Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-06 / 31. szám

10 NÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. február 6. Pecabottal A könyvespolcra ajánljuk Hírét vettük, kedves hor­gásztársunk, hogy a sok ki­tűnő magyar horgászkönyv mellett az idén megjelenik egy olyan, ami a nagyvilág horgá­szatát is bemutatja, érdekes és tanulságos szövegekkel, gyö­nyörű képekkel, hasznos el­igazító rajzokkal szolgál. Most készül a páratlan kivitelű amerikai horgászalbum, a Nagy horgászkönyv magyar változata. Azt mondják a jól­értesültek, hogy ez a kiadvány mindent átvesz az amerikai eredetiből, ami a magyar pe- cás érdeklődésére számot tarthat. Átveszi a káprázatos fotókat, amelyek jó része akci­ófotó, szép édesvízi halak és tengeri óriások fárasztása és partra vagy csónakba húzása, átveszi a részletes és alapos rajzokat, amelyek a dobás­technikát, a különböző vég­szerelékeket, a horgászeszkö­zök készítését és összeállítását magyarázzák el: egyszóval a legjavát. Kiegészíti azonban a külországbeli tapasztalatokat a magunkéval, mégpedig a legkitűnőbb horgász-szerzők segítségével. Nézzük részletesebben, mit kínál a Nagy horgászkönyv (The Complete Book of Sport­fishing). Bevezetőben találjuk a horgászat történetének rö­vid összefoglalóját, az ókortól, gyönyörű metszetekkel, áb­rákkal. Ezt követi a tömör, hallatlanul érdekes halélettani összefoglaló, ami a pecás számára nélkülözhetetlen is­mereteket közöl a halak szo­kásairól, táplálkozásáról, testi felépítésről, édesvízi és ten­geri lakóhelyéről egyaránt. A horgászatra ezután tér rá. A pergetőhorgászatról egy ame­rikai mester beszél, az európai halak horgászatáról pedig egy angol szerző szól. Két fejezet ismerteti a tengerparti horgá­szatot, a magyar szerzők pe­dig a harcsázásról, süllőzésről, pontyozásról, keszegezésről írnak. Egy-egy egész fejezet foglalkozik a barkácsolással, illetve a haltisztítással vagy a házilagos füstölés rejtelmei­ben igazít el. A Nagy horgászkönyvet a Magyar Országos Horgász Szövetség és a Geoholding Rt. adja ki és várhatóan 1993 őszén, karácsony előtt jelenik majd meg, korlátozott pél­dányszámban. Hírük, horgá­szoknak részletfizetési ked­vezménnyel és a bolti árnál lényegesen olcsóbban tervezik árusítani a kötetet. Ajánljuk a könyvespolcra. Virág Ficus Elastica A szekszárdi műszergyár kerté­szetében Atal Andrásné és Arató Lajos keze munkája nyomán az üvegházban többszáz fajta virág pompázik. * Közülük a ficus-t Átal And­rásné, Ibolya mutatja be. Egyike a legismertebb szo­banövényeknek. Kelet-India őserdejéből származik. Ebből következik, hogy rendkívül páraigényes, de öntözésre ér­zékeny. Közepes fényigényű növény. Erőteljes növekedésű, ezért a tágasabb előterek de­koratív növénye. Hatalmas levelei vannak, s ha a növény kinövi a lakást, visszavágható, s ezen a ponton elágazik, sar- jadzik. Egy év alatt egy métert is nő. Megfelelő körülmények kö­zött mutatós, szép példányo­kat nevelhetünk. Öntözésére ügyeljünk, fel­ülről, több alkalommal, kevés vízzel kell öntözni. A víz hő­mérséklete azonos legyen a szoba hőmérsékletével. Köze­pes tápanyagigényű, télen ha­vonként, nyáron pedig kéthe­tente kell tápoldattal locsolni. Hajtásdugványról szaporít­ható, de házilag ne kísérletez­zünk vele, mert ehhez nincse­nek meg a megfelelő körül­mények. Ha mégis megpró­báljuk, a következőképpen jár­junk el: a növény szárát, a le- vékocsány alatt körülbelül 2 centiméterrel egy éles késsel bevágjuk. Belehelyezünk egy 2 centiméteres nagyságú mű­anyag lapocskát vagy drótot, ezzel megszakítottuk a táp­anyag- és vízellátást, és gyö- kerezésre kényszerítjük a nö­vényt. Ezt követően mohából golyót formázunk és ráhe­lyezzük a bevágott törzsre. Ezt egy 10x10 centiméteres fó­liával befedjük, alul-felül megkötjük, és három hét eltel­tével a fóliában már jól látsza­nak a gyökerek. Éles késsel a meggyökeresedett dugvány leválasztható, a sebet pedig faszénporral szórjuk be, hogy a nedvesség ne folyjon ki a szárból. Betegségeit állati kártevők okozzák, mégpedig a pajzs- tetű és az atka. Pajzstetű ellen úgy védekezhetünk, hogy a növény leveleit és a törzset enyhén szappanos vízzel le­mossuk. Atkák ellen pedig at­kaölőszereket alkalmazzunk, például Dimecron-t, vagy Mi- tac-ot. A szerek tájékoztatóját feltétlenül el kell olvasni, és az előírásokat betartani.- p. téri - Fotó: ótós réka Barkács-tanács Mosdókagyló, szekrénybe öltöztetve Némi szabadidő, néhány csempeutánzatú felülettel bo­rított pozdorja-tábla, apró szögek vagy csavarok - lé­nyegében ennyi az anyagigé­nye annak a vállalkozásnak, amelynek során a fürdőszoba mosdóját mutatósán körbeé­píthetjük. Az ábrán látható méreteken a helyi feltételek szerint változtatni kell. Ha a mosdókagyló egészen a falig ér és a fajanszból ágaznak föl a csapok, a hátfalat nem lehet hátul összekötve kialakítani. (Ekkor a szekrényke hátsó, vízszintesen összefogó lécét egv minimum 8x30 mm-es nem rozsdásodó réz, alumí­nium vagy szilárd műanyag léccel kell pótolni.) Mérjük le, hogy a padlózat­tól müyen magasan van a mosdótálca felső pereme. A tálcát levéve, s kartonlapra borítva rajzoljuk pontosan a peremet. A kartonból kivágott sablonnal lehet a felső lapra a tálca helyét átmásolni és ki­vágni. Ä szekrénytest 6 cm-es for- gácslemez-táblákból készít­hető el. A méretre vágott da­rabokat 40x3-as szegekkel le­het összeerősíteni. Az össze- erősítéshez használhatunk 40x3-as süllyesztett fejű facsa­varokat is, de a fogadó dara­bok élébe ragasszunk 6 mm-es, 30 mm hosszú köl­dökcsapokat, mert a lemezben nem tart a facsavar. A lábak kettős „falazatá­nak" szilárdítására a falak közé szegeljünk köztartó da­rabokat (Egy 10,3 cm-es mé­rettel az ábrán jobbra, alul lát­ható.) Ugyanígy a saroktalálkozá­sok belsejébe szegeljünk 4x4 cm keresztmetszetű kötő-lé­ceket. (Az ábrán a jobboldali láb felső csatlakozásánál lát­ható.) A „csempeborítást" ragasz­tóval és a peremeken egészen vékony réz facsavarokkal erő­sítsük a szekrényre. Vigyázat: a gombostű, az acélszeg vagy csavar megrozsdásodhat. Á pozdorjatáblák leszabásakor az elülső élek és a felső lap bo­rítása lehetőleg egész „csem­pékből" alakuljon ki. (A va­lódi csempe nagyon elnehezí­tené a szekrényt, amelyet csempetörés veszélye nélkül nemigen lehet a helyére emelni.) A szekrény éleit, találkozó­vonalait a kádak körbeszigete- léséhez használatos vízálló, keményre száradó töltőmasz- szával kell gondosan befedni. A lábak aljára célszerű 5 cm-enként egy-egy - a széklá­bak talpába üthető - csúsztató műanyaggombot ütni. A lábak kevéssé látható külső felületeire kis ajtók is vághatok, lehetőleg csempe méretében, így kisebb-na- gyobb fiókok alakíthatók ki. Áz ajtócskákat belülre szerelt mágneszárak tartják „zárva". Végül a mosdókagylót szi­likoncsíkokkal tömítsük körbe, hogy a szekrényszer­kezet belsejébe víz ne juthas­son be. Szűcs József Ferenczy Europress Szívet cseréljen, ki iskolát cserél? A tanév első felének zárását követően rendszerint „csön­des válóperek" kezdődnek. Tanári berkekben a tananyag­gal sehogysem boldoguló, az osztályközösségbe beillesz­kedni végképp nem tudó gye­rekek esetében vetődik fel az elválás, az iskolaváltás gondo­lata. Családi körben pedig rendszerint a vártnál rosszabb osztályzatok, a vélt vagy valós iskolai sérelmek nyomán szü­letnek hasonló elhatározások. Az együttélés soronkívüli megszakítása súlyos döntés, amely körültekintő, higgadt mérlegelést követel! Ahogy a bölcs tanács ajánlja: hétszer mérj, míg egyszer vágsz ... A tanintézetek ritkán, csak na­gyon indokolt esetben élnek az eltanácsolás eszközével, hi­Pályázatot nyertek a látás­sérültek A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Tolna megyei Szervezete pályázatot nyújtott be a Nemzeti Ifjú­sági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alap kuratóriumához „Sporteszközök térítés- mentes kikölcsönzési lehe­tőségének megteremtése a Tolna megyében élő látás­sérült emberek számára'' címmel. Az alap kuratóri­uma a pályázatot kedvező elbírálásban részesítette és negyvenezer forint támo­gatást átutalt a Tolna me­gyei szervezet számlájára. Ä kuratórium és a Tolna megyei szervezet megál­lapodást kötött, miszerint a pályázati díj csak sport­eszközök vásárlására for­dítható. A látássérült tag­társaknak szobai kerékpá­rokat szándékozunk vásá­rolni és ezeket február kö­zepétől ingyenesen köl­csönadjuk. Tervbevettük, hogy a sportolni szándékozó sorstársaink érdekében az idén is több pályázatot ké­szítünk, mert szeretnénk a sporteszközök választékát bővíteni. Kovács Lászlóné megyei titkár szén a kényszerű búcsú a ta­nár számára egyfajta szakmai meghátrálás. Annak beisme­rése, hogy nem sikerült meg­találni a nehezen kezelhető, bukdácsoló gyerek eszéhez, szívéhez az utat, az orvoslás pedagógiai receptjét. Nagyobb az elhamarkodott döntés veszélye a család olda­láról. A gyatra osztályzatok, a csak a gyerek elmondásából ismert ilyen-olyan sérelem, tanári igazságtalanság miatti csalódottság és indulat több­nyire rossz tanácsadó. A végső szó kimondása előtt azt, és csakis azt kell át­gondolni, milyen kihatással jár a gyerekre az iskolacsere. Az új helyen egy többé-ke- vésbé összeszokott diák-kom­pániába kell beilleszkednie, megtalálnia, sőt kiharcolnia helyét, ami nem könnyű. Is­mert, hogy a diák-barátság szálai erősek, de ha a pajtások egyike ebbe, másika abba az iskolába jár, mégis egyhamar elszakadnak. Kérdés, hogy si­kerül-e a régiek helyett új ját­szótársakra szert tenni? Még azt is jó fontolóra venni, hogy a tanulmányi környezetválto­zás nyomán nem kell-e jóval többet gyalogolnia vagy utaz­nia a gyereknek, mint eddig. A gyakorlatban egyébként az iskola-cserékre többnyire annak reményében kerül sor, hogy az új helyen alacsonyab­bak a követelmények, köny- nyebben osztogatják a jobb je­gyeket. Elképzelhető, hogy be­jön számítás: az iskolák kö­zött, mi tagadás, vannak szín­vonalbeli különbségek. De ez csak látszatelőny. Lehet, keve­sebbet kell pironkodnunk, iz­gulnunk bizonyítványosztás­kor - ám gyerekünk szegé­nyebb marad ismeretekben, tudásban, s ennek később mindenképp kárát látja. Természetesen adódnak helyzetek, amikor csakugyan jótékony hatású az iskola­csere. Amikor az osztályfőnök is, szülő is úgy látja: az együttmaradás erőltetésénél jobb, ha új környezetben, tiszta lappal kezdi - folytatja iskolai pályáját gyerekünk. Ilyenkor viszont nincs értelme a halogatásnak, a csöndes vá­lópert közös megegyezéssel akár tanév közben is érdemes gyorsan lebonyolítani. Dr. Kecsmár Ilona (FEB) CSAHOLÓ A kutyatenyésztő ügyvéd Végül is a gyermekkori álma, vágya vált valóra dr. Járai Ferenc ügyvédnek négy évvel ezelőtt, amikor Tamá­siból Szakályba költözött ki. A Kapós-parti településen ugyanis tarthat, tenyészthet kutyát, nem találja magát szembe a szomszédok elle­nérzésével. Élettársával elő­ször egy kutyáról álmodtak, de aztán - ahogy üyenkor lenni szokott - „a többi jött magától". Jelenleg tizenegy „felnőtt" és egy csomó pici jelenti a népséget, s a többsé­gük chau-chau, de az élet­társa gyerekeinek van Sharp- laninac és néhány Staffords­hire terrier, amiket szintén Szakályban gondoznak. A rossz tapasztalatok miatt nem járnak kiállításra, de - úgy mondja az ügyvéd úr - a kutyáknak megvan a te- nyészszemléje. Az etetést jó ideig a vágó­hidakról kunyerált táplálék­kal oldották meg, ám jött a privatizáció, így ez a forrás beszűkült, ületve megszűnt. Most részben Várdombról szerzik be az etetnivalót, granulált kutyatápot, rész­ben pedig a tamási tejüzem­ben jutnak sajtszélhez és egyéb eledelhez. A pároztatást saját, kiváló tulajdonságokkal rendelkező kannal végeztetik, ami a chauk esetében a tüzelést követő 12-19. napon törté­nik. Úgy mondja dr. Járai Fe­renc, hogy a kan érzi meg az alkalmas pillanatot. Az ellés nem a kinti kennelben törté­nik, hanem bent az épület­ben, s az alom infralámpa alatt erősödik. A tetoválást dr. Révész Ottó tamási állat­orvos végzi. Fotó: Gottvald Károly Egy ígéretes Stafford

Next

/
Thumbnails
Contents