Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-29 / 73. szám

1993. március 29., hétfő MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 „Felderítik” a fesztivált A júliusban megrende­zésre kerülő duna menti folklórfesztiválra számos külföldi csoportot várnak, melynek vezetői tegnap óta - az Express utazási iroda kalauzolásában - a fesztivál helyszíneivel is­merkednek egy Study Tour program keretében. A vendégeket ma délelőtt fogadja Kocsis Imre Antal szekszárdi polgármester és Bonfig Ágnes, a feszti­vál operatív bizottságának vezetője. Ügyfélfogadás vakoknak A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Központja kihelyezett ügyfélfogadást tart Pak­son, a volt pártszékház épületében, ( Dózsa György út 51 /53 ), már­cius 31-én, szerdán dél­után fél három és öt óra között. Várják a paksi sors­társaikat, hogy segíthese- nek rajtuk. A drogok veszélyeiről A „füvek", azaz a kábí­tószerek szervezetre gya­korolt hatásairól tartott előadást szombaton Pócs Margit Szekszárdon, a Mentálhgienes Egyesület rendezvényén, a Babits művelődési házban. A „FŰ-VÉSZ"-ről beszélni napjainkban rendkívül fontos, s az előadás alcí­mében megfogalmazódó tanács különösen fiatal korban megszívlelendő: Tudd, hogy ne tedd! Sakkverseny Dunaföldváron Amatőr sakkversenyt rendez a dunaföldvári sakk-klub - a megyei sakkszövetség támogatá­sával - április 3-án, szom­baton délelőtt kilenc órától Dunaföldváron, a Duna ét­teremben. A versenyt tíz­ezer forinttal támogatta a helyi polgármesteri hiva­tal, és a Dunaföldvár Kul­túrájáért Alapítvány. A Pál utcai fiúk Bonyhádon A Budapesti Harlekin Gyermekszínház március 31-én, szerdán mutatja be Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk című darabját a bony­hádi művelődési központ­ban. Az előadások délután fél kettőkor és fél négykor kezdődnek. Stekly Zsuzsa Hőgyészen Hőgyészen mutatkozik be tűzzománcaival hol­naptól Stekly Zsuzsanna. A tárlat délután öt órakor nyílik a művelődési köz­pontban, ahol a műveket és az alkotót Nyisztorné Antal Ibolya, népművelő és Pál Imre polgármester méltatja. Közreműküdnek a hőgyészi Hugyadi János Általános Iskola tanulói. A kiállítás április 14-ig te­kinthető meg. „Könnyű erkölcsök” Haumann Péter és Schütz Ila főszereplésével a Budapesti Radnóti Szín­ház vendégszerepei a helyi művelődési házban, a Könnyű erkölcsök című darabbal. Az előadás 19 órakor kezdődik. Testületi ülés Bátaszéken Mi lesz az 1,4 millió forint §orsa? Pénteken este már több sze­rencsével jártak a bátaszéki testület tagjai, ezúttal majd­nem teljes létszámban megje­lentek a képviselők. Igaz, két érdekesnek ígérkező napi­rendi pontot - az önkormány­zathoz tartozó intézmények létszámhelyzetének átvilágí­tását, valamint a gimnázium kollektív szerződésének meg­tárgyalását - így is el kellett halasztani, ugyanis a pedagó­gus szakszervezet szószólójá­nak a pénteki időpont nem fe­lelt meg, mert vidékre kellett mennie, ezért a következő ülésen kerül csak a testület elé ez a kérdéskör. Napirend előtti felszólalás­ban több képviselő kifogá­solta, hogy nevük, mint a szerdai testületi ülésről hi­ányzóké, megjelent a Tolnai Népújságban... Ä testület az első napirendi ponton, az eb-rendeleten, gyorsan túljutott, majd követ­kezett a szociális rendelet ter­vezet megvitatása. Ki is ala­kult egy előzetes rendeletter­vezet, melyet a polgármester majd április közepén egyeztet, a régió polgármestereinek összejövetelén, a többi hivatal által megalkotott rendelet ter­vezettel. Megpróbálva közö­sen kegelni a régió szociális helyzetét, hiszen jóval ezer fe­lett van már a munkanélkü­liek száma ezen a területen. Elfogadásra került a polgár- mesteri hivatal ügyrendje is, ez a jövőben az SZMSZ-nek a mellékletét fogja képezni. Ezentúl az egységes hivatal belül csoportokra tagozódik és a csoportoknak megbízott vezetői lesznek, akik a teamek munkájáért közvetlenül felel­nek. Persze, a teljes hivatal munkájáért továbbra is a jegyző tartozik felelőséggel. Á polgármester által előter­jesztett 1992. évi zárszámadási rendeletet a testület egyhan­gúlag jóváhagyta. Ugyanez történt az önkormányzati va­gyon felméréséről szóló tájé­koztatóval is. Itt került szóba az a közel 1,4 millió forint, mely a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság irodaépületé­nek, illetve telephelyének bel­területi földértékéből illeti meg az önkormányzatot. Úgy határozott a testület, hogy el­sősorban azt támogatnák, ha az erdészeti iroda épületéből - amely szomszédos a polgár- mesteri hivatallal - a szolgá­lati lakást kapná meg az ön- kormányzat az 1,4 millió fo­rint értéke helyett. Ha ettől el­zárkózik a gazdaság, valamint az ÁVÜ Rt., akkor a készpénzt fogadja el, és csak a harmadik variációként - ez szinte már elfogadhatatlan számukra - jöhet számításba, hogy a pénz értékéért részvényt kapjon a jövendő részvénytársaságból. A testületi ülés napjáig a gyermekorvosi státusz betöl­tésére egy pályázat érkezett, a határidő le is járt, hétfőn - ha addig még postán esetleg ér­kezik - ezek felbontásra ke­rülnek, és majd a népjóléti bi­zottság dönt a pályázat(ok) sorsáról. KRZ (Folytatás az 1. oldalról.) lengyeli kultúra néven ismeri a világ tudománya. A szellemi értékek - a tu­domány eredményei - mellé a lélek értékeit is mindig igye­kezett odahelyezni Wosinsky Mór - ezt már Mayer Mihály pécsi megyéspüspök mon­dotta, aki rövid imával tisztel­gett a a tudós pap emléke előtt. A névadó ünnepségen Bai József, a Mezőgazdasági Mú­zeum Legyeli baráti körének titkára az iskola történetéről beszélt. Az intézmény honis­mereti köre a névadó életének főbb állomásait elevenítette fel. Farkas Pál szobrászművész alkotását Wosinsky Mórról Rózsa József lengyeli alpol­gármester és Höffler József kisvejkei polgármester lep­lezte le. Az ünnepségen megkoszo­rúzták az alkotást a diákok, a megyei múzeum, az egyház, az önkormányzat és a kör­nyékbeli iskolák képviselői. Dr. Tóth György né igaz­gató négy pedagógust búcsúz­tatott: nyugdíjba vonult Fá­bián Andrásné, Régei Tibomé, Németh Ferencné és Bíró Gáspámé. ók egy-egy Wo- sinsky-emlékplakettet is kap­tak, amely szintén Farkas Pál alkotása. Elismerték a szülői munka- közösség vezetőjének, Sár­kány Tibornénak valamint Lenner Jenő plépánosnak és Dunkel Lehelné népművész- nak a tevékenységét, akik szintén emlékplakettet kap­tak. Az avatón a hó egyre sű­rűbben hullott, de a Wosinsky iskola diákjai előadták az ün­nepség tiszteletére tervezett műsorukat - nagy sikerrel. Hangyái' Fotó: Ötós Nem mindennapi! Tegnapi, 1993. március 25-én megjelent lapjukban az első oldalon Igazolatlanul hi­ányzó képviselők feleimmel, Elmaradt a bátaszéki testületi ülés főcímmel tudósítás jelent meg. , Megkeresésem oka: az írásban nevem is szerepel. Tudósító KRZ volt (csak ta­lálgatni tudok ki lehet, akár Krausz is). Örömmel jelent­hetem, amennyiben ez öröm, megvagyok. Ha KRZ igazán kíváncsi lett volna mondjuk az én távolmaradásom oká­ról, úgy felvilágosítással szolgálhattam volna. Idézője­les megállapítása szellemes­nek mondható, de az olvasó számára talányos, netán fél­revezető. Nem tudok másra gondolni, minthogy KRZ szombatos, így számára ez az egyetlen nap, mely sérthetet­len. Én viszont magyar re­formátus lelkipásztor vagyok ezidáig, akinek az év minden napja, napszaka szent, sok­szor rangsorolni kell az el­végzendő szolgálatok között. Egyébként pedig KRZ tanulja újra az abc-t, no meg a fog­lalkozási körébe eső, azt érintő etikát is. Érdemes! Egy névsorban, hol nem fő- és mellékszereplőkről van szó, a neveket alfabetikus sorrend­ben szokás, illik lejegyezni. Egyébiránt várom lapjuk megkeresését, hogy beszá­molhassak nem mindennapi közéleti tevékenységemről, melyet például az elmúlt esz­tendőben mint lapszerkesztő, művelődési központ megbí­zott igazgató végeztem köz­ségünk javára, szolgálatként. Ócsai Barnabás református lelkipásztor önkormányzati képviselő «­Örömmel vettük a báta­széki polihisztor levelét, mert az ilyesmi nem mindennapi az életünkben, s ráadásul bokros teendőit félbesza­kítva, idejét a nekünk szánt válaszra fecsérelte, s a nálunk megjelent írásra kivételesen itt is válaszol. Magunkba is szálltunk, s először arra gondoltunk, visszaküldjük római katoli­kus munkatársunkat az első elemibe, de nem fér bele a padba, az ÁBC-t viszont hi­ánytalanul fölmondta, és munkaköri leírásában sem ta­láltuk, hogy „eltűnt" képvise­lők után kellene nyomoznia. Levélírónk nem minden­napi közéleti tevékenységét nyugtáztuk, remélve, hogy az a helyi választópolgárok is észrevették, s a testületi ülés­ről való távolmaradásának okát ezen a módon végre a többi képviselő is megtud­hatja.Miután így felvilágosí­tott bennünket, most már csak azt nem tudjuk, ki az a Krausz - ilyen nevű munka­társunk sose volt, de most már szeretnénk egyet - és mi van a szombattal? -a szerk.­Névadó ünnepség Lengyelen A leleplezés pillanata Szekszárd pályázatot ír ki a világkiállításra Szekszárd Város Képvi- seló'-testülete az 36/1993. (II. 25.) számú határozatá­ban kinyilvánította azon szándékát, hogy kapcso­lódni kíván az 1996-ban Budapesten megrende­zésre kerülő világkiállí­táshoz. A világkiállításhoz kap­csolódó elő-, utó- és kiegé­szítő rendezvények témái­ban nyilvános pályázatot ír ki. A nyilvános pályáza­ton rendezvény-tervezeté­vel minden hazai termé­szetes, valamint jogi sze­mélyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező, to­vábbá külföldi részvétellel működő gazdasági társa­ság részt vehet. A pályáza­tok zárt borítékban nyújt­hatók be az önkormányzat vállalkozási referensénél (Szekszárd, Béla tér 8.) az alábbi időpontokban: 1993. április 15. és május 3. között. 1993. október 15. és ok­tóber 29. között. 1994. január 25. és január 30. között. A pályázat tar­talmi elvárásai, formai kö­vetelményei: a pályázó(k) neve (meg­nevezése) címe, (székhe­lye), a rendezvény témája, helyszínei, a látogatottság várható nagysága, gazda­sági célja, a rendezvény tervezett időpontja, időtartama, a rendezvénnyel érintett társönkormányzat véle­ménye, nyilatkozata a ren­dezvény lebonyolításánál az önkormányzattal szem­ben támasztott igény, az esetlegesen megépí­tésre kerülő létesítmény utóhasznosítása, a rendezvény leíró jel­legű rövid - legfeljlebb 10 A/4-es oldal terjedelmű - összefoglalása. Szekszárd Város Ön- kormányzata a beérkezett pályázatok elbírálására és díjazására bíráló bizottsá­got hoz létre. Az önkor­mányzat a nyertes pályá­zók díjazására kétszázezer forint pályázati díjat tűz ki. Fegyelmezetlenek Kár lenne tagadni - meg­mondta a belügyi tárca ille­tékese -, hogy fegyelmezetle­nek az emberek. De nemcsak úgy általában értette, hanem konkrétan az útlevélroham kapcsán. Mert jól tudjuk, mivel tapasztal(hat)juk, hogy ez az Isten teremtette kétlábú élőlény megrohanta az önkormányzatokat - amikor lehetővé tették újra, akkor a rendőrség ügyinté­zőit is -, hogy megújítássá, kicseréltesse az útlevelét. Nemcsak azt, amelyik lejár, hanem azt is, amelyik még jóidéig használható lenne. És ez a sok fegyelmezetlen némber, most rohangál ön- kormányzattól fényképészig, fényképésztől önkormány­zatig, aztán dühöng. Ideje is, oka is van rá. Emlékszem, decemberben azt nyilatkozta a Pénzügy­minisztérium egyik tisztség- viselője, szó sincs az útlevél illetékének emeléséről, hi­szen ahhoz módosítani kell az illetéktörvényt. Már-már el is hittük - mai politikusa­inktól tudjuk ugyanis, hogy csak a kommunisták hazud­tak negyven évig! -, de eszünkbe jutott: az ördög nem alszik. Igaaunk volt. A belügyér január végén, feb­ruár elején be(ki)jelentette, hogy sok a mendemonda út­levél ügyben, egyesek hat­ezer-hétezer forint illetékről beszélnek, ám ő ötezret java­solt és az okmány tíz évre szól majd. No, ekkor indult meg az az élhetetlen sisere népség és megrohanta a hivatalokat, mert mai világunkban még nem mindegy, hogy egy négy­tagú család húszezret vagy négyezret fizet az új útleve­léért. De a hatalomnak sem mindegy, hogy mennyi az ál­lami bevétel és mikor. Mert tígye az nem kétséges, hogy a fegyelmezetlenek fegyelme­zetlensége óriási összeget je­lent, éppen a korábbi, előre hozott, hozatott útlevélcse­rék miatt. Ha ezt vesszük, nem volt felelőtlen a be(ki)jelentés, sokkal inkább jó taktikának mondható. Van azonban egy másfajta realitás is - kell lennie, hi­szen a róka gereznája, az az egy, már szárad! -, ami eléggé összetett. A legkisebb gond az, hogy odafönt nem tudják tartani az egyhóna­pos határidőt - kettő lett be­lőle -, ám az már nagyobb baj, hogy pontatlanul, sok hibával dolgoznak. Minderre akad azonban megoldás. Ha kell, „visszatartható" az út­levél, sürgős esetben pedig ott a köztársasági megbí­zotti hivatal, ahol rendkí­vüli esetben segítenek. Ige- nám, csak mire a megye pe­reméről valaki megjárja Pé­cset, addig a halottat már el is temetik külhonban. Ma­radjunk azonban most még itthon. Nem tartható a tíz­éves időtartam sem, hiszen a gyerekek ennyi idő eltelte alatt annyit változnak, hogy rájuk sem lehet ismerni a ko­rábbi fénykép alapján. Bizo­nyára rájönnek majd az ille­tékesek, hogy vissza kell állni az öt évre, amit ismét az állampolgár zsebe bán. Egye fene, ha itt lesz már a Kánaán! De amíg olyan messze vagyunk tőle, mint Makó Jeruzsálemtől, addig akad gondunk. Ugyanúgy, mint az önkormányzatok­nak. Ugyanis a költségeket nem finanszírozza meg - eb­ben az esetben sem - senki. Kiadásként jelentkezik az ügyintéző bére - aki, mivel nem szabályozták be - főleg azokkal foglalkozik, akik­nek jövőre és azután jár le az útlevele - és a postaköltség. Amelyik borítékban az útle­velet is küldik, az 52 forint levelenként, amelyikben csak az igénylőlapot, az 44 forint. Tessék számolni, mit jelent az egy város esetében! Szóval fegyelmezetlenek az emberek, de esetünkben a fejedelmi többes jobban il­lett volna. Ugye, miniszter úr? Ékes László í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents