Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-10 / 84. szám

1993. április 10., szombat HÉT VÉGI MAGAZIN »ÚJSÁG 13 Hétfőn lehet locsolni támadási körmenetre indulás előtt az ablakokban szokás gyertyát gyújtani, majd a körmenetről hazatérve meg lehet szegni a húsvéti sonkát. E naphoz ételszentelési szoká­sok fűződnek, ismert a húsvéti bárány és kenyérszentelés, a 10. századtól a sonkaszente­lés, a 12. századtól a tojásszen­telés. A tűzszentelés hiedel­meit tükrözi, hogy a szentelt tűz maradványait a szőlős­gazda a szőlő négy sarkában elásta, és a sarki tőkéket megmetszette - ezzel biztosí­totta a jó termést. A szentelt tűz maradványát zsírral ke­verték, és sebeket gyógyítot­tak vele. A harangok megszó­laltak, és a leányok körülse­perték a házat, hogy ne kör­nyékezzék meg a békák. A szentelt sonka maradék csontját a gyümölcsfára akasz­tották, hogy bőven teremjen. A megszentelt húsvéti étel morzsáit félretették, nyáron kereszt alakban meghintették vele a gabonaföldeket a vere­bek kártevése ellen. Szép szokás a hajnalfa állí­tása is. Ez hímes tojásokkal és színes papírcsíkokkal díszített fenyőág, az újjászületés szép jelképe. A húsvéti szokások egy része vidám, tréfás - ezek a húsvét hétfőjéhez kapcso­lódnak. A húsvéti locsolás, a húsvéti korbácsolás, a koma­tál küldés, a gyermekek meg­ajándékozása - ezek ma is élő szokások. A húsvét hétfői lo­csolás jutalma, megváltása a hímes tojás: a tavasz, az újjá­születés, a megújulás, a ter­mékenység szimbóluma. Tolnainé Szabó Beáta Kezdődik a gombaszezon Hazánkban elég jelentékeny a mérges gombák okozta bal­esetek száma. Kevesen tudják azonban, hogy a nem mér­gező, hanem ehető gombák is okozhatnak mérgezést. A gombamérgezés gyanúja mi­att kivizsgáltaknak csaknem a fele nem mérges, hanem étke­zési gombák okozta ártalom­tól betegedett meg. A gomba a nehezen emészthető ételek sorába tar­tozik. Ez is oka annak, hogy fogyókúrában ajánlott étel, hi­szen aki gombát evett, később lesz újra éhes, mert az huza­mos ideig laktat. Ezért nem szabad egy-egy alkalommmal nagyobb mennyiséget fo­gyasztani belőle. A sok rostos anyag ugyanis oly mértékben fokozhatja a gyomor ritmikus összehúzódásait, hogy gör­csös fájdalom keletkezhet. Az egyébként egészséges ember számára viszont a mér­sékelt gomba-adag elfogyasz­tása kifejezetten egészséges, hiszen megnöveli a táplálék rost-tartalmát. Az ajánlott mennyiség mintegy 20 deka naponta. A gombamérgezéshez ha­sonló tüneteket okozhat, ha a gombát helytelenül tárolták, ha elöregedett, megfagyott, esetleg a műanyag zacskóban befülledt. Ilyenkor ugyanis a gombák sejtjeiben termelődő enzimek lebontják a gomba fehérje anyagait, és ezáltal mérgező termékek is kelet­keznek. Ezek a mérgező gom­bák hatására emlékeztető rosszullétet okoznak. Fehérnemű divat Az idei fehérnemű divat visszatér az 1950-es évekhez. Ennek ellenére szexisebb, mint valaha. Színei a pasztellszínek válto­zatai. Díszítésénél a csipke a legelőnyösebb. (FEB-fotó) Firenzei makaróni Elkészítési ideje: 50 perc. Hozzávalók (4 személyre): 30 dkg csőtészta (makaróni), 5 dkg füstölt szalonna, 1 fej vöröshagyma, 1 db zeller (15-20 dkg), 1 szál sárgarépa, 2 dl száraz fehérbor, 50 dkg darált hús (sertés vagy marha), 4 evőkanál paradi­csompüré (konzerv), 1 evő­kanál vaj, 5 evőkanál reszelt parmezán, 1 csokor petrezse­lyemzöld, só, bors, őrölt sze­recsendió, ketchup ízlés sze­rint. Előkészítés: A petrezsely­met megmossuk és megszá­rítjuk. A zöldségeket meg­tisztítjuk. A zellert és sárga­répát lereszeljük, a hagymát, a szalonnát és a petrezsely­met finomra vágjuk. Elkészítés: A szalonnát egy serpenyőben kiolvaszt­juk, zsírjában megpároljuk a hagymát, a sárgarépát és a zellert. Közben feleresztjük a fe­hérborral, utána belekever­jük a darált húst, a paradi­csompürét, a sót, a borsot és az őrölt szerecsendiót. Jól összekeverjük, és még 5 per­cig tovább pároljuk. Közben enyhén sós vizet forralunk, és „fogkeményre" főzzük benne a tésztát. Leszűrjük, kivajazott tű­zálló tálba lerakunk egy sor tésztát. Rákenjük a töltelék felét, megszórjuk a reszelt sajt felével. Ugyanilyen mó­don folytatjuk a rétegezést, majd a tetejét befedjük egy sor makarónival. Előmelegí­tett sütőben 220 C-fokon (gázsütő 4-es fokozat) 20 percig sütjük. Ha megsült, tálra borítjuk, ketchuppal és petrezselyemzölddel díszít­jük. Tortaszerűen szeletelve tálaljuk. Monstera Deliciosa A szekszárdi műszergyár üvegházában többszáz fajta virág pompázik Átal Andrásné és Arató Lajos keze munkája nyo­mán. * Közülük is a Monstera Deli- ciosa-t, a filodendront, közis­mertebb nevén könnyezőpál­mát Átal Andrásné, Ibolya mutatja be. A századfordulótól napja­inkig népszerű szobanövény. Nagy népszerűsége valószí­nűleg azzal magyarázható, hogy a választék évtizedekig szegényes volt, ezért egyedu­ralmat élvezett a magyar vi­rágpiacon. Könnyen nevel­hető, gyors növekedésű, fá­sodó szárú kúszócserje, amelynek különösen idősebb kori, erősen szabdalt és lyug- gatott levelei mutatósak. Fényigénye közepes, levelei a világosság felé fordulnak. Az idősebb növények támasz­tékot igényelnek. Az ilyen példányok virágozni is szok­tak. Törzséből hosszan csüngő léggyökereket úgy kell irányí­tani, hogy visszakerüljön a földbe, s így még több táp­anyaghoz jut a növény. Ha jól gondozzuk, gyorsan tudunk nagy növényt előállítani. Tavasszal ültessük át két­harmad virágföld, egyharmad lombföl keverékébe. Táp­anyagigényére is ügyelni kell, kéthetente tápoldattal locsol­juk meg. Ha már kinőtte a húsz centiméter átmérőjű cse­repet, ezután már csak felszíni talajcserét végezzünk. Betegségei kezelési hibából adódhatnak. Ha a levelek vé­gei bebarnulnak, valószínűleg több tápoldatot kapott a kelle­ténél, ezért egy-két hétre szü­neteltessük az ezzel való keze­lését. A pajzstetvek igen kedvelik ezt a fajtát, ám nikotinos le- mosóval kiirthatok. A lemosót a következő módon készítsük el: egy darab cigarettát fél deci vízben megáztatunk, és ezzel mossuk le a leveleket. Hajtásdugvánnyal, illetve törzsfeldarabolással szaporít­ható. A dugványt cserépbe tesszük, és közepesen beön­tözzük. Két-három hét alatt meggyökerekesedik. A leve­leket a gyökereztetés alatt össze kell kötni, így kisebb a párologtatás. Sonkával töltött csirke A húsvéti sonka szelete­lése során apró húsdarabok esnek le, ezeket tölteték­ként használhatjuk fel. Kö­rülbelül 20 dekányit átda­rálunk, vagy apró kockára vágunk, Összekeverjük kockára vágott kemény to­jásokkal, tejben áztatott, kinyomkodott és össze­morzsolt zsemlével, egy nyers tojással, csipet sóval és törött borssal, A csirke hasüregébe töltjük, a nyí­lásra vékony szalonnasze­let kerül. A megtöltött csirkét kí­vül sóval és vajjal kenjük meg, egy kevés vizet alá- téve puhára pároljuk, majd a fedőt levéve ropogósra sütjük. Köretként vajban párolt zöldséget adjunk hozzá. Megmaradt... Sonkatorta Huszonöt deka fodros me­téltet sós vízben kifőzünk és 5 deka vaj -1 dl tejföl keveréké­ből készített mártásra merjük. Ledarálunk 30 deka sonkát, hozzákeverünk 2 db meghá­mozott, lereszelt almát, majd hozzáadjuk és alaposan elke­verjük a kifőtt tésztával. Végül hozzákeverünk 4 tojás sárgá­ját, késhegynyi őrölt szegfű­borsot és gyömbérport, pici sót, majd a tojások felvert fe­hérjét. Alaposan kikent torta­formába öntjük és forró sütő­ben piros kérget sütünk a tete­jére, majd tálra borítjuk és úgy szeleteljük, mint a tortát. Húsvéti ananászos torta Nyolc szelet főtt-füstölt sonkát, tarját mindkét oldalán átsütünk forró vajon. Lapos tűzálló tálra egymás mellé fektetjük, mindegyik közepére teszünk egy-egy ananász sze­letet, közepébe egy-egy szem cseresznyét, vagy meggyet. Meghintjük késhegynyi őrölt borssal, cukorporral, sóval és őrölt fehérborssal. Meglocsol­juk a sütéshez használt vaj, 2 dl fejföl és 1 dl ananászlé ke­verékéből készült mártással és lefedve, forró sütőben kb. 15 percig sütjük, majd fedő nél­kül az ananász pirulásáig süt­jük tovább. Burgonyapürével tálaljuk. Kedvenc ételeim Rakott káposzta és Zsuzsi szelet A recepteket Merk Józsefné ajánlja Tolnáról A rakott káposzta hozzá­valói 2-3 személyre és elké­szítése: fél kiló savanyított káposztát átmosok és zsíron puhára párolok. Fél kiló húsból zsírosabb pörköltet készítek, ha a hús puha, zsír­jára sütöm. Körülbelül más­fél deci rizst zsíron megpirí­tok, majd vízzel felengedem és puhára párolom. Ha meg­puhult, összekverem óvato­san a pörkölttel, hogy a hús ne törjön össze. Egy jénai tá­lat kizsírozok és egy sor ká­posztát teszek bele, erre ke­rül a rizssel összekevert pör­költ, só, bors ízlés szerint, és tejföllel meglocsolom, majd káposzta következik és tejföl. Sütőbe jól átsütöm. Többször is melegíthető, annál fino­mabb. A Zsuzsi szelet hozzávalói és elkészítése: 6 tojás habját, 30 deka cukrot, 6 evőkanál vizet habosra verünk, hozzá­adjuk a 6 tojás sárgáját, 20 deka lisztet és 1,5 kanál ka­kaót, fél sütőport. Krém: vaníliapudingot 2 deci tejben felfőzök, ha ki­hűlt összekverjük a 25 deka vaj és 25 deka cukor habos keverékével, vaníliáscukor­ral ízesítjük. Megkenjük a va­jas krémmel a tésztát, erre a következő hab kerül: 3 tojás fehérjét gőz felett felverjük 15 deka kristálycukorral. A sütemény igen finom, és kia­dós. Hajnalfa és egyebek Húsvéti szokásaink „Hústól való tartózkodás" ' Ilii Ili PliiPlr ? ' H - ilfilll m I H Hl ÜÜ A húsvét Krisztus feltáma­dásának ünnepe - a tavaszi egyik legnagyobb ünnepe. Mozgó ünnepek középpontja - hiszen előtte 7 héttel zárul farsang, utána 50 nappal van pünkösd. Ünnepléséről a III. századból vannak adatok: 325-ben a nikaiai zsinat ren­delte el, a húsvét ünneplését a tavaszi napéjegyenlőséget kö­vető holdtölte utáni első va­sárnapon. így esik évről-évre március 22. és április 25-e közé ez a tavaszi ünnep. Az elnevezés a hústól való tartózkodást jelenti, a 40 na­pos böjtből származik. A böjt után e napon kezdték meg a húsevést. Az egyház a nagy­hét elrendelésével emlékezik meg Krisztus szenvedéseiről. Most kezd megújulni a ter­mészet, a tavaszi nap rügye­ket fakaszt, a kertekben el­kezdődik a szorgos munka. A megújulás, az újjászületés re­ménye sok népszokást alakí­tott ki az egészség és a jólét biztosítására, a betegségek tá­voltartására, a ház és a háztá­jék, a jószágok megoltalmazá- sára. Nagyhét csütörtökén egyetlen misét tartottak, amin a harangok elnémultak. Erre mondjuk még ma is, hogy a harangok Rómába mentek ­majd a húsvéti körmenet kez­detén ismét megszólalnak. Szeged környékén a harangok gyors hazajövetelére rossz putrikat, kunyhókat gyújtot­tak fel. így akartak meggyő­ződni arról, hogy haza tud- nak-e jönni hamarjában ha­rangjaik, ha otthon baj van - ég a ház, valaki beteg, vagy meghalt. A lábmosás szertar­tása is nagycsütörtöki hagyo­mány - onnan ered, hogy Jé­zus is megmosta tanítványai lábát. A naphoz féregűző, tél­temető, bajokat elriasztó szo­kások is fűződnek. Ilyen a ha­tárkerülés - mely során a fiatal pár előbb a templomot, majd a falut kerüli körül kántálva, énekelve, majd a határt bő. termésért és békéért imád­kozva. Nagypéntek napjához is rengeteg népszokás fűző­dik. Egészségvarázsló a pata­kokban fürdés e nap kora haj­nalán. Kötelező volt a böjt be­tartása, ilyenkorra sütötték a húsvéti kalácsot. Azt tartják, hogy ahol nagypénteken ká­romolják az Istent, oda csap a villám. Nagyszombat a nagyhét utolsó napja. Ilyenkor fő a konyhán a sonka, sül a hús­véti kalács, készülnek a hús­véti bárányételek. Este, a fel­(pt-ór)

Next

/
Thumbnails
Contents