Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-22 / 67. szám

1993. március 22., hétfő SZEKSZARDES KORNYÉKÉ WÚJSÁG 5 Rejtett értékeink Kérdésstaféta Első ártézi vizünk Gondolatok a közlekedési morálról Szekszárd hagyományosan keveset törődött azzal, hogy jó ivóvize legyen: elődeink job­bára a bort fogyasztották, ha szomjukat kívánták oltani. A település lakóinak egy része azonban - talán már a római uralom idejétől fogva - és a török hódoltság alatt, a Bödő- ből égetett agyagvezetéken keresztül élvezhette a forrás­vizet. Ez a vezeték Mehrwerth Ignác tanúsága szerint 1794, a nagy tűzvész után pusztult el, nyomait pedig századunk hatvanas éveiben is megtalál­ták a Béla téren. Az ásott ku­tak vízhozama a növekvő vá­ros igényeit egyre kevésbé elégítette ki. A legendás víz­szegénység akadályozta a tűzoltást, visszavetette az ipartelepítést és a fürdőéletet, beleértve a házi tisztálkodás lehetőségeit is. A megyeszék­hely viszonylag korán, már a kiegyezés idején érdeklődést mutatott az ártézi kút iránt. Erre az is ösztönözhette, hogy az első üyen kutat 1865-ben Harkányban fúrta Zsigmondy Vilmos - az ismert fényes si­kerrel. Budapesten a városli­geti kutat 1869-ben kezdte ez­után és csak 1878-ra, tehát kö­zel tíz év múlva örülhetett az eredménynek. Nálunk nem járt sikerrel: fúrója eltörött, Szekszárd pedig nem szava­zott bizalmat a további mun­kálatokhoz. Az államvasút próbálkozott később, de a szá­zadfordulón csak 196 méterig „merészkedtek" a föld gyom­rába, a cső eltörött, a munkát abbahagyták. Pedig már csu­pán néhány méter kitartás kel­lett volna az évekkel későbbi teljes siker megelőzéséhez. A várossá vált Szekszárd T. Majzik Imrével egyezett meg, mert ő már előzőleg számos helyen igazolta, hogy szeren­csés és eredményes egyszerre. Az 1908. március 3-án, a mai Luther, akkor Erzsébet tér te­rületén megkezdett munka több izgalmas pillanatot is ho­zott: 41,5 méteren kövekbe üt­köztek, március 23-án benntö­Jutalom, Helyenként méltatlan hangvételű vitába torkollott a bátai képviselő-testület legutóbbi ülése. Az ott szüle­tett döntésről beszámoltunk: van költségvetése a telepü­lésnek, de nem kapnak az ok­tatásügyben dolgozók - úgymond „mégegyszer" 13. havi bért. Ehelyütt inkább a döntés körülményeiről, annak hatá­sáról és részben utóéletéről lesz szó. Idén kilencszáz éves a falu. Az évforduló is szóba került az testület múlt keddi ülésén - különféle megvilágításban. Először egy javaslat formá­jában, miszerint az ünnep mi­att meg kellene emelni a rep­rezentációs keretet... Erre végül is nem kerül sor, mert az ülés végén inkább a tánccsoport támogatásának növelését tartja célszerűnek a testület. Egyébiránt: korábban az iskola (AMK) költségveté­sében szerepelt a tánccsoport támogatásáról szóló tétel, most azonban közvetlenül a hivataltól kerül oda. S akkor már azon 15 pont egyikénél tartunk, melyet a pénzügyi el­lenőrző bizottság állított össze az iskola gazdaságisának „mankóként". A döntés előtt azonban - annak rendje-módja szerint - a költségvetési tervezetről ki-ki elmondhatja a vélemé­nyét. Van olyan pártvezető, aki szerint már korábban be kellett volna számoltatni az iskolát, nem lenne akkor most semmi gond. A polgármester, Vöő József a „tetőtől talpig" felfordulásra rött a fúró, de azt egy másik­kal félrenyomták és 27-én „223 méter mélységből már fel- emelkedett a víz a kút nyilasz- szintje fölé s állandóan ujjnyi vastagon folyik" a Közérdek hír­adása szerint. Kereken 85 éve tehát már eredményes lett a fúrás, bár a napi 7632 liter hozam még nem elégítette ki a megrende­lőket sem és a mestert sem: ők 10 000 forintban egyeztek meg és kb. 350 méter mélységben. Végül mindegyik csak rész­ben teljesült, mert 215,35 mé­ter mélységben percenként 1466 liter, tehát naponta 2 mil­lió 111 040 liter vízhozamú kutat tudtak remekelni. Mindez április 5-én történt, amikor reggel „a fogva tartott víz tüneményszerűen tört fel, a munkások szinte megrettentek tőle" - a korabeli újság szerint. A rettenetből öröm lett, mert a 28,75 C fokos víz megcsodálá­sára szinte alkalmi búcsújá­rásban sereglettek a helybe­liek és a Sárköz piacozói. Bodnár István a Közérdek áp­rilis 18-i számában már egy nyolcszoros költeményt is fab­rikált Bor és víz címmel: „Haj­dan a bora volt/Nagyhírú Szek- szárdnakj Most meg vizét mond­ják:/ Mesésnek, csodásnak!/ Új hírnevünk lesz hát,/ Mert ma a sor úgy áll:/ Vizet iszik az is,/ Aki bort prédikál!" Hivatalos vizsgá­latok után azt is hamarosan meg­állapították: „a víz igen lágy, szi­kes, kitűnő tápvíz", későbbi elem­zés szerint gyógyvíz. A verssel egyidőben már nagyszabású tervezgetések folytak a vízvezetékre és hasznosítására. A város napi vízszükséglete 1,616 millió li­ter, ebből fejenként 100 liter jut mosásra, utcaöntözésre és házi fürdőzésre, 180 ezer liter a gőzfürdőre, 10 000 liter a vil­lamos telepre, ugyanennyi a vasútra, 7000 liter a selyem­gyáré, 8000 liter a kórházé, 485 ezer liter marad esetleges ipari fölhasználásra. Érdemes ösz- szevetni a ma számaival... Dr. Töttős Gábor hivatkozott - azért nem tör­ténhetett meg a korábbi elle­nőrzés, mert a községházára kellett figyelnL Felújítás, év­forduló ... Kiderül, hogy az iskola nem is kapott meghívót a költség- vetés előző tárgyalására - per­sze tudták, hogy miről lesz szó, azért mégis másként fest, ha meghívják az embert. A polgármester megígéri: ezen­túl kizárólag tértivevényes le­vélben küldi a meghívót az is­kolába, merthogy csupán „saj­tóhiba"!?) folytán nem kapott meghívást az AMK gazdasá­gosa. A PEB elnöke, Sümegi Al­bin elmondja, mi vezette a bi­zottságot február elején, hogy 15 pontban megfogalmazza követelményrendszerét az is­kola költségvetésével kapcso­latban. (Igaz, az tulajdonkép­pen 14, hiszen az utolsó az ét­kezési díjak mértékét és a fel­merülő költségeket rendeli át­vizsgálni az intézménynél.) Van, aki arra kíváncsi, mi­lyen szakmai érvek teszik szükségessé, hogy az iskola több pénzt kér, mint tavaly. Sok-e a húszmillió forint, amivel indultak januárban, il­letve, milyen feladatokat kell elvenni az iskolától, ha csök­kentik a támogatást? Ilyen és ehhez hasonló kér­dések hangzanak el, majd Fü- löpné Szűcs Mária, a Pedagó­gusok Szakszervezete Tolna megyei Szövetségének elnöke felhívja a figyelmet arra, hogy a döntésnél vegyék figye­lembe: itt nem a pedagógu­sokról, hanem a gyermekek oktatásáról van szó. A tavalyi Gacsályi József kérdése End- rődi Istvánhoz: A türelmetlenség, a balese­tek, a közlekedési katasztó- fák korában mi a véleménye- mint szakembernek - a köz­lekedési morálról? A közlekedési morálról írni: első pillanatban roppant há­lásnak, s egyszerűnek tűnő téma. Mégis, végül mélyen el­gondolkodtatott, s el kell gon­dolkodtassa az érdeklődő ol­vasót. A következőkben a vé­lemény-nyilvánítás helyett néhány - nem is kifejezetten „szak"-emberi gondolatomat szeretném a kérdezővel; az olvasókkal megosztani. A közlekedésünkben ta­pasztalható helyzet gyökerei­ről szükséges beszélni annak ellenére - vagy éppen azért -, mert hajlamosak vagyunk egy- önmagunkban már minden bizonnyal gyakran megfo­galmazott - rövid szóval napi­rendre térni a kérdés felett. S a következtetések: a téma „lerá­gott csont, miért foglalkozzam vele", „oldják meg az szak­pedagógusnapra kapott juta­lom pedig - mondja - nem te­kinthető 13. havi fizetésnek, mert akkor a közalkalmazotti törvény még nem is volt ér­vényben. Ezzel messze nem ért egyet sem a polgármester, sem a PEB elnöke. Szerintük ők már megadták a pedagógusoknak, ami jár, sőt Sümegi Albin meg­jegyzi: ő arra számított, hogy a pedagógusok maguk monda­nak le a kérdéses összegről. Szinte teljes létszámban ott vannak az iskola dolgozói, akik arról beszélnek, hogy in­kább tanítani szeretnének, mint a pénzért veszekedni. Különösen azért, mert Bátán igencsak sokat kell tenniük azért a pedagógusoknak, hogy jónéhány diák be tudja fejezni az általános iskolát. Az asztal másik oldaláról pedig elhangzik, hogy tavaly is többet terveztek, mint amennyit felhasználtak, s az, hogy a 13. havi bér nem veszé­lyezteti a szakmai munkát. A közalkalmazotti törvény által 94-re előírt szinthez ké­pest 72%-os a beállási szint - hangzik a pedagógusok sorai­ból. A polgármester - mint mondja - nem tudna a falube­liek szemébe nézni, ha az ÁMK dolgozói „mégegyszer" megkapnák a 13. havi fizetést. Fülöpné Szűcs Mária jelzi, hogy a közalkalmazotti tör­vény értelmében jár a kérdé­ses összeg, és közli, hogy a Pedagógusok Szakszervezete jogi útra tereli az ügyet. A tizenöt pontot - az „Ön­kormányzati költségvetéssel emberek" - mármint azt, hogy engem ne veszélyeztessenek mások. Valahol itt el is érjük a dolog lényegét. A közúti köz­lekedésben kialakult - és ese­tenként valójában katasztrofá­lis jeleket is mutató - állapot főként és alapvetően egy té­nyezőn múlik. Ez a tényező pedig maga a közlekedő em­ber: mi magunk vagyunk. Több-kevesebb gyakorla­tunkkal, ügyességünkkel, szabályismeretünkkel, fe­gyelmünkkel, önkontroliunk­kal - végső soron közlekedési viselkedésmódunkkal. A közlekedés bonyolult rendszer. Gondosan kidolgo­zott szabályai mindenütt a (másik) közlekedő embernek és a fizikai törvényszerűsé­geknek a tekintetbe vételén alapulnak. A rendszer jó mű­ködése - azaz saját magunk, gyermekeink, családtagjaink épsége - a kölcsönös bizton­ságot szavatoló szabályok be­tartásán múlik. A kissé „paragrafus-ízű" szavak mellett engedjék meg, kapcsolatos javaslatok" 5 pontjával együtt - egyenként szavazza meg a testület. Szinte valamennyit egy­hangú döntéssel fogadják el. Kivétel a könyv és folyóirat vásárlására fordítandó összeg. „5-5 arányú döntetlennél" a polgármester szavazata dönt, aki azt mondja, kapják meg az eredetileg tervezett 110 ezer forintot a PEB által javasolt 55 ezerrel szemben. A pontokban megfogalma­zott módosításokkal 1,1 milli­óval csökkentették végül - az oktatásra jutó pénzösszegeket. A költségvetés végszava­zása előtt el kell dönteni, mi legyen azzal a sokat vitatott 13. havival. A polgármester kérdésére, mi szerint Ki ért egyet azzal, hogy az intézmény dolgozói ne kapják meg „mégegy­szer" a 23. havi bért - hatan szavaznak igennel, négyen tartózkodnak, köztük a PEB elnöke... A költségvetés végszava­zása ezután tíz igennel „simán megy". Ä) Az önkormányzati ülés után Fülöpné Szűcs Máriától megtudtuk: a PSZ pert indít, mert a törvénnyel ellentétes az önkormányzat döntése. Péter Albertné, a bátai AMK igazgató-helyettese pe­dig megkeresésünkre el­mondta, hogy a dolgozók tá­mogatják a Pedagógusok Szakszervezetének kezdemé­nyezését. Többen a pedagógusok kö­zül pedig azt fontolgatják, hogy a pénzt - amelyet a per során remélnek megkapni - felajánlják a tornacsarnok épí­tésére, illetve a helyi gyerme­kalapítvány javára . .. Hangyái János hogy személyes meggyőződé­semet kifejtsem. Közlekedési morálunk (egyes kötöttsége­ket is levetve) valamilyen tükre a még teljesen nem gyó­gyult közgondolkodásunk­nak. A közlekedési morálban - miként a köznapi, emberi kapcsolatainkban - javulást azzal fogunk elérni, ha ma­gunkévá tudjuk tenni az elvet: „ne tégy társadnak olyat, amit nem szeretnél, ha veled ten­nének". S ez sokszor igen ne­héz feladat. Nem szeretnék e helyen elemzésbe bocsátkozni a durva erőnek, az ital, a szán­dékos, súlyos szabályszegések megnyilvánulásaival. Esetük­ben is, mint az élet más terüle­tein, nem mellőzhetők a kény­szerítő eszközök. Néhány szó erejéig vissza­térve a saját magunk és mások biztonságát szolgáló szabály­tiszteletre, feltétlenül beszélni kell a nevelésről. Gyermeke­ink számára természetszerű­leg a legjobb, vagy „jó" példa Szakma/állás Gyermekfelügyelő Varrónő Üzletkötő Ápolónő Belső ellenőr Gyors és gépíró Gépészmérnök Gyors és gépíró Kőműves Asztalos Alumínium hegesztő Szerszámkészítő Varrónő Yarrónő Üzletkötő Bádogos Elektronikai műszerész Gépi kötő Szerkezetlakatos Adminisztrátor Faipari szakmunkás Faipari szerszám élező Üzletkötő Kőműves Ács-állványozó Betonozó mi vagyunk: a szülők, a neve­lők, de a tágabb környezet is. S ahhoz, hogy utódaink köny- nyen fogadják el a számukra a biztonságot, kölcsönösségi alapon a közlekedésben részt­vevők egyenlő szabadságjo­gait eredményező magatartás- formákat, magunknak kell, már a bölcsőtől a jó példát mutatni. Ezzel óvhatjuk őket (is) a leghelyesebben. Befejezésül: tiszteljük az ob­jektív törvényeket, és főként egy­mást jobban közútjainkon is, hi­szen valamennyiünkre szük­sége van családunknak, a hozzánk közelieknek, ha­zánknak. Posta Péter képviselő úr véleményét kérdezem a kü­lönböző csatornák révén el- uralkodottnak tűnő kedvet­lenségről, helyenként apátiá­ról, ennek valóságalapjáról, jövőnkre várható hatásairól, s kiemelkedési lehetőségeink­ről. Miként ítéli ezt meg ha­zai és külhoni tapasztalatai tükrében? Fő Hol? Telefon 1 nő Szekszárd 11-733 3 f/n Szekszárd 19-231 7 f/n Szekszárd 11-033 30 nő Szekszárd 12-211 2 f/n Szekszárd 12-211 1 f/n Szekszárd 12-211 1 ffi Szekszárd 15-811 1 nő Szekszárd 15-811 2 ffi Szekszárd 15-133 3 ffi Szekszárd 15-133 5 ffi Szekszárd 11-611 1 ffi Szekszárd 11-411 5 f/n Szekszárd 11-355 8 f/n Szekszárd 15-522 4 f/n Szekszárd 12-355 1 ffi Szekszárd 12-555 1 ffi Szekszárd 16-564 1 f/n Szekszárd 13-207 1 ffi Szekszárd 19-762 1 f/n Szekszárd 12-122 2 ffi Szekszárd 12-122 1 ffi Szekszárd 12-122 4 ffi Szekszárd 11-011 6 ffi Szekszárd 11-763 4 ffi Szekszárd 11-763 5 ffi Szekszárd 11-763 Csibefasírt Szemrehányással kö­szöntének a boltban, ahol bevásárlásaimat végzem. Hol voltam, miért késtem, olyan műsort láthattam volna, ami vetekszik a Fri- derikuszéval, noha püla- natnyilag ő az, aki legjob­ban ismeri hazai képtelen­ségeinket. Mindezt Aranka „lányom" fújja egyszusszra és füligérő szájjal, már amennyire a belőle untalan kibugyborékoló nevetés beszélni hagyja. — Látott már repülő fasír- tot? - kérdezi a szóözön végén és nagy szerencsém, hogy választ nem vár, ha azt tenné be kellene valla­nom, hogy fasírtot és más elégett húsokat röptettem már, amikor ezek sütése közben telefonált rám egy erre specializálódott barát­nőm. — Igazán, most nem bo­londozok ... itt nemrég a csi­befasírt repült. Tessék elképzelni, jövök a tízóraizásból, hogy visszaüljek a pénztárba, vevő alig. Megy előttem egy szép darab asz- szony, széles is, magas is, hosszú szoknyában, de olyan furcsán, mint aki bent ment ki. Nem is lépked, csak csúsz­tatja a lábait. Bal, jobb, bal, jobb. Még végig se gondolom, hogy talán valami komoly baja van, le is kellene ültetni, ami­kor huss és csatt... Egy csomag fagyasztott csibe­fasírt landolt előttünk, szok­nya alól, egyenest a nő lába közül. Én paff vagyok, ó dühös és üres kosárral a kezében ki­kéri magának a rút gyanúsí­tást. Nem zavarja, hogy lát­tam, honnan kapott szárnyra, amit lopni akart. — Nincs tovább. Elszelelt, mert ami baja volt a lábának, attól megszabadult. Nem kel­lett tovább csoszorászni. Kacag a bolti személyzet azt ecsetelve, hogy a bolti lopásoknak milyen trükk­jeit nem ismerik még, vég­tére van számos rejtege­tésre, árukilopásra alkal­mas helye az ember felső és alsó ruházatának. Úgy­mint: szoknya és kabát bel­sejébe varrt zsebek, nad­rágszár, melltartó, stb, stb. Majd azzal bocsátanak utamra, ha így szaporod­nak a bolti lopások a sze­génység folyományaként, vagy motozókat kell állí­tani a pénztárosok mellé, vagy a kimeneti ajtóba egy átvilágítógépet. Helyben vagyunk. Most úgyis az átvilágítások ádáz követelésének évadát éljük. De annyira ám, hogy or­cánkon mosolynak helye nincs: valamivel mégis le tudjuk pipálni a Frideri- kuszt.- lászló ­Járjon utána ... Légből kaptuk — Titkos látogatásra Bietigheim-Bissingenbe utazott a vá­rosháza küldöttsége. A hírt az ellenzékben lévő kormánypárti képviselők - sem - cáfolták (meg). — Tévedésből Szekszárdra akarta ledobni a Boszniába szánt segélycsomagokat egy amerikai harci repülőgép múlt csütörtö­kön, kora reggel. A felderítésre is alkalmas gép személyzete ugyanis - kiváló eszközeinek segítségével - át tudta világítani a város költségvetését szociálpolitikai szempontból - is. — Lesz Romexpo - nem Szekszárdon, hanem Budapesten. Egyes hírek szerint néhány - magát megnevezni nem kívánó - szekszárdi képviselő intézte el a székesfővárosban, hogy az it­teni ötletet ott valósítsák meg. — A városházán cáfolták a hírt, miszerint a jövőben a peda­gógusnapot úgy kívánnák megünnepelni, hogy az óvónőket megdádázzák, a tanítókat megleckéztetik, a tanárokat pedig a szégyenpadba ültetik. Azt is merő híresztelésnek nevezte egy - kilétét felfedni nem kívánó - illetékes, miszerint a nemzetközi nőnapon kozmetológiai tanácsadást tartanának a hölgyeknek, hogy felhívják figyelmüket az idő múlására. Hírek szerint a hi­vatal kommünikét készül kiadni arról, hogy a mezőgazdászok­kal sem óhajt kukoricázni... Nem azért az egyhaviért... vagy járandóság? Munkalehetőségek Szekszárdon és környékén Az alábbiakban közöljük a Tolna megyei Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltségének állásajánlatát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents