Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-13 / 61. szám
1993. március 13., szombat GAZDASAG «ÚJSÁG 5 Vallanak a számok Az MNB elnöke szerint: Hol tart ma a magyar ipar? A volt KGST-piacok elvesztése, a hazai kereslet beszűkülése és az ezzel együtt megjelenő importáradat a magyar gazdaság különböző ágai közül a legsúlyosabban az ipart rázta meg. Hol tart ma a magyar ipar e tényezők ismeretében? Az ipar termelése 1992-ben nem érte el az 1988. évinek még a 64 százalékát sem, s bár a legjelentősebb visszaesés 1991-ben következett be, a tavalyi adatok további 10 százalékos csökkenést mutatnak. A termelékenység színvonala 14 százalékkal alatta maradt a négy évvel korábbinak. Ennek számtalanoka van, de leginkább a rendeléshiány és a privatizáció körüli bonyodalmak számlájára írható ez a visszaesés. Az ipar nagy és középvállalatai évek óta elsősorban a külföldi piacból próbálnakmegélni, a volt keleti üzleti partnereket nyugat-európaiakkal, vagy európán kívüliekkel igyekeznek pótolni. Ezt a legeredményesebben a bérmunkát vállaló könnyűipari cégek teszik, amelyek négy év óta elsőízben 1992-ben tudták növelni az exportjukat. Az ipar egésze a négy évvel korábbi mennyiségnek csupán 62 százalékát tudta külhonban értékesíteni. Igen jelentős visszaesés tapasztalható a korábban kifejezetten jó nyugati piacokkal rendelkező műszeriparban, gyógyszeriparban, gumiiparban is. Az iparvállalatok tavaly az 1988-as ármennyiségnek csupán kétharmadát tudták itthon értékesíteni, mert annyira megcsappant a vásárlóeő, illetve olyan erős versenyt támasztott az importáru, amivel már nem tudtak megbirkózni. És ebben a versenyben már nemcsak az áru minősége, hanem sokszor a termékek külső megjelenése is döntő lehetett. Számtalan vegyesvállalat, kisvállalkozás is alakult az elmúlt négy évben, amelyek termelése kétségtelenül dinamikusan növekszik, de ma még aligha tudják ellensúlyozni a csődbe ment, vagy feloszlott korábbi nagyvállalatok miatt kialakult visszaesést. Az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató ipari szervezetek adták az ipar exportjának 7 százalékát, ezek foglalkoztatták a dolgozók 14 százalékát. S ezzel szemben ott áll egy másik adat: a felszámolás alatt álló nagyvállalatok 31 százaléka feldolgozóipari cég! Minden jelzi, hogy a gazdasági kibontakozás az eddiginél gyorsabban és hatékonyabban megújuló ipart igényel. Ny.V. Ferenczy-Europress Piac és mezőgazdaság Amikor agrárgazdaságunkban kiépítjük a piaci mechanizmusokat, nagyon fontos annak tisztázása, hogy a modern nyugati mezőgazdaságban miként működik a piac, milyen funkciói vannak. Először is látni kell, hogy az élelmiszergazdaságban sokkal erőteljesebben szabályozzák a piacot, sokkal inkább szorítják korlátok közé, mint más ágazatokban. Egy szűk mezsgyén belül hagyják csupán érvényesülni, viszont ott nagyon is hatékonyan működik. A modern mezőgazdaságban sem az árakat, sem a termelés volumenét, annak termelők közötti megoszlását nem a piac határozza meg. Az árakat a tudatos állami intervenciós kiegyenlítő politika, a küszöbárak rendszere irányítja. Ha túl sok áru van, akkor sem az árszínvonal csökken, mert az állam felvásárolja, tárolja a felesleget, illetve gondoskodik külpiaci értékesítéséről. Rossz termés esetén a tárolt készletekből lehet piacra dobni. Az „árletörő" importot a nyugati országokban nem ismerik. (Magyarországon is csak a termelői árakat töri le az ilyen import, a fogyasztói árakra sohasem hat a tapasztalat szerint.) A termelés volumenét, termelőkre való lebontását még csak nem is az állam, hanem a farmerek szövetségei, szövetkezetei végzik. Megvan határozva, hogy ki mennyi sertést, szarvasmarhát tarthat, menynyi tejet, húst, stb. értékesíthet. A piacnak ehhez végképp semmi köze. Ugyancsak nem a piac szelektálja a termelőket. A birtoknagyság, a tőkeerő, a technikai színvonal eléggé kiéA Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 123,39 126,19 ausztrál dollár 60,96 62,20 belga frank (100) 251,50 256,16 dán korona 13,48 13,74 finn márka 14,26 14,66 francia frank 15,25 15,53 görög drachma (100) 38,32 39,16 holland forint 46,05 46,91 ír font 125,76 128,36 japán yen (100) 73,22 74,42 kanadai dollár 69,33 70,73 kuvaiti dinár 280,54 286,04 német márka 51,77 52,73 norvég korona 12,17 12,41 olasz líra (1000) 53,59 54,87 osztrák schilling (100) 736,11 749,71 portugál escudo (100) 56,02 57,12 spanyol peseta (100) 72,62 74,14 svájci frank 56,19 57,27 svéd korona 11,16 11,42 USA dollár 86,36 87,92 ECU (közös piac) 100,44 102,40 gyenlítődött az egyes országokon belül a farmerek között, és a dotációs mechanizmus nem engedi a tömeges tönkremenést. A farmerek számának csökkenése ugyan megfigyelhető, azonban ez inkább a kiöregedés, a következő generációnak más pályára való áramlása eredményeként megy végbe, és nem a klasszikus tönkremenés, elszegényedés által. A piacnak tehát nagyon szűk területe marad, ott viszont igen hatékony. Kikényszeríti a minőséget, a munka- kultúrát, a technológiai fegyelmet, a piaci játékszabályok betartását. A piac tehát amolyan első szűrőt jelent, minimális belépőt. Pontosan szállítani, tökéletes minőségben, annak akivel szerződést kötöttem, stb. Az is megfigyelhető, hogy a termelők ellenőrzése alá került a nyugati élelmiszergazdaságban a feldolgozás és a forgalom szférája. így aztán a farmerek nem kerültek a nagy élelmiszeripari és kereskedelmi multinacionális vállalatok alárendeltségébe. Ezekre a tendenciákra és tényekre kell odafigyelnünk, amikor mezőgazdaságunkban a piacgazdaság kiépítését tűzzük ki célként. Valamint arra, hogy bizony az összes nyugati ország nagyon is kemény módszerekkel védi saját termelőinak érdekeit, vámokkal, kvótákkal, dotációkkal. Tönkremenni pedig semmi esetre sem hagyja őket. A prosperáló agrártermelés prosperáló vidéket jelent, takaros falvakat, a városéhoz hasonló infrastruktúrát, kényelmet. Vagyis egy életminőséget, amelyet meg kell védeni. Gazdag László OKfl-UNIDO együttműködés Együttműködési megállapodást köt az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda és az UNIDO Ipari és Technológiai Információs Bankja. Az együttműködés értelmében - amelyet március 15-én írnak alá - az OKfl lesz az UNIDO-INTIB energia- és környezeti adatbázisának, valamint egyéb információs termékeinek elsődleges magyarországi terjesztője és szolgáltatója. A szerződés szerint az OKfl kétéves kísérleti program keretében ipari, energia- és környezeti információkkal látja el a kis- és középvállalkozásokat, hozzáférhetővé téve meglévő adatbázisát, illetve segíti a nemzeti információs rendszereik kiépítését. Világgazdaság sorokban Havanna! Caracas A Venezuela és Oroszország között szerdán Caracas- ban aláírt új energetikai együttműködési megállapodás lehetővé teszi, hogy Kuba ismét venezuelai olajhoz jusson a Moszkvának exportált cukorért cserében. Kuba, amelynek változatlanul a legnagyobb kőolajszállítója Oroszország, az 1980-as évtizedben a szovjet energiahordozó egy részét nem közvetlenül, hanem Venezuelából kapta, Moszkva pedig elsősorban Németországban értékesítette az orosz olajat a venezuelai cég „színeiben". A szállítási költségek mérséklődése miatt mindegyik fél jól járt. Ez a gyakorlat az utóbbi két évben, a Havannának küldött orosz olaj drasztikus csökkenése miatt megbénult. Az orosz-venezuelai szerződés most felújította az üzletet. A Venezuelával kötött megállapodás megnyithatja az útat Oroszország csatlakozása előtt az OPEC-hez. London Nyugati vállalatvezetők szerint Magyarország és Csehország a legjobb hely a kelet-európai vállalkozásra - írta a Financial Times csütörtöki számában Nicholas Denton budapesti tudósító. Az American Express felmérésében megkérdezett üzletemberek 48 százaléka szerint Magyarországon az üzleti környezet jó vagy kiváló, s 43 százalékuk ugyanezt mondta Csehországról. Magyarország, ahol a piacgazdasági reformok először kezdődtek el, az üzletemberek szemében vezet a távközlésben, az alapvető közszolgáltatásokban, a munkaerő minőségében és az üzleti kereskedelmi szabályozásban, Csehország, ahol régebbi az üzleti hagyomány, szoros második a legtöbb elemben, és vezet a pénzügyi szabályozásban. Buenos Aires Csütörtök óta nem közlekedik többé vonat a csaknem hárommillió négyzetkilométernyi Argentína hetven százalékán, tizenhárom olyan tartományban, amelyik csak veszteségesen tudta volna tovább üzemeltetni a vasútat, s ezért inkább megszüntette. A kormány döntése nagy megdöbbenést keltett, hiszen a dél-amerikai ország története szorosan összefonódott a vasutak történetével: száz évvel ezelőtt a franciák és a britek építette sínpár lefektetése jelezte a hatalmas patagóniai síkságra települő szarvas- marha tenyésztők érkezését. Kamatoznak az ország devizatartalékai is Az ország devizatartalékai idén meghaladták az 5 millió dollárt. Egyes pártok és politikusok azt szeretnék, ha a tartalékok egy részét visszaforgatnák különböző területekre. Miként vélekedik erről Bőd Péter Ákos, az MNB elnöke? — Az ország devizatartalékainak évzáró állománya 4,7 milliárd dollár volt, ez az ösz- szeg mintegy 5 havi importunk finanszírozására lenne elegendő, ami nemzetközi összehasonlításban nem túlzottan magas. Magyarország mögött ma még nem áll olyan pénzügyi védővonal, mint például az Európai Pénzügyi Rendszer tagországai esetében, amely végszükségben kölcsönös valutapiaci intervenciókkal, vagy hitelnyújtással megvédi a spekulációkkal szembeni valutái árfolyamát. — Mitől remélhetjük a devizatartalékok további növekedését? — Például az országba beérkező működő tőkétől, amly készpénzben, vagy devizabetétként jelenik meg a hazai bankokban. Ez az utóbbi két-három évben mintegy 3 milliárd dollárt tett ki. Idesorolható a lakossági devizabetétek állománya is, ami csaknem 2 milliárd dollárnak felel meg. Veszünk fel újabb hiteleket is, de egyre többet törlesztőnk is. — Mire használja a jegybank a tartalékokat? — A tartalék attól tartalék, hogy szükség esetén igénybe lehessen venni. Az MNB tartalékai - mint bármely más jegybanknál - aranyban, valutában, továbbá megbízható, kamatozó követelésekben testesülnek meg. Korábban a hazai devizatartalékokban magas volt az aranytartalékok aránya, aminek azonban nincs hozama. Jelenleg az arany- készlet részaránya csekélyebb, a tartalékok nagyobb részét biztos befektetésnek számító, s visznylag magas hozamú követelések teszik ki. Tartalékaink zöme tehát kamatot is hoz. Mindehhez hadd tegyem hozzá: a magyar társadalom nem azért kénytelen elviselni a gazdasági rendszerváltással járó megrázkódtatásokat, a nagy munkanélküliséget, mert magasak voltak a deviza- tartalékok! Az igazság kedvéért meg kell mondani, hogy az 1990-es választások körül az országnak alig volt devizatár- taléka — Áz MSZP, a MSZOSZ, sőt Csurka István is szóba hozta a devizatartalékok egy részének visszaforgatását a gazdaság, a kultúra, az oktatás területére. Erről mi az Ön véleménye? — Megértem, ha a különféle politikai erők keresik a gazdaság élénkítésének módjait, de ez aligha érhető el a végre kialakított devizatartalékok felélésével. Munkahelyet a hazai és külföldi beruházó, meglévő vagy új vállalkozó teremt, mégpedig gyakran hitelből. Ezt a hitelfelvételt könnyíti meg és teszi olcsóbbá az a körülménye, hogy a hitelnyújtónak egy percre sem kell számolnia az ország fizetési zavaraival. Az 1991-es sikeres évet követően 1992-ben is folytatódott a tőkebeáramlás, miközben tovább nőtt a vállalkozások száma. Ezek együttvéve éreztetni fogják hatásukat mind a termelésben, mind a foglalkoztatásban. Támogatom azt is, hogy oktatási, kutatási, kulturális célokra többet költsenek. De csak abban az esetben, ha rentábilis fejlesztésről van szó. Ha ez biztosított, akkor ezekre a célokra is keríthető hitel. Ha viszont az állam vállalja a költségeket, akkor ügyelni kell az államadósság mértékére. Az MNB az infláció mérséklésével, az ésszerű kamatszint elősegítésével sokat tehet a gazdaság fejlődéséért. S ami rajtunk múliíc, azt megtesz- szük. B. Szabó László A bankok privatizálása A tulajdonos A bankok erkölcsi tőkéjét, a beléjük vetett bizalmat alaposan megtépázták az elmúlt két esztendőben: 4 kisebb bank került veszélyzónába, ebből egy kénytelen volt feladni banki jogosítványait, egyet külföldi nagybank vett meg, egynek a sorsa bizonytalan s felszámolás alatt van. A nagybankok rossz, illetve behajthatatlan követeléseik súlya alatt nyögnek, legtöbbjük számára veszteséggel zárult az 1992-es esztendő. Az ügyfelek türelmetlenek az átutalásokhoz szükséges hosszú idő, az ügymenet lassúsága miatt. Ä részvényesek pedig nyüván nem örülnek annak, hogy osztalékhoz nem jutnak, vagy csak igen kis hozammal számolhatnak. A magyar pénzintézetek derékhadának Achilles-sarka: a tőkeszegénység, a számítógépesítési és távközlési felszereltség alacsony foka. A tisztviselők többségének hiányos a szakismerete. S van még egy súlyosan sebezhető pont: éppen a legnagyobbaknak nincs igazi gazdájuk, mert változatlanul az államé a legnagyobb tulajdonrész. Az állam pedig mindenütt a világon hajlamos arra, hogy politikai és az érdekek szempontoknak rendelje alá a gazdaságiakat, s ezzel azt a veszélyt is magában hordozza, hogy a bankok rossz követelései nem apadnak, hanem dagadhatnak. Sokan aggódnak amiatt, hogy külföldi tőke is kerül a nagybankokba. Ám ez elkerülhetetlen, ha azt akarjuk, hogy modern gépparkkal, szoftverrel és szakismerettel felvértezett intézetek pénzzel, tanáccsal és ügyfélszolgálatuk „házasságközvetítő szolgálataival" támogassák a magyar kereskedelmet, mezőgazdaságot, szolgáltatóipart és gyáripart. A pénzintézeti törvény 25 százalékban maximálta az egyes tulajdonosok tulajdoni hányadát, legyenek azok hazaiak vagy külföldiek, magáncégek vagy maga az állam. A legeredményesebb hazai bank a magyar tulajdont egy francia, német, olasz és két japán nagybankéval ötvöző Közép-európai Hitelbank - működésének sokéves tapasztalatai mutatják, hogy a közös tulajdonlás mellett is eredményesen dolgozhat a menedzsment. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Hírek az ÁVÜ-ből Befejeződött a Mogürt privatizációja azzal, hogy a dolgozók kifizették az adásvételi szerződés szerinti vételárat. A tranzakció eredményeként a Mogürt az MRP-szervezet tulajdonába került. A részvény- társaság alaptőkéjének 94,4 százalékát vásárolták meg a dolgozók. * Részvénytársasággá alakul a MAHIR és ezzel megindulhat a privatizáció is. Áz alapító okiratot már benyújtották a fővárosi cégbírósághoz. * Elfogadta az ÁVÜ az AIR Service repülőgépes szolgálat decentralizációs tervét. Ennek értelmében a leválasztható egységeket és eszközöket külön csoportosítják és úgy értékesítik. Az eladás már meg is kezdődött, a vállalat elsőként két ingatlan épületét adta el a korábbi bérlőnek. * Átalakulhat a Hajdúsági Iparművek. Az ÁVÜ Igazgató Tanácsa elfogadta a cég erre vonatkozó tervét, így a jövőben a Hajdúsági Iparművek részvénytársaságként keresi befektető partnereit. * Már átutalta a vételárat a holland Atag Plan B. V. a pápai Elekthermax Vállalat többségi tulajdonáért. A 91,3 százalékos tulajdoni hányad ellenértékét a holland partner üzleti titokként kívánja kezelni. * Befejeződött a gyöngyösi Aroma Kereskedelmi Rt. privatizációja. A korábban eredménytelenül zárult pályázat után a dolgozók által alapított MRP szervezet vásárolta meg az ÁVÜ 60 százalékos részvénycsomagját. A Posta Bank elfogadta a dolgozók megvalósíthatósági tanulmányát és folyósította a vásárláshoz szükséges E-hi- telt. * Eddig összesen 1402 szerződéses üzletvezető nyilatkozott az ÁVÜ-nek arról, hogy a jogszabály adta lehetőséggel élve árverés nélkül kívánja megvásárolni üzletét. A tapasztalatok alapján a vételár közlése után a jelentkezők több mint 90 százaléka megerősítette vételi szándékát. * Nyilvános pályázatot hirdet az ÁVÜ a salgótarjáni SVT-Wamser Háztartástechnikai Rt. állami tulajdonában lévő részvényeinek értékesítésére. A társaság alaptőkéje 1 milliárd forint, ennek 55,64 százalékát, azaz 556 millió 400 ezer forint névértékű részvényt kínálnak eladásra. * A sárszentmihályi Állami Gazdaság több társaságban is érdekelt. Ezek túlnyomó többségét most értékesítik. Legutóbb az állami gazdaság az Agrokomplex Central Soya Rt-ben lévő részvényeit adta el. * Tartós állami tulajdú körbe kell sorolni a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató gazdálkodó szervezeteket, amelyeket indokolt, hogy a népjóléti tárca felügyeljen. így foglaltak állást a Védett Szervezetek Országos Szövetségének legutóbbi közgyűlésén, ahol valamennyi érintett tárca, így az ÁVÜ is képviseltette magát.
