Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-06 / 55. szám
10 MEPUJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. március 6., szombat s Pecabottal Horgásztotó 3. 1. Hány hektár a Fadd-Dombori Holt-Dunaág területe? 1.141 ha, X. 151 ha, 2.161 ha. 2. Őshonos halaink látására mi a jellemző? 1. rövidlátás, X. közepes távolságra való látás, 2. távolra látás. 3. Melyik halfajra legjellemzőbb, hogy mindenevő? 1. karikakeszegre, X. dévérkeszegre, 2. domolykóra. 4. Melyik halfajra jellemző, hogy veszélyhelyzetben magasra kidobja testét a víz színe fölé? 1. harcsára, X. balinra, 2. fehér busára. 5. A hal meddig képes leküzdeni az éhséget? 1. 430 napig, X. 2-3 hónapig, 2. 4-5 hónapig. 6. A 80 cm-es méretkorlátozás melyik halfajra vonatkozik? 1. angolnára, X. pettyes busára, 2. harcsára. 7. Mettől-meddig tart az angolna faj szerinti fogási tilalmi ideje? 1. október 15-től január 31-ig, X. január 1-jétől április 30-ig, 2. nincs tilalmi ideje. 8. Melyik halfajban kevesebb a szálkák száma? 1. jászkeszegben, X. dévérkeszegben, 2. karika keszegben. 9. Melyik halfajunkat nevezik népnyelven paptetűnek? 1. sügért, X. durbincsot, 2. lapos keszeget. 10. Melyik halnak mérgező a vére? 1. angolnának, X. dunai ingolának, 2 réti csíknak. 11. Melyik halnak van gyomra? 1. márnának, X. busának, 2. harcsának. 12. Melyik hal forgatja a gyomrában az élelmet? 1. harcsa, X. csuka, 2. balin. 13. A felsorolt anyagok közül melyikből lehet a legjobb úszót készíteni? 1. műanyagból, X. parafából, 2. balsafából. 13+1. Egy 10 mm-es átmérőjű gömbólomnak hány gramm a súlya? 1. 6 g, X. 8 g, 2.10,5 g. Karikázza be az Ön által helyesnek ítélt választ, s az így kitöltött szelvényt a megjelenést követő hét péntek 16 óráig küldje be a MOHOSZ Tolna Megyei Intéző Bizottsága címére (7100. Szekszárd, Rákóczi u. 46.). A legtöbb találatot elért versenyzők a szekszárdi Cukrász Kft., a Boros Serfőzde, a Tolna Megyei Sütőipari Vállalat, a Paksi Vörös Csillag HTSZ, a Tolna és Vjdéke Afész, az Aliscavin Rt, a MOHOSZ Tolna Megyei IB és az Axel-Springer Magyarország KFT. Tolna Megyei Irodája által felajánlott díjakat kapják. A megfejtő neve:. .............................................................................. L akcíme, irányítószám:................................................................ Melyik frizura a legjobb? • • Ötletek - már tavaszra A hölgyek zömére négy arctípus valamelyike jellemző. Van, akinek szögletes az arca, másoknak kerek vagy szívalakú, míg a többieké egyszerűen keskeny. A szögletes arcúaknak az aszimmetrikusan vágott vagy fésült haj áll a legjobban. Különösen, ha frizurájuk oldalt kiszélesedik, s ezáltal a szögletes fejformát kicsit lekerekíti. Az ilyen formára vágott és szárítás előtt hajrögzítő zselével bedörzsölt haj vonzó, de kicsit szemtelen jelleget kölcsönöz viselőjének. Ha valakinek természetesen hullámos, dús haja van, ez is oldja a szögletes arcforma sugallta szigorú vonásokat. A hátrafésülve megszárított, oldalt elválasztott „tollazat" különösen a fiataloknak áll jól. Aki arcának hosszúkás jellegét szeretné hangsúlyozni, hagyja szabadon magas homlokát. Fésülje haját hátra és kicsit tupírozza is fel! A bedauerolt hosszú haj akkor kelt igazán kellemes benyomást, ha hajunkat hátra fésülve hordjuk, s egyik vál- lunkra fésüljük. Az arc kerek jellegét megfelelő hajviselettel szintén ellensúlyozhatjuk. Elég, ha hajunkat lépcsőzetesen vágatjuk, magasra fésüljük vagy közepén elválasztjuk. A szigorúan hátrafésült haj az arcot kerekíti. Az apródfrizurának elengedhetetlen feltétele, hogy a fodrász nagyon pontosan, szinte milliméterre vágjon, s a választék is középen legyen. Hajunkat hajkefére föltekerve, simára fésülve szárítsuk meg és fésüljük szorosan az arcunkhoz. A művészien fölstuccolt hajköltemény viselője kerek arcát egy csapásra hosszúkássá teszi. A „tollas föveg- hez" szükséges, hogy a hajat a fej tetejéről fésüljük föl! Ott a legdúsabb. Szívalakú arcnál a hegyes állat szintén a hajviselettel ellensúlyozhatjuk. Ehhez egyaránt alkalmas a dús, erősszálú haj, a vállig érő, hosszú lökni, az aszimmetrikus frizura. A hosszú hajú, szívarcú hölgyeknek nagyon jól áll a vállig érő, hullámos haj. Ez különösen akkor mutatós, ha hajrögzítő zselét vagy hajsp- rayt használunk. A rövid, torzonborz frizura feledteti viselője állformáját. Ezt természetesen csak tartós hullámmal vagy eredetileg is hullámos hajjal lehef megtenni. Szárítás után néhány hajszálat fésüljünk a homlokunkba! Az oldalt, halántékon el- keskenyített, hátrafésült, ugyanakkor erősen fölfelé kefélt haj legtovább hajrögzítő zselével tartja meg vonzó, fiatalos formáját, s viselőjének derűs arcot kölcsönöz. Akinek keskeny az arca, fodrásza segítségével vonzó lehet, ha haját kicsit föltupí- rozza vagy hullámosán hordja. Egy a lényeg: kontyot vékonyarcú hölgy ne viseljen. Ha otthon mosunk hajat, fésűvel oldalt befelé szárítsuk meg! Az alul kifelé fésült, félhosszú haj szintén hosszítja az arcot. Ehhez szintén szükség van hajzselére és hajsprayra. A hosszú, menetesen vágott, hullámos hajat vastag hajcsavarral göndörítjük. A rövid, torzonborz bubifrizura főleg a fiataloknak ajánlható. Ezt a kedvesen kusza jelleget hajzselé segítségével és merész stílusú hajszárítással fokozhatjuk. Ferenczy Europress Kéz-fejtörő Miről árulkodik az ujjhát, a kézhát szőrzete? A chiromantia, azaz a kézből olvasás tudományának művelői nemcsak a tenyér hieroglifáiból tudnak sokféle következtetést levonni a kéz tulajdonosának testi-pszichikai állapotát illetően. „Nyitott könyv" számunkra a tenyér ellentétes oldala, a kézhát is. Egy pillantás például az ujjhát, a kézfej szőrzetére - s feltárulnak az illető főbb tulajdonságai, jellemének alapvonásai. , A kéztan szerint ugyanis mellső végtagunk „pihézete" önmagában is hiteles jelzése, sajátos jegye a lelkialkatnak, beállítottságnak és természetnek. A „szőrzetoló- gia" - mint a harmincas - negyvenes évek jeles chiro- mantikusa, dr. Kosutány István írja - abból indul ki, hogy a kéz háti felülete majdnem minden embernél több-kevesebb hajzattal, szőrzettel van fedve. Férfikézen ez rendszerint dúsabb és jobban szembeötlő, míg női kézen a világosszínű és pehelyszerű finom szálak gyakran úgyszólván láthatatlanok - de csak felületes megfigyelő számára. A dús szőrzet mindig bizonyos vadságot, agilitást, aktivitást és erős érzékiséget árul el. A kéz szőrtelenségéből inkább nőiességre, gyöngédségre, finomkodó kényelemszeretetre, sőt lustaságra lehet következtetni. Teljesen szőrtelen férfikéz: nőies elpuhultság, félénk, gyáva természet, bátortalanság, esetenként hajlam a homoszexualitásra és a kábító- szerezésrer Férfikéz - kevés szőrzettel: okos, óvatos, körültekintő személyiség, diplomatikus alkat, aki rendszerint az arany középutat, a kompromisszumos megoldásokat keresi. Szőrzet az ujjak tőperecein: humánus gondolkodást, segítőkészséget, együttérzést jelez; tulajdonosa általában melegszívű társ a munkában és a magánéletben egyaránt. Szőrzet minden ujjháton: izgulékony, idegeskedő, a stresszhatásokra kiváltképp érzékeny ember; szelídségén azonban gyakran fölülkerekedik az indulat, könnyen elveszti idegei fölött az uralmat. Dús szőrzet a kézháton: nem igazán markáns karakter, inkább ingatag jellem; állhatatlan természetében egyetlen biztos pont az erős, olykor nyers szexualitás. (FEB) A dús szőrzet vadságról, érzékiségről, a sima kézfej félénkségről árulkodik Koleszterin ellen önbizalom Szteránvázas vegyüld, amely minden emberi és állati szervezetben megtalálható és fontos szerepet játszik a sejthártyák felépítésében. Dióhéjban ez a napjainkban sokat emlegetett koleszterin meghatározása. Ha a kelleténél több van belőle, érelmeszesedés, szívkoszorúér-károsodás, infarktus, ha kevesebb, más betegségek veszélyeztetik szervezetünket. — A magas koleszterinszintért közvetve-közvetlenül a koleszterinben gazdag táplálkozás, a dohányzás és a kevés mozgás egyaránt felelős - nyilatkozta a nemzetközi hírű stresszkutató, a magyar származású svéd Michael Ben-Menachem. Kevésbé ismert viszont, hogy a háttérben szinte mindig ott van az egészségkárosítás szürke eminendása, a stressz. — Testünk motorja roppant stresszérzékeny - mondja a professzor. A feszültség hatására a szívmotor akkor is felpörög, ha arra a szervezetnek valójában semmi szüksége sincs. Az úgynevezett stresz-szorok érzékelésekor szervezetünk a belső elválasztásé mirigyeket is mozgósítja, hogy az adrenalin és a kortizon segítségével minél több zsír- és koleszterin-muníciót termeljenek az izmoknak. S addig ott is keringenek a vérben, amíg a szervezet föl nem használja. — Ezek az objektív kémiai, biológiai folyamatok befolyásolhatók pszichikai eszközökkel? — Nem is csekély mértékben. Hiszen az alap-probléma - a stresszhatás, a szorongás - lelki eredetű. — Az egyik kezelési cél a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése. A másik cél: a stressztűrő-képesség erősítése, a feszültség oldása. A pszichológiai terápia ötvözheti a relaxációs és önszug- gesztiós módszereket, hogy a betegek önbizalma, akaratereje növekedjen. Akik a kezelés nyomán tudatosan, akarati tényezők bevezetésével védik önmagukat a stressztől, ön- szuggesztióval is szembe- szállnak a pszichésen ártó környezeti hatásokkal - döntő fiziológiai változásokat érhetnek el szervezetükben. Lelki edzettség, egészséges önbizalom birtokában megvédhetik önmagukat például a koleszterin és más anyagok káros felhalmozódásától; akaratuk révén egészségük sikeres őreivé válhatnak. Dr. Takács Ilona Ferenczy Europress CSAHOLÓ Keverék vagy fajtiszta? Gyakran hallani olyan véleményeket, hogy a keverékkutyák értelmesebbek, nem olyan „degeneráltak", mint bizonyos fajtiszta kutyák. Anélkül, hogy a gyakran igen bájos keverékek ellen szóljunk, legalább e cikk erejéig lándzsát kell tömünk a fajtiszta kutyák mellett. Az a szó, hogy fajtatiszta, az állattenyésztésben meghatározott küllemet, tulajdonságot, és alkalmazási területet meghatározva célirányos tenyésztést jelent egy-egy állatcsoport esetében. Éppen a kutya esetében - hiszen több mint 300 fajtája ismeretes -, van mód a. tenyésztés során a változtatásokra: az érintett fajtáknál a célirányos tenyésztés csúcsteljesítményeket eredményezhet. Az ősidőkben erdetileg farkasból származó, a tenyésztés során speciális fajtákká vált kutya egyébként nem a legújabb kor vívmánya, hiszen már az Egyiptomiak is tenyésztették a spitz- jellegű, dakszlilábú kutyákat meg agarakat és hosszúfülű kopókat. Az asszírok a hatalmas termetű dogokat kedvelték, a görögök és rómaiak juhászkutyák, különféle vadászkutyák mellett előszeretettel tartottak apró termetű ölebeket is. Életmentő és segítő a mindennapokban Az ember mindennapi tevékenységének sok területén, a technikai vívmányok ellenére, ma még mindig a kutya az egyik leghasznosabb segítőtárs. Gondoljunk csak a vámos kutyák sokszor megcsodált képességére, amikor a legparányibb szaginger alapján halálos biztonsággal fedezik fel az eldugott kábítószer lelőhelyét. Gondoljunk a hegyi mentőkutyák tökéletes tudományára a lavinasodrásban bajba jutottak felkutatásában, s nem ritka eset, hogy többméteres hóréteg alatt fedezik fel az áldozatokat. De ott vannak a katasztrófa sújtotta területek mentőkutyái, amelyek abszolút biztonsággal vezetik a mentőcsapatokat a romok alá temetettek nyomára, akkor is, ha tonnányi törmelék van felettük. Természetesen, ezek a kutyák különleges kiképzésben részesülnek. A vadászathoz speciálisan tenyésztett fajtákra van szükség, amelyek képesek hallatlanul fejlett szagló- szervük segítségével a vad nyomára bukkanni, régi vémyomot követve. Ahhoz, hogy az állat a vadászat során feladatát a legtökéletesebben láthassa el, mindenekelőtt ki kell választani azokat a típusokat, amelyek a célnak a legmegfelelőbbek. A legismertebb fajták között találjuk a vadat felkutató kutyákat: a spánielt, a rottwei- lert, a szettert, pointert, míg német juhászkutya, a vizsla a már föllelt vadat kényszeríti megállásra. Más fajták, például a dakszlik pedig rókavadászathoz, apróvadászathoz kiválóak. E kutyafajták tulajdonságait generációkon át következetesen tenyésztették ki a célnak legmegfeleőbbre. Érdekes ellentmondás, hogy bizonyos vadászkutyákat éppen állatőrzésre használnak, így ennek a profilnak megfelelően tenyésztették őket tovább. Mindenki ismeri a német juhászkutyát és a pulit. Feladatukat legmesz- szebbmenően látják el, eszük ágába sem jut, hogy belekóstoljanak „munkájuk tárgyába". Érdemes szólni még az őrkutyák széles családjáról is, melyek nagy hatékonysággal védelmezik gazdáik testi épségét és tulajdonát, mintegy saját „territóriumnak" tekintve azt. A tapasztalatok szerint ebben a munkában legkiemelkedőbb teljesítményre a keverék állatok, köznyelven igen helytelenül „korcsnak" nevezett kutyák képesek. Adottak a fajta tulajdonságai Egy-egy fajtának valamennyi utódjában, így ezek keverékeiben is, az alapképességek adottak, így a célirányos tenyésztés során e tipikus vérvonalbeli tulajdonságokat hangsúlyozzák. Ahhoz azonban, hogy ez a tevékenység sikeres legyen, fontos, hogy a tenyésztő ismerje a legjellemzőbb fajtajegyeket, és a fajtát a kiállítások követelményeinek megfelelően tenyéssze tovább. Természetesen egyetlen tenyésztő sem akar tudatosan „buta", „degenerált", vagy olyan fajtát nevelni, amely nem rendelkezik megfelelő ellenálloképességgel a betegségek ellen. Mindezek ellenére a tenyésztéssel járó foglalatosság a kutyabarátok számára a szabadidő értékes eltöltésének lehetőségeit is gazdagítja. A kellő szakértelemmel és nem utolsó sorban szeretettel űzött tenyésztés sikerességét a rendszeresen megrendezésre kerülő kutyakiállításokon díjazzák, ahol nemcsak a kiállított négylábú külső megjelenését, hanem egész „személyiségét" értékelik a szakemberek. Valljuk be, melyik tenyésztő nem érez boldogságot, amikor fáradságos munkája eredményeképpen „kiállítási tárgya" elnyeri a- legmagasabb elismerést?
