Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-19 / 90. szám

1993. április 19., hétfő SZEKSZÁRD ÉS KÖRNYÉKE »ÚJSÁG 5 Kérdésstaféta 7 En fogom az egyik végét. • • Egy kis pihenő után most folytatjuk Kérdésstafétánkat, amelyben ezúttal Posta Péter kérdésére válaszol Buda Fe­renc vállalkozó. A képviselő kérdése (ami rögtön kettő): Hogyan látja a vállalkozási lehetőségeket Szekszárdon? Mi a sikeres vállalkozás titka? A vállalkozó válasza: Hiszek a mondásban: „Se­gíts magadon, az Isten is meg­segít!" A „vezéreinknek" is kellene segítenie bennünket, hisz Szekszárd kis város. A termékeink legnagyobb részét nem itt adjuk el, főként Pécsre dolgozunk, de ismertek a ter­mékeink az egész országban. Rengeteget kellett dolgoz­nunk, mire megalapoztuk a vállalkozásunkat. Úgy gondo­lom, ennyit már nem is lenne szabad dolgozni. Jól jött ugyanakkor a munkahelyte­remtő beruházásra kapott tá­mogatás. Jó lenne, ha mások is éreznék, hogy egy vállalkozó­nak tisztázni kell, hogy KI­VEL? és MIVEL?, aztán lehe­tünk adóalanyok. Az se lenne baj, ha kisebb lenne a szorítás, és ha hagynák a szorgalmas, dolgozni akaró embereket gazdagodni. Nem szegény ez az ország, csak a meglévő pénzekkel kellene jobban gazdálkodni. Nem vagyok politikus, így nem az én feladatom eldön­teni, hogy hogyan. Inkább ar­ról, hogy mi a jó vállalkozás titka. Először is: a vezetőtől függ minden. Nem úgy kell hozzá­állni, hogy „Fogjuk meg és vi­gyétek!", hanem úgy, hogy „En fogom az egyik végét..." Tehát éreznie kell az alkalma­zottaknak, hogy közösen ér­hetünk csak el eredményeket. Nekem persze szerencsém, hogy a szakmám - a géplaka­tos mesterség - egyben a hob­bim is. Ennek érdekében meg kell követelni a fegyelmet a mun­kában, hogy ha valamilyen zavar támad, akkor se kerül­jünk bajba. Mert manapság a megbíz­hatóság nagyon felértékelő­dött. A rugalmasság és a pon­tosság lett napjaink kulcsz- szava. Ez azt jelenti, hogy adott esetben nem ragaszko­dunk a saját megszokott sémá­inkhoz, figyelembe vesszük a legfurcsábbnak tűnő igénye­ket is, s ha a rendelőnk érdeke úgy kívánja, éjszaka is dolgo­zunk. Kérdésem Haász Lászlóhoz, az APEH megyei igazgatójá­hoz: Tervezik-e, hogy a vállal­kozók adminisztrációját csökkentik a közeljövőben? Válasz: a jövő héten. Munkalehetőségek Szekszárdon és környékén Az alábbiakban közöljük a Tolna megyei Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltségének legfrissebb állásajánlatait. Ezeken a hasábokon havonta egy alkalommal találkozhatnak hasonló információkkal. Szakma/állás Kőműves Asztalos Szerszámkészítő Raktárkezelő Varrónő Csőszerelő lakatos Gépi kötő Műköves Faipari szakmunkás Faipari szerszám élező Varrónő Yarrónő Üzletkötő Kőműves Ács-állványozó Betonozó Barter tanácsadó Varrónő Felszolgáló Programszervező Szakács Betanított fűtésszerelő Betonozó Egyéb fizikai foglalkozások Fő Hol? Telefon 2 ffi Szekszárd 15-133 3 ffi Szekszárd 15-133 1 ffi Szekszárd 11-411 1 ffi Szekszárd 16-522 8 nő Szekszárd 15-522 1 ffi Szekszárd 12-305 1 nő Szekszárd 13-207 3 ffi Szekszárd 14-442 2 ffi Szekszárd 12-122 1 ffi Szekszárd 12-122 10 nő Várdomb 28 1 nő Szekszárd 14-570 4 ffi Szekszárd 11-011 6 ffi Szekszárd 11-763 4 ffi Szekszárd 11-763 5 ffi Szekszárd 11-763 7 f/n Szekszárd 19-222 10 nő Szekszárd 15-735 2 f/n Szekszárd 11-322 1 nő Szekszárd 11-322 lffi Szekszárd 11-322 1 ffi Szekszárd 11-122 1 ffi Szekszárd 11-122 lffi Szekszárd 11-122 Döntés előtt A . bátaszéki képvi­selő-testület szerdán 15 órától tartja következő ülését. 1 let napirendi pont témáit tárgyalják, köztük olyan korábban elhalasz­tottakat, mint az önkor­mányzat intézményeinek helyzete, valamint a II. Géza Gimnázum kollektív szerződése. A szociális rendelet tervezete „máso­dik olvasatban" kerül a képviselők elé - várhatóan sor kerül annak elfogadá­sára és beszámolót hall­gatnak meg az önkéntes tűzohó-egyesület műkö­déséről. Köztudott, hogy ez a ré­gió igencsak dobogóközeli helyen áll a munkanélkü­liek számát tekintve. Ezért az ülésre hivatalos a mun­kaügyi központ helyi ki­rendeltségének vezetője. Rejtett értékeink A sarkantyús egylet Minden kornak megvolt a maga fiatalos bolondériája, hi­szen az ókori Rómából szár­mazik a iuventus ventus („az ifjúság szél", azaz bolondság) közismert mondása. Nem volt ez másképpen száz esztendeje sem, amikor a Tolna vármegye 1893. április 30-i száma Sar­kantyús egylet címmel külö­nös tapasztalatairól számolt be. „Valami politikus csizma­dialegények agyában szület­hetett meg az az eszme, hogy Szegzárdon új egyletet alakít­sanak, melyet Sarkantyús egy­letnek kereszteltek el. Ezen egylet czélja az, hogy estéli ki­rándulásokat rendezzen - természetes sarkantyús csiz­mában - a város utczáin és ka­tonai gyakorlatokat tartsanak a békés polgárság éjjeli nyu­galmának rovására. Eddigi működésüket, illetőleg éjjeli gyakorlataikat a rendőrség már több ízben megzavarta, mert azokat a sűrűbben láto­gatott utczákon tartották: de amint értesültünk, ezúttal arra határozták el magukat, hogy felvonulásaikat ezentúl a vá­ros mellékutczáiban fogják rendezni, hogy a rendőrségi beavatkozásoktól biztonság­ban legyenek. Gyakorlataik - egy szemtanú állítása szerint - igen komikusak. A Németor­szágban kedvelt Gänsen- marschban, azaz egyenként mennek vagy 50-en, élükön az általuk választott ezredessel és tisztikarral. Katonai ve­zényszóra különféle mozdula­tokat tesznek, de mindig egyenkint. Az érdemes tiszti­kar névsorát sikerült megsze­reznünk, mely a következő: Ezredes: Andrási János; katpi- tány: Végh Sándor; főhad­nagy: Mojzes István; hadnagy: Pichler József; őrmester: Gyi- móthy Lajos; szakaszvezető: Demény Károly; tizedes: Tep- liczki András; tizedes: Lang Jakab; őrvezető: Szabó József; őrvezető: Bereczki Gyula és 48 közember. Ajánljuk őket Gyimóti rendőrbiztos úr fi­gyelmébe!" A korabeli hivatalosan be­jegyzett egyletek sorában (természetesen) hiába keres­nénk a legények különös csa­patát, de kellő bizonyíték lé­tére a tiszti névsor és a tevé­kenység leírása. Tizenegy év­vel ezelőtt, amikor az egylet­ről nemcsak nem tudtam, de nem is hittem, dr. Mészáros Gyula egykori múzeumigaz­gató írt Szekszárdi sarkantyús legények címmel Botos Imre asztalosmester visszaemléke­zései alapján. Ebből ugyan az egylet létére nem derül fény, de másra annál inkább. El­mondta, hogy Szomju Mihály lakatosmester készítette a né­met tallér nagyságú kerek pengőjű rézsarkantyúkat, noha amúgy zárairól volt in­kább híres. „Az alsó- és felső­városi legények állandó harc­ban voltak egymással" - me­sélte a mester - „vasárnapon­ként összeszedelőzködtek, 5-6 legény verődött egy sorba, ütemre léptek, s hatalmas csörgéssel, sarkantyúpenge­téssel bosszantották egy­mást". Ezzel teljesen egybe- hangzik a száz évvel ezelőtti leírás. Érdemes talán megkockáz­tatnunk, hogy ebben az egy­letben a Sárközben akkor még meglévő bandák, azaz korosz­tálycsoportok mezővárosi formáját sejthetjük. Egyrészt ártatlan polgárpukkasztás volt, másrészt összetartásra nevelt a jól szervezett legény­csapat, amelynek tagjai a sar­kantyú árát egyszer még meg­fizették, de többszöri szórako­zásra nem nagyon futotta. A csöndes-álmos megyeszék­hely azonban még ezt is nehe­zen tűrte, ezért is a felhívás a rendőrbiztoshoz. A névsorból persze sejthető, hogy talán az egyik vezető épp a fia, vagy rokona, ezért aligha lehet ve­lük szemben túl szigorú ... A megoldást Botos Imre vissza­emlékezése adja: „A 900-as évek elején... a behozott csendőrség a sarkantyúsokra egyenesen vadászott. Hol a csendőrök futottak meg, hol a legények. Végül el is tiltották mindörökre a vadító hangú szekszárdi rézsarkantyúk vi­selését. Töprengenek, vajon milyen jelzővel illetnék meg az éjenként grasszáló autó­kat?! Dr. Töttős Gábor Hajdan 165 éves a megyeháza 165 éve, 1828 tavaszán Pollack Mihály tervei szerint hozzákezdtek a vármegyeháza építésé­hez, a szállítási károk elkerülése miatt lebontották a Szentháromság szobrát és mai helyén úgy állították össze, hogy mellette két megrakott szénásszekér elférjen. 100 éve, 1893. április 23-án tudatta a Tolna vármegye, hogy „Szegzárd konvertálja adósságait, 100 ezer forintot vesz föl záloglevelekben". 90 éve, 1903.április 19-én este a szekszárdi református műkedvelők Tóth Ede A falu rossza című népszínművét ad­ták elő s az előadás tiszta be­vételét a Bezerédj-szobor léte­sítésének alapjába fizették be. Ugyanekkor először tervez­ték, hogy a vármegyeházi le­véltárban a nagyközönség új­sággal való ellátása érdekében nyilvános és ingyenes olvasó­termet nyitnak. 85 éve, 1908. április 25-én a Közérdekekben jelentette meg a Szekszárd-Bátai Ármente­sítő- és Belvízszabályozó Tár­sulat azt a miniszternek kül­dött feliratot, amelyben a Sió hajózhatóságáért küzdenek. 80 éve, 1913. április 24-én tudatta a helyi sajtó, hogy a Magyar Tudományos Aka­démia Bodnár Istvánt és Gár­donyi Albertet bízta meg Be- zerédj István életrajzának el­készítésével. (Ez 1918-ra meg is valósult.) 70 éve, 1923. április 23-án Horthy Miklós kormányzó Tolnamözsön, Szekszárdon és Bátaszéken tett látogatást. (A korabeli visszaemlékezések szerint a vasút mentén min­den távíróoszlopnál egy-egy csendőr állt...) Krónikás Kázmértól tudjuk ... .. .hogy a Parlamentben nemrégiben elfogadott törvény szel­lemének megfelelően visszaállítják Szekszárdon a szovjet hősi emlékművet, rajta a vörös csillaggal. A művelet ellen a Kekec Kukac Párt a Magyar Út körökhöz fordult segítségért. Santarém - Szekszárd A bor jegyében Mint arról a közelmúlt­ban beszámoltunk, Nyer­ges Tibor, megyénk or­szággyűlési képviselője hivatalos portugáliai ki­küldetése idején felkereste Santarém városának pol­gármesterét, s a találkozás alkalmából egyebek mel­lett a szekszárdi kapcsola­tok felvételéről is szó esett. Kocsis Imre Antal, Szek­szárd polgármestere le­vélben hívta meg santa- rémi „kollégáját" a pün­kösdi fesztiválra: a tovább­lépés kérdései nyilvánva­lóan ennek a rendezvény­nek az időpontjában ke­rülnek terítékre. — Egyszerű meghívó- levélről van szó, tehát hi­vatalos kontaktusról még nem lehet beszélni a két város esetében - adott tá­jékoztatást Kocsis Imre Antal. — Talán nem felesleges mindehhez hozzátennem, hogy a testvérvárosi kap­csolatokkal érdemes csín­ján bánnunk. Ez a megne­vezés ugyanis teljes körű együttműködést feltételez, ami adott esetben nagyon költséges is lehet. Mást je­lent viszont a partnervá­rosi összeköttetés, mely egy-egy témakör köré szerveződik. így van ez például az Egyesült Államokban ta­lálható Binghamton vagy a németországi Aalen ese­tében, ahol a gazdasági, il­letve az ifjúsági szálak erősödtek meg, kaptak el­sőbbséget. A szokásos képviselő- testületi körök megtétele után feltételezhetően ugyanilyen partnervárosi kapcsolat jönne létre a portugáliai Santarémmel - a bor jegyében.-szá­Bugyigumi Úgy látszik, a tavasz vesze­delmei rátalálnak az idősebb kor­osztály tagjaira is, vagy rájuk - noha másként - még jobban, mint a sebezhető, szívekre vadászó Ámor ifjúságuk okán első számú fenyegetettjeire. Csoda se tudja, hol járkál na­pok óta az én eszem is. De azt ta­pasztalom, hogy nem mindig van nálam, s noha olyasmi nem for­dult még velem elő, hogy golyós­tollat akartam volna kinyitni la­kásom ajtaját, minap csúcsforga­lom idején gyönyörűen belegya­logoltam itt, a városközpontban a pirosba. Nem emlékezem már, mi volt az, ami miatt megérte se látni, se hallani, arra viszont igen, hogy amikor körülnéztem, pánikba ejtett a hangtalanul bá­mulok tömege. Arra ugyebár nem gondolhattam, hogy varázsüttón én lettem Magyarország szépe. Igyekeztem is olyan lendülettel, ami inkább inalás volt mint oso- nás és túl a megrovó közszemle bűvkörén döbbentem rá, mekkora alkalma volt itt annak, hogy pénzgondokkal küszködő társada­lombiztosításunknak egyszer és mindenkorra megtakarítsak egy nyugdíjat. Órzó angyalom meg­hiúsította a gázolást. Másnap reggel viszont valószínű, nagyo­kat nevetett a markába, midőn a kávékészítés műveletéből kifelej­tettem a kiöntót és a tálcára illa­tozott ki türelmetlenül várt fris­sítő italom. De ezzel még nincs vége. Blúzról lemosott gombok pótlása végett tértem be a rövidá­rushoz, s gondoltam, ha már ok­szerű beruházás, gumipertlit is veszek. Tizenkét gomb ... Ennyit kértem, ennyit is kaptam. De amíg méretett a pertli, már me­gint sikerült valahol másutt - talán a világ másik felén - len­nem. Igaz, odapillantottam egy­szer, hogy miért méri a kétméter húsz centit olyan sokáig a mo­solygós kereskedóasszony? Szá­molásnál derült ki, hogy gépiesen ismételtem a gombok esetében kimondott 12-es számot. Egy ke­reskedő pedig ugye nem vitatko­zik. Ó udvariasan nevetett, én kínomban. Az eredmény; tizenkét méter gumipertli. Gazdag va­gyok. Egyúttal alkalmas arra, hogy segítsek az időnként kurrens cikké váló bugyigumi hiánya mi­att esetleg gondba eső embertár­saim valamelyikének. . Fogalmam sincs, milyen „mű­sor" következik azt tanúsítandó, hogy tényleg ravasz dolog a ta­vasz azokra nézve is, akiket nem a szerelem tesz ilyenkor kissé kó- tyagossá, hanem ami az időseb­beknek duplán kijár, a tavaszi fá­radtság. Kéretik ezt tudomásul venni, kedves ötven és hatvan fe­lettiek, hogy elkerülhessék az ész­vesztés fentiekhez hasonló csap­dáit. - Zászló -

Next

/
Thumbnails
Contents