Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-24 / 46. szám

1993. február 24. VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 Ipartestületi hírek Az IPOSZ-MKK kiáltvány­ban fordult a magyar kisipa­rosokhoz. A kiáltvány fő fel­adatnak ítéli meg a kisipar, az ipartestületi tagság társadalmi és gazdasági elismertetését, a tisztes ipar tekintélyének helyreállítását. Kinyilvánítja azon álláspontját, miszerint az IPOSZ a kis- és középvállal­kozások közvetlen érdekkép­viseleti szervezeteként kíván működni. A szövetség célja az egyéni vállalkozók gazdálkodási te­vékenységének a társas vál­lalkozókéval egyenrangúként való elismertetése. E törekvé­sek elősegítésére 1991-ben gazdaságpolitikai téziseket dolgozott ki, melynek megva­lósításán következetesen munkálkodik ma is. Szól az eredményekről, a szövetség, az ipartestületek előtt álló fel­adatokról, a szakképzésről, a szakmai színvonal növelésé­ről. A kiáltvány azzal a felhí­vással zárul, hogy minden vál­lalkozó iparos váljon tagjává a helyi illetve szakmai ipartes­tületeknek. A Szekszárd és Környéke Általános Ipartestület csatla­kozik a kiáltványhoz, régiójá­ban terjeszti annak alapelveit, támogatja és aktívan részt kí­ván venni törekvéseiben. Az Ipartestület az idén is lehetőséget biztosít a horgá­szatot kedvelő tagjai részére, hogy kulturált környezetben hódolhassanak szenvedé­lyüknek. Az 1993. évre hor­gászjegyet váltott a közalkal­mazotti SE sötétvölgyi tavára, mely márciustól vehető igénybe. Kisiparosok részvétele a privatizációban Folyamatos munkakapcso­latot alakít ki az Ipartestületek Országos Szövetsége - Ma­gyar Kézműves Kamara és az Állami Vagyonügynökség. Az együttműködés lényege, hogy a vagyonügynökség közös rendezvények, személyes ta­lálkozók, valamint számító- gépes kapcsolat segítségével lehetővé teszi az iparosok ér­dekképviseleti szervezete tag­jainak a közvetlen privatizá­ciós tájékozódást, információ- szerzést. Erre azért van szükség - mondta Szűcs György, az IPOSZ elnöke -, hogy növe­kedhessen a hazai, las cégek, vállalkozások részvétele az ál­lami tulajdon lebontásának fo­lyamatában. Az IPOSZ veze­tője szerint az iparosokat nemcsak az hátráltatja a tulaj­donszerzésben, hogy nem tá­jékozottak a privatizációs technikák, a hitelszerzés lehe­tőségeiről, de áttekinthetetlen számukra a pályázatok rend­szere is. Ezt fogja kiküszö­bölni az a lehetőség, hogy az IPOSZ számítógépes hálóza­tán keresztül kapcsolatot te­remthetnek majd az iparosok az ÁVÜ rendszerével, vagyis első kézből kaphatnak konk­rét információkat. Az IPOSZ úgy véli, az együttműködés az ÁVÜ szá­mára is előnnyel jár, hiszen újabb lehetőséget nyit a nyil­vánosság számára a vagyon­ügynökség tevékenységének megismerésére. Márciusi német szakvásárok 6-11.: Berlin - ITB: nemzetközi turizmus-tőzsde. 6- 14.: Essen - EQITANA: a lovassport világvására. 7- 9.: Düsseldorf - IDEGO: nemzetközi divatvásár, fehér­nemű-, fűző- és fürdőruhadivat szakvásár. 7-10.: Köln - nemzetközi vasáru vásár - a szerszámok, a biztonságtechnika, zárak+vasalatok, építészeti kellékek és barkácscikkek szakvására. 9-13.: Lipcsei vásárok - UNITEC - ipartechnikai szakvá­sár; TERRÁTEC - környezettechnikai és környezetvédelmi szakvásár; TRANSLOGO - közlekedéstechnikai és logiszti­kai szakvásár. 12-15.: Nürnberg - IWA: vadász- és sportfegyverek és azok tartozékainak nemzetközi szakvására. 12- 17.: Hamburg - IntemorGa: a szállodaipar, a vendég­látás, a közétkeztetés, a pékségek és cukrászdák nemzetközi szakkiállítása. 13- 21.: München - IHM: nemzetközi kisipari vásár - a kis­ipar vására és vásár a kisipar számára. 19-22.: Düsseldorf - GDS: nemzetközi cipővásár. 23- 27.: Frankfurt - ISH: egészségügyi armatúrák és fel­szerelések, fűtés, klíma - nemzetközi szakvásár. 24- 31.: Hannover - CeBIT: világközpont,iroda, információ és telekommunikáció. 25- 28.: Köln - FARBE: nemzetközi színkialakítási és fes­tékfelhasználási szakkiállítás. Mi van a sárga rendszám mögött? Komoly változások történ- tek-történnek a taxizás terüle­tén, bár a laikus utas mást ta­lán nem is vesz észre mindeb­ből, mint azt, hogy a taxik rendszáma fehérről sárgára váltott. A személyszállítás fel­tételei az ezzel foglalkozó vál­lalkozók számára azonban je­lentősen módosultak. Talá­lomra beszálltunk Szekszárd főterén egy taxiba, s az abban ülő Hochsteiger Jánostól ér­deklődtünk ezekről a változá­sokról. — Az új rendszámok kiadása új műszaki követelményekkel is párosult. Mit jelentett ez a gya­korlatban? — Első körben már tavaly év végéig át kellett esniük a taxiknak egy újfajta műszaki vizsgán, lagalábbis azokra a taxisokra vonatkozott ez, akik már eddig is engedéllyel, hi­vatásszerűen űzték ezt a szakmát. A többiek, akiknek a forgalmi engedélyükben nem volt meg a szükséges bejegy­zés, mert éppen autót cserél­tek, vagy most kezdték a taxi­zást, azoknak a második kör­ben e hónap végéig van lehe­tőségük a vizsgáztatásra. Március 1-jétől azonban már csak sárga rendszámmal köz­lekedhetünk. Változtak, szi­gorodtak a műszaki és egyéb követelmények is. Az ötéves­nél idősebb autók esetében a kijelölt szervizekkel ún. meg­bontásos vizsgálatot kellett végeztetni, s természetesen az ennek során kiderített hibákat kijavíttatni. A szerviz erről a vizsgálatról igazolást adott, s ez az igazolás az egyik felté­tele volt a vizsgára bocsátás­nak. Itt nemcsak a fékek, a fu­tómű vizsgálatáról volt szó, hanem például külső-belső esztétikai követelményeket, s bizonyos felszereléseket is előír az új jogszabály. A sikeres műszaki vizsga azonban még nem elegendő a sárga rendszám megszerzésé­hez, hanem mindannyiunk­nak be kellett szerezni az adó­hatóság, a társadalombiztosí­tási igazgatóság és a polgár­mesteri hivatal igazolását, hogy köztartozásunk nincs. Taxisdroszt Szekszárdon. A szigorítások ellenére nem csökkent a taxisok száma. Újfajta taxiórákról is szó volt. — Igen, 1994. január 1-jéig mindenkinek be kell szereznie olyan taxiórát, amely fel van szerelve ún. „fekete doboz­zal", és amely nyugtát képes adni az utasnak. Valószínű azonban, hogy praktikus lesz ezt előbb beszerezni, mert a nyugtaadási kötelezettség már július 1-jétől általános ér­vényű lesz, s ha nincs gép, ak­kor kézzel kell a nyugtát kiál­lítani. Nincs még azonban döntés, hogy mely típusokat engedélyezi az APEH, s arról sincs, hogy - hasonlóan a pénztárgépekhez - mennyit lehet majd visszaigényelni a vételárból. — Mi a helyzet a százezer fo­rintos vagyoni biztosítékkal? — A taxistársadalom ezt elég nehezen tudja megemész­teni, nem nagyon értjük, hogy miért van erre szükség. Sokan vannak közülünk, akik nem lesznek képesek ezt a százezer forintot letenni. Szerencsére a rendelet meghagyott egy olyan lehetőséget, hogy egy 100 fő feletti létszámú szak­mai érdekképviseleti szerve­zet készfizető kezességet vál­lalhat a tagjaiért, s így ezt a pénzt nem kell letenni, legfel­jebb a töredékét. A baj csak az, hogy ilyen szervezet egyelőre nincs a városban, vagy a me­gyében. Ez a kötelezettség azonban szintén csak a jövő év elejétől lép életbe, s addig sok minden történhet még. — Képzés, szakmai felkészült­ség? — Szintén '94*január 1-jétől írja elő a jogszabály, hogy a személyszállító vállalkozók­nak eddig az időpontig vizs­gát kell tenniük szakmai isme­retekből. Valószínűleg a gép­jármű-vezetőképző cégek fog­ják felvállalni az ilyen jellegű tanfolyamok szervezését, s a tananyagban lesz például helyismeret, etika, vállalko­zási, adózási ismeretek, első­segélynyújtás is. — Tapasztalható-e a feltételek szigorodása miatt lemorzsolódás? — Nem vettük észre. Ugyanazokkal a kollégákkal, ugyanazokkal az autókkal ta­lálkozunk most is az utcán - néhány kivételtől eltekintve - már sárga rendszámmal. Te­hát mindenki végigcsinálja az előírt procedúrát, s folytatja tovább a taxizást. Igazából csak hosszabb távon fog kide­rülni, hogy — különösen az adattárolós órák beszerelése után - kinek éri meg, s kinek nem folytatni ezt a tevékeny­séget. — Összességében mi a véle­ményük a taxisoknak ezekről a változásokról? — Nagyjából egyöntetű a vélemény abban, hogy a felté­telek szigorítására szükség­volt, mert eddig gyakorlatilag bárki, bármilyen autóval ta­xizhatott, sőt sokan ezt enge­dély nélkül tették. Most csak azok maradnak, akik tényleg komolyan, hivatásszerűen akarják ezt művelni. A rész­letkérdésekben természetesen már megoszlanak a vélemé­nyek. Akinek esetleg 50-70 ezer forintot kellett az autójára költenie, hogy átmenjen a vizsgán, az nyilván nem örült a műszaki feltételek szigorítá­sának. Az mindenképpen jó, hogy a most bevezetett válto­zásokkal javul a szolgáltatás minősége, az más kérdés, hogy a szigorúbb - és szá­munkra egyértelműen költsé­gesebb - feltételek mellett meddig éri meg csinálni. A rendelet ugyanis nem orvo­solja a legnagyobb problé­mánkat: azt, hogy egyre keve­sebb a utas.- aa - Fotó: Ótós Magyar-amerikai Vállalkozási Alap A harmadik éve működő Magyar-Amerikai Vállalko­zási Alap a magyarországi be­fektetések gyors növekedésé­vel számol. Áz alap az 1992-es pénzügyi évben 19 új hitelt és befektetést hagyott jóvá. Ezek értéke meghaladja a 27 millió dollárt. Egy évvel korábban 13 hitelről és befektetésről dön­töttek, s a kihelyezés 11,7 mil­lió dollár volt. A múlt esztendőben az alap befektetésekre 22 millió dol­lárt fordított. Ez az érték egy év alatt jelentősen növekedett, hiszen 1991-ben még csak 4,6 millió dollárt ért el. A tavalyi pénzügyi év szeptember vé­gén zárult az alapnál. Ezt kö­vetően további befektetések­ről döntöttek, az október el­seje és december 31-e közötti időszakban 9,2 millió dollárt helyeztek ki. Áz alap elsődleges forrása az Amerikai Kongresszus által 1989-ben jóváhagyott 70 mii­hó dollár, amiből eddig 47 milliót hívtak le. Az idén to­vábbi 18 millió dollárra számí­tanak e keretből. Nyugtaadási kötelezettség 1993-ban A forgalmiadó-törvény 1993. július 1-jétől általánossá teszi a nyugtaadási kötelezett­séget, ez alól kivétel a szeren­csejáték, valamint az újság- és folyóirat-árusítás. Ezért várhatóan a nyugtaa­dás teljesítése fokozottan elle­nőrzésre kerül. A vállalkozók a nyugtaadási kötelezettsé­güknek mind kézi nyugtával, mind pénztárgéppel eleget te­hetnek. A nemrég megjelent 6/1993. (II. 9.) PM. rendelet szerint fokozatosan bevezetik, hogy a nyugtaadás néhány szakmában kizárólag pénz­tárgéppel történhet. így 1994. január 1-jétől a személy- taxi-szolgáltatás, a vas-mű­szaki, üveg, jármű, gépek és elektronikai üzletkörben e kö­telezettség már fennáll. A vendéglátás területén e határ­időtől az italboltoknál, a boro­zóknál, kocsmáknál és a drinkbároknál a kötelezettség érvényes. 1994. július 1-jétől viszont valamennyi élelmiszer kiskereskedelmi üzletkörbe sorolt üzletnél a pénztárgép kötelező. A vendéglátó egysé­gek közül az étterem, ven­déglő, csárda, étkezde, esz presszó, büfé, teázó, fagylal- tozó, bár, lokál üzletkörökben szintén az 1994. július 1 -je a kötelező pénztárgép-haszná­lat kezdő időpontja. A fenti rendelet egyben szabályozza azt is, hogy az APEH által engedélyezett for­galmazó jogosult csak az 1993-as évben igénybevenni az első alkalommal a felhasz­nálónak értékesített pénztár­gép, illetve taxaméter utáni kedvezményt. A kedvezmény mértéke megváltozott, amennyiben a pénztárgép számítógép alapú, PC kategó­riájú, pénztárgép funkcióval rendelkező programozható, rendszerbe kapcsolható, ki­egészítő perifériákkal és egyéb eszközökkel bővíthető úgy 50 000,- Ft/db, egyéb ese­tekben pedig 25 000,- Ft/db a kedvezmény értéke. A taxaméter után 30 000,- Ft/db, ha taxaméter beszere­lése és hitelesítése 1993. szep­tember 30-ig megtörténik, egyéb esetekben pedig 20 000,- Ft/db. A kedvezményeket azon­ban kizárólag a forgalmazó jogosult felszámított adóként figyelembe venni. Külön felhívjuk a vállalko­zók figyelmét arra, hogy a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesí­tésének határidejei nem jelen­tik azt, hogy a nyugtaadási kötelezettség általános határi­deje változott volna, annak időpontja továbbra is 1993. jú­lius 1. Dr. Fischer Sándor KISOSZ megyei titkár Házi Jogtanácsadó A Házi Jogtanácsadó febru­ári számának fő témája a lí­zingszerződés. A kiadvány lényegretörően ismerteti az új típusú szerződés közgazda- sági és egyéb előnyeit, miköz­ben felhívja a figyelmet azokra a szempontokra, ame­lyeket célszerű mérlegelni a szerződés megkötésekor. Tá­jékoztatást ad a legelterjed­tebb lízingkonstrukciók fo­galmi elemeiről, kitér a lízingügyietek adójogi vo­natkozásaira is. A kiadvány egyebek között tartalmazza még a Munka Törvénykönyvének néhány fontos rendelkezését, vala­mint a polgári perrendtartás változásait, különös tekintet­tel az új rendkívüli perorvos­latra: a felülvizsgálati eljárás bevezetésére. Adóellenőrzések 1993-ban Az idén 150 ezer adóvizsgá­latot végez az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal (ÄPEH). A számla- és nyug­taadási kötelezettséget ellen­őrző vizsgálatok kétharmada a kereskedőket, szolgáltatókat és a termelőket veszi célba. Az eddigieknél is nagyobb súlyt fektetnek a vállalkozások és a magánszemélyek „adóbúvó­helyeinek", eltitkolt jövedel­meinek feltárására - tudta meg az MTI Monostori Lajos- nétól, az APEH elnökhelyette­sétől. A vizsgálandó adózó kivá­lasztása a korábbi éveknél is szélesebb információbázis alapján történik. A rendelke­zésre álló adatok felhaszná­lása mellett egyre többször dönt majd a számítógép. Ez évtől már az adatgyűjtés is or­szágszerte egységes elvek sze­rint történik, így az adózóról gyorsan teljes körű képet al­kothat a hivatal. A magánszemélyeknél az ellenőrzés főként azokra ter­jed ki, akikről valamilyen adat alapján feltételezhető, hogy el­titkolják jövedelmük egy ré­szét. A vállalkozások esetében fokozott ellenőrzés várható egyes adónemek, különösen az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó és a fogyasztási adó területén. Ugyanakkor kiemelt felada­tuknak tekintik az ellenőrök 1993-ban az egymással kap­csolatban álló vállalkozások együttes vizsgálatát. Ezzel reményeik szerint kiszűrhetők a fantomvállalkozások, a jö­vedelem-átmentések és a tár­sasági adóalap szabálytalan csökkentése. Tovább folynak majd a vizsgálatok azokon a területe­ken, melyeken tavaly az adó­hatóság sikereket mutatott fel: a Vám- és Pénzügyőrségtől kapott lista alapján ellenőrzik a személyautókat behozó váll- lakozásokat, és a kávét impor­táló, forgalmazó , cégeket és magánszemélyeket. Kiemelt feladatként kezelik a számla­adásra kötelezettek ellenőrzé­sét is. Az eddigieknél is fonto­sabbnak tartja az APEH a megelőző tevékenységet, ugyanakkor nem mond le a rendszeres helyszíni vizsgála­tokról és számonkérésekről sem. Nem csak a közterületen, a piacokon, vásárokon árusí­tókat, de a kiállítások, ünnepi események árusait is folyama­tosan ellenőrzik. Jogszabályfigyelő 164/1992. (XII. 17.) Korín, rendelet az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről és behozataláról szóló 112/1990. (XII. 23.) Korm. ren­delet módosításáról (Magyar Közlöny 126. szám). 1993-tól magyar munkál­tató és külföldi cég közötti vál­lalkozási szerződés alapján, ideiglenes tevékenység végzé­sére, magyar állampolgárságú munkavállalók külföldre kül­déséhez (kontingentált vállal­kozási export) a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Mi­nisztériumának engedélye szükséges.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents