Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-26 / 48. szám
1993. február 26. DUNAFOLDVAR «ÚJSÁG 13 Szívélyes köszöntés Munka nélkül Jóval az országos átlag fölött van Dunaföldváron a munkanélküliségi ráta: a legfrissebb adatok tükrében az 1992 évvégi állapotokhoz képest néhány tized százalékos romlás tapasztalható, azaz a decemberi 888 állástalannal szemben a februári összesítés szerint 908 regisztrált munka- nélküli van a városban, közöttük hatvanan pálykazdők. Február 20-tól kikerült a Munkaügyi Központ segélyezési hatásköréből az a hatvannyolc személy, akik már több, mint másfél évig nem találtak maguknak munkát, őket ezután az önkormányzat részesíti havi négyezer forintos segélyben. Az év első két hónapjában a létszám növ&edéséhez hozzájárult a helyi mezőgazdasági szövetkezetekből kiváló, s magának munkát nem találó tizenegy fő, illetve a dunaújvárosi papírgyárból létszám- leépítés miatt elbocsátott hat személy. A bejelentett „élő" munkahelyek száma február 18-án - a decemberi ötvenhét- tel szembhen - tizenkilenc volt, ezek többsége valamilyen közhasznú munkára tett ajánlat. A munkanélküliség növekedésének csupán az a tény szab határt, hogy lényegében a legtöbb jelentősebb létszámot foglalkoztató vállalatnál már megtörtént a leépítés, a mezőgazdaság átalakulása gyarapíthatja még az állástalanok számát, illetőleg hozhat e téren meglepetéseket a dunaújvárosi papírgyár privatizációja is. Ma érkeznek a német vendégek Ma déli tizenkét órakor érkezik a budapesti Keleti pályaudvarra, s az esti órákban Dunaföld várra a német Wei- kersheim városának küldöttsége. A nyolcfős delegáció tagjai között van a kisváros polgármestere és helyettesei. A program gerince szombaton délelőtt a két város együttműködési szerződésének megbeszélése, illetve az 1993-ra tervezett közös rendezvények egyeztetése lesz. A vendégek délután a városháza nagytermében dunaföldvári polgárokkal találkoznak, majd kötetlenül ismerkednek a város életével. A küldöttség a tervek szerint vasárnap délelőtt utazik vissza. Nyugdíjasok Szociális Otthona: fontos, hogy tele legyen a ház Az Alkotmány szerződést ajánl Tájékoztató előadást tartott az Alkotmány Termelőszövetkezet kedden délelőtt azok számára, akik kárpótlási jegyükkel a szövetkezet földjeire szándékoznak licitálni. Mint azt Sződi Imre, a szövetkezet elnöke elmondta, a szövetkezetnek a földre a továbbiakban is szüksége lesz, így előnyben szeretnék részesíteni azokat, akik három-, illetve ötéves bérleti szerződést kívánnak kötni a szövetkezettel. A bérleti díjat illetően két elképzelés van: vagy a többi szövetkezet által felajánlott összeget kínálja az Alkotmány is, vagy konkrétan aranykoronánként száz forintot - amely a következő években talán meg is duplázódhat -, ezen felül a termőterületen képződött haszon harminc százalékát. A díj eddig aranykoronánként tizenkét kilogramm búza ára, vagyis hetvenkét forint volt. Ha valaki nem akar bérleti szerződést kötni, a szövetkezet az ő területükön is vállalja a föld megmunkálását. A jelenlévők közt talán a legnagyobb érdeklődést a magas aranykorona értékű Pénzesdűlő váltotta ki. Az egyik felszólaló magát a licitet kifogásolva - amely aranykoronánként ezer forintról indul majd -, megegyezésre ösztökélte az érdekelteket. A földigényüket az Alkotmányhoz benyújtottak „zsebében" egyébként egészen pontosan 5263 aranykorona érték lapul, a szövetkezet üzletrész-tulajdonosainak birtokában pedig összesen 26 800 aranykorona értékű föld van. Azt, hogy miképp zajlik le egy licitálás, az érdeklődők március 4-én, csütörtökön délután négy órakor a művelődési házban, egy filmről vetített „próbaárverésen" követhetik figyelemmel. A művelődési ház programjai A Kertészeti Egyetem szakemberei tartanak borkezelési szaktanácsadást február 26-án, szombaton délelőtt fél tíztől délután három óráig. * A videó-filmklub Szabó István alkotásait bemutató sorozatában március 3-án, este hat órakor a Hanussen című filmet vetítik. * A pécsi Bóbita Bábszínház adja elő a „Haragos úr a bábszínházban" című gyermekdarabot március 5-én, pénteken délelőtt fél tizenegykor. Aznap délután négy órakor szintén gyermekeknek szóló előadásra kerül sor: az „Emil és a detektívek" című mesemusicalt mutatja be a pécsi Arma Gyermekszínház. „Nekünk már ez az otthonunk" Sportcsarnok: ha Solton sikerült . . . mára az otthonban.- Nekünk már ez az otthonunk - mondja, arcán a beletörődőitek mosolya -, de örülhetünk, hogy van ez nekünk. Janka néni nem a legidősebb, vannak jóval fiatalabb lakótársai is, de neki van egy hatalmas előnye hozzájuk képest: egy megélt, ledolgozott élet áll mögötte, amelyre büszke lehet, a férje után nyugdíjat is kap. Hogyan tekintsen vissza életére azonban az, aki ifjúságától fogva itt-ott napszámosként dolgozott, aztán kiöregedve nem kellett a kutyának sem? Neki a, társadalombiztosításhoz annyi köze van, hogy az otthon befogadta . . . A legifjabb gondozott éppen egy híján húsz, hallássérült, beszédhibás, állami gondozottként nevelkedett. Asztalosnak tanult, de eltanácsolták, s hajlandósága a munkára most sem ostromolja az egeket, de tegyük hozzá: a társadalom segítsége, családi háttér nélkül nehéz egy életet elvagy újrakezdeni. A másik fiatal nyugdíjas harminc esztendős - szintén az állam nevelte -, hajléktalanként érkezett. 1983-ban munkahelyi baleset következtében egyik szemére elvesztette látását, leszázalékolták. Lelki problémák, alkohol, apai öröksége valahol „elcsúszott".- Szerettem a társaságot. Barátoknál aludtam, persze amíg pénzem volt, addig jó voltam. Fiatal még, mihez kezd az életével? - kérdezem, rövid „Köszönöm, hogy foglalkoznak az öregekkel.. csend. Nem tudja még, nincsenek konkrét tervei. A hajléktalanokra egyébként - ahogy az igazgatónő mondja - nem jellemző, hogy sokáig megmaradnak az intézetben. Volt, aki abban a Íriszemben „költözött" a főváros ideiglenes szállására, hogy ott majd nem kell fizetni, s megmarad a nyugdíja. Ha valaki menni akar, visszatartani nem lehet, mint ahogy az alkohol- fogyasztás sem tilos, a házirend csupán azt írja elő, hogy a közösség életét nem szabad megzavarniuk. Hogy minimális zsebpénzükből hogyan jutnak hozzá az alkoholhoz, a kívülállónak rejtély. Rejtélyek persze vannak az otthon finanszírozásának jövőjét illetően is. Sok múlik az új szociális törvényen, elképzelhető, hogy a helyi, illetőleg a beutalást végző önkormányzatok- is kiveszik a részüket a jelenleg főként normatív támogatásból, kisebb részt pedig szolgáltatásaiból élő intézmény fenntartásából. Remélhetőleg azonban az otthon mindennapi életén ez nem változtat majd. tóth Influenza miatt a látogatás szünetel - olvasható a Paksi úti szociális otthon ajtaján. Pedig ez az a hely, ahol a látogató érkezése a hét várva várt, kitüntetett eseménye, hisz az ott lakó hatvan különböző korú nyugdíjas túlnyomó része rendelkezik családi háttérrel. Az intézmény néhány éve még száz elmebeteg és értelmi fogyatékos rászorultat fogadott falai közé, 1988-ban alakult át „rendes" szociális otthonná. Megyei intézményről lévén szó, a beutaltak csak mintegy harminc százaléka földvári, s hasonlóképpen kevesen vannak azok a „klasszikus" idős emberek, akik saját elhatározásukból költöztek be az otthonba, azzal, hogy hátralévő életüket ott élik le. Szükség lenne egy alkoholisták részére fenntartott intézetre a megyében, mondja Takács Istvánná igazgatónő, a lakók egyharmada ugyanis alkoholista, nem kis problémát okozva ezzel a közösségnek, s az ápolóknak. Az otthon első látásra amolyan gyújtőháznak tűnik: vannak jó egészségnek örvendő, és a kórház elfekvőnek hívott részlegéből érkezettek is. Egy idős asszonynak már csak a teste működik - kora miatt -, rég nincs eszméleténél, ágyához szíjazva várja a véget. Janka néni 1902-es születésű, túl van már a kilencedik ikszen, testileg és szellemileg is frissnek tűnik, bár hirtelen nem tudja megmondani, mikor költözött be az otthonba. Arra emlékszik csak egészen pontosan, hogy fia hat éve halt meg, ahogy említi, könny szökik a szemébe. Annak idején egymaga vette kezébe sorsát, nem akart a menye terhére lenni, hát taxiba szállt, s eljött érdeklődni, lenne-e hely száAkcióban a Dunaföldván ha a gólokat sportcsarnokra lehetne váltani . . . Janka néni, kezében a családi fotóval Magyar forint kerestetik Györkő Béla, a dunaföldvári férfi kézilabdacsapat balkezes jobbszélsője nemrég a fejébe vett valamit, amitől nem tágít. Azt, hogy a városnak egyszer - remélhetően történelmileg rövid távlatokban - lesz egy sportcsarnoka, amely a tömeg- és az élsport céljaira egyaránt megfelel. Bár, mint mondja, ő sok mindenhez nem ért, de valakinek „hajtania" kell az ügyet, ha az ember azt akarja, hogy valóban legyen helye a gyerekeknek tornaórán, s nem utolsósorban a kézilabda csapatnak meccsein. A téma már-már örökzöld, a tornacsarnok a szavak, ígéretek szintjén évek óta terítéken van, s most úgy tűnik, a mindent összefogó akarat hiányzik. Tavaly úgy volt, hogy •a Horváth Balázs sportminisz- térsége alatt megindult, és országszerte sikeres „1000 tornaterem" akció állami támogatása a városnak nem megfelelő, mivel csak kisméretű csarnok építésével járna. Tavaly úgy volt, hogy a beruházás negyven-, borúlátóbb számítások szerint több, mint ötvenmillió forintra rúgna. Nos, a jelen egyik állítást sem igazolja: az akció támogatását igénybe véve igenis lehet sportcsarnokot építeni, Solton pedig egy harminchatszor huszonhét méter alapterületű létesítmény 17,9 millió forintba került a „kulcsátadáskor". Ha pedig a szomszéd faluban sikerült, akkor Dunaföldváron miért ne sikerülne? A sportemberek most alapítvány létrehozásával próbálkoznak, hiszen felajánlás pénzben és munkában is van, jelenleg konkrétan egy dunaföldvári vállalkozó ajánlott fel egymillió forintot a célra, amelyet leírhat az adójából. A csarnok megépítése egészében tehát nem terhelné a város költségvetését, segítségre azonban szükség van, de úgy tűnik, a képviselők nem lobbiznak ez ügyben. A kapcsolatokon pedig sok múlik, mondja Györkő Béla, aki nem a sikeres kézüabda csapatról, hanem a tömegsport gondjairól beszél. A csapat számára, ha nem tudnak az előírásoknak megfelelő körülmények közt játszani, nincs más választás, mint hogy visszalépjen az első ligából, ahogyan ez már kétszer is történt. S mit csinálna akkor Györkő Béla, jobbszélső? Abbahagyná a sportot. A csapat pedig szétszéledne. Pedig ezt a csapatot a megye- székhelyen, úgy ahogy van, bármikor szívesen látnák. fra Átkukkantó Kiállítás Ma nyílik, és március 12-ig tekinthető meg a kecskeméti helyőrségi klubban a kínai képző- és iparművészeti alkotásokból rendezett kiállítás. $ Bíró Tibor miskolci fotóművész munkái láthatók február 28-ig a dunaújvárosi Munkás Művelődési Központban. Ugyanitt vasárnap délután négy órától a magányosok klubja várja a társaságra vágyókat. Színház Február 27-én, szombaton, és jövő hétfőn, illetve szerdától péntekig naponta este hat órai kezdettel mutatja be a Bartók Béla Kamaraszínház Móricz Zsig- mond Úri muri című drámáját. Bródy János zenés estje lesz a színházban március 2-án, kedden este hat órától. Koncert Ma délután öt órakor a kalocsai katonazenekar ad jótékonysági koncertet a felsőszentiváni községi templomban. Tanfolyam Március 9-én indít tanfolyamot pedagógusok és védőnők számára a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ a szexuális nevelés témakörében, amelyre a helyszínen lehet jelentkezni. Rendőrségi hírek Bölcskén, február 12-én, a délutáni órákban lakásán raboltak ki egy idős asszonyt. A két látogató - akik szintén a női nemhez tartoznak - lefogta a sértettet, majd hatezer forinttal távozott. A zsákmányhoz tartozott egy olló és egy spray is. Az egyik tettest a rendőrség elfogta, a másik jelenleg szökésben van. £ Ismeretlen tettesek feltörték a dunaföldvári MHSZ-lőtér fegyvertároló lemezszekrényét. Nem tudni, mire számítottak a betörők, a szekrényben ugyanis csak edényeket találtak. Ha azonban már ott jártak, új gyakorló egyenruhákat is magukkal vittek, amelyeken a régi MHSZ-címer látható. A kár értéke hatvanezer fórint. Akinek tehát nagyobb tételben eladásra kínálnak ilyen ruhákat, élhet a gyanúperrel, hogy lopott árúról van szó. Továbbra is várja olvasóink észrevételeit, kérdéseit, információit az oldal szerkesztője: Tóth Ferenc
