Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-25 / 70. szám

PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1993. március 25., csütörtök Helyi rádió Szekszárd után Pakson is „Alapfilozófiánk a közszolgálatiság" 4 KÉPÚJSÁG „Város-képek” Pakson Óváros, márciusi napfényben Gallup-j elentés az Atomvárosban I. A Magyar Gallup Intézet 1992. decemberében közvéle­ménykutatást végzett Pakson, a városi önkormányzat megbízásá­ból. A kutatás során 500 főt kér­deztek meg személyes megkere­séssel. A megkérdezettek a városi népesség-nyilvántartásból vélet­lenszerűen lettek kiválasztva olymódon, hogy nem, életkor, va­lamint „óváros-újváros" megosz­lás szerint reprezentálják a város teljes felnőtt lakosságát. Ezt a felmérést tárjuk most a nyilvánosság elé, mától kezdve a Paks és környéke összeállításban. a paksiak véleménye a helyi önkormányzatról érzékelhe­tően jobb, mint az országot irányító' Kormányról. A kér­dezetteket arra kértük, hogy az iskolai osztályzatok mintá­jára osztályozzák le egytől ötig a kormány, illetve a help önkormányzat munkáját. Az önkormányzat a paksiaktól át­lagosan „közepes" értékelést kapott. A kormánnyal a 30-40 év közöttiek a legelégedetleneb­bek, és a 60 évesnél idősebbek a legelégedettebbek. Iskolá­zottság szerint a legfeljebb 8 osztályt végzettek, valamint a felsőfokú végzettségűek ten­denciaszerűen elégedetteb­bek, mint a közepesen iskolá­zottak. Érthető módon az MDF szavazótábora a legelégedet­tebb a kormánnyal, a keresz­ténydemokraták valamivel elégedetlenebbek, ezután a kisgazdák és az SZDSZ támo­gatói következnek az elége­dettségi sorban, őket a Fi- desz-szavazók követik, végül az MSZP szimpatizánsai a legelégedetlenebbek. A helyi önkormányzattal való elégedettséget nézve a nők valamivel elégedettebbek a férfiaknál. A korcsoportokat nézve a 40-60 év közötti idő­sebb középkorúak a legelége­detlenebbek, a fiatalok és az idősebbek hozzájuk képest va­lamivel elégedettebbek. Iskolai végzettség és foglal­kozás szerint nem mutatkozik lényeges eltérés e kérdésben. A pártpreferenciákat tekintve az MSZP szavazói messze a legelégedetlenebbek, továbbá azok, akik nem akarnak sza­vazni, illetve nem tudják kire szavaznának. (Folytatjuk.) A nyomtatott sajtó mellett megnőtt a szerepe az elektro­nikus sajtónak is. Flelyi viszo­nyok között ez azért sem mel­lékes, mert a többnyire ön- kormányzati finanszírozással működtetett orgánumok lehe­tőségei korlátozottak. Persze szükségességüket elvitatni nem lehet, hiszen fogyatékos­ságaik ellenére is - és ezt az el­telt idő bizonyította - részévé váltak egy rendszernek, amit úgy hívunk: tömegkommuni­kációs csatorna. Nos, ennek a rendszernek lehet folyamatos alakítója az elektronikus sajtó is. A helyi újságok mellett megjelentek a közszolgálati funkciót is vál­laló városi televíziók. Arról azonban már kevesebbet tu­dunk, hogy a megye nagyobb városaiban megkezdték az előzetes munkákat egy-egy rádió működtetésére. A sor­ban Szekszárd után Paks a második. Ennek próbáltam utána járni, mikor a Paksi Rádió Kft. két vezetőjét, Eiler Jánost és Kasó Tibort beszélgetésre in­vitáltam a paksi irodaház első emeletén lévő szobájukban. — Paks a városok sorában mindig is az elsők között szerepelt abban a tekintetben, hogy itt is­merték fel leginkább a nyilvános­ság fontosságát: példa rá a Hír­nök létrejötte. Pár hete olvashat­KEDVEZMÉNYES (30-50%-os) SZOBANÖVÉNY­VÁSÁR PAKS Gagarin Művelődési Központ március 25-26-27. (csütörtök, péntek, szombat) 9-18 óráig. (265211 Az oldalt szerkesztette: Venter Marianna. A fotókat Ritzel Zoltán és Eördögh Gabriella készítette. tunk a Tolnai Népújságban a Szekszárdi Rádió működéséről. Most pedig arról kaptunk hírt, hogy a Paksi Rádió Kft. munka­társakat keres. Tulajdonképpen milyen gondolat előzte meg a kft. megalakulását? — Az a gondolat, amit le­het egyfajta küldetésnek is nevezni, túl azon, hogy a felté­telek szinte kínálták a lehető­séget - mondja Kasó Tibor. - Olyan dologról van szó, amit már nagyon sokan csinálnak az országban. Jól kell a szel­lemi energiánkkal gazdál­kodni, és persze az időnkkel is. Nagyszerű érzés lenne, ha a rádió működése a hallgatók részéről elismert lenne. — Az én életemet végigkí­sérte a rádió - folytatja Eilert János - középiskolás koromtól kezdve egészen az egyetemig. Arról nem is beszélve, hogy évekig az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodtam, ahol a legkisebb települések is igényelték a rádiót. Az infor­mációáramlás mindenki szá­mára fontos, amellett, hogy a rádió foglalkozik az emberek hétköznapi dolgaival is. — Mennyiben vállalkozás a Paksi Rádió Kft.? Kasó Tibor; Annyiban, hogy vállalkozóként is szeretnénk sikeresek lenni. — Van-e kialakult műsorpoli­tikájuk Mint ismeretes, még az 1990-es év végén a volt költ­ségvetési üzem Renault gép­kocsik forgalmazását kezdte meg. A külföldi partner Mar­tin Scheuring úr személyében találtatott meg Németország­ból. A költségvetési üzem he­lyett tehát egy új gazdasági társaság alakult, a Dunacenter Kft., amely az elmúlt év tava­szán megalapította 50-50 szá­zalékos tulajdonrésszel a már említett német partnerrel a Renimpex Kft.-t. Az elmúlt üzleti év értékelése során, tud­Eilert János: Úgy gondolom, mivel helyi rádióról van szó, műsorstruktúránk kialakítása nem túl bonyolult feladat. Mindenképpen helyi vonat­kozású műsorokkal szeret­nénk jelentkezni, ami feltehe­tően majd egybeesik a hallga­tók igényeivel. A Rádió Paks- nak pontosan abban kell kü­lönböznie az országos adók­tól, hogy az emberek egészsé­ges lokálpatriotizmusára épít. Egyértelműen olyan műsoro­kat kell szerkeszteni, amelyek lekötik a hallgatók figyelmét. — Mondana erre példát? Eilert János: Alapvetően a színvonalas zene mellett a he­lyi akutalitásokkal kibővített hírek kapnának hangsúlyt, ami nem jelentheti azt, hogy stúdióbeszélgetések és inter­júk nem lennének a műsor­ban. Persze elképzeléseink között szerepel az is, hogy többek között lehetőséget biz­tosítanánk a környék kulturá­lis és művészeti szervezetei­nek. Kasó Tibor: Én másként közelíteném meg ezt a kér­déskört, hiszen a műsorpoliti­kánk levezethető a cég filozó­fiájából is. Ha élhetek hasonlattal, ak­kor azt mondanám, hogy ne­künk négy szigeten kell egyensúlyozni, megtalálva a közszolgálatiság, a tárgyila­gosság, a morális igényesség tűk meg Mohr Tibortól, a Du­nacenter Kft. ügyvezető igaz­gatójától, felvetődött, hogy a fele-fele tulajdon nehézkessé teszi a vállalkozás működteté­sét, több esetben lelassítja a döntési folyamatokat, emellett erősen dominált az igencsak egyoldalú függés a német partnertől, mivel az autók többségét továbbra is ő szállí­totta. Közben a RVI-vel, a Re- naultok magyarországi for­galmazójával való kapcsolat formájában megvalósult a be­szerzés többcsatornás lehető­és a kereskedelmi jelleg kö­zötti helyes arányt. — Mi lesz a rádió neve? Eiler János: pontosan a helyi jelleg elsődlegessége miatt maradunk a Rádió Paks elne­vezés mellett. Kasó Tibor: Egy pillanatra visszautalnék az ezt megelőző kérdésre. Igaz, mi magunk nem mondtuk ki, de valahol bennünk van az a törekvés, hogy hitünk szerint csak ak­kor tudjuk megvalósítani mű­sorpolitikánkat, ha felkészül­tek leszünk. Ez vonatkozik az egész stábra és magára a mű­sorra is. — Milyen körzetben foghatják a hallgatók majd az adást? Eiler János: Mintegy 30 ki­lométeres körzetben. Kasó Tibor: Szeretnénk föl­vállalni Dunaföldvárt és Kalo­csát is, ami nemcsak azt je­lenti, hogy a Rádió Paks regi- onalizálódik, hanem egyben azt is, hogy a Duna két partjá­nak lakosai között megterem­tünk egy szimbolikus hidat. — Várhatóan mikor kezdi meg működését a Rádió Paks? Eilert János: Erről nem szí­vesen nyilatkozom. A munka előkészítő szakaszán túljutot­tunk és most értük el az inten­zív megvalósítás szakaszát. Egy biztos: a Rádió Paks ha­marosan megszólal. László-Kovács Gyula sége is számukra. így aztán arra jutottak, hogy az eddigi tulajdoni arány nem tartható fenn. Scheuring úr fel is aján­lotta vételi szándékát, amit nem fogadtak el, hanem élve az elővásárlás szerződésben biztosított jogával, „kivásárol­ták" a német partnert. A cég rövid távon, egy-két éven be­lül a 6-os főközlekedési útvo­nal mellett Renault autósza­lont és szervizt kíyán létre­hozni. A paksi önkormányzat támogatja ezen törekvésüket. E. G. Autószalon a 6-os út mellett Egy gazda Madocsáról: Kovács János Kovács János madocsai egyéni gazdával Szekszárd és Paks között ismerkedtem meg a buszon. Szekszárdon járt éppen ügyes-bajos dolgait in­tézni. A buszon együtt ültünk egy györkönyi és madocsai nyugdíjassal is. No, itt aztán mindent megtudtam arról, hogy miképp történtek a té- eszből a kiválások, és a többi. Ott hangzott el az is, hogy Kovács János is kilépett a ma­docsai „Igazság" téeszből, s nyolc tehén lett a jussa. Fel­tűnt, hogy mennyi bizakodás­sal beszélt a jövőről, csillogó kék szemmel a báránybőr sü­veg alatt. Kovács János dolgos ember volt világéletében. Mint ahogy nevetve mondta, a kommunizmusban is dolgo­zott keményen, most a de­mokráciában is ugyanolyan keményen dolgozik. Igaz, most a maga ura. Nemrégiben töltötte be ez a madocsai parasztember 54. életévét. Már kisgyermekként tehenekkel szántottak a neve­lőapjával, mert édesapja '42-ben a Donnál maradt, örökre. Kevés földecskéjük volt, nem mertek lovat venni, sorolja a múltat. A katonaság után ő is belépett a téeszbe, ahol mindig a jószággal fog­lalkozott. Nemcsak a közös­ben, a háztájiban is. — Életünk a gyerekek és a jószágok között telt el - mondja, s mosolyogva néz a Mamára, feleségére, akinek kezén a sok-sok munka örökre nyomot hagyott. Kórházba készül Budapestre, az ízületei miatt. „Alig tudok már otthon valamit is csinálni" - mondja szomorúan Kovács Jánosné. Munka van bőven a Ko­vács-portán. Amikor vasárnap délelőtt Madocsára értem, úgy igazítottak el a faluban: Ková- csékhoz menjen csak egyene­sen végig az utcán, egészen addig, ahol a nagy traktor és a sok gép áll az udvarban. A gazda épp tüzelőt szállí­tott, mert mint mondta: jól kell fűteni, fázik a Mama. Büszkén invitált az istállóba, s el­mondta, a tehenek naponta 100-110 liter tejet adnak össze­sen. — Nézze meg, most már szépek, de látta volna csak ak­kor, mikor elhoztam őket a té­eszből! Volt ám munka, mire ilyen szépek lettek. Nemcsak kézzel fejünk, van már régóta fejőgépünk. Vemhes üszőkre kapott dotációból vettem. Mert régebben is voltak tehe­nek a portámon, meg vagy száz birka, ló, disznó. A birkák már nincsenek meg, abból évente csak két­szer volt pénz, a tehénből meg azért havonta. Azért mutatóba maradt vagy húsz, néhány kisbáránnyal együtt. A lova­kat, mind a hármat eladtam, vagy 300 ezer forintért, de új­ból veszek majd, mert kell a ló. A szőlőbe is csak lóval tu­dok menni, nagy oda a trak­tor. Két éve vettem ezt a trak­tort, közel félmillióért, pedig akkor még szó sem volt a ki­válásról. Kellett, hát megvet­tem. Vagy 800 ezer forint va­gyonjegyünk volt, együtt a családnak. Ebből hoztuk ki a nyolc tehenet, meg hozhat­tunk terményt is, mert az járt annak, aki állatot hozott ki, így lett 100 mázsa kukoricám. Vettünk egy szükségtárolót is, így is maradt még bent több mint 100 ezer forintnyi. Egy szárító az nagyon kellett volna. Ki is ajánlotta a téesz 2,5 millióért, de már elvásárol­tuk a vagyonjegyeinket, mi kiválók már nem tudtuk meg­venni, mert azt csak közösen lehetett volna. Pedig nagyon kellett volna! Tavaly is a bölcskei téesznél száríttattam, még ott is tárolom. De a leg­nagyobb gondom, hogy kevés a földem. — Miért kevés? Kárpótláskor nem kapott? — Mit kárpótoltak volna? Nem volt semmink! A bevitt földemet, négy hektárt '92. ta­vaszán kimérettem a téesszel. Nem rossz táblák, elfogadha­tók, három hektár a Széleshá­ton van, egy hektár pedig az Okrök-ben. Bérelt földem is van az ön- kormányzattól, de csak egy évre adták, nem tudni, mint is lesz. Egy hektárt már vettem is, de még legalább hat kel­lene. — Mi kerül majd a földbe? — Minden: búza, kukorica, zab, napraforgó, kell a takar­mány az állatoknak, mert én nem nagyon veszek drága tá­pot. Mindent magam szeretek megtermelni. Kovács Jánosnak hosszú időre vannak tervei a földdel, az állatokkal. Napja hajnali fél négykor kezdődik a fejőssel, az állatok ellátásával, mert természetesen disznók is van­nak, egy parasztportáról ez nem hiányozhat. Hat órakor már a tejcsarnokban van a friss tejjel. Aztán megregge­liznek a Mamával, majd indul a földre, a szőlőbe. Délután négyre ér haza, ismét az álla­tok ellátása következik, fejés. Este hatkor újabb forduló a tejcsarnokba. Ezután jöhet a vacsora, s a jól megérdemelt pihenés. S ez így megy nap mint nap. Eördögh Gabriella „Gazda szeme hizlalja a jószágot" Garázda bandák a városban Feldöntött kuka és a paksi Szent István téri újságospavi­lon bezúzott üvege fogadta a járókelőket március 15-én reggel. Szomorú, de néhányan így „ünnepelték" 1993. tava­szát. Nem egyedi esetről van szó, mint azt Vitt Mária újsá­gárus elmondta, hiszen ebben az évben ez már a harmadik betörés. Igaz, nem vittek el semmit. Tavaly hét ízbén verték be a pavilon üvegét. Ha az első ne­gyedévi számadatokat össze­hasonlítjuk az ideivel, akkor feltehetően ebben az évben számbeli emelkedés várható. Mit lehet tenni? A biztosító fizet, az újságárus meg ahe­lyett, hogy a vásárlók rendel­kezésére állna, üvegezted a pavilon ablakát. A garázda bandák pedig „megint jönnek, kopogtat­nak". - lugossy ­A képviselő Tengelicen Figler János országgyűlési képviselő március 26-án, pénte­ken, Tengelicen a művelődési házban képviselői beszámolót tart, 18 órai kezdettel. Környezetvédelem és gazdaságosság A harmadik évezred kü­szöbén egyre több jelzés és ta­pasztalat éri az embereket a közvetlen és közvetett kör­nyezetük veszélyeztetettségé­ről. A huszadik század tech­nikai fejlődése megsokszo­rozta az újabb veszélyforráso­kat. A levegő szennyezettsé­gének növekedéséért, így töb­bek között az elhasznált, elö­regedett gépjárműpark is fele­lős. A járműpark folyamatos cserélődése, korszerűsödése nyilván rövid távon nem je­lent áttörést a környezeti szennyezettség javításában. Az AUTO-5 Bt fő céljának tekinti, hogy az autók javítása és üzemeltetése mellett a kör­nyezetvédelmi és gazdaságos- sági szempontok is maradék­talanul érvényesüljenek. Ép­pen ezért a betéti társaság áp­rilis 3-án, szombaton, délelőtt 9 órától délután 15 óráig a paksi művelődési központ parkolójában technikai bemu­tatót tart. Ezzel egy időben lét­rehoznak egy alapítványt a környezetvédelem érdekében a járműüzemeltetés területén, amit még aznap be is jelente­nek.-I-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents