Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-10 / 84. szám

1993. április 10., szombat GAZDASÁG KÉPÚJSÁG 5 Amerikai felmérés Világgazdaság: még mindig borúlátás Gyorsított eljárással bírálnak Előnyben a magyar kivitelezők A Duna bal partján, az el­bontott vasúti pályaudvar he­lyén 15 telekre építési pályá­zatot írt ki az Expo Programi­roda. A pályázaton minden magyar és Magyarországon bejegyzett külföldi cég részt vehet. Az iroda azt szeretné, ha a tervezett vásárvárossal szemben fekvő területén két szálloda, irodaházak, bevá­sárló- és kulturális centrum, valamint kongresszusi terem épülne. Lesz-e érdeklődő a Duna-parti beruházási lehetősé­gek iránt? - kérdeztük Barsiné, Pataky Etelkát, címzetes ál­lamtitkárt, az Expo főbiztosát. — Szándéknyilatkozatok­kal már korábban is rendel­keztünk, de most nem ezeket szeretnénk „bevasalni" part­nereinken. Széleskörű marke­ting munkára készülünk, amibe az iroda munkatársai mellett bekapcsolódnak majd az illetékes minisztériumok és a külképviseletek munkatár­sai is. Közvetlen kapcsola­tokra törekszünk a legna­gyobb országok legjelentő­sebb beruházóival. Az érdek­lődők nemcsak a részletes műszaki adatokat kapják meg tőlünk, hanem az irodaházak és a szállodák építőinek piac­tanulmányokat is készítünk. — Milyen előnyökre számít­hat a magyar építőipar az Expo beruházásoknál? — A tenderben nem írhat­juk elő, hogy a beruházónak kötelező a magyar ipart fog­lalkoztatnia, de nem rejtettük azt sem véka alá, hogy az elbí­rálás során előnyt élveznek majd azok, akik a munkához legalább 40 százalékban hazai kivitelezőket is igénybe vesz­nek. A korábban hatalmassá nőtt hazai építőipari vállala­tok mára kisebb egységekre Budapesti Duna-part, Expóra várva Barsiné, Pataky Etelka bomlottak, tettrekészen várják a megrendelőket. Minőségi munkára is képesek, amit az itthon épült szállodák, iroda­házak igazolhatnak. — Meddig kell benyújtani a pályázatokat ezekre a területekre? — Május 18-ig várjuk a je­lentkezéseket. ígérjük, hogy egy hónap alatt elbíráljuk az anyagokat, s a következő hó­nap elegendő lesz a szerződé­sek megkötésére is. Minden előkészületet figyelembe véve, akár már ebben az év­ben megkezdődhetnek az építkezések. Az idő még min­dig nem sürget, hiszen ha a belvárosban 22 hónap alatt fel lehetett építeni egy Kem- pinsky-méretű szállodát, a szabaddá tett Duna-parton még ennyi időre sincs szük­ség. K. T. Ferenczy Europress Van sertés, nincs sertés? Arccal a magángazdaságok felé A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 132,76 135,56 ausztrál dollár 61,70 62,94 belga frank (100) 263,52 268,18 dán korona 14,11 14,37 finn márka 15,02 15,42 francia frank 16,04 16,32 görög drachma (100) 39,67 40,51 holland forint 48,33 49,19 ír font 132,39 134,99 japán yen (100) 76,93 78,13 kanadai dollár 69,19 70,59 kuvaiti dinár 288,47 293,97 német márka 54,27 55,23 norvég korona 12,74 12,98 olasz líra (1000) 55,42 56,70 osztrák schilling (100) 770,99 784,59 portugál escudo (100) 58,14 59,24 spanyol peseta (100) 75,37 76,89 svájci frank 58,99 60,07 svéd korona 11,43 11,69 USA dollár 87,11 88,67 ECU (közös piac) 105,53 107,49 Az utóbbi időben újfent hal­lani, hogy vészjóslóan vissza­esett a sertéstenyésztés, ami sertéshúshiányt vonhat maga után, máshol pedig sertéshús többletről hallani. Erről és a sertéstenyésztés helyzetéről beszélgettünk Horváth Ernő­vel, a Hústermelést Szervező Részvénytársaság vezérigaz­gatójával. — A kistermelői szektor­ban 35 százalékos a vissza­esés, de még így sem szoru­lunk sertéshús-importra. Me­zőgazdaságunk alkalmas arra, hogy évente 10 millió hízóser­tést előállítson. Ez elegendő a hazai sertéshús-igények ki­elégítéséhez és exportra is jut. Tizennégy irodánkban 50 ag­rármenedzsert foglalkozta­tunk, akik járják a falvakat. Működésünk első 5 évében 500 ezer hízósertés felnevelé­sére 29 sertéstelepet létesítet­tünk, 300 telepen rekonstruk­ciót valósítottunk meg. Ezek a telepek együttvéve 2 millió hízósertést tudnak évente ki­bocsátani. Harminchárom ta­karmánykeverőt is bérelünk, amelyek évi másfélmillió ser­tés takarmányszükségletét biztosítják. A Pannonhibrid sertéstenyésztési program egymillió hízósertés előállítá­sára alkalmas tenyészanyagot állít elő. — Hogyan tudják a megvál­tozott viszonyok között érdekeltté tenni a magántermelőket a ser­téshús termelésben? — A kialakult verseny­helyzetben megpróbálunk a legalacsonyább takarmányá­Egy amerikai kutatóintézet felmérése szerint változatla­nul a borúlátás jellemző a vi­lággazdasági folyamatokkal kapcsolatos változásokra. Ja­pánban különösen kedvezőt­lenül ítélik meg a vállalatok forgalmára és nyereségére vonatkozó^ kilátásokat. Az Egyesült Államok menedzse­rei körében az elnökválasztás sem hozott igen jelentős vál­tozást: az üzletemberek csak mérsékelt optimizmussal te­kintenek a jövőbe. Európában - Nagy-Britan- niát és Ausztriát leszámítva - 1988 közepe óta nem voltak olyan pesszimisták a gazda­sági szakemberek, mint most. Az értékesítés és a bevétel esé­lyeit illetően Németországban Amerikai pályázat fiataloknak Az amerikai magyar sza­badságharcos szövetség pá­lyázatot hirdetett 14-20 éves magyar fiatalok részére olyan munkákra, amelyek az emig­ráció történetét, tevékenységét dolgozzák fel. A fiatalok a pályamunkák­hoz szükséges fő ismereteket az „Emigráció a hazáért" című, a budapesti történeti múzeumban május 10-ig meghosszabbított kiállításon szerezhetik meg. rakkal, teljes vertikum szerve­zéssel, hízósertés felvásárlás­sal és értékesítéssel a magán- termelőkhöz eljutni. Három jelentős vágóhíddal van szer­ződéses kapcsolatunk, tehát a felvásárlás biztosított. — Milyen kapcsolatot ter­veznek a családi farmgazda­ságokkal? — Az FM támogatásával a reorganizációs hitelek felvéte­léhez, hitelkérelmek elkészíté­séhez kívánunk segítséget nyújtani a gazdaságoknak. Ezenkívül szakszerűen köz­reműködünk a sertéstelepek kialakításában, rendelkezé­sükre bocsátjuk a szükséges tartástechnológiát, tenyésztési és egyéb tanácsokat adunk, felvázoljuk a takarmányvásár­lás lehetőségeit. B.Sz.L. is drámai gyorsasággal nő a válsághangulat. A nemzetközi felmérés 11 ezer gazdasági vezető véleményére támasz­kodik és legfőbb tanulsága, hogy mind kevesebben ítélik meg derűlátóan a világgazda­sági fejleményeket. A New York-i Dun and Bradstreet Corporation 1947 óta évente négyszer kérdezi meg a világ mértékadó mene­dzsereit, s előrejelzései az el­múlt évtizedekben helytál­lóknak bizonyultak. A tizenöt ipari államra kiterjedő vizsgá­latot a közelmúltban tette közzé a brit „Economist" és a német „Welt am Sonntag" című lap. Az amerikai felmé­résen alapuló prognózis fél, másfél éves előnyt jelent a hi­Reorganizációs hitelek tá­mogatására az idén a kor­mány hárommilliárd forintot különített el a költségvetés­ben. Ez a hitelprogram egy évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse az átala­kulást, valamint a csőd- és fel­számolás alatt lévő termelő- szövetkezetek vagyontárgya­inak újrahasznosítását. Ilyen hitel - kellő fedezet mellett - pár százezertől felső korlát nélkül - adható. A lehetőség kecsegtető. Ennek ellenére ez ideig csupán 500 pályázat ér­kezett be a reorganizációs hi­telprogramot gondozó Föl­dművelésügyi Minisztérium Tárcaközi Bizottságához. En­nek okairól beszélgettünk Vi- rágh Jánossal, az FM főtaná­csosával. — A bankok nem szívesen adnak pénzt az agrárszférá­nak. A keleti piac átmenetileg fizetésképtelen, a nyugat meg nem segíti kellő mértékben a magyar agrártermékek piacra jutását, védi a saját termelőit a kelet-európai termékektől. A gazdasági mutatók romlása, az agrárszféra területén ta­pasztalható értékesítési vál­sághelyzet rövid távon nehe­zíti az átalakulást, a tulajdon- váltást. — Kik és hogyan igényelhet­nek reorganizációs hitelt? — Pályázhatnak egyéni vállalkozók, átalakult téeszek és a belföldi magánszemélyek többségi tulajdonán alapuló társaságok. A kamattámoga­tás elnyerésének feltétele, hogy a hitelből a vállalkozó mezőgazdasági alaptevékeny­vatalos állami statisztikához képest. A most publikált ada­tok eléggé lehangolóak. Ja­pánban ma kétszer annyian számítanak dekonjunktúrára, mint három hónappal koráb­ban. Spanyolországban pedig az eddigi bizakodás a visszá­jára fordult. Hasonló folyamat zajlott le a belga gazdaságirá­nyítók körében is. A brazilok viszont töretlen optimizmussal tekintenek a jövőbe. Itt éppenhogy meg­fordult a tendencia: a korábbi pesszimizmust a derűlátás váltotta fel 1993 elejére. Biza­kodóak az új-zélandiak és a velünk szomszédos osztrákok is, Magyarország esélyeiről nincs szó a jelentésben. Ferenczy-Europress séget folytasson, vagy ehhez kapcsolódó feldolgozást, szolgáltatást, illetve erdőgaz­dálkodási termelést, szolgálta­tást végezzen. — Mennyit vállal át a költ­ségvetés a kamatterhekből? — A kamattámogatás mér­téke konstrukciótól függően 70-90 százalék lehet, és a visz- szafizetés idejétől is függ. Va­lamennyi hitelnyújtó számára rendelkezésre áll a Magyar Nemzeti Bank 25 százalékos refinanszírozási kerete, hitel adható esetenként a világ­banki forrásból is, ha a fejlesz­tés megfelel a világbanki felté­teleknek. A különböző forrá­sokból juttatott kölcsönöknek - 22-35 százalék között - el­térő a kamatszintjük. Ennek a 70-90 százalékát vállalja át a költségvetés. — Kik kaphatnak vissza nem térítendő támogatást? — Az ilyen támogatásra kétféleképpen lehet pályázni. Az elmaradott térségekből ér­kező pályázatok lehetősége egyelőre nem él, mivel a 97/1992-es kormányrendelet hatályon kívül helyezte az el­maradt települések jegyzékét, az újon pedig most dolgozik a környezetvédelmi tárca. Az egyéni vállalkozó, ha a ter­melő berendezéseket új gé­pekkel egészíti ki, akkor az új fejlesztés, beruházás összegé­nek 10 százalékát vissza nem térítendő támogatásként kér­heti, amennyiben igazolja, hogy 1992. január 1-jét köve­tően lett vállalkozó.- újvári ­A bankok óvatosak Csak 500 pályázat érkezett Károly Róbert forintja jó emléket hagyott Rendszerváltás - pénzváltás? Március 29-én érmesort hozott fogalomba a Magyar Nemzeti Bank. Sokan úgy vélik, hogy az új érmesor, meg a nyilván később kibocsátandó új bankjegyek is, azért kerülnek forgalomba, mert a rend­szerváltozásnak kifejezésére kell jutnia a pénz külső meg­jelenésében is. Bizonyos tör­ténelmi analógiák alapján gondolkodnak így: az Ár­pád-ház kihalását követően trónra került Anjou-ház első királya, Róbert Károly ve­zette be a forintot, majd az 1. világháború után a koronát a pengő váltotta fel, és így to­vább. Ebben van is némi igazság. Ha a rendszerváltozás az ál­lam nevének és felségjeleink megváltozásával jár együtt, nemzetközileg elfogadott, hogy a kormányok új pénzt bocsátanak ki. Ázonos társa­dalmi-közjogi rendszeren be­lül csak a pénzrendszer gyö­keres változása indokolhatja az új pénz bevezetését, mint ahogyan ez megtörtént 1892-ben, amikor Auszt- ria-Magyarország egysége­sen áttért az aranypénzrend­szerre. Új pénzt és pénznevet is szoktak alkalmazni a kor­mányok, ha ezzel egyben bi­zalmat szeretnének kelteni az újjászerveződő gazdaság iránt. Ez történt 1946-ban, az új forint bevezetésekor, ami­kor az elértéktelenedett pen­gővel szembeállították annak a pénznek a nevét, amely tör­ténelmünk egyik legszilár­dabb pénze volt, s középkori történelmünk legsikeresebb pénzreformjához fűződött. A pénz külső megjelenési formáinak is megvannak a maguk törvényszerűségei. Egy-egy ország fizetőesz­köze esztétikai értékek hor­dozója is. Az érmekészítés külön művészeti át, amely­nek nemzeti fejlődését, sajá­tos stílusjegyeit is figyelembe kell venni, amikor új érméket terveztetnek. A pénzcserét praktikus szempontok is indokolhat­ják: az érméknek olcsónak és tartósnak, könnyen felis- merhetőnek kell lennie, hogy ne lehessen a különböző cím­leteket egymással összeté­veszteni, de az előállítás költségei se legyenek maga­sabbak, mint amennyit egy-egy érme névértékében megér. A Nemzeti Bank tavaly decemberben adta ki az ezüst 200 forintost, amelynek anyagában fele-fele arány­ban van 500-as ezüst és ré­zötvözet, s amelynek anya­gértéke önmagában is 45-46 forint között változik, az ezüst pillanatnyi árától füg­gően. Az érme megfelelő mére­tének kiválasztása sem utolsó szempont: többek kö­zött figyelembe kell venni az automaták, a telefonok, a pénzzel dolgozó gépek hazai és nemzetközi szabványait is. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Lassú, vagy gyors a privatizáció üteme? Szabó Tamás, a privatizá­ciós ügyek kormánybéli gaz­dája a közelmúltban átfogó képet adott az állami vagyon leépítésének folyamatáról. Sokan fanyalgással fogadták a beszámolót, vagy mert lassú­nak találják a privatizáció ütemét, vagy mert elégedetle­nek az új tulajdonosok köré­vel. Egy bizonyos: a tényekkel senki sem vitatkozik. Magam is tamáskodom, mert távol áll tőlem, hogy túl gyorsnak, vagy „szeplőtlen­nek" tartsam a privatizálás fo­lyamatát, azt azonban -el kell ismernem, hogy 1992 után meglehetősen meredeken ívelt felfelé e rendkívül bonyo­lult, társadalmilag is, politika­ilag is kényes folyamat grafi­konja. Ez azt mutatja, hogy a tanulás, a tapasztalatszerzés és az értékelés szakasza eléggé hamar lezárult. 1992-ben - az előző két esztendőhöz képest - az átalakulások fele, az el­adásoknak pedig több mint a kétharmada befejeződött, s az állam egy esztendő alatt két- szerannyi bevételre tett szert ebből a forrásból, mint koráb­ban két év alatt összesen. Nehezen tudom értelmezni az olyan megfogalmazásokat, amelyek a privatizációval kapcsolatban a „lehetőség szerint minél gyorsabb" vég­rehajtásról, mint racionális eszközről szólnak. Meggyő­ződésem, hogy a társadalmi tulajdonba vett eszközök ma­gáncélú értékesítésénél rop­pant nagy a tulajdon kezelői­nek felelőssége azért, hogy megfelelő esélyegyenlőség mellett, nyilvános ellenőrzés alatt történjen a privatizálás. Amúgy könnyen mondják rá a részletek nem ismerői, hogy „kiárusítják" a nemzeti vagyont, hogy korrupció ját­szik szerepet abban, ki nyer versenytárgyalást. Az elha­markodott, nem nyilvános, nem „áttetsző" lépések és in­tézkedések csak tápot adhat­nak az ilyen vádaknak. De annak is nagy a veszélye, hogy e potencionális vádak megbénítják a privatizálás végrehajtóit, hiszen ha eleve olyan magas árakkal dolgoz­nának, amelyek meghiúsíta­nák az eladásokat, joggal ér­hetné őket a vád: szándékosan elodázzák a privatizálást. A privatizálás felgyorsítá­sára bejelentett intézkedéseket mostanában úgy minősítik, hogy azok a kormány válasz­tás előtti gazdaságélénkítési lépéseinek szerves részét ké­pezik. Ha ez így van, akkor a kormány ragyogóan eltitkolta szándékát, amikor az idei ter­vét megfogalmazta, hiszen a hiteljegy az egyetlen, amely­nél a befektetők forrásait alig, vagy csak kis mértékben be­vonnák a privatizálásba. Csak arra nehéz választ ta­lálni, hogy e nélkül a kedvez­mény nélkül hogyan alakul­hatna ki az a széles hazai vál­lalkozói réteg, amely - a nyi­latkozatok szerint - ellenzék­nek és kormánynak egyaránt szívügye? Bácskai Tamás i I

Next

/
Thumbnails
Contents