Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-22 / 44. szám

1993. február 22. MEGYEI KORKÉP MEPUJSAG 3 A szekszárdi szocialisták agrártagozata Megalakult a Magyar Szocialista Párt Megyei Agrártagozata Szekszár- don, amely az agrárszféra érdekeinek képviseletét, a parlamenti döntések szakmai előkészítését, a szocialisták agrárpolitiká­jának megismertetését tűzte ki céljául. Az alakuló összejövetel vendége volt Keserű János, a párt budapesti tagozatá­nak elnöke, címzetes egye­temi tanár, nyugalmazott kutatóintézeti főigazgató. Iregszemcsei beruházások Csaknem hetvennyolc millió forintos bevételéből több, mint öt és fél millió forintot szentel beruházá­sokra idén az iregszemcsei önkormányzat, amelyek közt szerepel a villany- és a vízvezeték-hálózat bőví­tése, valamint út- és járda­építés. A kiemelt feladatok közt van a közvilágítás fejlesz­tése és az Ireg-patak me­derrendezése is. Kétszáz­negyvenezer forinttal tá­mogatja a község a rend­őrség működését, illetve hétszázezer forintot szán a telefonhálózat fejleszté­sére, a közeljövőben így lehetőség'nyílik arra, hogy a falu bekapcsolódjon a crossbar-hálózatba. A bezonsi baráti társaság közgyűlése Február 18-án tartotta soros közgyűlését a Szek- szárd-Bezons Baráti Társa­ság, melyen részt vett Ko­csis Imre Antal polgármes­ter is. A társaság két fővel ki­bővítette az eddig három fős elnökséget, majd há­rom tagú felügyelő-bizott­ságot választott. Tizenné­gyen kérték felvételüket a társaságba, mely így már nyolcvannyolc taggal mű­ködik. Bonyhádi programok Szekszárd után Bony- hádon is bemutatkozik a kassai Thália Színház. Feb­ruár 23-án, kedden este hét órakor kezdődik a műve­lődési központban Illyés Gyula verseiből összeállí­tott „Versek és képek" című előadásuk. Az előadás előtt, hat órakor Czine Mihály iro­dalomtörténész tart beve­zetőt a középiskolásoknak Illyés alkotói életművéről. Óriás-szobanövények- ből rendez három napos vásárt a ház február 24-től 26-ig, naponta 10-től 18 óráig. Az érdeklődők a pé­csi Marantha virágkeres­kedés csaknem százféle cserepesnövényéből válo­gathatnak, harminc-ötven százalékos árengedmény­nyel. Borkezelési tanácsadás A Kertészeti Egyetem szakemberei tartanak bor­kezelési szaktanácsadást és borvizsgálatot 1993. feb­ruár 26-án, pénteken dél­előtt tíztől délután három óráig kertbarátok és bor­termelők részére a duna- földvári Művelődési Ház­ban. A helyszínen a borkeze­léshez szükséges anyagok is megvásárolhatók. 'Ragaszkodunk a törvény adta jogainkhoz" Független Rendőrszakszervezet: elkötelezve a bérharc mellett Az FRSZ, avagy gyakorta emlegetett, népszerű nevén a FRÁSZ már nem kér, hanem követel. Megerősíti mindezt Szima Judit, az FRSZ, azaz a Független Rendőrszakszerve­zet megyei szervezetének az elnöke, egyúttal az országos választmány tagja, aki részese volt annak a debreceni regio­nális konferenciának, ahol a bűnüldözésben dolgozók élet- és munkakörülményei kerül­tek terítékre. — A kétnapos tanácskozást egy állásfoglalással zártuk, mely­ben egyebek mellett megállapítot­tuk: a dolgozók érdekeinek ér­vényre juttatása érdekében az ed­diginél határozottabb, erőtelje­sebb szakszervezeti tevékenységet kell kifejteni - hangsúlyozta Szima Judit. — Rendkívül fon­tos az akcióegység megvalósítása, a megyék ugyanis nem marad­hatnak magukra. Már ez alka­lommal is értünk el eredménye­ket, ugyanis a konferencián az or­szág megyéinek több mint két­harmada képviseltette magát. — A Tolna Megyei FRSZ nevéhez fűződik-e valamilyen kezdeményezés szakszerve­zeti téren? — Mi már régóta hangoztat­tuk az akcióegység fontosságát, s ugyanilyen súllyal foglaltunk ál­lást a bérharc szükségessége mel­lett. A rendőri állomány hatvanöt százaléka ugyanis a létminimum alatt él. A családos rendőrök többsége manapság 12-13 ezer fo­rint nettó fizetést vehet fel hó vé­gén a pénztárnál. Sem a szakmai vezetés, sem a Belügyminiszté­rium, sem az Országos Rendőr- főkapitányság nem tervezett erre az évre bérfejlesztést. Az infláció viszont természetszerűleg sújtja a rendőröket is. — Ehhez képest megle­pően jól dolgozik la megye rendőrsége, hiszen ■ országos viszonylatban az első helye­zést érte el a bűnfelderítésben. — Hiszem azt, hogy ebben a kiváló eredményben a szakszer­vezetünknek is van némi szerepe. A létező feszültségeket mindig is megpróbáltuk megoldani közösen a szakmai vezetéssel. A bérfejlesz­tést illetően ismételten bizonyít­juk kompromisszumkészségün­ket, megelégszünk a minimum 50 százalékos emeléssel... — Ne vegye hitetlenkedés­nek a kérdésemet, de biztos abban, hogy meg is kapják az 50 százalékot? — Tudjuk azt, hogy az állo­mányt a minimum 100 százalé­kos fejlesztés illetné meg. Ám mi - az ország anyagi helyzetére te­kintettel - megelégszünk az 50 százalékkal. Nem ragaszkodunk ahhoz, hogy a belügy kövesse az igazságügy példáját: az igazsá­gügyben az elmúlt másfél év alatt 300 százalékos bérfejlesztés való­sult meg. Nemrég a honvédelem területén is történt fejlesztés: ná­lunk miért nincs ilyesmi? A rendőrök megnyugtatására Elakadásjelző háromszö­get vettem. Filozófiám a kö­vetkező volt: Hogyha elaka­dok - bár nem szeretnék! -, kiteszem a kocsim mögé, nehogy eltrafáljanak az utá­nam jövők, mint golyó a kuglibábut. Filozófiám a vá­sárlást követően megválto­zott. Az eladó az olcsóbbikat ajánlotta. Ennek tokja három gyatra, piros műanyaglécet rejtett. De amilyen silányak, labilisak voltak a fényvisz- szaverő háromszög oldalai, olyan masszívaknak mutat­koztak a patentok, melyek az összeillesztésükre szol­gáltak. Csak erőteljes nyo­másra működtek, az erőtel­jes nyomástól viszont recs- csent, repedt a műanyag. Ráadásul az egész tákol­mány pillekönnyű volt, ami azért baj, mert az első tava­szi fuvallat feldönti, s így nem tehet eleget rendelteté­sének. De vajon az-e a rendelte­tése, hogy ott posztoljon az országúton a defektes autó mögött? Nem! Az elakadás- jelző háromszög igazi funk­ciója: a rendőrök megnyug­tatása. Az eladótól tudom, aki - mikor sopánkodtam, hogy ez egy kicsit nagyon rossz portéka - így szólt: — Úgyis csak addig kell, míg a rendőrnek megmutatja. Hát igen. Gesztus értéke van ennek, s ezek szerint minden másnak is a közle­kedésben. Elképzelhető, hogy a nyugdíjasokat is csak azért nem gázoljuk el a zeb­rán, nehogy a jard szóvá te­gye: — Magának már meg­int ott csüng egy Józsi bácsi vagy egy Mari néni a lökhá­rítóján! Wessely Ossza meg örömét Olvasóink írják Dunaszentgyörgyön Mayer Rózsa február 22-én ünnepli 16. születésnapját. Szeretett unokánknak ez alkalomból sok boldogságot kívánunk. Kaiser mama és papa Szeretett feleségem, Szaj- kiné Báthori Zsuzsanna feb­ruár 19-én ünnepelte névnap­ját. Szívem teljes szeretetével kívánom, hogy még sok-sok éven át békés, boldog, szép névnapot tölthessen velünk. E kis versem, drágám, emlékez­tessen e napra: Köszöntelek tisztelettel, édes Zsuzsám,/ Jó volna, ha most megállna az idő,/ Meg­csókolom dolgos két kis ke­zed,/ Úgy gondolom, drá­gám, ez így illő. Őszintén mondom, a szép napon,/ Teljesüljenek elkép­zelt vágyaid,/ Egész életed­ben nagyon boldog légy,/ Kí­vánja néked férjed, szerető Jo- cid. Szeretettel férjed: Szajki Jó­zsef, Szekszárd. Leányunk, Végvári Gyön­gyi 1993. február 13-án töltötte be a 20. születésnapját. Kívá­nunk neki sok örömet és bol­dogságot: szülei és testvérei. Kell, hogy beszámoljak ar­ról, hogy nagy örömben volt részem Tamásiban, az idősek napközijében február 16-án. Julianna napot tartottak, far­sangi bállal. Kis Józsefné, a napközi vezetője rendezte ezt a boldog, felejthetetlen napot, amelyre én is meghívást kap­tam, saját versemet vittem és jól éreztem magam. A kony­hai dolgozókkal álarcba és mókás ruhába öltözve roptuk a táncot. Számomra ez felejt­hetetlen élmény. Nekünk idő­seknek is kell egy kis változás, hiszen nemcsak a 20 éveseké a világ. Pál fi Istvánná Értény — S ha netalán nem kapna támogatást az illetékeseknél az 50 százalék? — Akkor elsőként aláírásokat gyűjtünk, s ha ez sem segít, akkor nem marad más hátra, mint a demonstráció. Az emberek elkese­redettek, pénz helyett eddig csak ígéreteket kaptak, de azzal már tele van a padlás. Ellátjuk a munkánkat becsületesen, ám ra­gaszkodunk a törvényadta joga­inkhoz, s nem többhöz. Ezzel kap­csolatban hadd említsek még egy anomáliát, a ki nem fizetett túl­munkák ügyét. Nem fogadjuk el azt, hogy a túlmunka után azt mondják a főkapitányságon, hogy erre nincs pénz. — Az ön által elmondott gondok mennyire országos, avagy helyi jellegűek? — Országos gondról van szó, éppen ezért fontos a megyék ösz- szefogása. Mi a tárgyalások mel­lett vagyunk, s titkon azért re­méljük, hogy néhány esetben nyi­tott kapukat döngetünk. Mert már lehetett olvasni az újságok­ban a béremelést kilátásba helyező vezetői ígéreteket. Szóval, már csak valóra kellene váltani az ígé­reteket, mert az nem lehet kétsé­ges, hogy a rendőrség kötelékein belül sincs fontosabb az ember­nél. Ha ezt nem ismerik fel a ve­zetőink, akkor az semmi jóra nem vezet. A mondás szerint ugyanis ■ a rabszolgát, hogy dolgozhasson, etetni is kellene néha. Szeri Árpád Jogaink... Gondolom: senki sem örült, amikor megkapta az idézést a tüdőszűrésre. A legtöbb em­ber azonban belátta: maga és mások egészségét védi, ha be­áll a röntgen gépbe. Most megszűnt a kötelező tüdő- és rákszűrés. Sértette a személyi­ségi jogainkat. Az nem sérti, hogy tbc egyre jobban terjed, hogy mind többen halnak meg rákban? Nem értem, mi­ért csak e két kötelező szűrő- vizsgálat sérti a személyiségi jogokat? Mi lesz, ha egyszer kiderítik: a kötelező védőoltá­sok is sértik a jogainkat? Ak­kor nem visszük a gyermeke­inket védőoltásra? Áz anyák nem mennek el kötelező ter­hestanácsadásra? A nemibe­teg nem megy a gondozóba, s a jogaira hivatkozva fertőzheti majd embertársait? Sz.H.J. A lakosság érdekét szolgálja az OTP? A mai napig úgy gondoltam, hogy erre a kérdésre csak igennel lehet felelni. Mint lakossági betétszámla tulajdonos örültem annak, hogy az OTP-hez átutalt nyugdíjamból - megbízásaimat teljesítve - kifizeti pénzemből helyettem a bank a telefon, gáz, víz, stb. díjakat és rendszeresen megküldi részemre a kifizetések alapját képező számlákat. Mikor február 18-án - a szerződéses határidő letelte után nyolc nappal - megkaptam a januári számlakivonatot, melyhez csak a telefonszámla volt csatolva, s ezért nem tudtam ellenőrizni sem a gáz, sem a vízdíj felszámítását, már kételkedni kezdtem abban, hogy az ÓTP a lakosság érdekeit szolgálja. Kétségeimet megerősítette a Tolna Me­gyei Víz és Csatornamű Vállalat számlázásán kapott tájé­koztatás, mely szerint azért nem kaptam meg a vízszámlát, mert az OTP számlánként 10 forintot kért a vállalattól azért, hogy a számlát betegye abba a borítékba, amiben megküldi a kivonatokat a számlatulajdonosoknak. Természetesnek tartom, hogy a vállalat ezt a terhet nem tudja vállalni és fel­háborítónak, hogy az OTP ilyen igénnyel lépett fel. Úgy vélem, sok számlatulajdonos társam nevében is tisz­telettel megkérhetem az OTP illetékes vezetőit, szívesked­jenek visszatérni az eddigi gyakorlathoz, és ingyen továb­bítani a számlákat a számlatulajdonosokhoz. Ennyit talán megérdemelnek azok, akik az OTP-ben tart­ják a pénzüket. dr. Simor István nyugalmazott jogtanácsos A 12 éves gimnazista Mint az ország annyi gim­nazistája, a Tolnán tanuló Bemkó Judit is kézhez kapta február elején az első félévi bi­zonyítványát. Az átlaga 4,3 lett. Eddig semmi különös nincs a történetben, ám mind­járt „érdekesebbé" válik a hír, ha kiegészítjük azzal, hogy a kislány mindössze 12 éves, és máris gimnazista. A tolnai középfokú oktatási intézményben tavaly szep­temberben kezdték meg a hatosztályos képzést. Egye­lőre csak egy „kis" első osz­tályt indítottak, hatodikat végzett, jó képességű gyere­kekkel, olyanokkal, akik a fel­vételi vizsgán megfeleltek. Összesen 26-an kerültek be, közülük egy - a fiatalok legfi- atalabbika - Bemkó Judit. Jól érzi magát, nem bánta meg, hogy „kihagyta" az álta­lános iskola utolsó két osztá­lyát, és gimis lett hatodik után. Azt mondja, hogy Far­kas Ferencné osztályfőnök, meg a többi tanár itt már fel­nőttként kezeli őket. Szívesen tanul nyelveket, bírja a tempót és ha sikerül, ő is pedagógus lesz. - Wy ­Sok a segélyezett Akad bőven tennivalójuk a tolnanémedi községi vezetők­nek, hisz aki egy kicsit is jártas a világ dolgaiban, az tudja, nem azt az időt éljük, amikor a polgármester és a jegyző munka nélkül van. Ottjár- tunkkor éppen a telefon­igény-felmérést készítették elő - azóta folyamatosan gyűjtik a jelentkezéseket -, mellette pe­dig sok-sok jelentős dologgal foglalkoznak. Itt van például a költségvetés. Nemcsak a pénzszűke okoz gondot, ha­nem az is, hogy rengeteg a se­gélyezett - naponta két-három kérelemmel is felkeresik a községházát -, é a rászorulók száma nő. A költségvetés nagyrésze így segélyre, támo­gatásra megy el. Gond van a téesznél is - hallottuk Juhász Ottóné jegyzőtől, aki úgy in­formálódott, az érdekegyez­tető fórum nem fogadta el a téesz által kijelölt táblákat, li­cit sem volt, és úgy hallani, a nagyszékelyiek külön akarnak válni. Némi reményt jelenthet az, hogy csökken(het) a mun­kanélküliség Tolnanémedi- ben, ha beindul a gyógynö­vénytermesztés. Csendesnap csörgődobbal A nagydorogi református parókia február 20-án adott otthont a környékbeli fiata­loknak, akik szabadidejük egy részét arra szentelték, hogy az azonos vallásban neveltetett, vagy éppen ilyen utat kereső társaikkal pár órát együtt tölt­senek, lelki csendességben. A házigazda a helyi gyüle­kezet lelkipásztora, Böttger Antal volt. ő és családja no­vember óta él a községben. Ezt megelőzően Kölesden szolgáltak, ahova a teológiáról kerültek.“ A lelkészházaspár egyik legfontosabb feladatának a fi­atalokkal való foglalkozást te­kinti. E céljuk egyik állomása volt ez az ifjúsági csendesnap, melyre Gyönk, Kölesd, Nagy- dorog, Szedres, Szekszárd gyülekezeteiből érkeztek az egyházi életben legaktívabb­nak tekinthető tizenéves lá­nyok és fiúk. Énektanulással és a már is­mert dallamok felelevenítésé­vel kezdődött a nap. Ekkor gi­tárt vett kezébe Böttger Antal, és az Urat dicsérő énekek kö­zül a 138 számú hangzott fel, a fiatalok részéről kezdetben bátortalan hangon, majd a csörgődob és fuvola közre­működésével egyre erőtelje­sebbé vált az éneklés. Az ere­deti terveknek megfelelően pontban fél 10 órakor kezdte Szilvássy Géza szekszárdi re­formátus lelkész imádságos nyitó áhítatát, melynek alap­jául a Máté evangéliumának 14. fejezete 22-33-ig terjedő szakaszait választotta. Szoro­san kapcsolódott a 138. ének­hez: „Mikor vizen mégy át... " és „ ... Péter kiszállván a ha­jóból, jár vala a vizeken, hogy Jézushoz menjen." Rövid igemagyarázat után pár perc szünet következett, amikor a helyi gyülekezet tagjai által készített apró sütemények, üdítő italok és az iratterjesztés gazdag kínálatából választ­hattak felüdülésként, szellemi lazításként a csendesnap résztvevői. A délelőtt második felében Decsi Kiss János újságíróval beszélgettek az emberi gon­dolkodással nehezen követ­hető és magyarázható csodák­ról, balesetekről és azokból való megmenekülésről, majd a széps’égről, ami átjárja az élet minden pillanatát, csak figyelni és észrevenni kell. Szó esett a fiatalokat legközvetle­nebbül érintő érzésről és an­nak szépségéről, a szerelem­ről. Ezt József Attila, Tóth Ár­pád, Buda Ferenc verseinek és a bibliai Énekek énekének részletével illusztrálta az elő­adó, majd játékra kérte a fiata­lokat, amelyben megadott szavakra verseket írtak. Olyan költemények születtek, ame­lyekben a már megélt, vagy csak sejtett érzés, a szerelem kapott hangot saját szavaik, gondolataik kimondása, be­vallása által. E játék eredményeit a Tol­nai Népújság Kis generáció oldalának szerkesztőjével egyeztetve, a későbbiek során közreadjuk. A déli harangszó emlékez­tetett a múló időre, amikor Böttger Antal lelkipásztor ugyancsak Máté evangéliu­mát választotta a záró áhitat alapgondolatául, ennek 5. fe­jezetéből a 13-16-ig terjedő igeszakaszt. Előtte gyertyát gyújtott és sót kínált körbe, je­lezve mondandójának tárgyi indítékait. „Ti vagytok a föld­nek savai... ", illetve „Gyer­tyát sem azért gyújtanak ..." Á csendesnaptól elköszönő éneküket gitár, fuvola kísérte, bátorító, határozott ritmust adott mindezekhez a csörgő­dob.- dékájé -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents