Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-02 / 51. szám

1993. március 2., kedd MEGYEI KÖRKÉP MÉPÚJSÁG 3 Tanácskozás a Vöröskeresztnél A gépkocsivezetők szá­mára kötelező tizenhat órás elsősegély-tanfolya­mok jóval eredményeseb­bek, mint a korábbi okta­tási forma - hangzott el a Vöröskereszt városi titká­rainak értekezletén tegnap Szekszárdon. A kurzuso­kat kizárólag az országos szaknévsorban szereplő személyek tarthatják. Nagy előnye még a koráb­biakkal szemben az is, hogy a Vöröskereszt által lefolytatott vizsgákra fel­készítő tanfolyamok a gyakorlati képzést helye­zik előtérbe. A tanácskozáson arról is szó esett, hogy az egykori Jugoszláviából menekül­tek miatt fontos feladattá vált a Vöröskereszt kere­sőszolgálatának tevékeny­sége. Szakszervezeti vezetők Tolna megyei látogatása Mundruczó Kornélia, a Postai Dolgozók Szakszer­vezete országos titkára szerdán Tolna megyébe lá­togat. Délelőtt Szekszár­don találkozik az MSZOSZ megyei képviselőivel, va­lamint a szekszárdi 1. Számú Postahivatal szak- szervezeti bizottságával. Délután a titkár Paksra lá­togat. Csütörtökön érkezik Szekszárdra Bársony And­rás, a Nyomdász Szak- szervezet elnöke, a Ma­gyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége Ügy­vivő Testületének tagja. A szövetség megyei vezetői­vel találkozik, majd elláto­gat a Szekszárdi Nyomda Kft-be. Előadás az iregszemcsei kertbarátoknak „Házi kertek növényvé­delme" címmel Pájtl József tart előadást az iregszem­csei kertbarátkor szervezé­sében, ma délután öt óra­kor, a helyi művelődési házban. Vetőmag vásár Dombóvárott Kedvezményes vető­magvásárt rendez a Ma­gyar Szocialista Párt dom­bóvári szervezete március 5-én - pénteken - reggel nyolctól este 6-ig, a volt pártház - Szabadság u.18. - földszintjén. Kolumbusz, az őrült spanyol Színházlátogatást szer­vez a bátaszéki művelő­dési ház szombatra, a Fő­városi Operettszínházba, a Kolumbusz, az őrült spa­nyol című rockopera dél­után fél háromkor kez­dődő előadására. A részt­vevőknek az utazásért nem kell fizetniük. Gazdit keres... .. .az a tíz-tizenkét he­tes fiú kuvasz kölyök, akit agyonlőtt anyja mellett a szekszárdi Csörge-tónál találtak vasárnap. Aki a kutyust örökbe fogadná, érdeklődjön Szekszárdon, a Mészáros Lázár, utca 5. szám alatti fodrászüzlet­ben. Várdombi hétköznapok Az idén megépül a vastalanító, pinceprogram (Folytatás az 1. oldalról) 1992-ben úgy egyezett meg a testület, ha nemleges válasz érkezik a pályázatra, akkor az erre a célra félretett pénzt utak építésére fordítják. A tervezet már készen volt minden útra, csak a József Attila utca ma­radt ki a veszélyes pincék mi­att. A „Várdomb jövőjéért" el­nevezésű alapítvány pénzéből kerülhetett sor a kultúrház belső felújítására, melynek so­rán a régi padlót parkettára cserélték, színpadi függönyt csináltattak. A belső tataro­zásra mintegy 1,5 millió forin­tot költöttek. Várdomb is belépett a pin­ceprogramba, melyre tavaly 4 millió forintot kaptak. A Bá­rányhegy rekonstrukciójára szükség volt a terület elmara­dottsága miatt is. Az egész­ségügyi ellátás elősegítésére 650 ezer forintért műszereket, ultrahangos készüléket, EKG-t vásároltak az orvosi rendelőbe. A vizsgálatok ki- szélesítésével többféle elle­nőrzésre is sor kerülhet, ami­ért eddig Szekszárdra kellett utazniuk. A község mellett az iskola is fejlődött, mert pályá­zati pénzből labdajátékokra alkalmas pálya épült. Továbbra is terv, s az idén valószínűleg az egyetlen és legfontosabb, a vastalanító. Mint arról a tavalyi év máso­dik felében a várdombiak ér­tesültek, pályázatukat mégis elfogadták, de támogatást csak 1993-ban kapnak. A két­éves beruházás várhatóan áp­rilisban kezdődik meg. A kivi­telező, a szekszárdi Alisca-Bau Kft. még az idén elkészül a munkákkal, de vál­lalta, hogy a költségek ötven százalékát 1994-ben fizeti az önkormányzat. 1993. és a 1994. az összehú- zódzkodások évei lesznek, s emiatt nem népszerű döntést hozott a testület: bérfejlesztés az idén minimális lesz, és vár­hatóan szeptembertől. Az idén folytatódik a pinceprog­ram, jelenleg négy pincében dolgoznak az Alisca-Bau Kft. szakemberei. Ebből a pénzből valósul meg a Józan-dűlő csa­padékvíz elvezetése is, de az út már csak jövőre készül el. Rendkívül eredményes lett az önerős telefonhálózat szer­vezése. Az Alsónánán és Vár­dombon együttesen elvárt 84 igénylővel szemben 330-an je­lezték, hogy telefont kérnek. Ebből 215 várdombi és 20 új- bereki igénylő. Február 1-jétől a községnek is van rendőre. A körzeti megbízottnak Vár­domb biztosítja az irodát, és a községen kívül Sárpilisen és Alsónánán teljesít szolgálatot. A három önkormányzat évente - három éven át - 800 ezer forintot fizet a rendőr­ségnek. A tervek között szerepel a kultúrház további korszerűsí­tése. Öröm látni és tapasztalni, hogy megpezsdült a falu, s a kultúrház is megtelt élettel. Az önkormányzat gazdája lett a kultúra házának is.- p. téri ­Kerekasztal beszélgetést rendeztek a Szekszárdi Városi Televízióban, tisztázandó a Deutsche Bühne február 11-i sajtótájékoz­tatóján elhangzottakat. Az említett összejö­vetelen a szekszárdi németség szószólója, dr. Józan Mihály kisebbfajta vihart kavart azon kijelentésével, miszerint a szekszárdi önkormányzat nem kezeli jól a kisebbségi ügyeket. A nyilatkozat ugyancsak kínos lehetett, mivel a kerekasztal beszélgetésre a szószó­lóval szemben négyen is felsorakoztak. Természetszerűen ott volt Kocsis Imre An­tal polgármester, Gémes Balázs, a kisebbsé­geiddel foglalkozó tanácsnok, műsorvezető­ként pedig Kis Pál István, a televízió veze­tője, aki a kérdésben közvetve szintén érde­kelt, mivel az önkormányzat legújabb dön­tése értelmében ők adják bérbe a Német Színháznak a művelődési házban közösen használt épületrészt. Nos és mindezen kívül nem kis meglepe­tésre meghívottként jelen volt ifjabb Hepp Ádám, a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület vezetőségi tagja, akinek a pozitív hős szerepét szánták a rendezők. Öt azért hívtuk meg - mondta a műsorvezető hogy megkérdezzük, nincs-e ellentét az egyesületen belül, hiszen Hepp Ádám ki­mondottan dicsérően szólt, ugyancsak egy sajtótájékoztatón, az önkormányzat nemze­tiségi politikájáról, mondván, segítőkészen támogatták a pünkösdi fesztivált. A néző dörzsöli a kezét, no a két németet most az­tán jól egymásnak ugratják, de Hepp Ádám diplomatikus. Elismétli, amit korábban, a pünkösdi fesztivál rendezését a városi ön- kormányzat segítőkészen támogatta, amit egyébként pozitív példaként Józan doktor is megemlített a Deutsche Bühne sajtótájékoz­tatóján, csak ez valahogy a műsorban nem derült ki. Némi zavart csak a polgármester által megemlített 500 ezer forint támogatás kel­tett, amelyről - mint kiderült - még a pün­kösdi fesztivál főszervezőjének sem volt tu­domása. No de sebaj, a lényeg a pozitív nyi­latkozat, vonja le a néző a látottak-hallottak alapján a konzekvenciát. Persze, mi másra is gondolhatna, amikor azt tapasztalja, hogy még mielőtt a szószóló bármit is mondhatna, a műsor összes meg­Kínpadon a szószóló hívottja nyilatkozik, a lehető legjobbnak nyilvánítva az önkormányzat nemzetiségi politikáját. Amiben kétségkívül lehet igaz­ság, hiszen a nemzetiségi tanácsnok, Gémes Balázs is elmondja, hogy mennyi pénzt for­dítanak a nemzetiségiek segélyezésre, és amíg emberek éheznek, addig igazán kár arra várni, hogy a kultúrára többet áldozza- nak. A néző ugyan nem tudja, mert a műsor­ból nem derül ki, hogy hány német és hány cigány nemzetiségű polgára van Szek- szárdnak, és kit mekkora összeggel támo­gattak, így aztán azt sem tudja megítélni, kinek van igaza. Meg aztán szó nem esik ar­ról sem, hogy vajon miért nincs még a mai napig sem német lektor a Grund— schuie-nak kinevezett Kecskés Ferenc ut­cai általános iskolában, jóllehet ezt a prob­lémát a megye más településein - Gyünkön, Hőgyészen, Bonyhádon, sőt még Dombóv á- ron is, ahol pedig nincs is német nemzeti ségű oktatás - megoldották. Na de úgy látszik, a műsornak nem is ez a célja, hiszen dr. Józan Mihály is szót kip ván, mentegetőzéssel kezdi. Ázelőtt, az „át- kosban" rossz néven vették, ha megmondta j a véleményét, de azt nem gondolta vol n í hogy most is ugyanez a helyzet, kezdte a szószóló. Majd tételesen felsorolta ugyan­azokat a konkrét kifogásait: szószólóként a nemzetiséget érintő döntésekről semmiféle előzetes tájékoztatást nem kapott, a kisebb­ségekkel foglalkozó tanácsnok kinevezésé- ről csak plenáris ülésen szerzett tudomást, véleményére iskola-, óvodaügyben senki nem volt kíváncsi, amik a sajtótájékoztatón is elhangzottak. És amire érdemi választ azóta sem kapott a szószóló. Persze, a tévé­néző nincs tekintettel arra, hogy a kerék­asztal beszélgetés válaszadás nélkül zá­rult. A néző mi mást is tehetne ezek után, mint megnyugodva kikapcsolja a tévékészülékét, és közben arra gondol, hogy nincs itt semmi baj, foglalkoznak a nemzetiségi kérdések- kel, lám, még kerekasztal beszélgetést I1» rendeztek a szószólónak! Hogy inkább kin- padnak tűnt az egész? Nos, kérem, a hiba nem az ő készüléké­ben volt. f. kováts Hova menjen a közalkalmazott? Az iskolákból gyes-en lévő is teljes jogú közalkalmazott Például a szak- szervezethez, mondhatnánk, S anis Fülöpné :s Mária, a Peda­gógusok Szakszer­vezete Tolna Megyei Szövetségének el­nöke már a második cikk után jelentke­zett, hogy szívesen ad tájékoztatást ar­ról, mit tett és tehet még a szakszervezet a közalkalmazottá vált pedagógustár­sadalom és az iskolai dolgozók érdekében. Minden ellenkező vélekedéssel szem­ben a szerkesztősé­günkhöz írott leve­lek egyikét sem írták ebből az ágazatból, ebből is látszik, hogy valóban tudják, ki­hez kell fordulni. Az iskolákban a legtöbb vita a besorolásokból származik, különö­sen az F, a legmaga­sabb kategória kap­csán. Az igazgatók ma még ritkán élnek a tartósan jó munka alapján lehetséges átsorolás lehetősé­gével. A viták lé­nyege, sajnos, az, hogy a vonatkozó szabályok nem egyértelműek, az utolsó szó e témában vagy a minisztéri­umi szabályozásé, vagy pedig a bíró­ságé lesz. Kollektiv jogsérelem esetén a szakszervezet lép fel, egyéni vitákban pe­dig jogi tanáccsal, szükség esetén kép­viselettel segítenek. A szövetséghez a megye kilencven is­kolája tartozik, va­lamennyinek meg­vásárolták azt a szakszervezeti kiad­ványt, amely a köz­alkalmazotti tör­vénytől kezdve minden jogszabályt és a hozzájuk tartozó magyarázatokat tar­talmazza. Rendsze­resek a konzultációk a szakszervezeti tit­károk és az igazga­tók részvételével, mert ők is munka- vállalókká váltak. A munkáltató a képvi­selő-testület. A 13. havi fizetést egy iskola kivételé­vel a megyében minden oktatásban dolgozó meg is kapta. Ott is folynak az egyeztetések, s várható a megoldás, ha mégsem születik meg, a szakszervezet bírósághoz fordul a kollektív jogsérelem miatt. A vita tárgya tulajdonképpen az volt, és nemcsak itt, hogy a törvény meg­jelenése előtt, május végén, június elején kiosztott jutalommal némely helyen haj­lamosak lettek volna „letudni" a tizen­harmadik havi fize­tést. Az oktatásügyben a gyes-en lévőknek is jár 13. havi illet­mény. A jubileumi juta­lommal voltak, akik jól jártak, s mint minden új intézke­désnek, ennek is vol­tak vesztesei. Ko­rábban a Munka Törvénykönyve sze­rint minden munka- vállalónak járt a juta­lom, ma a közalkal­mazottakét a koráb­bitól eltérően szabá­lyozták, ezért elő­fordulhatott, hogy valaki kétszer kapta meg, más meg ki­pottyant a két szabá­lyozás között kelet­kezett résen. Aki ka­pott például koráb­ban 25 évi munkáért járó jubileumi jutal­mat, az közalkalma­zottként; a törvény megjelenését köve­tően ismét megkap­hatja, de akinek 31 évi - közalkalma­zotti - munkaviszo­nya van, az elesett a korábban nem létező harmincévi - közal­kalmazotti - munká­ért járó jutalomtól. Á dupla kifizetés azért lehetséges, mert korábban a munkaviszony szá­mításánál figye­lembe vették az egyetemi-főiskolai éveket, ami a közal­kalmazottiba már ér­telemszerűen nem számít bele. Egyértelmű a sza­bályozás a tekintet­ben, hogy a negy­ven- évi munkáért járó jubileumi juta­lom harmincöt évnél hosszabb közalkal­mazotti jogviszony után csak abban az esetben jár, ha az il­lető nyugdíjba vo­nul. Ha például családi okból kilép, vagy ne- talántán munkanél­külivé válik, akkor, sajnos, nem. Gondot fordít a Pedagógusok Szak- szervezete megyei szövetsége arra is, hogy nyugdíjazás esetén felmentéssel szűnjék meg a mun­kaviszony, mert ez a legkedvezőbb a munkavállaló szá­mára - hangsúlyozta Fülöpné Szűcs Má­ria. Mint ahogyan azt is, reméli, hogy az idén fordult elő utol­jára, miszerint az önkormányzatok némelyike nem egyeztetett a Peda­gógus Szakszervezet helyi képviselőjével az intézményi költ­ségvetés elfogadása előtt. A törvény ugyanis ezt is előírja. Éz az a témakör, ami önmagában is megér egy elemzést. Ihárosi Ibolya A tárgyalóteremből Tervszerűen loptak Előbb-utóbb mindenkit el­kapnak, ha a bűn útjára lép. A bűn útjára tévedésről jelen esetben szó sem lehet, mert a paksi csoport némely tagját néhányszor már elítélték. Most is tervszerűen, gépko­csival járva az országot követ­ték el azt a bűncselek­mény-sorozatot, amelynek a vége ismét a börtön. Á társa­ság „felkészültségét" mi sem bizonyítja jobban, mint hogy csak azt vallották be, amire bi­zonyíték volt, amit lehetett, azt letagadtak. Csak annyit mondtak el, amennyire a saját bőrük mentéséhez feltétlenül szükség volt. Az indigókék Ladát, ame­lyet börtönbe vezető görbe út­jaikon használtak, egy időre kénytelenek lesznek kivonni a forgalomból, mert a bünteté­sük letöltése után egy-két évre még eltiltották őket a gépjár­művezetéstől. Attól bizonnyal nem esnek depresszióba, hogy a közügyek gyakorlásában még ennél is hosszabb ideig nem vehetnek részt. 1990 szeptemberétől össze­sen több, mint egymülió forint kárt okoztak. A család - egy kivételével valamennyien rokonok, első vagy másodunokatestvérek - előszeretettel látogatta a gáz­cseretelepeket, mert a palac­kokat gyorsan és jó áron lehet értékesíteni. Az olcsó beszer­zés érdekében meglátogatták Madocsán, Vajtán és Mezőfal­ván is a gázcseretelepet, min­denütt százezer forintnál na­gyobb értékkel távoztak. Bi­zonnyal jól el lehet adni a bir­kákat és a lószerszámokat is, mert azt is loptak több helyről. Előnyben részesítették ezen kívül a műszaki cikkeket, ezen belül is a színes televíziót, vi­deót, de nem hagyták ott egy németkéri lakásban a bundát sem. Jártak ezenkívül Duna- földváon, Dunaújvárosban, Nagydorogon, Sárbogárdon, Apaj-pusztán, Solton is be­szerző körúton. A Paksi Városi Bíróságon hozott ítéletbe nem nyugod­tak bele, ezért a megyei bíró­ság dr Csáki Árpád vezette bí­rói tanácsa mondta ki a végső szót jogerős ítélet formájában. E szerint Makula Tibor, két év nyolc hónap, Sztojka Sán­dor két év 10 hónap, Makula Péter két év öt hónap, Sztojka Csaba két év négy hónap bö- rönt kapott. R. János a fiatal­korúak börtönében tölti le a büntetését. Nem így a többszörösen visszaeső Kolompár György, aki három év négy hónap fegyházbüntetést kapott, és feltételesen szabadlábra nem bocsátható. Ihárosi Ibolya Előzetes letartóztatás A Fővárosi Főügyészség az alábbi közlemény közzététe­lére kérte a távirati irodát hét­főn, amit a megyében lévő érintettekre tekintettel mi is közlünk: "A Pesti Központi Kerületi Bíróság - a Fővárosi Főügyészség indítványára - március 1-jén elrendelte Mát­rai Györgynek, az Autotrade Kisszövetkezet elnökének előzetes letartóztatását, a kü­lönösen nagy kárt okozó csa­lás bűntette miatt indult bű­nügyben (Samax-ügy). Mátrai György és védője az előzetes letartóztatást elrendelő vég­zést megfellebbezte. A felleb­bezésnek halasztó hatálya nincs."

Next

/
Thumbnails
Contents