Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
6 »UJSAG GAZDASAG 1993. február 1. Vitairat a téesz-átalakulások kisemmizettjeiről Akik nem kerültek a húsosfazék közelébe Nem vagyok benne biztos, ha pár év múlva, már kellő rálátással, higgadtan szóba kerülnek a tsz-átalakulások, értők és érintettek elégedetten bólogatnak majd. Ha egyáltalán addigra befejeződnek azok a bírósági eljárások, melyeket a kisemmizettek indítottak. Ma, Magyarországon a legnagyobb változások a falvakban indultak meg, még akkor is így van ez, ha sokkal kevesebben váltak ki, mint azt jó- néhányan gondolták. A legnagyobb sérelmek, sőt túlzás nélkül állíthatom, emberi tragédiák sora zajlik most egy-egy közösségben. Mert vajon mi másnak lehet titulálni azt, amikor egy hangadó társaság meghurcolja azokat, akik be merték jelenteni kiválási szándékukat? Megfenyegetik, zsarolják, teljesíthetetlen feltételeket szabnak. A maradni szándékozók úgy képzelték el az átalakulást, hogy önkényesen, minden vagyonjegyből 40 százalékot levonnak „nem mobilizálható" címen, vagy az istállót csak úgy adják ki, ha a körülötte lévő földterületet is megveszi a kiválni szándékozó, holott tudják nagyon jól, hogy vagyonjeggyel földet nem lehet vásárolni. Mi ez, ha nem lehetetlenné tétele azoknak, akik „önállós- kodnak"? Van ennek finomabb változata is, amikor a tagság beleegyezésével ját- szák ki a tagokat. 104 hektár szőlő, sertéstelep lelt gazdára fillérekért és nem volt senki, aki visszakérdezzen, miért csak egy jelentkező volt, ki tudta, hogy eladó, meghirdették egyáltalán a kiárusítást? A vezetőség azt mondta az embereknek, „ennyit adtak érte". A tagság nem kérdez, talán , még fel sem fogta, hogy ki- semmizték, visszavonhatatlanul. Az alkalom elszállt, nem valószínű, hogy még egyszer az életben lesz egy újabb kárpótlás azok számára is, akiknek a szájából kiesett a sajt. De hová fordulhat, mit tehet az, aki ezt időben észreveszi? A bírósághoz? A bíróságok leterheltségét ismerve, évekig elhúzódhat a pereskedés, s mire véget érne, a szóban forgó vagyontárgyakat talán el is adták. A cégbírósághoz? A törvényességi felügyelettel rendelkező bíróság nem foglalkozhat vagyoni jellegű nézeteltérésekkel. Formai szempontok alapján kell döntenie (jegyzőkönyv, szavazások lebonyolítása stb.), az egyéb viták a polgári bíróság elé tartoznak. Az is előfordult azonban, hogy a cégbíróságnál feljelentést tettek, melyben felsorolták mindazokat a törvénysértéseket, amelyeket a tsz vezetősége a feljelentők szerint a közgyűléseken elkövetett. Két hónap után a közgyűlési jegyzőkönyv még mindig nem készült el, ellenben a bejelentést fénymásolatban elküldték a tsz vezetőinek, mint a régi rendszerben. Róluk szól, hadd olvassák. A megyei földművelésügyi hivatalok a múlt év utolsó napján ugyan kaptak egy törvényadta lehetőséget a Parlamenttől, de a gyakorlatban kiderült, hogy akik ettől várták, hogy a vagyonmegosztás körüli vitás kérdések ideje lerövidül, tévedtek. Ugyanis az F.M. hivatal által jelzett vagyoni nézeteltérések ellenére is a cégbíróság a bejegyzést végrehajtja, ha az alaki szempontból megfelel az előírásoknak. így az erőfölényben lévő felet semmi nem kényszeríti a problémák megoldására. Az évekig tartó bírósági pereskedés a kisebbségben lévő fél — általában az egyéni vagy csoportosan kiválók — anyagi és morális ellehetetlenülését eredményezi. Tolna megyében 1993. január 19-ig 6 termelőszövetkezetben még nem történt meg az átalakulás. Ez azért is érdekes, mert a cégbíróság értelmezése szerint az átmeneti törvény 1992. december 31-éveí megszűnt. Akkora a joghézag, hogy most senki sem tudja megmondani, hogy jelenleg mi is ezeknek a tsz-eknek a jogi helyzete. És azt vajon ki válaszolja meg, hogy ki a felelős mindazokért az elszenvedett sérelmekért, emberi csalódásokért, amelyek behozhatatlan anyagi és egzisztenciális hátrányokkal jártak az évek során mindazoknak, akik nem voltak elég közel a húsosfazékhoz?! Mauthner Ilona írásunkat vitaindítónak szántuk, amelyben a szerző megpróbálta összefoglalni azokat a tapasztalatokat, amelyeket a tsz-ek átalakulásának folyamatában szerzett. Természetesen nem tévedhetetlen és azt sem állítja, hogy a falvakban most zajló eseményekről teljes rálátással rendelkezik. A vitaindító is az érdekek, az érdekeltségek egyik oldaláról szól. Éppen ezért kérjük kedves olvasóinkat, hogy tiszteljenek meg bennünket azzal, hogy elmondják véleményüket, leírják saját, konkrét tapasztalásaikat, rosszat, jót egyaránt. Várjuk leveleiket. A szerkesztőség Személyhajózási mérleg A menetrend szerinti sze- mélyhajó-forgalom veszteségessége ellenére a Mahart személyhajózási üzemegységének eredményes éve volt 1992 - mondta Vajas Jenő igazgató az MTI kérdésre. A költségek növekedtek és a támogatás is megszűnt. Tavaly a társaság már nem kapott fogyasztói árkiegészítést, melynek értéke 1991-ben még elérte a 36 millió forintot. A megváltozott körülményekhez néhány járat megszüntetésével, a főszezon szűkítésével és a járatszám csökkentésével igyekeztek alkalmazkodni. Az intézkedésekkel javult ugyan a hajók kihasználtsága, de még a 35-40 százalékos tarifaemelések mellett sem tudták elkerülni a veszteséget. Az is nagy eredmény azonban, hogy a növekvő költségek és csökkenő teljesítmények ellenére is szinten tudták tartani a szolgáltatás színvonalát. Idén további 20 százalékos áremelést terveznek, de ezzel együtt is még olcsón fuvaroznak. Állami gazdaságok privatizációj a A földkérdés bizonytalansága és az általános forráshiány hátráltatja az állami gazdaságok gyors privatizációját - mondta Csókay István a Földművelésügyi Minisztérium privatizációt előkészítő osztályának vezetőhelyettese az MTI-nek. Az agrártevékenységnek elengedhetetlen feltétele meghatározott termőföldterület használata, illetve birtoklása. Átmenetileg sem szerencsés az a kényszerű megoldás, hogy az állattenyésztő telep tulajdonosa csupán bérlője a telephez tartozó földnek. Nem lehet azonban biztonságosan megjósolni, hogy a kárpótlások befejeződése után - melynek az állami tulajdonú föld is bázisa - milyen nagyságú terület marad az átalakult társaságoknál. Több külföldi befektető vételi szándékát is érthetően megingatta az a tény, hogy az ingatlanokhoz nem vásárolhatnak földet. valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 124,84 124,64 ausztrál dollár 55,40 56,64 belga frank (100) 252,27 256,93 dán korona 13,47 13,73 finn márka 15,21 15,61 francia frank 15,37 15,65 görög drachma (100) 38,86 39,70 holland forint 46,23 47,09 ír font 13635 138,95 japán yen (100) 66,28 67,48 kanadai dollár 64,79 66,19 kuvaiti dinár 269,65 275,15 német márka 52,02 52,98 norvég korona 12,24 12,48 olasz líra (1000) 55,38 56,66 osztrák schilling (100) 739,60 753,20 portugál escudo (100) 57,59 58,69 spanyol peseta (100) 73,39 74,91 svájci frank 5639 57,47 svéd korona 11,55 11,81 USA dollár 82,22 83,78 ECU (közös piac) 101,54 103,50 11 Három föld" Regionális Társulás „Három föld" néven Regionális Társulás alakult a múlt pénteken Karcagon, a városháza tanácstermében. Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagy- kun-Szolnok megye kölcsönösen határos térségei a Hajdúság, a Nagykunság és a Nagy-Sárrét negyven települése jelentette; be eddig csatlakozását a társulathoz. A megyehatárokat elmosó szerveződés olyan célokat tűzött maga elé, mint a térség igen értékes részeinek további általános fejlesztése, az 1996-os világkiállításra való közös felkészülés, valamint a honfoglalás 1100 éves évfordulójának megünneplése. Felár a mezőgazdasági termelők részére Azok a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok (termelők), akik e tevékenységük körébe tartozó termékértékesítésük tekintetében nem választanak adókötelezettséget az általános forgalmi adóról szóló 1991. évi LXXIV. törvény 57. §-a szerint, a felvásárló felé történő értékesítésük alkalmával kompenzációs felárat érvényesítenek. Ez törvényi előírás. Ennek törvényi feltétele, hogy a termelő a felvásárló részére aláírásával hitelesített nyilatkozatában közölje a nevét, a címét, az adóigazgatási azonosító számát, valamint azt, hogy értékesítése a mező- gazdasági tevékenysége körébe tartozik. (A termelő a nyilatkozattételi kötelezettségének a felvásárlás bizonylat megfelelő adathelyeinek kitöltésével és aláírásával is eleget tehet.) Annak a mezőgazda- sági tevékenységet folytató természetes személynek, aki adószámmal nem rendelkezik, az adóigazgatási azonosító száma a személyi száma. Ezt kell ebben az értékesítési formában használni. A mezőgazdasági tevékenységet folytató termelő, aki e tevékenységétől függetlenül, vagy egyébként adószámmal rendelkezik adóigazgatási azonosítóként ezt az adószámot tünteti fel. Ehhez - a termelő kérésére az elsőfokú adóhatóság által kiadott - olyan igazolást kell a felvásárlónak felmutatni, amely bizonyítja, hogy adószámának feltüntetésével jogosult (kötelezett) a kompenzációs felár érvényesítésére. Bea József hivatalvezető A középtávú iparpolitikáról - röviden A kormány középtávú iparpolitikája üdvözlendő. Előszöris azért, mert: van. Megszületett ez a koncepció, bizonyára sokan és soli kát dolgaztak rajta, az ipari minisztériumban. Csakhát | sajnos a jövőkép, az olyan, amilyen. Ahogy a tanulmány írja, a 2000-ig terjedő időszak, a kül- és belgazdasági ■ folyamatok összetettsége miatt, minden korábbinál nagyobb bizonytalanságokat tartalmaz. Vegyes érzelmekkel olvastam a dolgozat, magamban egyetértve, vagy vitatkozva annak kedvéül mere való vagy kedvemet szegő megállapításaival. Egyes helyeken úgy fogalmaznak, mintha mit sem tehetne a tárca, a kormány, az elmúlt évek történéseiről, máshol igazán remek | ötletekkel hozakodnak elő, csakhogy nem azt mondják, hogy „mi" fejlesztjük, támogatjuk, elvégezzük, I hanem azt, hogy fejlesztendő, támogatandó, elvégzendő, „valaki" által. S ez elgondolkodtató, még akkoris, ha senki sem kívánja vissza a korábbi közli ponti-, kézivezérlést. De lássuk a koncepció néhány gondolatát: Az iparvállalatokat az elmúlt három évben a hirtelen gazdasági nyitás, a kényszerű piacváltás és a vállalati szubvenciók megszűnése rákény- | szerítette, az alkalmazkodás I felgyorsítására. Megindult egy strukturális átrendeződés, megjelentek a valódi tulajdoni nosok és valódi vállalkozók. A helyzetkép sötétebb részletei közül kiemelhető a radikálisan zsugorodó termelés, a növekvő munkanélküliség, a vállalati csődök sokasága, a korábbi sikerágazatok egészének válság- | helyzete. A szükséges termékszerkezet- és piacváltás elképzelhe- | tetten a dinamikus ágazatok, vállalatok fejlesztései, beruháI zásai nélkül. (Még szép.) A tárca ezért támogatja a beruházások feltételeinek javítását | célzó változások bevezetését, a gazdasági szféra és a lakosság megtakarításainak mobilizálá- | sát, valamint a vállalkozásoÚt a paragrafusok sűrűjében Törvény a szövetkezeti résztulajdonok felosztásáról Földkiadó bizottságok alakulnak (Folytatás az 2. oldalról.) arányuknak megfelelő számban vesznek részt. A szövetkezet gazdálkodási területéhez tartozó települések résztulajdonosai legalább 1-1 taggal képviseltetik maguk. A föld kiadása iránti kérelmet a föld tulajdonosának írásban kell benyújtania a jogszabály hatályba lépését - ez év január 23-át - követő 60 napon belül a földjét használó szövetkezet gazdálkodási területén működő földkiadó bizottságnak. Meg lehet jelölni, hogy a -gazdálkodási terület melyik településén - ezen belül a magánszemélyek részarány-földtulajdonának kielégítésére elkülönített földalapok közül melyikből, melyik földrészlete terhére - kéri az illető igényének kielégítését. Ha elegendő föld hiányában a kérés nem teljesíthető, meg lehet jelölni, hogy a bizottság - a kérelem átsorolásakor - a gazdálkodási területen levő településeket milyen sorrendben vegye figyelembe. Aki a kiadandó föld önálló ingatlanná alakítását is igényli, annak nyilatkoznia kell erről és az ezzel járó költségek vállalásáról is. (Csak a kárpótlási törvény alapján földhöz juttatótok esetében vállalja magára az állam a föld kiméretési költségeit.) A törvény egyébként nem teszi kötelezővé, hogy minden tulajdonos ki is méresse kért parcelláját; maradhat közös tulajdonban, s a PTK alapján megállapodás születhet a közös használat módjáról. Előfordulhat, hogy az igények nagy száma miatt a földkiadási kérelmek teljesítésére nem elegendő az e célra elkülönített földalap. Ilyen esetben a bizottság az ugyanazt a földet kérő tulajdonosok részvételével egyezséget kísérel meg. Ha nem jár sikerrel, nyilvános sorsolás alapján jelölik ki az adott földrészlet tulajdonosait. Arról nem dönthetnek a földkiadó bizottságok, hogy ki hol kapja meg a földjét - csak a tulajdonba adást készítik elő. Egyes kérdésekben azonban határozataik hatósági határozatnak minősülnek, hogy a földhivatalnak olyan okiratot bocsáthassanak rendelkezésre, amely alkalmas ingatlannyilvántartási bejegyzésre, a tulajdonjog regisztrálására. Ez azért is fontos, mert ki-ki attól a naptól tekintheti tulajdonosnak magát, amikor a telekkönyvben megjelenik a neve. A földkiadás jogorvoslati rendszerében a másodfok a megyei földművelésügyi hivatal, amely törvénysértés esetén új eljárásra utasíthatja a földkiadó bizottságot. Az előírások szerint viszont a sorsolás eredményére vonatkozóan jogorvoslatnak nincs helye. A tanya körüli földek kapcsán a törvény lehetővé teszi a tanyatulajdonosnak, hogy - amennyiben részarány-tulajdonos is - az őt megillető tukat, a vállalkozói magatartás kialakulását szolgáló konstrukciós rendszer fejlesztését. Iparunk szervezeti rendszerében is szaporodniuk kell a kis- és középvállalkozásoknak, és ki kell épülnie az ezt elősegítő támogatási és intézmény- rendszernek. Ki kell építeni továbbá azokat a piacvédelmi eszközöket, amelyekkel egy korszerű, szelektív iparvédelem megvalósítható. A 2000-ig szóló prognózis nagy figyelmet szentel az Európai Közösségbe való magyar integrálódásnak, a mindenáron oda-el- adásnak, de csak mellék- mondatokban szól a hazai piacra termelésről, és nem sokkal bővebben foglalkozik a munkaerőhelyzettel sem. Biztató, hogy radikális létszámleépítéseket nem irányoz elő, de szükségeseket igen. Az iparban foglalkoztatottak számát az ezredfordulóra 650-700 ezerre becsüli, szemben a mostani, 800-820 ezerrel. Fontos kérdés, bár nemcsak „ipari ügy", hogy mi lesz a „létszámfölösleg- gel”? Mert mindeközben a mezőgazdaságban is hasonló előjelű folyamatok zajlanak, és nem valószínű, hogy szükség lesz mostanában 200 ezer átképzett banktisztviselőre, virágkötőre, vagy biztosítási ügynökre. A koncepció természetesen nem lelki, nem szociális szemszögből vizsgálja a termelést, hanem a piac, az politika szemüvegén át. Nem győzi hangsúlyozni, hogy az iparpolitika csakis a gazdaságpolitika egészébe ágyazva érvényesülhet, ugyanakkor igazodnia kell a hazai adottságokhoz és a nemzetközi környezet változásaihoz. De mindezek képlékenyek, kiszámíthatatlanok, embrionális állapotban levők. Hogy lehet erre alapozni, hogyan lehet így tervezni? A kormány középtávú iparpolitikai koncepciója üdvözlendő? Wessely lajdont tanyája mellett vagy ahhoz kapcsolódóan kapja meg. Ha egyidejűleg kárpótlásra is jogosult, kérésére az őt megillető kárpótlási jegy - 1000 forint/aranykorona alapul vételével átszámított - aranykorona értékének megfelelő mértékű kárpótlási földalapot is ki kell jelölni tanyája körül. A földkijelölő bizottságok szerepköre sok esetben ölelkezik a földrendező bizottságokéval. Például, ha a tanyatulajdonos részaránytulajdonos, de tanyája a kárpótlási földalapban van, vagy fordítva: kárpótlásra jogosult, de tanyája a részarány-tulajdon fedezetéül kijelölt földalapban helyezkedik el. Mivel az alapok kölcsönösen módosulhatnak, a törvény lehetővé teszi a földréndezési és földkiadó bizottságoknak, hogy közös javaslatot tegyenek az illetékes kárpótlási hivatalnak a kárpótlási, illetve a részarány földtulajdon fedezetéül kijelölt földalapok módosítására. Ha ugyanarra a tanya körüli földterületre több résztulajdonos is igényt tart, szintén megegyezéssel, annak sikertelensége esetén sorsolással döntik el, ki kapja meg az adott földet. Újvári Gizella Ferenczy Europress
