Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-08 / 32. szám
1993. február 8. KÖZBIZTONSÁG KÉPÚJSÁG 9 Egy arc - egy szakterület A daktiloszkópia Nem a rendőrség megnyújtott karja A nyomnak, mint olyannak már nagyon régóta jelentőséget tulajdonít az ember. Ha másbg nem is gondolunk bele, mint abba, hogy az ősember fennmaradását szolgálta a nyom ismerete, akkor már óriási a jelentősége. — Az ujjnyom kriminalisztikai jelentőségének felfedezéséről mikortól vannak adataink? - kérdeztük megyénk első, és ez idáig egyetlen ujjlenyomat-szakértőjét, Dobos József rendőr főhadnagyot. — A római birodalomban, bűnügyi tárgyalások során már kétezer évvel ezelőtt használták a tenyérnyomot, mint bizonyítékot. Egy,időszámításunk után 25-ben született római ügyvéd Kéznyom a falon című munkájában leírja, hogy egy mostohaanya a világtalan fiát vádolja apja meggyilkolásával. Bizonyítékként a mostohaanya a gyilkosság helyszínén a falon levő véres kéznyomot hozta fel. Az ügyvéd bebizonyította, hogy az a vádlottól nem származhatott, hanem csak a mostohaanyától, az igazi gyilkostól, hiszen kezdetleges nagyítóval a bőrfodorrajzolatokat megvizsgálta, s azok támadhatatlan bizonyítékként szolgáltak az anya ellen. — Ilyen bőrfodorrajzolatok tudomásom szerint az emberi bőrfelület öt százalékán találhatók. — Igen, á tenyér és a talp felszínén vannak ilyen egyedi azonosításra alkalmas bőrfodorrajzolatok. A Föld lakossága ötmilliárd körül van, ahhoz, hogy két embernek egyezhessen az ujjnyomata, hatvannégymilliárd a tizedik hatványon embernek kellene élnie az elméleti számítások szerint. De ekkor még mindig nem biztos, hogy az a bizonyos nyom például két hüvelykujjon van. — Mivel tíz ujjunk van, ezt még egyszer tízzel kellene megszorozni, ám akkor az még mindig nem lenne biztos, hogy ez a két ember egyszerre is él a Földön. Az még külön érdekes, hogy az embrió nyolchetes korától alakulnak ki a bőrfodorrajzolatok, s a halál után, a bőrfelület teljes oszlásáig megmaradnak, megvál- toztathatatlanok, egyedi azonosításra alkalmazhatók. — Csalás tehát kizárva? — Nem egy olyan esetet ismer a kriminalisztika, ahol leégették, ledörzsölték ujjaik- ról a bőrt a gyanúba keveredők. Igaz, felesleges fájdalmaknak tették ki magukat, hiszen az újonnan növő bőr ugyanúgy megőrzi jellegzetességeit. És bármit is tesznek, csak a következő bűncselekményig lehet ismeretlen az általuk hagyott nyom. Amerikában például agyafúrt bűnözők olyan kesztyűt húztak a kezükre, melynek mintázata a bőrfodorrajzolatainkra emlékeztetett. — Az ilyen csalafintaság már a helyszínen kiderül, hiszen a nyom nem hordozza az emberi bőr által hagyott nyom biológiai sajátosságait: a só, víz, fehérjék reagálnak a vegyszerekre, a kesztyű nyoma értelemszerűen nem. A bőrátültetésnél már egészen kifinomult orvosi módszerek is lehetnek, azt azonban soha nem szabad elfelejteni, hogy a bizonyítási eszközök sora nagyon széles, nem szűkül. le csupán az ujjnyomra, még akkor sem, ha annak a jelentősége nem csekély. — Apropó: nyom és nyomat. Mindkettő elhangzott már beszélgetésünkben. Mi a különbség köztük? — A nyomot mindig a helyszínen találjuk a különböző nyomhordozókon. Ezek rendszerint töredék nyomok. A nyomatok viszont a kézről lettek szakszerűen levéve, s ezeket hasonlítjuk össze a nyomokkal. — Megszólal bennem a kisördög: elképzelhető, hogy valamikor a technikai fejlődés olyan szintre ér, hogy egy megfelelően beprogramozott számítógépbe csak betáplálják a nyomokat és pillanatokon belül elvégzi a gép a szakértő azonosító munkáját. Lehet, hogy eljön az az idő, amikor már nem is lesz szükség ujjnyomat- szakértőre? — Én úgy gondolom, arra mindig szükség lesz. Legyen Munka közben az ujjnyomatszakértő akármilyen korszerű a technikai felszereltség, egy olyan embernek mindig lennie kell, aki el tudja dönteni, hogy az a nyom alkalmas-e vizsgálatra, vagy éppenséggel ki tudja számolni az ujjnyomképletet, ami által a számítógép a további munkát el tudja végezni. — Milyen ennek a területnek a technikai felszereltsége? — Ahhoz, hogy azt mondhassam jó, tizenötmillió forintra lenne szükség. Ennyibe kerülne ugyanis egy számítógép, melyet az országos rendszerhez lehetne csatlakoztatni. Igaz, ez a rendszer is most van csak kiépülőben. — Nem véletlenül tettem fel az előbb a jövőtökre vonatkozó kérdést, ugyanis te nem régóta, mindössze két hete kaptad meg a szakértői kinevezésedet. Hogyan lesz valakiből szakértő? — Belőlem úgy lett, hogy először mint focista sportállásban voltam a Szekszárdi Dózsánál. Két év múlva, 1983-tól a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságon dolgozom, bűnügyi technikusként. 1991-ben fejeztem be a Rendőrtiszti Főiskolát, de azzal együtt már elkez'dtem az ujjnyomszakértői tanfolyamot is. Ez két évi munka, melynek első évében a szaktanácsadói képesítést, második évében - a szakértői vizsga letétele után - az ujjnyomszakértői képesítést is megkaptam. — Es a főkapitány úr soron kívül előléptetett, melyhez én is gratulálok. — Köszönöm. Gergelics Zsóka Kitanics Lajossal, az Országos Polgárőr Szövetség megyei bizottságának vezetőjével, Tevel polgármesterével éppen a megyei rendőr-főkapitány ajtaja előtt futottunk össze. Kezében egy aláírt megállapodással lépett ki a főkapitány irodájából. — Miért jó az, hogy a rendőrség és a polgárőrség ilyen megállapodást köt? - invitáltam egy beszélgetésre Kitanics Lajost. — A munkánkhoz nyújt segítséget. A főkapitány például vállalta egy tizenhatórás továbbképzés tartását jogi ismeretekből polgárőröknek. Ez biztos, hogy nagy segítség lesz a munkánkban. — Sokan, sokféleképpen értelmezik a polgárőrség létjogosultságát. — Egy biztos, a polgárőrség nem a rendőrség megnyújtott karja, hanem öntevékeny, önszerveződő szervezet. Olyan emberek alkotják, akiknek a településükön élő emberek nyugalma mindennél fontosabb. És itt nem csak a szigorúan vett közrend- és vagyonvédelmi feladatokat, bűnözők elkergetését, leleplezését kell érteni, hanem a falu biztonsága feletti őrködést. Autótolvaj kerestetik A Paksi Rendőrkapitányság a körözését rendelte el több- rendbeli, jelentős értékre elkövetett lopás bűntettének és más bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt Hrubi Ferenc (Született: 1958. 04. 18., Gyoma, anyja neve: Pfeiffer Mária) Szeged, Radnóti u. 44. szám alatti lakosnak. Hrubi társaival az> ország területén és külföldön, több nagyértékű, nyugati típusú személygépkocsit tulajHogy lehessen kinek szólni, ha hirtelen orvos, mentő, tűzoltó kell, hogy csak néhányat említsek. De az sem utolsó szempont, hogy a rossz úton járók látják a mozgást, s figyelnek még a legkisebb falucskában is. — Mivel tudja még segíteni a rendőrség az önök munkáját? — Például azzal, hogy az adminisztrációs tevékenységhez nyújt segítséget: iratmásolási lehetőséget, telefax és távbeszélő vonalak térítésmentes használatát biztosítja, utazásaink szervezésében segít. Vagy például jó állapotban levő, leadandó személygépkocsijaiknál lehetőséget kapunk arra, hogy polgárőr szervezetek azokat megvásárolhassák, de a bűnözés alakulásáról is rendszeresen tájékoztatják a polgárőrségeket. — A polgárőrök mivel tudják segíteni a rendőrök munkáját? — Lényegében a saját munkájukkal, odafigyelésükkel. Azzal, hogy népszerűsítik a vagyonvédelmi, ifjúságvédelmi tevékenységet, vagy a „szomszédok egymásért mozgalom" kiterjesztése érdekében propagáló tevékenységet fejtenek ki, de megemdonított el, majd közvetítők útján, hamis okmányokkal értékesítették. Személyleírása: 180-185 centiméter magas, sovány testalkatú, haja szőkésbarna, egyenes szálú, arca hosszúkás, feltehetően keskeny bajuszt visel. Lehet, hogy fegyverrel rendelkezik, ellenállásától tartani lehet! Aki a fénykép alapján felismeri Hrubi Ferencet, tartózkodási helyéről bármit tud, az jelentkezzen a Paksi Rendőrkapilíthetném azt is, hogy például a nyugdíjasok bevonásával egy figyelőszolgálat nagyon jól megvalósítható. (Itt természetesen nem a kriminalisztika értelmében vett figyelő- szolgálatról, hanem inkább odafigyelőszolgálatról lenne szó - a szerk.) — A megyében ötven polgárőrség működik. Ez sok vagy kevés? — Természetesen jó lenne, ha több lenne, de nincs szé- gyellnivalónk. — Mennyire gyakori ma Magyarországon, hogy ilyen megállapodás köttetik e két .szervezet között? — Az elsők között kötöttük meg ezt a megállapodást. — Még egy kérdést engedjen meg: Tevelen nem történt bűn- cselekmény, amióta dolgoznak a polgárőrök, mondta az utolsó beszélgetésünkkor. Igaz ez még mindig? — Igen. — Köszönöm a beszélgetést. (És azt hiszem, hogy az első kérdésem analógiájára feltehető másik kérdésre - kinek jó egy ilyen megállapodás? - a válasz magától értetődik. Mindenkinek, de legfőképpen a falu, a város lakosságának.) -Gtányság bűnügyi osztályán telefonon (06-75/11-411), vagy személyesen az alábbi címen: Paks, Dózsa Gy. u. 54., vagy a legközelebbi rendőrnél. Lehet, hogy fegyvere is van Szolgálati jel 36 Tolna megyei rendőrnek Két egymásba fonódó, ezüst tölgy- és olajág, kék szalaggal - a megye harminchat rendőre viselhet ilyen jelvényt az elmúlt héttől. A belügyminiszter ugyanis még az elmúlt év májusában Szolgálati jelet alapított azoknak, akik hosszú évekig, évtizedekig teljesítenek szolgálatot a rendőrségnél. Tíz, húsz és harminc szolgálatban eltöltött év után az elmúlt héten első alkalommal adták át a tetszetős Szolgálati jelet azoknak, akik közül hárman (Paál Géza rendőrtörzszászlós, Varga István rendőr zászlós, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság állományában, valamint Varga Ferenc rendőr törzszászlós, a Szekszárdi Rendőrkapitányság állományában) harmincadik éve szolgálnak az állományban. A belügyminiszter nyomában Pénteki munkanapját megyénkben töltötte Boross Péter belügyminiszter. Zsúfolt programját fotós kollégánk, Gott- vald Károly követte végig kamerájával. A nap történéseiből villantunk fel néhány képet. Ismerkedés a „kommandósok" fegyvereivel Pál Imre polgármester a hőgyészi németek és székelyek szimbólumát: rokkát és kis szövőszéket ajándékozott a vendégnek. Rövid séta a hőgyészi rendőrőrstől a művelődési házig pelt a protokollban Biciklitolvaj, aki mellesleg csaló is, de tyúktolvaj is Az, hogy manapság lopják a bicikliket, már szinte nem is hír. Decsen is amúgy rendesen tünöget- tek el a derék kétkerekűek, napi átlagban az egy megvolt, illetve nem volt meg, hanem lába kélt. Az azonban már közel sem olyan gyakori, hogy egy-egy biciklitolvajt fülön is lehessen csípni. Ifjabb Dávid Kálmán rendőr főtörzsőrmester, decsi körzeti megbízott hálóján fennakadt T. B. 33 éves férfi. És most bajban van a krónikás, hogy mit is írjon: hová való lakosról van szó? Az enyveskezű férfi ugyanis állandó lakhelyét tekintve bonyhádi, ideiglenes lakhelyét nézve bá- taszéki, azonban igazándiból Decsen lakik. Lehet, hogy ez a tolvajlás csak pont az i-re? Mert büntetve volt, az biztos, de hogy lesz is, az is szinte biztos. Ugyanis nem kevesebb, mint nyolcmillió forint értékben áfás csalás miatt, és hivatalos személy elleni erőszak miatt már folyik ellene eljárás a Szekszárdi Rendőrkapitányságon. (Mellesleg, az a hivatalos személy, akivel szemben ez utóbbi tényállást kimerítette, éppen a főtörzsőrmester volt.) T. B. tehát előszeretettel emelgette el a község kerékpárjait, hogy aztán 500-1000 forintért továbbadja. Még olyan is előfordult, hogy a nagy kaval- kádban éppen annak akarta eladni olcsón a kétkerekűt, akitől elébb ellopta. Hogy akkor miért nem tett feljelentést a meglopott? Máig sem tudni, örült, hogy visszaszerezte biciklijét. És úgy tűnik, hogy a milliókon és a kerékpárokon túlmenően tyúk- és kakastolvajjá is előlépett a nem éppen válogatós férfi, ugyanis a Sárköz fővárosában eltünedezett baromfik is az ő gyomrát fekszik meg, illetve „számláját" növelik. g. zs.
