Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-20 / 66. szám

1993. március 20., szombat HÉT VÉGI MAGAZIN KÉPÚJSÁG 13 Kedvenc ételeim Kolbászos burgonyaleves és fagylalt szelet Váradi Lászlóné ajánlja Szedresből .......... ... ' A kolbászos burgonyaleves­hez veszünk 40 deka burgo­nyát, 20 deka kolbászt, 1 kis fej vöröshagymát, 5 deka zsírt, pirospaprikát, sót. A hagymát apróra vágom, üvegesre pirítom a zsíron, megszórom pirospaprikával, majd felengedem 1,5 liter víz­zel. A kockára vágott burgo­nyát és a karikára vágott kol­bászt beleteszem, megsózom és készre főzöm. Csipetkét adok hozzá. A töltött sertésszelethez ve­szünk 4 szelet sertéscombot, 5 deka vöröshagymát, 10 deka gombát, 20 deka darált sertés­húst, 1 tojást, sót, törött borsot, pirospaprikát és zsírt a kisü­téshez. A hússzeleteket gyen­gén megsózom. Az apróra vá­gott vöröshagymát, a felszel- telt gombával megpirítom, ha kihűlt összekeverem a darált- hússal, a tojással, valamint a fűszerekkel. A kiterített hú­sokra egyenletesen felkenem a masszát és a húst összegön­gyölöm, majd hústűvel össze­tűzöm. Forró zsírban megsü­töm. Tört burgonyával tála­lom. A fagylalt szelethez 4 tojás- sárgáját, 30 deka porcukorral, 5 evőkanál vízzel habosra ke­verünk. Hozzáadunk 10 deka darált diót, 20 deka lisztet, fél sütőport és a 4 tojás felvert habját. Kivajazott, kilisztezett tepsibe öntjük és megsütjük. Krém: 1 liga margarin, 15 deka porcukor, 2 csomag vaníliás­cukor. Ezt jól kikeverjük. 3 to­jássárgájából, 2 evőkanál lisztből és fél liter tejből sűrű krémet főzünk. Ha kihűlt, a két krémet összekverjük és a tésztára kenjük. 3 tojásfehérjé­ből, 15 deka porcukorból gőz fölött kemény habot verünk és a krém tetejére kenjük, majd tortadarával vagy reszelt cso­koládéval díszítjük. Édes pástétom Hozzávalók: 10 deka vaj vagy margarin, 1 savanykás alma, 1 szál sárgarépa, 1 evő­kanál méz, pár csepp cit­romlé. Az almát és a tisztított sár­garépát finomra reszeljük, és a hozzávalókkal habosra kever­jük a vajat. Kenyérre, zsem­lyére kenve fogyasztjuk. Aranypatkó Hozzávalók: a tésztához 30 dkg finomliszt, 30 dkg reszelt sárgarépa (tisztán mérve), 15 dkg Rama margarin, 1 kanál tejföl, 5 deka porcukor; a töl­téshez barackíz. A tésztához valókat össze­gyúrjuk, egy óráig hideg he­lyen pihentetjük. Ezután kés­fok vastagságúra nyújtjuk, és négyzeteket vágunk ki belőle. Mindegyikre 1-1 kanállal ba­rackízt rakunk, és a tésztát összesodorva, kifli alakúra formáljuk. A forró sütőben aranysargara sutjuk, es por- e tálaljuk. cukorral meghintve Csak frissen jó! Nagyi receptjei Nagyanyáink tudták, ho­gyan csinosíthatják ki magu­kat, mielőtt vendégségbe in­dulnak. Egy liter tejet össze­kevertek fél csészényi növényi olajjal, majd az egészet fürdő­habként beleöntötték a kádnyi vízbe. Ez különösen a száraz­bőrű hölgyek körében volt kedvelt eljárás. Ha nagyobb koccintgatásra volt kilátás, nagyanyáink in­dulás előtt egy evőkanál olí­vaolajat ittak. Ez megakadá­lyozta, hogy másnap reggel rossz legyen a közérzetük. Természetesen régebben (sem) néztek feltétlenül a pezsgős palack mélyére. A megnyitott, hosszabb ideje tá­rolt szeszt akkor itták meg, ha előtte egy-egy szem mazsolát tettek az üvegbe, amitől a pezsgő újra visszanyerte szén­savtartalmát. Ettől az ital íze mit sem változott. Nemcsak a szmogos, téli időjáráskor zsírosodik a ha­junk. Nagyanyáink is megfi­gyeltek magukon hasonlót, így jöttek rá, hogy a bors­menta a zsíros hajra is jó. A borsmenta sampont egy liter vízben leforrázott, összesen öt teáskanálnyi gyógynövényből nyerték. A folyadékot fejmo­sás előtt lehűtötték s így dör­zsölték be a hajat. A bors­menta ezenkívül megszünteti a gyomoridegességet. A benne található mentol a fejfá­jást enyhíti. Akinek a nyaka fájt, forró vöröshagyma-szeleteket tett rá, s torkát sállal vagy kendő­vel körbetekerte. Az így készí­tett pakolást legalább fél óráig magukon hagyták. ízletes tojásrántottát sem tudott mindenki készíteni. Csak akkor ízlett igazán, ha a tojáshoz egy kis tejet is tettek. A fokhagymagerezdeket is frissen tudták tartani. Ehhez az szükséges, hogy megtisz­títva salátaolajba tegyük és az üveget légmentesen lezárjuk. Az olaj is átveszi a hagyma pikáns aromáját. Nagyanyáink hűtőszekré­nyeikbe néha vaníliarudacs­kákat tettek. Ez megszüntette a kellemetlen ételillatokat. Egy-egy rudacskát nem hagy­tak benn egy hétnél tovább. A tengeri hal jellegzetes illa­tát akkor vehetjük el, ha elké­szítés előtt néhány percig forró tejben úsztatjuk, s mind­két oldalát alaposan megdör­zsöljük citrommal. Ferenczy Europress Aludni is Már az alvás is életveszé­lyes? Egy tanulmányban or­vosok arra a megállapításra jutottak, hogy az álom bizo­nyos fázisaiban a szív gyor­sabban ver, a vérnyomás nö­vekszik és a stresszhormonok a szervezetet „menekülési és harci készenlétbe" hozzák. A kutatók úgy vélik, hogy az emberre alvás közben rá­törő izgalom szívinfarktust veszélyes válthat ki. A tanulmány sze­rint az idegrendszer az álom fázisában szokatlanul erősen felpörög - kétszer annyira, mint normális ébrenlét eseté­ben. „Amikor azt hihetnénk, hogy a test mélyalvásban van, - például kora hajnalban - az álmodok kezdenek belelen­dülni és a szimpatikus ideg- rendszer túlhajszolt állapotba kerül" - mondja dr. Virend K. Somers az iowai egyetem ku­tatója. Az orvosok régóta megfigyelték, hogy szívroha­mok olykor az álomban lép­nek fel. Tény az is, hogy az emberek ébredés előtt különö­sen intenzíven álmodnak, ami megmagyarázhatja, hogy mi­ért következnek be a szívin­farktusok reggelente gyak­rabban, mint bármely más napszakban. A tanulmány a New England Journal of Me- dicine-ben jelent meg. Ferenczy Europress Virág Schefflera actinophylla Sajttal töltött mortadella Hozzávalók: 40 dkg morta­della, 15 dkg trappista sajt, 5 dkg vaj, só, őrölt bors, csipet­nyi reszelt szerecsendió; a pa­nírozáshoz 2 tojás, 10 dkg liszt, 15 dkg morzsa; a sütés­hez bőven olaj. A mortadellát 8 vékony sze­letre vágjuk, a héját lehúzzuk. A sajtot lereszeljük, összeke­verjük a vajjal, megfűszerez­zük, majd az így kapott ízes sajttöltelékkel a mortadellát megkenjük. Félhold alakban összehajtjuk, és rövid időre a hűtőszekrénybe rakjuk, hogy a vaj kissé megdermedjen. Ezután panírozzuk, lisztbe felvert tojásba, morzsába for­gatjuk, és bő, forró olajban ki­sütjük. lütűnő hozzá a krumpli- üré, a vajas zöldborsó, de ármilyen más párolt zöld­ségkörettel is adhatjuk. A szekszárdi műszergyár ker­tészetében Átal Andrásné és Arató Lajos keze munkája nyo­mán az üvegházban többszáz fajta virág pompázik. * Közülük a Schefflera acti- nophylla-t Atal Andrásné, Ibo­lya mutatja be. Ez a nálunk cserepesnö­vényként közismert virág Ausztráliából származik, az őserdők aljnövényzete. Ennél fogva rendkívül páraigényes növény. Szereti a 20-25 Cel­sius fokos meleget, de a túlön- tözésre igen érzékeny. Legin­kább a pálmák helyett alkal­mazzák. Levelei bőrszerűek, fényesek és hosszú kocsányon nőnek. A tőzeges, tápanyag­ban gazdag földet igényli. Tápoldattal kéthetente aján­latos meglocsolni. Magvetéssel otthon nem érdemes foglalkozni, hajtás­dugvánnyal szaporítható. Mégpedig úgy, hogy a növény szárát, a levélkocsány alatt kb. 2 centiméterrel bevágjuk egy éles késsel. Ebbe egy 2 centi- méteres nagyságú műanyag lapocskát vagy drótot helye­zünk, ezzel megszakítottuk a tápanyag- és vízellátást és gyökerezésre kényszerítjük a növényt. Ezután mohából go­lyót formázunk és ráhelyez­zük a bevágott törzsre. Ezt egy 10x10 centiméteres fóliá­val befedjük, alul-felül meg­kötjük és három hét elteltével a fóliában már jól látszanak a gyökerek. Éles késsel a meg­gyökeresedett dugvány levá­lasztható. Betegségei a gyökérgubacs, a fonalféreg és általában még a levéltetvek károsítják. (pt.-ór.) A divat jolly-jokere: horgolt szegély Feldobott miniruha, kompié, trikó Házi furfangok „Átlátszó" tanácsok A takarítás egyik legkénye­sebb művelete az ablakpuco­lás, s néha kétszer-háromszor meg kell „újrázni", mire kifo­gástalan eredményt hoz. A háziasszonyok többsége hajlik arra, hogy napsütéses időben lásson hozzá a tisztí­táshoz - pedig már nagyanyá­ink is megtapasztalták: nap­fénynél a víz gyors száradása miatt csíkok maradnak az üvegfelületen. Mellőzzük a szappant is, mert rákötődik és vékony „hályogot" húz az üvegre. S még egy követendő hagyomány: áttörlőnek tart­suk meg az újságpapírt. Lega­lább olyan jó, mint bármelyik csodakendő - de egész bizto­san olcsóbb. Házilag is készíthetünk ki­tűnő hatásfokú ablaktisztító oldatokat. íme, az egyik re­cept: egy vödör melegvízbe tegyünk fél csésze szalmiák­szeszt, ugyanennyi ecetet és két kávéskanál keményítőt. Vagy egy másik: mielőtt a ki­főzött tealevelet kidobnánk, öntsük le forró, lobogó vízzel és néhány perc múlva szűrjük le. Univerzális tisztítóiét ka­punk, amivel nemcsak az ab­laküveget, hanem a pohara­kat, tükröket is csillogóvá te­hetjük. Ha nagyon piszkos az üveg, vágjunk ketté egy hámozott burgonyát, azzal dörzsöljük le a piszkot és utána öblítsük le, töröljük szárazra. A korom­mal szennyezett ablak ellen először ecetes ruhát, rongyot vessünk be, s az átdörzsölés után mossuk le tiszta vízzel. Ha az öblítőbe egy kevés spiri­tuszt öntünk, nemcsak gyor­san szárad, hanem tükörfé­nyes is lesz az üveg. Ha még vissza-visszatémek a fagypont alatti hidegek, kö­zönséges vízzel ne kísérletez­zünk, mert ráfagy az ablakra. Ellenben ha langyos vízbe né­hány kanál denaturált szeszt keverünk, „fagyállót" ka­punk, amivel szép fényesre törölhetjük az ablakot. Az ablakkeretek lemosása sem tartozik a takarítók ked­venc foglalatosságai közé, de a munka hatásfokát egy-két mesterfogással javíthatjuk. Ha például felhígított denaturált szeszbe mártott ruhával töröl­jük át a keret egész felületét, olyan lesz, mintha frissen má­zolták volna. Ha viszont időnként padlóviasszal dör­zsöljük át a kereteket, jobban ellenállnak a szennyeződés­nek, sokkal lassabban piszko­lódnak. A nyers burgonya egyébként kitűnő keret-radír: reszelt formában dörzsöljük át vele az olajmázolású részeket - visszakapják eredeti fényü­ket. Az olajjal festett falakat szintén gyorsan, szépen letisz­títhatjuk nyers burgonya re­szelékével. -óta­Acz igazi tavasz beköszöntte előtt talán jut még idő ruhatá­runk átvizsgálására és egy-egy darab csinosítására. Manapság újra hódít a horgo­lás s egyre népszerűbb díszítő elem a horgolt szegély. Mél­tán, mert jól mutat, s „feldob" ruhát, trikót, pulóvert és sok egyéb régi holmit. a. ) Testresímuló mini-ruha, aminek egyetlen dísze a fé­nyes, selyemfonalból horgolt szegély az alján és a nyakki­vágáson. Attól lesz igazán egyéni, ha viselője is hozzá­tervez valamit. b. ) Blúz-kiskabát kompié, ami készülhet könnyű szövet­ből vagy jó tartású selyemből. Ebben az esetben fényes se­lyem fonalból horgoljuk a szegélydíszt, ami chanel-stílu- súvá teszi. Gombás párizsi Hozzávalók: 40 dkg párizsi, 15 dkg gomba, 5 dkg vaj, 1 kis fej vöröshagyma, só, őrölt bors, zöldpetrezselyem; a pa­nírozáshoz 10 dkg liszt, 3 to­jás; a sütéshez bőven olaj; a te­tejére 10 dkg reszelt sajt. A vajban üvegesre megpirít­juk a nagyon apróra vágott vöröshagymát, hozzáadjuk a megtisztított, kis kockákra vágott gombát, és egy kissé pirítjuk. Sóval, őrölt borssal fűszerezzük, majd beleszórjuk az összevágott petrezselymet. A tűzről levesszük, elkeverjük két tojással, és langyosra hűt­jük. A párizsit a szokásosnál vastagabb szeletekre vágjuk, és minden másodikat a gom­bapéppel vékonyan megken­jük. Ráborítunk 1-1 üres szele­tet, és lisztbe, tojásba mártjuk. Bő, forró olajban sütjük, re­szelt sajttal meghintjük. c.) Trikót is igencsak újsze­rűvé tehetünk horgolt pikoval - a rajzon látható módon; így esti, alkalmai felsőrészként is viselhetjük. Horgolásban ugyan alap­mintának számít a cakkos szegélycsipke, de azért emlé­keztetőül íme, a pikoszerű „félcakk" elkészítésének me­nete: Először megfelleő hosszú­ságú láncszemsort horgolunk. 1. sor: 1 kispálca minden szembe; 2. sor: 3 láncszem, 1 egyráhajtásos pálca a 2. kis- pálcába, a sort 2 egyráhajtásos pálcával fejezzük be; 3. sor: 1 kispálca az előző sor 2 pálcája közé, majd 6 egyráhajtásos pálca 2 láncszemes ívbe, a sort 1 kispálcával fejezzük be. Záhonyi Lujza Ferenczy-Europress A színek hatása Lélektani vizsgálatok bizo­nyítják, hogy a színek jelentős befolyást gyakorolnak az em­ber idegrendszerére, és a lelki tevékenységeire. Az egyén „színkultúrája" társadalmi vi­szonyok között alakul, alapve­tően meghatározó a család kultúráltsága, szokásai, igé­nyei. A színharmóniának külső - tárgyi, ésvbelső - pszi­chés tényezői vannak:- a színek rendezettsége,- a színes felületek nagy­sága,- a színintenzitás,- az esztétikus felületi el­rendezés,- az egyéni színérzékeny­ség. A színek az emberre ér­zelmi, hangulati hatásokat fej­tenek ki.- kékeszöld szín csökkenti a tartós meleg, hőség hatását,- a sárgászöld jó hidegérzet csökkentésére,- tompa, pasztell színekkel tompítható a nagy zaj,- a tiszta sárga tompítja az erős szagokat,- az okker csökkenti a ned­vességérzetet,- a zöldeskék hatásos szá­razságérzés ellen. A színek hatást gyakorol­nak az emberi szervezet mű­ködésére is:- a vörös növeli az izomzat feszültségét, a vérnyomást, a légzések számát;- a narancssárga növeli a percenkénti érverések számát, és az emésztőszervek műkö­dését, serkentőleg hat az em­ber érzelmeire is;- a citromságra serkenti az agytevékenységet és az ideg- rendszeri működéseket;- a zöld csökkenti a vér­nyomást, álmosító hatású, biz­tonságérzetet kelt;- az ibolya a szív működé­sét fokozza;- a barna álmosító, depresz- szív hatást kelt. Palánki gazdaasszonyok

Next

/
Thumbnails
Contents