Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-31 / 75. szám

1993. március 31., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC MÉPÚJSÁG 5 1 Markánsabb érdekképviseletre vállalkozik az Iposz Az eddigieknél sokkal mar­kánsabb érdekképviseletre vállalkozik az Ipartestületek Országos Szövetsége. Kellő határozottsággal lép majd fel az egyéni vállalkozók érdeké­ben, de a felesleges konfrontá­ciót mindenkor kerülni fogja. Ezt Szűcs György, az Iposz el­nöke jelentette ki Nyíregyhá­zán, ahol a szövetség áprilisi küldöttgyűlését előkészítő re­gionális értekezletsorozat kezdődött. Az érdekképviseleti szerve­zet vezetője hangsúlyozta: az Iposz a jövőben mindent meg­tesz azért, hogy az egyéni vál­lalkozások azonos szintre ke­rüljenek a társasvállalkozá­sokkal. Úgy vélte: az elbírá­lásnak egyezőnek kell lennie, hogy azonos feltételek között kerülhessen sor a piaci ver­senyre. Szűcs György kedve­zőnek ítélte, hogy a gazdasági kamarai rendszer hármas ta­gozódását elfogadták; az ag­rár, valamint az ipari és keres­kedelmi ágazat mellett a kéz­műveseket is külön szervezet segítheti. Az Iposz elnöke szólt arról is, hogy döntő vál­tozást szeretnének elérni a képzésben. Német minta alap­ján a mesterfokú oktatás be­vezetését szorgalmazzák. A második regionális tájér­tekezletet március 25-én Ti- szakécskén tartotta az Iposz, a harmadikat április 2-án Gö­döllőn, a negyediket 6-án Ta­másiban, míg a zárótanácsko­zást 9-én Veszprémben ren­dezik. A szövetség küldött- gyűlésének időpontja április 17-18, helyszíne a budapesti MEDOSZ-székház. (MTI) Nem lanyhul a cégalapítási kedv A KSH szerint februárban csaknem kétezerrel több jogi személyiségű gazdasági szer­vezet működött az országban, mint az előző hónapban, s így a számuk jelenleg már megha­ladja a 72 400-at. A legelterjedtebb gazdálko­dási forma továbbra is a korlá­tolt felelősségű társaság - ilyen az összes gazdasági szervezet 83 százaléka. A kft.-k népszerűsége a törvény által megszabott, viszonylag alacsony tőkeminimumnak és a tulajdonosok korlátolt va­gyoni felelősségének tulajdo­nítható. A szövetkezetek száma februárban az előző hónaphoz képest 1,2 száza­lékkal növekedett, míg a válla­latoké 5 százalékkal csökkent. A legtöbb - csaknem 24 500 - cég a kereskedelemben, vala­mint a jármű és közszükség­leti cikkek javítása terén mű­ködik. Jelentős még a számuk az iparban, és mind többen foglalkoznak ingatlanügyle­tekkel, bérbeadással, és gaz­dasági tevékenységet segítő szolgáltatásokkal. Változatlanul a kis létszámú - legfeljebb 20 főt foglalkoz­tató - szervezetek számának a növekedése a jellemző. A feb­ruárban alakult cégek 84,6 százaléka tartozott ebbe a ka­tegóriába, ezen belül is növe­kedett a legfeljebb tíz dolgozót foglalkoztató szervezetek ará­nya. Az összes jogi személyi­ségű szervezeten belül ará­nyuk közel 40 százalék. A csődbejelentések száma február végére 2 457-re növe­kedett, 64 százalékuk gazda­sági társaságot, 25 százalékuk szövetkezetét, 11 százalékuk vállalatot érintett. Felszámolás alatt 2 262 gazdasági szerve­zet állt, ezek csaknem fele szövetkezet, másik fele pedig gazdasági társaság volt. (MTI) „Total" magánvállalkozás Talán kevesen tudják, hogy a ma működő szekszárdi ben­zinkutak közül a legrégebbi, amit ma már Total néven is­merünk, jó ideje magánvállal­kozásként üzemel. Igaz, a vál­lalkozó nem tulajdonosa a benzinkútnak, hanem a Total cégtől béreli azt. Taba István „régi motoros" a szakmában, hiszen tizen­ötödik éve műveli (még a vá­rosközpontban lévő benzin­kútnál kezdte), s a nagy válto­zások előtt a Palánki úti kút csoportvezetője volt. A régi Áfor-kutat az akkoriban ala­kult Áfor-Total vegyesvállalat néhány évvel ezelőtt átépít­tette, a francia-magyar „há­zasság" azonban nem bizo­nyult hosszú életűnek, az Afor kiszállt az üzletből, s a ben­zinkút Total-tulajdonba ke­rült. A cég ekkor úgy döntött, hogy nem kívánja maga üze­meltetni ezeket a kutakat, ha­nem vállalkozóknak - több­nyire a benzinkutak addigi csoportvezetőinek - felaján­lották bérletre. Taba István élt e lehetőséggel, kft.-t alapított, s tavaly szeptember 24-től a Taba Kft. üzemelteti a Palánki úti benzinkutat. —r Milyen feltételeket szabott a Total cég a bérleti szerződés­ben? - kérdeztük a vállalkozót. Taba István - alkalmazottból vállalkozó lett Még ma is forgalmas kút a Total — A szerződés fontos kité­tele, hogy a Totál-termékeket forgalmaznunk kell, itt első­sorban a kiváló minőségű mo­torolajokra, kenőanyagokra gondolok. Emellett természe­tesen más cégek termékeit is kínáljuk, de a Total kikötötte, hogy ezek forgalmazásához az ő beleegyezésük szükséges. A gyakorlatban azonban ez semmilyen problémát nem okoz, választékunk elég szé­les, kapható itt sokféle autó- felszerelési- és ápolási cikk, gumiabroncs, édesség, italáru, dohányfélék. A szerződés nagy előnye viszont, hogy a Total az igen jelentős értékű • árukészlethez szükséges for­gótőkét 7 napos forgási időre megelőlegezi. — Jó fél év eltelt már a kezdés óta. Milyen tapasztalatokat szer­zett eddig? — Bár a forgalom a fizető­képes kereslet csökkenése és a konkurencia szaporodása mi­att némileg csökkent az utóbbi időben, de azért ez még min­dig viszonylag jó forgalmú benzinkút maradt. Az min­denképpen javára vált a jöve­delmezőségnek, hogy vállal­kozóként az üzletpolitikában, munkaszervezésben nagyobb döntési szabadságom van, s remélem, a vásárlók is pozitív változásokat érzékelnek. Ösz- szességében nem bántam meg, hogy belevágtam.- áa - Fotó: Ritzel Praxis-fórum orvosoknak Hogyan, milyen jogi és egyéb feltételekkel lehet vala­kiből vállalkozó orvos; hol és mennyiért tudja beszerezni a rendelő berendezéséhez szük­séges felszereléseket, beren­dezéseket; kik segítenek a könyvelésben? Ilyen és ehhez hasonló kérdések csaknem minden, egészségügyi vállal­kozással foglalkozó tanácsko­záson, megbeszélésen elhan­goztak, ám ezekre az érdeklő­dők gyakran nem kaptak ki­elégítő választ. Ezt felismerve a Magyar Praktizáló Orvosok Szövetsége és a Praxis folyói­rat szerkesztősége csütörtö­kön fórum-sorozatot indított a vállalkozó, vállalkozni szándékozó orvosok tájékoz­tatására. A minden hónap má­sodik és negyedik csütörtökén este 6 és 10 között, a MEDOSZ szállodában sorra kerülő esz­mecsere tulajdonképpen nem más, mint tanácsadás. Ezeken ugyanis a gyógyítók többek között jogászoktól, műszere­ket és eszközöket forgalmazó cégektől, hitelkonstrukciókkal foglalkozó bankok szakembe­reitől kaphatnak konkrét vá­laszt kérdéseikre. Kamarát alapítottak a követelésbehajtók Megalakult a Követelésbe­hajtók és Üzleti Információt Szolgáltatók Szakmai Kama­rája. A nemzetközi tapasztala­tok azt mutatják, hogy szerte a világon a követelésbehajtással és a sok mindenben rokon üz­leti információ-szolgáltatással foglalkozó cégek nemzeti egyesületeket hoznak létre. Erre főként azért van szükség, hogy ezt a nagy felelősséggel járó feladatot ne végezhesse akárki. A kamarai tagság el­nyerése ugyanis már magában is minősít egy céget. Ez segíti az egységes etikai alapelvek érvényesülését, a megbízók tá- , jékozódását, és emellett ér­dekképviseletként is szolgál. Svájci-Magyar Vállalkozóképzési Hálózat Pálinkapalackozó project Tolna határában, a téesz borpincéje és a szeméttelep „eklektikus" környezetében áll vagy 30 éve a pálinkafőzde, ami 2 éve „magánkézbe" - Nagy István vállalkozóéba - került. A fiatalember sertés- hizlalás, majd vándorbüfézés után a pálinkafőzésbe fogott. Miért? — Abban az időben éppen ezt lehetett bérbe venni... Egy tanfolyam elvégzése után már lehetett is „izzítani" az üstöket. Szerencsére hamar hírünk kelt, így nemcsak Tol­náról, de Paksról, Szekszárd- ról vagy épp Sióagárdról is hozzák az emberek a törkölyt, a gyümölcsöt. Eddig olyan 20-25 ezer liter nedűt főztünk ki. Ennyi szesszel egy ország népét vidámmá lehetne tenni néhány órára. Úgy tűnik, van jövője a vállalkozásnak. — Mégis új dolgot eszelt ki. — Végül is az új ötletem szorosan kapcsolódik a pálin­kafőzéshez. Ősszel nagy mennyiségű hullott szilvát si­került beszereznem kedvező áron. Olyan sok pálinka lett belőle, hogy „hagyományos módon" nem tudnám eladni. Ezért döntöttem úgy, hogy egy palackozóüzemet csiná­lok. Na, persze ez nem valami óriási beruházás. Üvegmosó, adagoló, kupakzáró gép, KERMI-engedély, aztán már a boltokban is kapható lesz a ná­lunk főzött szilvapálinka. — Valódi? — Naná! Ez a pálinka nem aromából és krumpliszeszből készül. Ahogy a neve is mu­tatja, kizárólag gyümölcsből főzött, 50 %-os szilvórium. (Tényleg: ízes, tiszta, erős ital - a fotós és a szerző vélemé­nye). — A következő nagy ötlet? — Azt nem árulom el. Egyelőre folytatjuk a főzést. Úgy gondolom, az általunk készített pálinka jó minőségű. Javítani ügyfeleink kiszolgá­lásán, „szíveslátásán", irántuk való figyelmességünkön sze­retnénk. És persze jó lenne, ha betörne a helyi piacra a „va­lódi szilva" után a „valódi ba­rack" és a „valódi körte" is. — Egészségünkre váljon! SK Fotó: Pámer Májustól új taxisvizsga Májustól kezdődhetnek el, s december 31-éig tartanak az új követelményrendszerű taxis­vizsgák, melyen minden vál­lalkozónak meg kell felelnie. Ez az egyik feltétele annak, hogy a sárga rendszámmal és új engedéllyel rendelkező személyszállító vállalkozók jövőre is végezhessék tevé­kenységüket - mondta el Pe­redi Péter, a Fuvarozó Vállal­kozók Országos Szövetségé­nek főtitikára az MTI-nek. Az új követelményeknek megfelelően különböző vizs­gákat kell majd letenniük a ta­xik vezetőinek és a vállalko­zóknak. A sofőröknek a ko­rábbi tantárgyakon kívül új el­sősegélynyújtási, idgenfor- galmi, etikai és hibaelhárítási ismeretekből kell vizsgázniuk. Némelyik alól azonban bizo­nyos esetekben, a megfelelő gyakorlat, illetve végzettség alapján mentesülhetnek a ve­zetők. Nem kaphatnak felmentést azonban a tanfolyamok és a vizsgák alól a vállalkozók, akiknek munkaügyi, pénz­ügyi, szerződéskötési és egyéb vállalkozói ismeretekből kell a követelményeknek megfelel­niük. Felmentést ebben az esetben - megfelelő végzett­ség, vagy gyakorlat alapján - csak a tanfolyamok egy része alól lehet szerezni. Kiss István, a Közlekedési Főfelügyelet főosztályvezetője elmondta: a korábbi 2800 fo­rintos vizsgadíj májustól vár­hatóan 5000 forint körül ala­kul majd. Tizenkét, vállalkozók kép­zésével és vállalkozói taná­csadással foglalkozó magyar cég csatlakozott a Svájci Kon­föderáció segélyprogramját megvalósító, a Neuchatel-i Egyetem által létrehozott és 1991 óta működő, Svájci-Ma­gyar Vállalkozóképzési Háló­zathoz. E lehetőséget a ma­gyar cégek pályázat révén nyerték el. A szerződés aláírá­sakor mindkét oldalról azt hangsúlyozták: a piacgazda­ság kibontakozása, a munka- nélküliség csökkentése szem­pontjából is igen fontos, hogy Magyarországon minél több, jól felkészült vállalkozó tevé­kenykedjen. (MTI) MVA-hírek Az MVA ideiglenes kuratóriuma döntött arról, hogy az MVA az 1992-es PHARE pénzek kiegészítéseképpen 993 millió forintot biztosít saját forrásaiból. * Az MVA a Közgazdaságtudományi Egyetem Kisvál­lalkozás Kutató Csoportjával közösen Vállalkozáskutatási Füzeteket tervez kiadni a terület legfrissebb kutatási eredményeinek bemutatására. Az ideiglenes kuratórium elfogadta az MVA kis- és középvállalkozások fejlődésére ható gazdasági tényezők vizsgálatára irányuló kutatási munkaprogramot. * Az Európai Közösségek Bizottsága hivatalosan elis­merte a Magyar Kereskedelmi Kamarát az Euró-lnfo Központ levelező központjává. A Kamarát az MVA a PHARE program keretében pénzügyi támgatásban fogja részesíteni. A támogatás segíti a központ létrehozását, és fedezi a működési költségeit egy hároméves periódus alatt. * Az MVA a PHARE program keretében negyedik alka­lommal támogatja a magyar vállalkozók részvételét a kö­zelgő EK által szponzorált Europartenariat rendezvé­nyen, amelyet Lille-ben, Franciaországban szerveznek jú­niusban, hogy elősegítsék az EK tagországok és más eu­rópai országok cégei közötti kapcsolatok kiépítését. Az MVA egy magyar szervezetet fog kiválasztani az esemé­nyen való vállalkozói részvétel szervezésére. *■ A Tolna Megyei Önkormányzat, illetve a Köztársasági Megbízott Területi Hivatalának vezetőivel egyeztetve a megyei vállalkozói központ EXPO irodát nyit az ügyfél- szolgálati iroda épületében. Ugyanitt vállalkozói klubot is indítanak, melynek keretében lehetőség lesz a személyes kapcsolatok felvételére és az üzleti információk cseréjére. 4

Next

/
Thumbnails
Contents