Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-25 / 70. szám

8 KÉPÚJSÁG KÖRNYEZETBARÁT 1993. március 25., csütörtök Szeméttelenítik Dombóvári A Pro Dombóvár Egyesület kezdeményezésére a városi Vöröskereszt szervezésében, március utolsó napjaiban szemétgyűjtési akció lesz Dombóváron. Az utcákat és köztereket közel háromezer tanuló tisztítja meg. Termé­szetesen a felnőtt lakosság munkájára is számítanak a szervezők. Elsősorban a lakó­telepeken élők összefogására lenne szükség. A családiházas beépítésű területek ugyanis, gondozottabbak, mint a tömb­lakások környéke. til­nn * * * Taj- es ~ Zq lélekmentő publikációk * Épített környezetünk A sárközi eklektika Mottó: késói emlékezés ... Scultéty Zoltán A sárközi eklektika című elemző tanul­mányaiból idézve állítottam össze ezt a cikket. Férjem, aki építészként közel 25 évig fog­lalkozott városrendezéssel Tolna megyében, jól ismerte a környező falvakat. Ezért is vá­lasztotta ezután műemlékvé­delmi szakmérnöki dolgozata témájául épp e települések építészetét. A dolgozat kiváló segédlet lenne szakemberek számára és az érintett falvak vezetői részére. Talán segítene a hagyományőrzést kiterjesz­teni a tárgyi-, és az épített kul­túra területére is. Bár kétséges számomra, hogy egyrészt pro­fitra törekvő, másrészt elsze­gényedő világunkban meg­érint bárkit is e fajta közösségi esztétikum. A füzetnyi tanul­mány fotó és rajzi illusztráci­ókkal nyomdakész állapotban vár egy kiadóra évek óta. „Sárköz tudományos rész­és komplexebb feldolgozása ma már gazdag anyagot rep­rezentál. A tájegység szűkebb földrajzi lehatárolása is tisztá­zott, mely szerint a Tolna me­g rei, egymással szomszédos csény, Decs, Sárpilis, Alsó­nyék és az ezektől kissé délre elszakdó Báta alkotják. Falva- ink átépülésekor a magyaror­szági eklektika stílusperiódu­sai váltják egymást. Ahogy a városi építészetben, itt is csakhamar a reneszánsz for­mák és arányok kezdenek jel­lemzővé vállni, illetve össze­fonódó módon a klassziciz­mus hagyományozódik to­vább. A népi barokk formák­nak itt nincs táptalaja. Néhol naiv-gótikus formavilág is felbukkan, például kapukon. A korszak végén a falusi szecesszió nyomai is megje­lennek. A sárközi eklektikus átépítés kezdete a századfor­duló éveire, illetve a világhá­ború kezdetére tehető. A fal­vak központi területe az egy­kori árvízmentes kiemelt rész, minél gazdaságosabb felhasz­nálása következtében már eleve kistelkes, sűrűn beépí­tett volt. Az átépítés során a hagyományos fésűs beépítés épületeinek funkcionálisan három részre tagoltsága fon­tos szerephez jutott: lakóhe­lyiségek, kiszolgálórész, gaz­dasági helyiségcsoportok. Az átépítés során a szélesebb tel­ken megjelenik a hosszú utcai homlokzatú száraz kapualjú ház. Szegényesebb változat, amikor a beépítés jellege ma­radt, csak a megemelt pár­kány utal az új építésre és az oromfalas főhomlokzat archi­tektúrája. Az utcai homlokzat tekintetében két alaptípus je­lentkezik: az oromfalas és a hosszanti ház. Az oromfalas megtartva a fésűs beépítés formájcióját egy utcai szobát, illetve annak két ablakát és a tornác ajtaját mutatja. A díszí­tés plaszticitása kisebb, a ház a népi építészeti hagyományo­kat jobban tükrözi. A hosz- szanti házak tagolása a soro­landó szobákkal összefüggés­ben történt. Általában itt ta­lálkozunk a késő eklektikus hatású tobzódó díszítettség­gel. Akad azonban mértéktar­tás, vagy akár kirívó leegysze­rűsítést mutató példa is. Bizo­nyos építtetői rétegek, a né­pies szőttest utánzó homlok­zatdíszítést különösebben nem tekintették szívügyük­nek, igényeiknek közvetle­nebbül hatottak a városi jelen­ségek. Ezek házai jobban idomultak a településben ek­kor emelt intézményjellegű épületek külső képéhez, az ek­lektikus formavilág rene­szánsz változatának alkalma­zása jellemző rájuk. A meg­szokott fehérre meszelés hatá­sosnak bizonyult a díszes homlokzatokon is. Ennek al­kalmazása eléggé általánosan a napjainkig is fennmaradt. A gipszstukkó számára az is­métlődő mészréteg kellő vé­delmet adott és ad, csak az aprólékos mintázat részleteit tömíti és mossa mindinkább össze, eltávolítása után éles kontúrú formák összhatása nagyot változna. A 70-100 éves épületállomány áltálban leromlott, illetve már részben átalakított állapotban, de áll. Ezeket a házakat általában az idősebb generáció lakja, egyébként igen ellenállnak a mai értelemben vett alaprajzi korszerűsítésnek. Az 1945 utáni jellegtelen átépítésből adódó veszteség a teljes állo­mány mintegy 50 százaléka. (Mely szám azóta valószínű évről évre növekszik; a dolgo­zat kelte 1981-82 - S. E.). A ta­nulmányba illesztett fénykép­dokumentáció a teljes ke­resztmetszet áttekintésére al­kalmas anyagot rögzít, mely alapján lehetséges volt az érin­tett községrészek lehatárolása, a kapcsolatos utca és falukép­védelem feladatainak körvo­nalazása". Scultéty Erzsébet Tolna megye vizei (5.) A Koppány patak Egy 1009-ből származó ok­iratban már megtalálható a patak neve Cupa Aqua néven. A térségnek egy jelentős vízfo­lyása volt. A rátelepült vízi­malmok miatt a környéke erő­sen elmocsarasodott, szigetek is keletkeztek a mocsaras láp­területen egészen Koppány- szántóig. A rendezést célzó geodéziai munkálatok megkezdése 1771 évre tehető, de a szabályo­zásra csak 1838-ban került sor. A kialakított szűk medermé­retek miatt a beavatkozás nem érte el a célját, ismét elmocsa­rasodott a környék. 1928-ban kitisztították a patakot, majd megalakították a Nagy Kop- pánypatak Társulatot, ami a vízfolyást 1930 és 1933 között ismét felújította. A patak egységes rendezé­sére 1960-ban került sor a Kö­zépdunántúli Vízügyi Igazga­tóság révén, aki a vízfolyás kezelője lett. Az eltelt idő óta a meder vízszállító képessége ismét lecsökkent és egy-egy kiadós zivatar után előfordul, hogy kilép a medréből és el­árasztja a környező területe­ket. A patak kedvező vízmi­nősége miatt sok halastó tele­pült a vízére. Tolnában a majsa-pusztai halastavak (Pacsmag tavak). A tórend­szer megépülte után rengeteg madár költözött a környékre. Az elmúlt években a gazdag madárvilág védelme érdeké­ben országosan védetté nyil­vánították. Szó van arról is, hogy nemzetközi védettséget kapjon a tórendszer. A Bala­ton vízminőségének a vé­delme érdekében a Déli-part településeinek egy részén ke­letkező szennyvizeket a Bog- lárlellén megépült regionális szennyvíztelepen tisztítják és tisztítás után engedik a Kop­pány patakba. Ez a vízmennyiség a patak vízhozamához képest jelentős, nyári csúcsidőben elérheti a napi 8000 köbmétert, átlago­san pedig 3800 köbméter kö­rül van. Ä szennyvíztelep be­üzemelését követően voltak vízminőségi problémák, az el­folyó víz miatt, de az utóbbi időben ez a Koppány Tolna megyei szakaszán gondot nem okozott, halélettani és mezőgazdasági vízhasznosí­tási szempontból a víz minő­sége elfogadható, fürödni vi­szont nem célszerű benne. Klingl Béla Fotó: Pusztai T. Tudósok a környezetvédelmi törvény tervezetéről „Sem a környezet, sem a környezetvédelem fogalmát, sem az utóbbi célját nem tar­talmazza a készülőben lévő környezetvédelmi törvény tervezete, amit egyébként in­kább lehet jámbor óhajok, mint törvényi előírások gyűj­teményének tekinteni" - így foglaltak állást a tudósok, élen Tardy Jánossal, az Országos Természetvédelmi Hivatal el­nökével, egy közelmúltban megrendezett debreceni fó­rumon. A tanácskozás résztvevői nyílt levélben fordultak Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, Antall József miniszterelnök­höz és Szabad György Házel­nökhöz a hazai nemzeti par­kok és tájvédelmi területek ügyében. Figyelmeztetnek arra: „Természeti környezetünk és a hazánkban még meglévő biológiai sokféleség védelme a jelen nemzedék olyan köteles­sége, amelyet a jövő generáció és a nemzetek közössége egyaránt joggal vár el tőlünk, s amelynek érdekében a Ma­gyar Köztársaság, annak kor­mánya és illetékes államigaz­gatási szervei az eddigiek fo­lyamán jelentős erőfeszítése­ket tettek". Az, hogy a környezetvé­delmi tárca élén történt sze­mélyi változás, és az ilyen debrecenihez hasonló fóru­mok tapasztalatai, felvetései, milyen hatással lesznek a tör­vény megalkotására - megje­lennek-e abban a szakemberek által hangsúlyozandónak tar­tott kitételek -, csak ezután derül ki. Halhalál Olasz tengerbiológusok szerint évente ezer delfin pusztul el az Adrián. Kardhalak fogására hasz­nálják azokat a hálókat, melyekbe belegabalyod­nak, melyeket a környe­zetvédők „halálfalaknak" neveznek. A hatalmas húzóhálók­ból gyakran még a bálnák sem tudnak kiszabadulni. Éppúgy megfulladnak, mint a delfinek, mert nem tudnak a felszínre buk­kanni, hogy lélegzetet ve­gyenek. „Az elpusztult delfinek száma, melyeket elsősor­ban az olasz partok köze­lében találunk az Adrián, évről évre nő. A mészárlás egyre nagyobb mértéket ölt. Végre történnie kel­lene valaminek!" - mondta a Riminiben szé­kelő World Wildlife Fund szóvivője. (FEB) „HALLO, ITT MAGYARORSZÁG!” Ha külföldön járunk, alaposan meggondoljuk, mire költsük el a va­lutánkat. Persze előfordulhat, hogy haza kell telefonálnunk: megtud­ni, hogyvan a család, vagy - ha üzleti úton vagyunk - megbeszélni cégünkkel a legfontosabb teendőket. Ha mindezért nem akarunk azonnal valutában fizetni, akkor nincs más dolgunk, mint igénybe venni a Magyar Távközlési Rt. Hungary Direct szolgáltatását, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a külföldről Magyarországra folytatott beszélgetés díját csak utólag, forintban egyenlítsük ki. Ha a MATÁV Rt. valamely Ügyfélszolgálati Irodájában már megkap­tuk a Hungary Direct (a továbbiakban: HD) beszélgetéshez szüksé­ges Hívókártyát, akkor a világ számos országából hívhatjuk föl ha­zánkat, sőt még telefax-üzenetet is küldhetünk az itthoniaknak. Hogyan? Minden ország, amellyel HD-kapcsolatban állunk - s ezeknek száma folyamatosan növekszik, jelenleg 23 országgal kötöttünk szerződést - rendelkezik egy olyan hívószámmal, amely egyedül Magyarországot jelenti. Ez a szám felhívható bármely ut­cai fülkéből, szállodai szobából vagy postahivatalból. Vannak országok, amelyeknek nyilvános fülkéiből csak a helyi be­szélgetési díj bedobása fejében hívható a HD-szám, másutt még pénz sem kell hozzá. Ha viszont szállodából telefonálunk haza, akkor a hotelközpont felszámolhatja a kezelői díjat. Nyelvi nehézségekkel nem kell számolnunk: hazánk Hungary Di­rect számának tárcsázása után ugyanis természetesen anyanyel­vűnkön szólal meg a központos: „Halló, itt Magyaroszág!” Ezek után közöljük a hívókárgyán feltüntetett azonosító számokat (pon­tosan 19 számot kell bemondanunk), amit pillanatokon belül ellen­őriz a számítógép: érvényes-e hívókártyánk beszélgetés-kezde­ményezésre. Ha minden rendben van, már kapcsolják is a kért állomást. A be­szélgetésdíját ugyancsak a számítógép pontos időmérése alapján terhelik rá a következő havi telefonszámlánkra. Ugye, milyen egyszerű? (28250)

Next

/
Thumbnails
Contents