Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-10 / 58. szám
1993. március 10., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC WUJSAG 5 Román-magyar találkozó A múlt évben Nagyváradon találkoztak a román és magyar regionális gazdasági kamarák képviselői. E találkozó viszontrendezvé- nyére március 16-17-én Hévízen kerül sor. A kamarai képviselőkön kívül 15-20 fős üzletember-delegáció is érkezik Romániából, elsősorban a faipari és élelmiszeri- pari területről. Az érdeklődők mielőbb jelezzék részvételi szándékukat irodánkban. (Szekszárd, Arany J. u. 23-25.) Kiállítások Aradon Az Arad Megyei Kereskedelmi és Iparkamarától megkaptuk az 1993-as aradi szakkiállítások jegyzékét. Az érdeklődők megtekinthetik irodánkban. Horvát-magyar adatbank és üzleti kiadvány A múlt hónapban Pécsett tárgyalt a Horvát Gazdasági Kamara elnöke. Többek között megállapodás született arról, hogy a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara kezelésében horvát gazdasági adatbank jön létre. Az adatbank horvát cég- és üzleti információk mellett kereskedelem-technikai, vám- és gazdaságjogi adatokkal lesz feltöltve. Ugyanakkor a magyar cégek ajánlatait és a megfelelő magyar információk folyamatos átadását kamaránk is vállalta a horvát fél felé. Többek között horvát nyelvű üzleti kiadványt szerkesztünk a magyar cégek ajánlataiból. Ajánlataikkal irodánkban jelentkezhetnek. Vámjogi és tarifális változások Magyarország: 1993. január 1-jétől módosították a vámeljárás egyes szabályait, a változás a 135. sz. Magyar Közlönyben jelent meg. A bérmunka címén behozott vámárukat mentesítették a vámbiztosíték fizetése alól. A már működő ipari vámszabadterületeken biztosítják a működés változatlan feltételeit. A Közös Piaccal kötött textil-megállapodás értelmében eljárási szabályokat írnak elő a származás igazolására. A hatévesnél idősebb személygépkocsik, a nyolcévesnél idősebb haszongépjárművek csak a hatóságok előzetes engedélye alapján vámkezelhetők for- galombahelyezés céljából. Engedély hiányában csak alkatrészként lehet vámkezelni ezeket a gépjárműveket. Utas- és ajándékforgalomban 8000 forintra emelkedik a vámmentes keret, 14 éven aluli utasok kedvezménye 2000 forint. Új cseh és szlovák vámtörvény: A csehszlovák szövetségi parlament december 2-i ülésén jóváhagyott vámtörvény szerint Csehország és Szlovákia egységes vámterület, amely határmenti és belföldi vámövezetekre oszlik. A vámhivatalok fogják kezelni a jövőben a hozzáadott értékadókat, az importnál beszedett közigazgatási adókat, a vámot és az exportilletékeket, valamint a külföldi személyek által fizetendő útadókat. Horvátország: A vámterhek mellett 1993. január 1-jétől a Horvátországba importált árukat 15 százalékos behozatali illeték is terheli. Illetékmentes a tenyészállatok, a nyers tej, a szójabab, a repce, a napraforgóolaj, egyéb nyersanyagok, illetve alkatrészek, valamint a járművek egy része. Lengyelország: Lengyel- országban előre láthatóan 1993. július 5-én vezetik be az addig forgalmi adó hé- lyett a hozzáadott értékadót (ÁFA), melynek mértéke 22 százalék. Oroszország: Oroszország 1993. január 1-jétől áttért a GATT értékegyezmény rendszerére. Eddig a számlákon lévő árak alapján vetették ki a vámot, az új rendszerben a vámolás alapja az áru normál CIF értéke. Az új vámokat először a halászati, a dohány, a csokoládé és az italárukra, a bőr- és a szőrmeárukra, drágakövekre és személygépkocsikra alkalmazzák. Az ISZTV a társas vállalkozásokért Természetes, hogy vállalkozási oldalunkon gyakran szerepelnek a vállalkozási érdekképviseleti szervezetek (ipartestület, KEVATOK) hírei, eseményei. A sorból mindeddig kimaradt az ISZTV, aminek egyszerű az oka: ez a szervezet, illetve elődje a KISZÖV a kisipari szövetkezetek érdekképviseletét látta el. Mára azonban megváltozott a helyzet, amit a szervezet átalakítása és névváltozása is jelez. Az ISZTV betűszó ugyanis az Ipari Szövetkezetek és Társasvállalko- ziások Tolna Megyei Szövetségét takarja. A szövetség munkájáról Fodor Tibor elnökkel beszélgettünk. — Miért volt szükség az átalakulásra? — A politikai rendszerváltás után a gazdasági életben megindult folyamatok jelezték: a jövő a korszerűbb társas vállalkozási formáké, s a szövetkezeti forma háttérbe szorul. Szerencsére mi ezt időben felismertük, és már 1990 végén átalakultunk, új alapokra helyeztük a szövetség munkád ját. A lényeg: ma már nyilvánvalóan nem politikai kérdés a szövetséghez való tartozás, hanem Idzárólag üzleti alapon lehet a régi tagszervezeteket megtartani, illetve újakat belépésre ösztönözni. — Ma milyen a tagok vállalkozási forma szerinti öszetétele? — Összesen 62 tagszervezetünk van, ebből 40 szövetkezet, 20 kft, 1 betéti társaság, egy pedig részvénytársasági formában működik. A korszerű társasági formákban működők közül természetesen jónéhány korábban tagszövetkezetünk volt és átalakult, de például a 20 kft közül 11 új tag, amelyeknek korábban semmi közük sem volt a szövetséghez. — Mennyire hatékony az az érdekképviselet, amit az ISZTV a tagjainak nyújtani tud? — Az ISZTV tagja egy országos érdekvédelmi szervezetnek, a Magyar Iparszövetségnek (OKISZ). Miután megválasztottak az OKISZ alelnö- kévé, így valóban közvetlen és rendszeres a kapcsolatunk az iparszövetséggel, s naprakész információnk van a munkájáról. Az érdekképviselet természetszerűleg az országos szervezet felé tolódott el, hiszen az OKISZ hatékonyabban tudja képviselni a tagszervezetek érdekeit az államigazgatással szemben, vagy a törvényalkotási folyamatokban, mint a területi, megyei szervezetek. Fodor Tibor Nyugodtan mondhatom, hogy az OKISZ munkája ilyen vonatkozásban igen eredményes, az államigazgatás figyelembe veszi, sőt egyre inkább igényli a szövetség véleményét a jogszabályalkotás során. A vállalkozási érdekeket emellett más területen is tudjuk képviselni, például a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványon keresztül, hiszen itt a 15 fős kuratórium tagja vagyok. — Milyen konkrét segítséget tudnak adni a vállalkozások napi munkájában? — Szerencsére nagyon jó képességű, felkészült munkatársaim vannak, akik sok segítséget tudnak adni a pénzügyi, számviteli területen a tagoknak, amelyek - nem ritka eset - milliókat spórolhatnak meg egy-egy információ, tanácsadás nyomán. Azt hiszem, ma ez a legfontosabb. Másképp már nem működik ez a rendszer, csak úgy, ha a tagszervezetek konkrét gazdasági előnyét látják annak, hogy tagjai az ISZTV-nek.- áa - Fotó: Ótós A privatizáció időszerű kérdéseiről A privatizáció késedelmessége havonta mintegy 6 milliárd forintos veszteséget okozhat az államnak egy német szakértő cég számításai szerint - mondta Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója az elmúlt héten egy szakmai tájékoztatón. Az ÁVÜ vezető szakembere kijelentette: a privatizált vállalatok hatékonysága 20-25 százalékkal növekedett. Tavalyelőtt, illetve tavaly a privatizációs befektetések zöme - 80, illetve 60 százaléka - külföldről származott. Az elmúlt két évben az állam mintegy 100- 110 milliárd forintos bevételt könyvelhetett el, mint privatizációs bevételt. Emellett 30-40 milliárd forint maradt a vállalatoknál reorganizációs célokra. Hosszú távon azonban a jelenlegi magas külföldi befektetési arány nem tartható, inkább a hazai befektetőket kell ösztönözni a privatizációban való részvételre. A jelenlegi 20-40 százalékos arányról 60-75 százalékos arányra kívánatos emelni a hazai befektetők arányát. Megemlítette, hogy a magyar befektetők bevonásának a privatizációs folyamatba jelenleg még több akadálya is van. A nagy állami vállalatokat, hogy kelendőbbek legyenek, a jövőben decentralizált módon szeretnék értékesíteni. Továbbá szélesítik a privatizációs technikákat is. Fontolgatják az árengedményes vásárlás lehetőségének megadását, valamint a legkülönbözőbb részletfizetési formák bevezetését. Emellett egy átfogó információs rendszer kialakításával is segíteni kívánják a befektetni szándékozók tájékozódását. A folyamat előmozdítása érdekében magát az ÁVÜ-t is át kívánják szervezni oly módon, hogy az eddigi tranzakciós szerkezetet átalakítják ágazati privatizációs struktúrára. Privatizáció előtt a bonyhádi sütőipari vállalat A dolgozók és az üzemvezető' tulajdonjogot akarnak A bonyhádi sütőipari vállalatot hamarosan privatizálják. Ennek kapcsán kerestük fel Oroszki Istvánt, a város polgármesterét, aki az alábbiakat mondotta a privatizációt illetően: — Különösebb gond eddig sem volt az ellátásban, mivel a sütőipari vállalat és a magán- vállalkozók jól kiegészítik egymást a piacon, bár mindegyik formának megvan a maga „szelete". Viszonylag kevés információ áll rendelkezésemre, de tudom, hogy nyereséges és a megye három legjobb egysége között említhető a bonyhádi. Köztudott: a privatizáció azért indult meg, hogy mód nyíljon a legoptimálisabb forma megtalálására. A legjobb forma pedig a legolcsóbban megtermelt, előállított, ám a legjobb minőségű áru. A lakosság érdeke is a minél jobb minőségű, választékosabb termékek gyártása. Az a meglátásom, hogy mindezt csak nagyon fegyelmezett emberekkel lehet megcsinálni. Annak vagyok a híve, hogy a piachoz leginkább alkalmazkodó, jól vezethető nagyságrend alakuljon ki. Á privatizáció formájánál meghatározó a helyi vezetés, valamint azoknak a dolgozóknak a véleménye, akik az üzemet eddig is a magukénak érezték. Természetesen megkérdeztük Falusi Mihályt, a sütőipari üzem vezetőjét is az átalakulásról. íme az ó véleménye: — A dolgozóinkkal együtt az a véleményünk, hogy igen nehéz megérteni a privatizációt, s ez az értetlenség eléggé jellemző az egész országra, éppen a kevés információ miatt. Az üzemünk dolgozói éjjel dolgoznak, nappal pedig alszanak ... Az anyagi helyzetet tekintve a dolgozóinknak kevés a pénze, a tartalékokat felélték. A célunk a részvénytársaság létrehozása, amihez pénz, pénz és megint csak pénz kell. Ki-ki az anyagi helyzetéhez mérten vásárolt vagyonjegyeket, kétszer pedig ingyen kaptak. Látszólag összejön a szükséges összeg. Gond, hogy nem látni tisztán, honnét lesz a hitel, lízing, befektetési alap. Ugyancsak elgondolkodtató: ezeket lehetséges-e jó munkával kigazdálkodni. Egyelőre a bizonytalanság a jellemző nálunk is. Nyilván ebből fakadóan tették fel a kérdést az igazgatói tájékoztatón: „lesz-e állásunk"? A jelenlegi helyzet: az említett tájékoztatón megtudtuk, hogy a részvénytársasági forma létrehozásával a Kreátor Kft.-t bízták meg. Hamarosan alá kell írni a nyilatkozatot. Meg kell venni az üzemet, ez az én véleményem is, vagyis akarjuk a tulajdonjogot! A többség magáénak akarja tudni, amit 2(M0 év alatt létrehozott, hisz a mostani új üzem az ő munkájuk révén jött létre! A dolgozók óhaja egy olyan kis közösség, ahol sajátjukként termelnek, s jó munkájuk „gyümölcsét" ők szakíthatják le! Egyébként a város vezetése a földtulajdonjog beadását ellenszolgáltatás nélkül rendezte. Bátran kijelenthetem, hogy a bonyhádi egységet az elmúlt 25 év alatt mindig az akarat vezette a gazdaságos termeléshez. Ezen időszak tükrözi, amennyiben tudunk korszerűsíteni, fejleszteni (például a dagasztógép korszerűbbre cserélése), akkor a korszerűbb technológiával és a még jobb minőséggel képesek leszünk megtermelni azt az alapot, amiért vállaljuk a privatizációt. Jelenleg 8 féle kenyeret, 24 féle péksüteményt állítunk elő. Sajnos, a kereskedelem nem kellően választékos és rugalmas, hiába adja át neki a termelő kedvezőbb áron pékáruját, a boltokban drágább, mint lehetne. Ezt a saját mozgóárus és diszkont boltunkban is tapasztalhatjuk. A jó minőség és az alacsonyabb ár összefügghet, de ezt a kereskedelem kevésbé tükrözi. Hunyadi István Ipartestületi hírek Az IPOSZ-on keresztül a Szekszárd és Környéke Általános Ipartestület támogatásával az idei évben is lehetőség nyűik Németországban multiplikátor képzésen részt venni. A háromhetes tanfolyamok a CNC L, a CNC II., gépjárműszerelő, gépjármű-villamossági szerelő, kőműves (épületek szanálása), SPS III., karosszéria-lakatos, fűtés-szellőzés, solár- technika, valamint vállalkozás-vezetés tárgykörökben kerülnek megrendezésre. A tavalyi évben az Ipartestület az 505. Szakmunkásképző Intézet oktatói, valamint a Garay János Gimnázium tanárai számára nyújtott korlátozott számú lehetőséget a „képzők képzésén" való részvételhez. Nagysikerű iparosbált renr deztek február 27-én a sióagárdi iparosok a helyi művelődési házban. A mintegy 170 résztvevő a hajnaüg tartó mulatságban kitűnően érezte magát. A tombolatárgyakat a résztvevők saját termékeikből állították össze, a bevételből hozzájárulva a „Sióagárd jövőjéért" alapítványhoz. A szakmai körök hírei A szabó szakmai kör tagjai Budapesten szakmai bemutatón vettek részt. A mestereket több tanulójuk elkísérte. Havi rendszeres programjuk keretében az autójavítók és értékesítők is találkoztak az IPT székházában. A február 26-i találkozón a napi aktualitásokon kívül szóba került az ezévi szakmai eseménysorozat is. A következő találkozó a hónap végén Bonyhádon lesz. Üzleti kiadvány Magyarországról A világ több mint száz országában terjesztik majd a Price Waterhouse könyvvizsgáló és tanácsadó cég irodái azt a kiadványt, mely a Magyarország iránt érdeklődő üzletemberek és külföldi befektetők számára tartalmaz alapvető információkat. Áz angol nyelven, csaknem 20 ezer példányban megjelenő könyvet a Price Waterhouse szakértői készítették azon külföldi befektetők számára, akik nem csak felületes, hanem viszonylag mély áttekintést szeretnének nyerni a magyar gazdaságról. A kiadvány kitüntetett figyelmet szentel a pénzügyi, számviteli és az adózással kapcsolatos kérdéseknek. Külön fejezet foglalkozik a privatizációval, a külkereskedelemmel, a banki és a pénzügyi szférával. A kézikönyvet a Price Waterhouse 453 irodája terjeszti majd világszerte. Jogszabályfigyelő A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról szól az 1/1993. (I. 13.) Kormányrendelet. E szerint például a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 9000,- Ft, órabér alkalmazása esetén 52 forint. A rendeletet 1993. január 13-án hirdették ki. (Magyar Közlöny 3. száma) Az egyes gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálatról szól a 2/1993. (I. 27.) KHVM-KTM együttes rendelet. Hatálya kiterjed a külföldről belföldi forgalomba helyezés céljából behozott 6 évnél régebbi gyártású személygépkocsikra; 8 évnél régebbi gyártású haszongépjárművekre (pl. tehergépkocsi), sérülés miatt üzemképtelen gépjárművekre, valamint a szükséges okmányok beszerzésének feltételeire, a vámkezelésre, stb. A rendelet 1993. II. 1-jén lépett hatályba. (Magyar Közlöny 8. száma) A 46/1992. (III. 13.) Kormányrendelet alapján a PM által könyvvizsgáló engedélyt kapott természetes és jogi személyek névsora megjelent a Pénzügyi Közlöny 1. számában. Információt közölnek arról is, hogy a korábbi jogszabály alapján bejegyzett és még érvényes bejegyzéssel rendelkező könyvvizsgálók névsorát a Pénzügyi Közlöny melyik száma tartalmazza.
