította: 1992-ben az iparosok gazda­sági teljesítménye tovább csökkent, elsősorban azért, mert újabb, az iparosokat hát­rányosan érintő szabályozá­sok születtek. Az Iposz-MKK április vé­géig kidolgozza és közzéteszi komplett gazdaságpolitikai programját, amelyet az 1994— es választásokon induló pár­toknak is ajánlani fog.

Next

/
Thumbnails
Contents