Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-10 / 84. szám
1993. április 10., szombat GAZDASÁG KÉPÚJSÁG 5 Amerikai felmérés Világgazdaság: még mindig borúlátás Gyorsított eljárással bírálnak Előnyben a magyar kivitelezők A Duna bal partján, az elbontott vasúti pályaudvar helyén 15 telekre építési pályázatot írt ki az Expo Programiroda. A pályázaton minden magyar és Magyarországon bejegyzett külföldi cég részt vehet. Az iroda azt szeretné, ha a tervezett vásárvárossal szemben fekvő területén két szálloda, irodaházak, bevásárló- és kulturális centrum, valamint kongresszusi terem épülne. Lesz-e érdeklődő a Duna-parti beruházási lehetőségek iránt? - kérdeztük Barsiné, Pataky Etelkát, címzetes államtitkárt, az Expo főbiztosát. — Szándéknyilatkozatokkal már korábban is rendelkeztünk, de most nem ezeket szeretnénk „bevasalni" partnereinken. Széleskörű marketing munkára készülünk, amibe az iroda munkatársai mellett bekapcsolódnak majd az illetékes minisztériumok és a külképviseletek munkatársai is. Közvetlen kapcsolatokra törekszünk a legnagyobb országok legjelentősebb beruházóival. Az érdeklődők nemcsak a részletes műszaki adatokat kapják meg tőlünk, hanem az irodaházak és a szállodák építőinek piactanulmányokat is készítünk. — Milyen előnyökre számíthat a magyar építőipar az Expo beruházásoknál? — A tenderben nem írhatjuk elő, hogy a beruházónak kötelező a magyar ipart foglalkoztatnia, de nem rejtettük azt sem véka alá, hogy az elbírálás során előnyt élveznek majd azok, akik a munkához legalább 40 százalékban hazai kivitelezőket is igénybe vesznek. A korábban hatalmassá nőtt hazai építőipari vállalatok mára kisebb egységekre Budapesti Duna-part, Expóra várva Barsiné, Pataky Etelka bomlottak, tettrekészen várják a megrendelőket. Minőségi munkára is képesek, amit az itthon épült szállodák, irodaházak igazolhatnak. — Meddig kell benyújtani a pályázatokat ezekre a területekre? — Május 18-ig várjuk a jelentkezéseket. ígérjük, hogy egy hónap alatt elbíráljuk az anyagokat, s a következő hónap elegendő lesz a szerződések megkötésére is. Minden előkészületet figyelembe véve, akár már ebben az évben megkezdődhetnek az építkezések. Az idő még mindig nem sürget, hiszen ha a belvárosban 22 hónap alatt fel lehetett építeni egy Kem- pinsky-méretű szállodát, a szabaddá tett Duna-parton még ennyi időre sincs szükség. K. T. Ferenczy Europress Van sertés, nincs sertés? Arccal a magángazdaságok felé A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 132,76 135,56 ausztrál dollár 61,70 62,94 belga frank (100) 263,52 268,18 dán korona 14,11 14,37 finn márka 15,02 15,42 francia frank 16,04 16,32 görög drachma (100) 39,67 40,51 holland forint 48,33 49,19 ír font 132,39 134,99 japán yen (100) 76,93 78,13 kanadai dollár 69,19 70,59 kuvaiti dinár 288,47 293,97 német márka 54,27 55,23 norvég korona 12,74 12,98 olasz líra (1000) 55,42 56,70 osztrák schilling (100) 770,99 784,59 portugál escudo (100) 58,14 59,24 spanyol peseta (100) 75,37 76,89 svájci frank 58,99 60,07 svéd korona 11,43 11,69 USA dollár 87,11 88,67 ECU (közös piac) 105,53 107,49 Az utóbbi időben újfent hallani, hogy vészjóslóan visszaesett a sertéstenyésztés, ami sertéshúshiányt vonhat maga után, máshol pedig sertéshús többletről hallani. Erről és a sertéstenyésztés helyzetéről beszélgettünk Horváth Ernővel, a Hústermelést Szervező Részvénytársaság vezérigazgatójával. — A kistermelői szektorban 35 százalékos a visszaesés, de még így sem szorulunk sertéshús-importra. Mezőgazdaságunk alkalmas arra, hogy évente 10 millió hízósertést előállítson. Ez elegendő a hazai sertéshús-igények kielégítéséhez és exportra is jut. Tizennégy irodánkban 50 agrármenedzsert foglalkoztatunk, akik járják a falvakat. Működésünk első 5 évében 500 ezer hízósertés felnevelésére 29 sertéstelepet létesítettünk, 300 telepen rekonstrukciót valósítottunk meg. Ezek a telepek együttvéve 2 millió hízósertést tudnak évente kibocsátani. Harminchárom takarmánykeverőt is bérelünk, amelyek évi másfélmillió sertés takarmányszükségletét biztosítják. A Pannonhibrid sertéstenyésztési program egymillió hízósertés előállítására alkalmas tenyészanyagot állít elő. — Hogyan tudják a megváltozott viszonyok között érdekeltté tenni a magántermelőket a sertéshús termelésben? — A kialakult versenyhelyzetben megpróbálunk a legalacsonyább takarmányáEgy amerikai kutatóintézet felmérése szerint változatlanul a borúlátás jellemző a világgazdasági folyamatokkal kapcsolatos változásokra. Japánban különösen kedvezőtlenül ítélik meg a vállalatok forgalmára és nyereségére vonatkozó^ kilátásokat. Az Egyesült Államok menedzserei körében az elnökválasztás sem hozott igen jelentős változást: az üzletemberek csak mérsékelt optimizmussal tekintenek a jövőbe. Európában - Nagy-Britan- niát és Ausztriát leszámítva - 1988 közepe óta nem voltak olyan pesszimisták a gazdasági szakemberek, mint most. Az értékesítés és a bevétel esélyeit illetően Németországban Amerikai pályázat fiataloknak Az amerikai magyar szabadságharcos szövetség pályázatot hirdetett 14-20 éves magyar fiatalok részére olyan munkákra, amelyek az emigráció történetét, tevékenységét dolgozzák fel. A fiatalok a pályamunkákhoz szükséges fő ismereteket az „Emigráció a hazáért" című, a budapesti történeti múzeumban május 10-ig meghosszabbított kiállításon szerezhetik meg. rakkal, teljes vertikum szervezéssel, hízósertés felvásárlással és értékesítéssel a magán- termelőkhöz eljutni. Három jelentős vágóhíddal van szerződéses kapcsolatunk, tehát a felvásárlás biztosított. — Milyen kapcsolatot terveznek a családi farmgazdaságokkal? — Az FM támogatásával a reorganizációs hitelek felvételéhez, hitelkérelmek elkészítéséhez kívánunk segítséget nyújtani a gazdaságoknak. Ezenkívül szakszerűen közreműködünk a sertéstelepek kialakításában, rendelkezésükre bocsátjuk a szükséges tartástechnológiát, tenyésztési és egyéb tanácsokat adunk, felvázoljuk a takarmányvásárlás lehetőségeit. B.Sz.L. is drámai gyorsasággal nő a válsághangulat. A nemzetközi felmérés 11 ezer gazdasági vezető véleményére támaszkodik és legfőbb tanulsága, hogy mind kevesebben ítélik meg derűlátóan a világgazdasági fejleményeket. A New York-i Dun and Bradstreet Corporation 1947 óta évente négyszer kérdezi meg a világ mértékadó menedzsereit, s előrejelzései az elmúlt évtizedekben helytállóknak bizonyultak. A tizenöt ipari államra kiterjedő vizsgálatot a közelmúltban tette közzé a brit „Economist" és a német „Welt am Sonntag" című lap. Az amerikai felmérésen alapuló prognózis fél, másfél éves előnyt jelent a hiReorganizációs hitelek támogatására az idén a kormány hárommilliárd forintot különített el a költségvetésben. Ez a hitelprogram egy évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse az átalakulást, valamint a csőd- és felszámolás alatt lévő termelő- szövetkezetek vagyontárgyainak újrahasznosítását. Ilyen hitel - kellő fedezet mellett - pár százezertől felső korlát nélkül - adható. A lehetőség kecsegtető. Ennek ellenére ez ideig csupán 500 pályázat érkezett be a reorganizációs hitelprogramot gondozó Földművelésügyi Minisztérium Tárcaközi Bizottságához. Ennek okairól beszélgettünk Vi- rágh Jánossal, az FM főtanácsosával. — A bankok nem szívesen adnak pénzt az agrárszférának. A keleti piac átmenetileg fizetésképtelen, a nyugat meg nem segíti kellő mértékben a magyar agrártermékek piacra jutását, védi a saját termelőit a kelet-európai termékektől. A gazdasági mutatók romlása, az agrárszféra területén tapasztalható értékesítési válsághelyzet rövid távon nehezíti az átalakulást, a tulajdon- váltást. — Kik és hogyan igényelhetnek reorganizációs hitelt? — Pályázhatnak egyéni vállalkozók, átalakult téeszek és a belföldi magánszemélyek többségi tulajdonán alapuló társaságok. A kamattámogatás elnyerésének feltétele, hogy a hitelből a vállalkozó mezőgazdasági alaptevékenyvatalos állami statisztikához képest. A most publikált adatok eléggé lehangolóak. Japánban ma kétszer annyian számítanak dekonjunktúrára, mint három hónappal korábban. Spanyolországban pedig az eddigi bizakodás a visszájára fordult. Hasonló folyamat zajlott le a belga gazdaságirányítók körében is. A brazilok viszont töretlen optimizmussal tekintenek a jövőbe. Itt éppenhogy megfordult a tendencia: a korábbi pesszimizmust a derűlátás váltotta fel 1993 elejére. Bizakodóak az új-zélandiak és a velünk szomszédos osztrákok is, Magyarország esélyeiről nincs szó a jelentésben. Ferenczy-Europress séget folytasson, vagy ehhez kapcsolódó feldolgozást, szolgáltatást, illetve erdőgazdálkodási termelést, szolgáltatást végezzen. — Mennyit vállal át a költségvetés a kamatterhekből? — A kamattámogatás mértéke konstrukciótól függően 70-90 százalék lehet, és a visz- szafizetés idejétől is függ. Valamennyi hitelnyújtó számára rendelkezésre áll a Magyar Nemzeti Bank 25 százalékos refinanszírozási kerete, hitel adható esetenként a világbanki forrásból is, ha a fejlesztés megfelel a világbanki feltételeknek. A különböző forrásokból juttatott kölcsönöknek - 22-35 százalék között - eltérő a kamatszintjük. Ennek a 70-90 százalékát vállalja át a költségvetés. — Kik kaphatnak vissza nem térítendő támogatást? — Az ilyen támogatásra kétféleképpen lehet pályázni. Az elmaradott térségekből érkező pályázatok lehetősége egyelőre nem él, mivel a 97/1992-es kormányrendelet hatályon kívül helyezte az elmaradt települések jegyzékét, az újon pedig most dolgozik a környezetvédelmi tárca. Az egyéni vállalkozó, ha a termelő berendezéseket új gépekkel egészíti ki, akkor az új fejlesztés, beruházás összegének 10 százalékát vissza nem térítendő támogatásként kérheti, amennyiben igazolja, hogy 1992. január 1-jét követően lett vállalkozó.- újvári A bankok óvatosak Csak 500 pályázat érkezett Károly Róbert forintja jó emléket hagyott Rendszerváltás - pénzváltás? Március 29-én érmesort hozott fogalomba a Magyar Nemzeti Bank. Sokan úgy vélik, hogy az új érmesor, meg a nyilván később kibocsátandó új bankjegyek is, azért kerülnek forgalomba, mert a rendszerváltozásnak kifejezésére kell jutnia a pénz külső megjelenésében is. Bizonyos történelmi analógiák alapján gondolkodnak így: az Árpád-ház kihalását követően trónra került Anjou-ház első királya, Róbert Károly vezette be a forintot, majd az 1. világháború után a koronát a pengő váltotta fel, és így tovább. Ebben van is némi igazság. Ha a rendszerváltozás az állam nevének és felségjeleink megváltozásával jár együtt, nemzetközileg elfogadott, hogy a kormányok új pénzt bocsátanak ki. Ázonos társadalmi-közjogi rendszeren belül csak a pénzrendszer gyökeres változása indokolhatja az új pénz bevezetését, mint ahogyan ez megtörtént 1892-ben, amikor Auszt- ria-Magyarország egységesen áttért az aranypénzrendszerre. Új pénzt és pénznevet is szoktak alkalmazni a kormányok, ha ezzel egyben bizalmat szeretnének kelteni az újjászerveződő gazdaság iránt. Ez történt 1946-ban, az új forint bevezetésekor, amikor az elértéktelenedett pengővel szembeállították annak a pénznek a nevét, amely történelmünk egyik legszilárdabb pénze volt, s középkori történelmünk legsikeresebb pénzreformjához fűződött. A pénz külső megjelenési formáinak is megvannak a maguk törvényszerűségei. Egy-egy ország fizetőeszköze esztétikai értékek hordozója is. Az érmekészítés külön művészeti át, amelynek nemzeti fejlődését, sajátos stílusjegyeit is figyelembe kell venni, amikor új érméket terveztetnek. A pénzcserét praktikus szempontok is indokolhatják: az érméknek olcsónak és tartósnak, könnyen felis- merhetőnek kell lennie, hogy ne lehessen a különböző címleteket egymással összetéveszteni, de az előállítás költségei se legyenek magasabbak, mint amennyit egy-egy érme névértékében megér. A Nemzeti Bank tavaly decemberben adta ki az ezüst 200 forintost, amelynek anyagában fele-fele arányban van 500-as ezüst és rézötvözet, s amelynek anyagértéke önmagában is 45-46 forint között változik, az ezüst pillanatnyi árától függően. Az érme megfelelő méretének kiválasztása sem utolsó szempont: többek között figyelembe kell venni az automaták, a telefonok, a pénzzel dolgozó gépek hazai és nemzetközi szabványait is. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Lassú, vagy gyors a privatizáció üteme? Szabó Tamás, a privatizációs ügyek kormánybéli gazdája a közelmúltban átfogó képet adott az állami vagyon leépítésének folyamatáról. Sokan fanyalgással fogadták a beszámolót, vagy mert lassúnak találják a privatizáció ütemét, vagy mert elégedetlenek az új tulajdonosok körével. Egy bizonyos: a tényekkel senki sem vitatkozik. Magam is tamáskodom, mert távol áll tőlem, hogy túl gyorsnak, vagy „szeplőtlennek" tartsam a privatizálás folyamatát, azt azonban -el kell ismernem, hogy 1992 után meglehetősen meredeken ívelt felfelé e rendkívül bonyolult, társadalmilag is, politikailag is kényes folyamat grafikonja. Ez azt mutatja, hogy a tanulás, a tapasztalatszerzés és az értékelés szakasza eléggé hamar lezárult. 1992-ben - az előző két esztendőhöz képest - az átalakulások fele, az eladásoknak pedig több mint a kétharmada befejeződött, s az állam egy esztendő alatt két- szerannyi bevételre tett szert ebből a forrásból, mint korábban két év alatt összesen. Nehezen tudom értelmezni az olyan megfogalmazásokat, amelyek a privatizációval kapcsolatban a „lehetőség szerint minél gyorsabb" végrehajtásról, mint racionális eszközről szólnak. Meggyőződésem, hogy a társadalmi tulajdonba vett eszközök magáncélú értékesítésénél roppant nagy a tulajdon kezelőinek felelőssége azért, hogy megfelelő esélyegyenlőség mellett, nyilvános ellenőrzés alatt történjen a privatizálás. Amúgy könnyen mondják rá a részletek nem ismerői, hogy „kiárusítják" a nemzeti vagyont, hogy korrupció játszik szerepet abban, ki nyer versenytárgyalást. Az elhamarkodott, nem nyilvános, nem „áttetsző" lépések és intézkedések csak tápot adhatnak az ilyen vádaknak. De annak is nagy a veszélye, hogy e potencionális vádak megbénítják a privatizálás végrehajtóit, hiszen ha eleve olyan magas árakkal dolgoznának, amelyek meghiúsítanák az eladásokat, joggal érhetné őket a vád: szándékosan elodázzák a privatizálást. A privatizálás felgyorsítására bejelentett intézkedéseket mostanában úgy minősítik, hogy azok a kormány választás előtti gazdaságélénkítési lépéseinek szerves részét képezik. Ha ez így van, akkor a kormány ragyogóan eltitkolta szándékát, amikor az idei tervét megfogalmazta, hiszen a hiteljegy az egyetlen, amelynél a befektetők forrásait alig, vagy csak kis mértékben bevonnák a privatizálásba. Csak arra nehéz választ találni, hogy e nélkül a kedvezmény nélkül hogyan alakulhatna ki az a széles hazai vállalkozói réteg, amely - a nyilatkozatok szerint - ellenzéknek és kormánynak egyaránt szívügye? Bácskai Tamás i I
