Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-20 / 66. szám
1993. március 20., szombat GAZDASAG M3PUJSAG 5 Miért változnak a kamatok? Az adós nem mindig fizet A kamat mértéke - a körülményektől függően változó hányada - a kétes, vagy be nem hajtható követelésekből eredő veszteségek fedezetére szolgál. Ebből - a törvényes előírások szerint - a nagyobb biztonságra való törekvés érdekében, illetve a veszteségek fedezésére alapokat képeznek, tartalékokat alakítanak ki. Ha például a 160 milliárd forintra rúgó lakáshitel-állományból az 1,2 millió adós 10 százaléka több hónapja tartozik, akkor a Takarékpénztár kétes kinnlevősége több mint 3 milliárd forint. Erre fedezetet kell teremtenie. Az OTP nem mondhatja ugyanis a betétjéért jelentkező ügyfelének, hogy mivel az adósaim nekem sem fizetnek, én sem tudom kifizetni a betétet. A kamatnak ez a szerepe leginkább a biztosítási díjra hasonlít: egy része az általános tényezőktől függ - a gazdaság állapotától, növekedési vagy csökkenési tendenciájától - másik része pedig az ügyfél „állapotától". Akár az életbiztosításnál, ahol az ugyanazon korosztályba tartozók biztosítási díja különböző lesz aszerint, hogy az orvosi vizsgálat hogyan minősíti a beteget. A hitelező is megvizsgálja egy cég általános gazdasági feltételeit, a konjunktúra fel-, vagy lefelé menő ívében van-e az adott ágazat, majd átvilágítja a hitelt kérő üzemet, annak szervezeti, műszaki és pénzügyi állapotát. E vizsgálatok és kötöttségek alapján alakul ki az ügyfeleknek felszámítható hitelkamatláb átlaga és a kamatok összege. Ha bizonyos adósokért megbízható felek - ön- kormányzatok, pénzintézetek, alapítványok, az állami költségvetés - kezességet vállalnak, akkor a bankok nem kénytelenek az említett „biztosítási díjat" belekalkulálni a hitelkamatba. Mindezek alapján, s az egymással való versenyben alakítják, változtatják, vagy hagyják változatlanul a kamatlábakat a bankok. A ténylegesen felszámított kamatlábakat névleges, vagy normális kamatlábaknak nevezzük. A valós, úgynevezett reálkamatlábat akkor kapjuk meg, ha ebből a névlegesből levonjuk az inflációs rátát. Ha a kamatláb mondjuk 18 százalék, amikor az inflációs ráta 23, akkor bármilyen magas is a névleges kamatláb, negatív reálkamatlábról, a hitelező veszteségéről beszélünk. A reálkamatlábbal kapcsolatos meggondolások nagy szerepet játszanak a bankok kamatpolitikájában, hogy elkerüljék, vagy legalább mérsékeljék az inflációs veszteségeket. Bácskai Tamás Ferenczy Eurorpess Siemens i-center Budapesten Nagykereskedelmi raktáráruházát létesített Budapesten a Siemens villanyszerelési anyagok forgalmazására. A Siemens i-centert pénteken adták át. A megnyitó alkalmából tartott sajtótájékoztatón Hans Strohmeyer, a ASI i-center üzletág középkelet-európai igazgatója elmondta: a raktáráruházát indulásként 90 millió forint értékben 2.500-féle árucikkel töltötték fel, melyből 300 Siemens-termék, további 300 egyéb német gyártóé, de megvásárolható a centerben a magyar villanyszerelési ipar teljes választéka. A későbbiekben a raktárkészlet 5-6 ezer cikk lesz. A sajtótájékoztatón elmondták: az 50 millió forintos beruházással létesített raktárát a Siemens i-center Kft. működteti. A cég nem egyszerűen eladni szándékozik, hanem célja, hogy teljes körű szolgáltatást nyújtson a vevőknek. Foglalkoznak műszaki tanácsadással, rendeznek előadásokat és bemutatókat, segítenek a vásárlóknak a piaci rendek megállapításában. A centrum tanfolyamok indítását is vállalja. A budapesti i-center az első ilyen áruház Magyarországon, a Siemens azonban két éven belül további 4-5 raktárát hoz létre országszerte. A Siemensnek Németországban és Ausztriában összesen 104 hasonló raktárbázisa van, a közeljövőben pedig megnyitják a krakkói és a gdanski centrumot is. (MTI) Lakossági devizaszámlák Februárban megállt a lakossági devizaszámlák növekedése. A múlt hónapbaan regisztrált 3,5 milliárd forint értékű emelkedés lényegében csak a februári 1,9 százalékos forintleértékelésből, illetve az időarányos kamatokból adódik. A Magyar Nemzeti Bankban az MTI érdeklődésére elmondták, hogy február végén a belföldi magánszemélyek devizaszámláinak értéke 160 milliárd forint volt, ami 1,8 milliárd dollárnak felel meg. 1989-ben 27,5, 1990-ben 68,6, 1991-ben 131, 1992-ben pedig 151,8 milliárd forint volt a lakossági devizaállomány értéke. Földkiadó bizottságok Hiányos a törvény, sok a bizonytalanság A költségeket állja az állam? A februárban magalakult földkiadó bizottságok a törvény szerint a részarány-tulajdonosok földkérdéseit rendezik, az érintettek körében azonban, tájékozatlanságuk miatt, igen nagy az érdektelenség - nyilatkozta Földi Péter, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője az MTI-nek. A földkiadó bizottságok eredményes működését ezen kívül sok bizonytalanság is nehezíti. Több megyéből jelezték, hogy a bizottságok működésével kapcsolatos költségek elszámolása kérdéses. A törvény szerint ugyanis az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk a működéshez szükséges feltételeket a központi költségvetés terhére, a végrehajtással kapcsolatban azonban központi intézkedés még nem történt. További probléma, hogy a részaránytulajdonosok csak a bizottság határozatai ellen emelhetnek kifogást, nem rendelkezik azonban a törvény arról, hogy a törvénytelen eszközökkel alakított bizottságok ellen milyen fórumnál lehet jogorvoslatot keresni. Fokozza az érdektelenséget az is, hogy a kárpótlási földektől eltérően, e területek kimérésének költségeit a tulajdonosnak kell állnia. Szőke Tasi Sándor, az FM főosztályvezető helyettese elmondta: a részarány-tulajdonok kimérésére a földhivataloknak nincs elegendő kapacitásuk, ezért a kimérésre pályázatot hirdettek meg, melyre a jelentkezőket a megyei földhivataloknál várják. Az FM ugyan nem szabhatja meg a kimérés tarifáit, megakadályozhatja azonban a tisztességtelen árképzést. Ezért a tárca közreadott egy ajánlást a kimérési költségek közelítő megtervezéséhez. A helyzet azonban lehet, hogy hamarosan megváltozik. A Parlament ugyanis a közeljövőben napirendre tűzi azt a törvénymódosítást, melynek elfogadásásval a részaránytulajdonok kimérési költségeit is az állam téríti meg. (MTI) A MATÁV Rt. aláírta „Halló* Sárköz” - ,94-től Interjú Izsák Lajossal, a Tolna Megyei Távközlési Üzem vezetőhelyettesével Aligha mozgatott nagyobb tömeget az utóbbi években bármi is, mint a MATÁV Rt. önerős telefonfejlesztési akciója. A legfrissebb hírek szerint aláírták a gazdasági megállapodást, mely lehetővé teszi 1994 decemberétől, hogy a most telefont igénylők majd saját készülékeiket használhassák. A Tolna Megyei Távközlési Üzem vezetőhelyettesét, Izsák Lajost e megállapodásról kérdem: — Az a megállapodás, amit március 8-án este falugyűlés keretében átadott az ócsényi ön- kormányzatnak, tulajdonképpen három települést érint. A már említett Ócsényen kívül Decset és Sárpilist. A megyében hány település csatlakozott? — A sárközi falvak egy része csupán ennek a fejlesztésnek. Megyénkben 94 települést érint, megduplázódik a jelenleg üzemeltetett állomáskapacitásunk. Az érdeklődés a vártnál sokkal nagyobb. Ez beruházás szempontjából kedvező. — Volt egy adott szám, aminek elérése tette feltételessé az akció megindítását. Mennyivel lépték túl az igénylők? — A küszöbként felállított igény 11 ezer 500 volt. A leadott igénylések száma 19 ezer 100 lett. A három falu vonatkozásában, amiről beszélünk, legtöbb igény Őcsényből érkezett, szám szerint 446. Ez azt jelenti, hogy a faluban minden második háznál lesz telefon. Decs lakóinak nagyobb ugyan a száma, de ott 379 új telefonigénylő van. — Hosszú évtizedek után most ért be a fejlesztés lehetősége, vagy van más magyarázata, miért éppen 1993-ban indult az akció? — A térség gondjaival mindig is megpróbáltunk foglalkozni, de sem a gazdasági helyzet, sem a törvényi feltételek nem adtak erre módot. Az önkormányzatok jelezték szándékaikat. Egy éve ismeretes az elkészített projekt és az ebben rögzített árért adjuk most is a telefonokat. A vállalaton belül meg tudtak mozgatni olyan erőforrásokat, ami lehetővé teszi e program indítását. A MATÁV-ot ez újabb hitelek felvételére kényszeríti biztosan. — Van-e olyan tapasztalat az ország más térségében, hogy egy ekkora beruházás a gyakorlatban miként érinti a lakosságot? Az igénylők nyilván arra kíváncsiak, hogy a megállapodásban rögzített időponton belül mikor kapnak készüléket? — A BALATEL Rt-vel kapcsolatban van jó tapasztalatunk, ahol a kivitelezést fővállalkozásba adták. Nálunk is hasonlóak az elképzelések. Lesz egy vállalkozó, aki a szerződéseket megköti és mindent rendez. Mi adatszolgáltatással, minőségfelügyelettel és koordinációval segítünk. Tudom, hogy sok-sok részletkérdés nem érdekli az igénylőket. Az a munkák egy része csupán, hogy a házakhoz mikor helyezzük a készülékeket. Semmit nem jelent, hogy egyik utcában már lesznek telefonok, a másikban még nem. Az üzembe helyezés egy napon történik. Műszakilag, forgalomtechnikai- lag egyeztetni kell mindent. — Gondolom, az akció sikeréhez az is hozzájárult, hogy a pénzintézetek is csatlakoztak kedvező hitelfeltételekkel? — Bizony nagy feladat 19 ezer ember hitelképességét megvizsgálni, eldönteni, de valóban elősegítette a fejlesztés indítását a pénzintézetek magatartása, hogy kedvező kamatozású hitelt adnak az igénylőknek, hároméves lejárattal. A közös összefogás valódi sikerét majd az jelzi, ha 1994. december végén valamennyi telefont eredményesen használhatják, akik most bizalommal fordultak hozzánk. - decsi A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 126,93 129,73 ausztrál dollár 61,43 62,67 belga frank (100) 253,60 258,26 dán korona 13,58 13,84 finn márka 14,37 14,77 francia frank 15,33 15,61 görög drachma (100) 38,38 39,22 holland forint 46,47 47,33 ír font 126,78 129,38 japán yen (100) 73,90 75,10 kanadai dollár 68,79 70,19 kuvaiti dinár 280,88 286,38 német márka 52,29 53,25 norvég korona 12,30 12,54 olasz líra (1000) 53,77 55,05 osztrák schilling (100) 742,82 756,42 portugál escudo (100) 56,36 57,46 spanyol peseta (100) 72,85 74,37 svájci frank 56,94 58,02 svéd korona 11,07 11,33 USA dollár 85,70 87,26 ECU (közös piac) 101,22 103,18 Bankcsődök után Biztonságosabbak lesznek a betétek? Az elmúlt két esztendőben négy kisebb bank ügyfeleit érte kellemetlen meglepetés: a pénzintézet rossz üzletpolitikája miatt részben, vagy teljesen elveszítették a számlán őrzött pénzüket. Ez általában minden bank iránt megrendítette a betétesek bizalmát, hiszen úgy tudták, hogy az ott elhelyezett pénzt az állam szavatolja. Pedig ez a biztonság csak egyetlen bankra, a lakossági pénzeket kezelő OTP-re vonatkozott. De mi legyen a többi bank ügyfeleivel? Az állami szavatosság kiterjesztéséről szó sem lehetett, hiszen ez egyet jelentett volna azzal, hogy minden bankvezetési mulasztásért a költségvetésnek kell jótállnia, gyakorlatilag aláírt, üres csekket állított volna ki az amúgy deficites államháztartás a pénzintézeteknek. Ezért döntött a törvényhozás az úgynevezett betét- biztosítás intézményének kodifikálása mellett. Ezentúl minden bank, amely betéteket fogad el, köteles a pénz- forgalmára biztosítást kötni. A díj ellenében a biztosító társaságok a bank fizetés- képtelensége esetén a betéteseknek személyenként egy alkalommal kifizetik az egymillió forintot meg nem haladó követeléseiket, ha azokat névreszóló betétkönyvekben helyezik el. A bemutatóra szóló - tehát anonim - betétkönyvekre nem terjed ki a biztosítás. Ezt a korlátozást nagyon sokan sérelmezik és a banktitok megsértéseként fogják fel. Pedig egyik oldalról a bank jogos védekezése van emögött: világosan szeretnék tudni, hogy egy-egy személy betétje a biztosítási keret összegen belül van, vagy sem. Mindez azonban nem zárja ki nagyobb vagyonok biztosítását sem, hiszen családon belül a betétek összege felaprózható. Ez pedig megfelel a nemzetközi gyakorlatnak is. Áz Egyesült Államokban például a betétbiztosításban nem alkalmaznak összegkorlátokat, de ott nem is ismerik a bemutatóra szóló betétek fogalmát. A pénzt - az amerikai adótörvények szellemében - nem lehet titokban tartani. Mit tehetnek azok, akik a biztonságot is, a névtelenséget is szeretnék megőrizni? Ä mai bankcsődökkel tarkított világban a bemutatóra szóló államkötvények és a viszonylag stabil nagybankok jelenthetnek némi biztonságot. A bankok kötelezővé tett betétbiztosítása azonban olyan többletköltséget jelent, amelyet a jövőben vagy áthárítanak a betétesekre, vagy a betéti kamatok csökkentésével igyekeznek ellensúlyozni, netán a nyereség rovására könyvelnek el. Hogy ki, melyik utat választja? A pénzpiac dönti majd el. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Kabinetkérdések Van-e a kormánynak politikája, programja a munka- nélküliség csökkentésére? Hogyan élnek a megyék a lehetőségekkel? Juhász Judit kormányszóvivő írja:- Februárban 705 ezer ember, vagyis a munkaképes korú lakosság 13,6 százaléka volt munka nélkül! S habár a növekedés üteme lassult, a kormánynak megfelelő programmal kell rendelkeznie e súlyos gond enyhítésére. Van-e ilyen program? Kiss Gyula munkaügyi miniszter a kormány csütörtöki ülésén adott választ erre a kérdésre. Ez lesz az alapja annak a beszámolónak, amelyet a kabinet március 31-éig az Országgyűlés elé terjeszt eddigi foglalkoztatáspolitikai tevékenységéről és további céljairól. Jelentheti majd, hogy az elmúlt esztendők intézkedései nyomán az állásukat elveszítők - törvény szerint - alanyi jogon részesülnek ellátásban, kialakult és folyamatosan fejlődik az egész országot átfogó munkaerőpiaci intézmény- rendszer, világbanki támogatással elkezdődött a regionális képzési hálózat kialakítása. A központi programok, a foglalkoztatási társaságok és az intervenciós intézkedések tavaly mintegy 160 ezer ember elhelyezkedési esélyeit javították. Legtöbben átképzési tanfolyamokon, munkahelyteremtő beruházásokban, valamint közhasznú munkavégzésben vettek részt. 1990-ben mintegy 2,6 milliárd, 1991-ben 20, tavaly pedig már 65 milliárd forint munkanélküli segélyt és járadékot fizettek ki. Á segély azonban csak átmeneti eszköz lehet a bajban. A valódi megoldás a meglévő munkahelyek megmentése és újak teremtése. Sajnos, még csak kevesen tudják, hgoy a foglalkoztatási törvény kedvezményeket biztosít azoknak a munkaadóknak, akik bővítik a létszámot és az így keletkező munkahelykre munkanélkülieket vesznek fel. A munkaadó kérheti, hogy a munkaügyi központ egy évre vállalja át- a kifizetendő munkabér teljes összegének vagy- a kifizetendő munkabér és az azt terhelő járulékok együttes összegének legfeljebb 50 százalékát. Örvendetes tény, hogy ilyen módon a legnagyobb létszámot Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben foglakoztatták. A vártnál kevesebb munkaadó él az átmeneti részmunka- idős foglalkoztatás lehetőségével. Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, valamint a főváros felhasználta a részmunkaidős foglalkoztatási támogatás összegének csaknem felét. A kormány arra törekszik, hogy az állami vállalatokként működő ún. célszervezetek privatizációja során a többezer, ún. rehabilitációs munkahely fennmaradjon. (Mintegy 750 ezer ember részesül rokkantnyugdíjban vagy átmeneti és rendszeres járadékban). A megváltozott munka- képességű dolgozók foglalkoztatásának támogatására 1992-ben 3 milliárd forintot fordítottak. így számukra évente 500-1000 új munkahelyet tudnak teremteni. A különféle képzések és átképzések iránt Budapesten és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legnagyobb az érdeklődés. Akkor hát válaszoljuk meg az írás elején feltett kérdést: a kormány jól körülírható programjában kiemelt feladatnak tartja az infrastruktrúra fejlesztését, a regionális válság- kezelést és az exportteljesítmény támogatását. Az oktatási idő meghosszabbításával, valamint a vállalkozók érdekeltségének erősítésével fej- lesztni kívánja a szakképzést. A munkaerőkínálatot csökkentő intézkedések között pártolja a hazai munkaerő ex1 portjának növelését és korlátozza a külföldi munkaerő hazai foglalkoztatását. Ezek az intézkedések együtt alkotják azt a foglalkoztatáspolitikát, amelyet a kormány nem pusztán meghirdet, hanem igyekszik átültetni a gyakorlatba. A munkaadók és a munkavállalók együttes hasznára. Ferenczy-Europress
