Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-30 / 74. szám

5PUJSAG VILAGTUKOR - HAZAI TŰKOR 1993. március 30., kedd Hunyadi-napok Az Új időpont: május 27-28. A március végi hideg, a ha­vazás nemcsak a mezőgazda- sági munkákat hátráltatja, más galibát is okozott. A hő- gyészi általános iskolában a rossz idő miatt a március 30- április 1-ére tervezett Hu­nyadi-napokat kellett elha­lasztani. Az immár hagyományos­nak mondható ünnepségsoro­zatot az iskola névadójának tiszteletére évenként a tavaszi szünet előtti napokban rende­zik meg. Az idén is e szerint tervezték 500 gyerek számára a programokat, csakhogy a rendkívüli időjárás közbe­szólt. Az elképzelések szerint programok javarésze, - a játé­kos csapatversenyek, a sport­mérkőzések, túrák, - szabad­téren kerültek volna lebonyo­lításra. Mivel ez a rossz idő miatt lehetetlenné vált, az iskola ve­zetése úgy döntött, hogy a Hunyadi-napokat május 27-28-ra halasztja, remélve, hogy pünkösd előtt jobb idő lesz, mint most. Az idei Hunyadi-napok so­rán került volna sor a testvér- iskolái megállapodások alá­írására is a nagymágocsi, il­letve a szegedi általános isko­lával. A többihez hasonlóan ter­mészetesen ez az esemény is májusra halasztódott.-fké­Totó­nyeremények A Szerencsejáték Rt. tájé­koztatása szerint a totó 13. fo­gadási hetének nyereményei a következők: 13 plusz egy találatos szel­vény 17 darab, nyereményük egyenként 560 756 forint, 13 találatos szelvény 17 da­rab, nyereményük egyenként 169 208 forint, 12 találatos szelvény 966 darab, nyereményük egyen­ként 3970 forint, 11 találatos szelvény 10 757 darab, nyere­ményük egyenként 357 forint, 10 találatos szelvény 67 613 darab, nyereményük egyen­ként 85 forint. Árokban a kamion Tegnap reggel 8 óra 30 perckor a 63. számú úton, nem messze a vöröskeresztnél lévő elágazótól, a havas, síkos úton megcsúszott egy Nagydorog irányából Szekszárd felé tartó dán kamion és az árokba bo­rult. Rakománya, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinátnak szállított gépalkatrész(ek), az útmenti vetésre került. Szemé­lyi sérülés nem történt, az anyagi kár jelentős. A mű­szaki mentést a szekszárdi Euro Fuvarszervező és a Flott Kft. végezte a délutáni órák­ban, s amíg az tartott, addig a forgalmat elterelték.-gk­Ifjúsági istentisztelet Szekszárdon A hirtelen téliesre fordult időjárás, s az órák előreigazí- tása ellenére szépszámmal megjelentek az egyházközség tagjai és érdeklődők a szek­szárdi református templom­ban, hogy részt vegyenek a gyülekezet fiataljai közremű­ködésével megtartott vasár­nap délelőtti ifjúsági istentisz­teleten. A 167. ének 1. és 2. versének eléneklése után Németh Klára az Ezsaiás: 55:1-7 verseivel köszöntötte az egybegyűlteket kiemelve a 6. verset: „Keressé­tek az Urat amíg megtalál­ható, hívjátok Őt segítségül amíg közel van". A kezdő imádságot Mester Péter mondta. Matyó Lajos a budapeseti Református Teo­lógiai Akadémia III. évfolya­mos hallgatója hirdette az Igét a Lukács evangéliuma 14. ré­szének 16-24. versei alapján. A teológus három kérdés köré csoportosította mondanivaló­ját: miért hív, kiket hív és ki ál­tal hív Isten? A felelet össze­foglalva: mert szeret minden­kit, a Jézus Krisztus által. A liturgiát versek, énekek színesítették. Ady Endre: az Uraknak Ura c. költeményét Szászi Fatime, Erdélyi László: Szívet adj Uram c. versét Mes­ter Eszter, Roger Hudson: Hogy tudd, hogy ki vagy c. kis irodalmi remekét pedig Né­meth Klára mondta el. Külön említést érdemel a gitárral kí­sért énekkar az „Adjatok hálát az Úrnak, mert jó", a „Nem érek rá", a „Mikor vizen mégy át", a „Nap bíborban áll" és a „Szeretnék énekelni neked" kezdetű hitébresztő és hitmé­lyítő kórusművek lendületes, dinamikus, jó ritmusú előadá­sáért. Záróimádságot Szil- vássy Ildikó mondott. Az ifjúság evangélizáló ha­tású istentiszteletét Szilássy Géza lelkipásztor köszönte meg, kiemelve a fiatalok ala­pos felkészülését és azt a me­legséget, mely szolgálatukból a gyülekezet felé áradt. Lemle Zoltán AustriaLottó-eredmények 5, 7,17, 28, 32, 45, a pótszám 43. Az AustriaLottó nyereményei a 12. héten a következők: a 4 darab 6 találatosra, egyenként 2.972.766 schillinget, a 10 darab 5 plusz egy találatosra, egyenként 396.368 schillin­get, a 622 darab 5 találatosra, egyenként 9.558 schillinget, a 26.138 darab 4 találatosra, egyenként 303 schillinget, a 345.310 darab 3 találatosra 28 schillinget fizet. A 3 darab Jokerre, egyenként 1.202.018 schillinget fizet. Tejipar - tőkeinjekció nélkül (Folytatás az 1. oldalról) A titok nyitjára több ma­gyarázat kínálkozik: az egyik válasz az a számítógépes jel­zőrendszer, mellyel naponta nyomon lehet követni a meg­rendelők fizetőképességét. A másik pedig az a tejfeldolgd- zási technika, mely akkor, te­hát 1983. március 29-én, Kö- zép-Európában a legmoder­nebbek közé tartozott. Első­sorban a sajtgyártás, ezen-be- lül is a félkemény sajt gyártása terén indult jelentős előnnyel a vállalat. Ezt a technikát egyébként a mai napig sike­rült a megfelelő szinten tar­tani, s ez egyúttal azt is jelenti, hogy szakembergárda terén is irigylésreméltó a helyzet. Ezt bizonyítja az is, hogy az or­szágos átlaghoz képest az úgynevezett fajlagos kihoza­tali tényezőket is tovább javí­tották az itt dolgozók, fej­lesztve a műszaki­technológiai megoldások ha­tékonyságát. A racionalizálás eredményeként a Tolna Me­gyei Tejipari Vállalat verseny­társaival szemben eleve előnnyel képes megjelenni a piacon. S nem szabad megfe­ledkezni a tejtermelőkről sem, akik majdnem kilencven szá­zalékban kiváló, illetve első osztályú minőségű alap­anyaggal látják el a céget. Mindezt honorálja is a válla­lat: április elsejétől a tejterme­lői ár az extra minőséget ille­tően egy forinttal, az első osz­tályú minőség esetében pedig ötven fillérrel emelkedik lite­renként. A feldolgozói költ­ségtöbblet ellenére egyelőre nincs szó a késztermékek nagykereskedelmi árának emeléséről. A továbblépés természete­sen az elért eredmények elle­nére is fontos feladat: nincs megállás a korszerű csomago­lástechnika keresésében és al­kalmazásában, de ugyanígy alapvető fontossággal bír a termékválaszték bővítése is. Ezen a téren az új krémsajtok és túrókrémek, valamint a do­bozos tej és kakaó gyártása hozhat jelentős eredményt. Az igényeknek megfelelően sze­repel a tervek között az idény­jellegű aludttej forgalmazása. A nagy kérdés a jövő: a pri­vatizáció a vállalatot is érinti. Már kész az új vagyonmérleg, a szakemberek jelenleg az át­alakulási terven és a privati­zációs program részletes ki­dolgozásán munkálkodnak. Az már biztosnak tűnik, hogy a vállalat június 30-i dátum­mal más gazdasági-társasági formában, vélhetően rész­vénytársaságként üzemel to­vább. Koller Ferenc - illetve a cég szakembergárdája - e- gyébként kidolgozott tervvel rendelkezik: a tejtermelők, ü- letve - az MRP (munkaválla­lói résztulajdonosi program) szervezeten keresztül - a vál­lalat dolgozói lennének a tu­lajdonosai az rt.-nek. Az MRP szervezet az eddigi koncepció értelmében legalább a tulaj­don 51 százalékát szeretné megszerezni, élve az állam ál­tal biztosított előnyökkel. Az elképzelés - mutat rá Koller Ferenc - teljesen logikus: ha valaki, akkor az itt dolgozó szakembergárda képes haté­konyan működtetni saját tu­lajdonként - s jelentős állami vagy külföldi tőkeinjekció nélkül —a vállalatot. Szeri Árpád Fotó: Ótós Réka Négy aláírás a környezet védelméért A Tolna Megyei Rendőr-fő­kapitányság sok mindenben élen jár. Tegnap például olyan együttműködési megállapo­dást kötött - az országban el­sőként - a területileg illetékes három környezetvédelmi fel­ügyelőséggel (székesfehér­vári, pécsi, bajai), melynek kö­szönhetően mostantól ered­ményesebben léphetnek fel a környezet- és természetkáro­sító ténykedések ellen. Mi a probléma? Az, hogy a környezetvédőknek nincs elég emberük, hogy „jártuk- ban-keltükben” észleljék a károkozást, a rendőröknek meg szakismeretük nincs, hogy felismerjék azt. Mi változik most, hogy a négy aláírás - dr. Berta Attila megyei rendőrfőkapitányé, valamint Szathmáry Mag­dolna pécsi, Ary Károly szé­kesfehérvári, és Kővágó József bajai felügyelőség-igazgatójé - a dokumentumra került? Sokminden, de az minden­képpen kiemelendő, hogy a rendőri állomány éves to­vábbképzéseire előadókat biz­tosítanak a környezetvédők. Ezt követően már a járőr is meg tudja állapítani, hogy körzetében történt-e termé­szetkárosító bűncselekmény. Ha ilyet észlel, jelzi, a felügye­lőségek szakemberei laborató­riumokban megvizsgálják azt, s ha szükséges, megteszik a feljelentést. 1992-ben környezetkárosító bűncselekmény nem szerepelt a megyei rendőrség ügyiratai között. — De ez nem azt jelenti - hangsúlyozta a főkapitány -, hogy nem követtek el ilyet, hanem azt, hogy nem jutott a tudomásunkra.-Wy- Fotó:- ór­Tilalom feloldása Újra átléphetik az osztrák határt a magyar tranzit hússzállít­mányok. Az osztrák hatóságok ugyanis feloldották a tranzit húskészítmények hétvégén elrendelt belépési tilalmát - tájékoz­tatta a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztériuma az MTI-t, hétfőn. A Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza felvételt hirdet MOSODA­VEZETŐI állás betöltésére. ALKALMAZÁSI FELTÉTEL - texhlmérnokí vagy szakirányú vegyészmérnöki: illetve ~ szakirányú üzemmérnöki végzettség - legalább 5 éves vezetői gyakorlat ÉRDEKLŐDNI ÉS JELENTKEZNI az intézet műszaki osztályán személyesen vagy a 12-211/114-es telefonon lehet. Amit az önprivatizációról tudni kell! (2.) Kik a decentralizált privatizáció szereplői? A decentralizált privatizáció főszereplői a vállalatok, a szakértők és idővel, a tényleges privatizáció, vagyis az értékesítés során - a be­fektetőik). Főszereplő az Állami Vagyonügy­nökség is, de az egyes konkrét ügyletek lebo­nyolításába nem avatkozik bele, lényegében a háttérből irányít azzal, hogy az általa megsza­bott keretek között jöhetnek csak létre a megál­lapodások. A vállalatok és a szakértők közötti koordinációs szerepet a PRI-MAN privatizá­ciót menedzselő kft. tölti be. Ezt a társaságot az Állami Vagyonügynökség 1991 októberében hozta létre, kifejezetten ennek a feladatnak az ellátására. Teljes egészében állami tulajdonban van. A PRI-MAN Kft. kapcsolatban áll a prog­ramban érintett vállalatokkal, azok vezetőivel, érdekvédelmi szervezeteivel és munkavállaló­ival, a szakértőkkel és a befektetőkkel. Tájékoz­tatja őket az összes szükséges tudnivalóról, nyilvántartja a fejleményeket, és ellenőrzi is, hogy az ügyletek valóban az Állami Vagyo­nügynökség által megszabott módon zajla- nak-e. Az első decentralizált privatizációs programot annakidején a 300-asok klubjaként is emlegették. Azért, mert a kiválasztott válla­latok (az 1989-es mérleg adatai alapján) legfel­jebb 300 millió forintnyi saját vagyonnal ren­delkezhet, a foglalkoztatott dolgozók száma is legfeljebb 300 lehetett, ezen kívül forgalmuk sem léphette túl a 300 millió forintot. Először 343 vállalatot soroltak ebbe a körbe, de mivel a szabályok lehetőséget adtak a cégeknek, hogy önként kérjék felvételüket az önprivatizációs cégek sorába, a 300-asok klubja hamar 400 fölé emelkedett. Végül is az első ütemben, amely ténylegesen 1992 szeptemberében indult, 433 vállalat kapott lehetőséget arra, hogy saját el­képzeléseit is érvényesíthesse a privatizációs folyamatban. Hiszen ez a modell lehetővé te­szi, hogy a vállalat maga döntse el, melyik ta­nácsadó céget szerződtetni szakértőként azon cégek közül, amelyeket a vagyonügynökség kiválasztott a pályázatára jelentkezők közül. Módja van arra is, hogy a szakértővel együtt­működve befolyásolja az eseményeket, hogy a privatizációnak azt a módját válasszák, ame­lyik a legkedvezőbb lehet a cég jövője szem­pontjából. Az első program megindítása előtt a vagyo­nügynökség pályázatot írt ki. Akkor 81 sza­kértő céget választott ki tanácsadónak az első ütemben. Ezek a szakértők voltak hivatva mindazt a funkciót betölteni, amelyet a vagyo­nügynökség rájuk ruházott. Később mind a szakértők, mind a decentralizált privatizáció­ban résztvevő vállalatok száma bővült. A má­sodik ütemben további 277 cég kapcsolódott be, a szakértők száma 132-re emelkedett, és je­lentősen megnőtt a programban résztvevő vál­lalatok értéke is. (Folytatjuk.) Üt Az Axel Springer-Magyarország Kft. lapja. Felelős vezető az ügyvezető igazgató. Főszerkesztő: KAMARÁS GYÖRGYNÉ Főszerkesztő-helyettes: GYURICZA MIHÁLY Kiadja az AS-M Kft. Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: DR. MURZSA ANDRÁS Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Telefon: 16-211. Telex: 14-251. Telefax: 15-508. Készült a szerkesztőség elektronikus rendszerén. Nyomás: Déli Nyomda Kft. Le­vélcím: 7630 Pécs, Engel J. u. 8. Telefon: 15-726. Felelős vezető: SOÓS SÁNDORNÉ Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a posta hír­lapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel u. 10/A, 1900. közvetlenül vagy postautal­ványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636 021-02799 pénzforgalmi jelző­számra. Előfizetési díj: havonta 319 Ft, negyedévre 957 Ft. In­dexszám: ISSN 0865-9028. Kéz­iratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents