Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-19 / 42. szám

1993. február 19. DUNAFÖLDVÁR KÉPÚJSÁG 13 A telkek viszonylag olcsóak Új arcot kap a belváros A pécsi Aedis Építészeti Stúdió elkészítette Földvár belvárosának, egészen ponto­san a Kossuth Lajos utca köz­ponti részének rendezési ter­vét, amely a szerb templom mellett jelenleg parkolóként használt területre, illetve az If­júság teret északról lezáró ut­cára vonatkozik. A terv sze­rint a volt Kék Duna szálló he­lyére ismét szálloda épülne, ezt a telket tehát csak ilyen megkötéssel lehet megvásá­rolni. Az Ifjúság teret határoló ut­cán viszont emeletes lakóhá­zak épülhetnek, amelyek föl­dszintje üzleteknek adna he­lyet. Eladó és beépíthető a Kos­suth útról nyíló Ilona utca ele­jén, -a gyermekorvosi rendelő melletti telek, amelynek lát­ványa ma a városképet rontja. A közművesített telkek iránt, amelyek ára egységesen négyezer forint nényzetméte- renként, már van érdeklődés. Megkezdődik tehát Duna- földvár egy kisvároshoz illő arculatának formálódása, rá­cáfolva azokra a helybéliekre, akik szerint a városra egy negyven éves ázsiai kultúra nyomta rá bélyegét. Még egyszer a költségvetésről Habos torta a rántott levesen? Január 28-án a képviselő- testület megalkotta az ez évi költségvetési rendeletet, úgy, hogy abban több ponton még nem tisztázódtak a bevételek és kiadások. A rendeletről Vö­rös László képviselőt, a pénz­ügyi bizottság tagját, és Gál Viktor pénzügyi vezetőt kér­deztük.- Ön az önkormányzati in­tézmények dolgozóinak az egysé­ges 15 százalékos béremelés he­lyett differenciálást javasolt.- Igen - válaszol Vörös László. - Praktikusabb lett volna megnézni, hogy az in­tézményekben hogyan áll a bérszínvonal az 1994-ben, il­letve 1995-ben életbe lépő közalkalmazotti és köztisztvi­selői törvény előírta bérekhez viszonyítva. Ennek tükrében lehetett volna béreket emelni.- Reálisnak tartja a törvény előírta bérszínvonalat?- A bér megállapítása két oldalú dolog, a munkaadó és a munkavállaló alkujának eredménye. Ennek nem biz­tos, hogy helyben kell eldől­nie. A tizenöt százalékos bér­emelésben én azt látom, hogy könnyen kidobott pénz, nem volt tisztázva például az sem, hogy az a májusi béremelés, amely a Társadalmi Érdeke­gyeztető Tanács decemberi tárgyalásainak eredménye, beleértendő-e a tizenöt száza­lékba, vagy sem.- A költségvetés eleve úgy lett megszavazva, hogy még a tavasz- szal módosítani kell.- Másképpen nem lehetett, hiszen a bevételnél még nem dőltek el az állami támogatá­sok pontos tételei, ületve a hi­vatal által beadott pályázatok elbírálása sem zajlott le. Ez a költségvetés azért kellett, hogy elindulhasson a város működése. Furcsa volt, hogy Gál Viktor pénzügyi vezető nem tudott még elszámolni a tavalyi évvel.- Hogyan lehet költségvetést készíteni az elózó év mérlege nél­kül?- Félek attól, hogy üyen hozzáállással, ha netán több pénz lenne, akkor sem tud­nánk többet beruházni. Konk­rét példa is van erre: az elmúlt évbven a Várdomb utca re­konstrukciója kimondottan azért nem fejeződött be, mert a költségvetés későn lett mó­dosítva. Visszatérve a bérekre, a vá­rosháza 1993-ra előirányzott bértömegét megnézve olyan átlagbérszínvonal jön ki - mintegy negyvenezer forint -, amelyre - ha így van -, na­gyon büszkék lehetünk. Fia viszont nem igaz, tisztázni kellett volna pontosan. A tava­lyi évben jól látszott, hogy a városházának nem voltak működési gondjai, a többi in­tézménynél viszont sokkal fe­szítettebb volt a helyzet, tehát a városháza az, ahol meg lehet takarítani. Valamikor kiala­kult a dologi és bérautoma­tizmusok rendszere, ez olyan helyzetet szült, hogy a város­háza a „habos torta a rántott leves tetején". * Mi az oka annak, Hogy a tava­lyi év mérlege nem készült el?- Az 1992-es mérleget a jogi szabályozás szerint ez év már­cius 31-ig kell a képviselők elé terjeszteni - mondja Gál Vik­tor. Másrészt a mérleg-beszá­molót március elseje és tize­diké között kell leadnunk a TÁKISZ részére. A mérleget tehát a rendszernél fogva tud­juk ekkor elkészíteni.- Néhány képviselő nehezmé­nyezte, hogy amíg nincs mérleg, nehéz elfogadni a költségvetést, nem tudni, mely feladatok hú­zódnak át ez évre.- Ez számomra is gondot okoz, ugyanis az én munká­mat is zavarja, hogy nem zá­runk le egy gazdasági évet. A költségvetést viszont az 1992 december 28-án megszületett költségvetési törvénytől szá­mított harminc napon belül meg kellett alkotni. A költség- vetés elfogadásának határi­deje tehát megelőzi a pénz­ügyi mérleg beterjesztésének határidejét.- Tavaly az a vád érte a hiva­talt, hogy „szellós" a költségve­tés, a novemberi módosításnál olyan pénz szerepelt a tételek kö­zött, amelyről azelőtt a képviselők nem tudtak. Van-e garancia arra, hogy a minden pénz pontosan megnevezve szerepel egy módosí­tásnál?- Természetesen, a képvise­lők igényére és javaslatára 1993-ban mindenképpen meg fogjuk jelentetni a kamatok pontos összegét. Tóth Ferenc Állandó bizottság - „tűzoltó" munkára Beszélgetés Deák Árpád képviselővel, a kulturális bizottság elnökével Állandó kulturális bizottság felállításáról határozott január 28-án a képviselő-testület, amelynek három képviselőn kívül két „civil” személy lett a tagja. A bizottság elnökévé Deák Árpá­dot, a Magyar László Gimná­zium magyar-történelem szakos tanárát választották.- Miért volt szükség a bizott­ság megalakítására?- Megérett a helyzet arra, hogy a hivatalosan előírt két bizottságon kívül megalakul­jon egy harmadik is. A pol­gármesteri hivatal úgy látta, hogy egy bizottsággal kisebb helyi problémákat könnyeb­ben meg lehet oldani. A bi­zottságnak elsősorban okta­tással kapcsolatos szerepe lenne, én jeleztem, hogy ne­vébe az „oktatási" szót is bele kellene venni. Eddig ad hoc bizottságok tevékenykedtek például az oktatási intézmé­nyek közös konyhájának levá­lasztásában, az ünnepek meg­szervezésében. A másik, ami miatt létrejött a bizottság, hogy a hivatal szükségét érezte részvételün­ket a testvérvárosi kapcsolat alakításában.- A hivatal tehát meg kívánja osztani a felelősséget a döntésho­zókkal?- Igen, ebben benne van az is, hogy egy esetleges „tűz­oltó" munka esetében ne kell­jen ad hoc bizottságokat felál­lítani. Persze, amikor a műve­lődési háztól levált a könyv­tár, erre nem volt szükség.- A feladatok is ad hoc jelle­gűek lesznek?- Tulajdonképpen igen. Nekünk nem egy folyamatot kell csinálnunk, hiszen van egy állandó kulturális kurató­rium a városban.- Van-e a jogosítványok közt olyan, amely egy ad hoc bizotsá- got nem illet meg?- Igen, a kulturális bizott­ságnak a képviselők önkor­mányzati rendeletben ható­sági jogkört állapíthat meg.- Konkrétan ez mit jelent?- Ha a múlt évben is mű­ködött volna egy állandó bi­zottság, és jobban megnéztük volna az iskolaigazgató vá­lasztásáról szóló paragrafust, talán egyszerűbb lett volna a helyzet.- Milyen szerepe lesz a bizott­ságnak a weikersheimi kapcsola­tok alakításában?- A német partnerek egy­fajta „népi diplomáciát" sze­retnének megvalósítani. Járt már itt a kórusuk, a tavalyi szüreti felvonuláson fellépett a néptáncegyüttesük is. A Kulturális Egyesület csoport­jai viszonozhatják majd ezeket a látogatásokat.- Milyen Földváron a műve­lődési intézmények és az iskolák kapcsolata?- Jó. Szinte nem is tudnánk létezni a művelődési ház nél­kül. A város amatőr művészei az iskolákban is bemutatkoz­nak. Hagyomány nálunk a gimnázium névadó ünnepsé­gének a megszervezése, ha nincs annyi pénz, akkor a művelődési ház előadóművé­szeket hoz. Minden évben több alkalommal rendhagyó irodalomórákat szervez a ház a diákoknak.- A művelődési élet finanszí­rozásával kapcsolatban eltérnek a vélemények. Ön hogyan látja: mi a helyzet a kultúra „frontján"?- Ha a pénz oldaláról néz­zük, könnyű a kérdésre vála­szolni. Az állami fejkvótát az önkormányzat kiegészítése meghaladja, ez mutatja az ön- kormányzat jó hozzáállását. Dunaföldváron befelé for­duló, magának élő, de szor­galmas emberek élnek. Nincs itt sok szegény ember, a pénz tehát itt sem jelentene gondot. A kultúra nincs túlfinanszí­rozva, de nem is kevés rá a pénz. Ebből ki kell, és ki is le­het jönni. Tóth Megkezdődött a kárpótlás Video­filmklub A művelődési házban feb­ruár 24-én, szerdán este hat órakor a videó-filmklub Szabó István-sorozatában az 1985-ben készült Redl ezredes című filmet mutatják be. Sikerült megválasztani a tel­jes létszámú földkiadó bizott­ságokat február 15-én és 16-án a Kossuth Lajos utcai mozi épületében, így megindulhat a kárpótlásra kijelölt földek ki­adása. A részarány-földtulajdono­sok földkiadási kérelmüket 1993. március 24-ig adhatják be a földjüket használó szö­vetkezetnél alakult földkiadó bizottságnál. A kérelemhez csatolni kell a szövetkezet iga­zolását arról, hogy a rész­arány-tulajdonost milyen jog­címen, hány aranykorona ér­tékű föld illeti meg. A három mezőgazdasági szövetkezet összesen csaknem 2500 hektár földet jelölt ki kárpótlásra, megközelítőleg huszonöt ezer aranykorona értékben. Ennek túlnyomó ré­sze természetesen szántó. A licitre március 10-én és 11-én kerül sor. „Az emberek még nem tüntetnek az utcán” Az illúziókeltés magasiskolája Különleges élményben volt része a művelődési ház e hét keddjén nyílt hologram-kiállí­tása túlnyomórészt a diákság köréből verbuválódott közön­ségének. Megcsodálhatták ugyanis, hogyan lehet két di­menziós síklemezre - papírra, filmre, fotólemezre, stb. - olyan képet varázsolni, amely a térbeliség illúzióját kelti a nézőben. Az ilyen, a lézerfény segítségével megalkotott ké­pet nevezik hologramnak, amelynek feltalálása egy ma­gyar tudós, Gábor Dénes ne­véhez fűződik, aki a módszer kifejlesztéséért 1971-ben No- bel-díjat kapott. A hologra­mokról készült fotók a kegyes csalást örökítik meg: sem a ci­cák, sem a bohóc nem élnek. A kiállítás ma este hat óráig tekinthető meg. Cégtábla: átfestés előtt? Az utóbbi időben a dunafold­ván közvéleményt joggal foglal­koztató probléma, a ferences rend ingatlan-visszaigénylési ügye többször kapott már nyilvánossá­got a sajtóban. A gimnázium ügye nem csak a város, hanem a környező települések ügye is, hi­szen a háromszáz diáknak csupán egy része földvári. Milyen hatás­sal volt a cégtábla átfestésének terve az iskola társadalmára: ta­nárokra, diákokra, szülőkre? - a kérdést Veisz Jánoshoz, a Ma­gyar László Gimnázium igazga­tójához intéztük.- A tantestület eleinte nem hitte el, hogy ebből olyan le­het, ami befolyásolja, vagy ve­szélyezteti az iskola működé­sét. Az derült ki, hogy a szer­zetesrend inkább a vagyont szeretné, akkor én is úgy gon­doltam, hogy ezt a részét az állam, vagy az önkormányzat megoldja, és mi nyugodtan maradhatunk a helyünkön. Utána viszont megdöbben­tünk, amikor már tárgyaltak az önkormányzattal, tudtunk nélkül, bár utólag tájékozta­tást kaptunk a polgármesteri hivataltól. Akkor lepődtem meg, amikor konkretilzálták a dolgot.- Hogyan reagáltak a diákok?- A gyerekeknél lényege­seb nagyobb volt a hatás, első hallásra kicsit a félreértés is, hiszen a május 31-i dátum hal­latán - ez a megegyezés kitű­zött határideje - azt hitték, hogy akkor „zár a bolt". Más­részt az ő döbbenetük oka az volt, hogy ilyet egyáltalán meg lehet csinálni. Nem is közvetlenül magukra gondol­tak, inkább tovább gondolták azt, hogy azoknak a lehetősé­get meg lehet szüntetni ilyen egyszerűen, akik utánuk jön­nek. Az ő fiatalos, „fertőzet­len" agyuk nem fogadta el, hogy ha ez valaha egyházi in­gatlan volt, akkor visszajár, de most valamit jóvá teszünk egy nagyobb sérelemmel, vagy kárral. Egyébként városon belül is furcsállják a visszaigénylést. Aki ismerték az előzménye­ket, azok tudják, hogy már a háború alatt sem működött ez a rend igazán, s a háború ele­jén is - durván fogalmazva - néhány szerzetes csellengett itt, valamikor 1944 táján pedig már kórházként működött a rendház, azután pedig lakta­nyaként használták.- Milyen igény jelentkezne egy esetleges egyházi gimnázi­umra a gyerekek és a szülők köré­ben?- Nem érződik ez az igény, sőt még talán ellentétesen ér­keznek az észrevételek. Lehet, hogy az az egy-két szülő, aki­nek lenne ilyen igénye, csend­ben van, de hittanoktatás iránt sincs hatalmas érdeklődés az iskolában. Két éve Paksról jött egy evangélikus lelkész azzal, hogy bibliaismereti órákat tar­tana, ennek most sincs semmi akadálya. Először tizenvala- hány fővel indult a csoport, aztán lemorzsolódott hat-nyolc főre, az idén újra in­dult. A szülők részéről a leg­különfélébb - sokszor a leg­vadabb - kérdések felmerül­tek például a nyelvoktatással kapcsolatban, de egyetlenegy szülő nem hiányolta a vallási jellegű oktatást. Az emberek még nem tüntetnek, nem gyűjtenek aláírásokat.- Ezek szerint nemcsak az esetleges ferences gimnázium nem fogadná a mostani gyereke­ket, hanem sokan nem is jelent­keznének oda.- Biztosan össze lehetne toborozni a gyereklétszámot, de országosan. Azokból a te­lepülésekből, ahonnan most járnak a gyerekek, viszont nem. Ha a jelenlegi diákjaink beiratkozásánál a gimnázium rendi iskola lett volna, kilenc­ven százalékuk nem jön ide.- Mely településekről járnak ide a diákok?- Egyharmaduk dunaföld- vári, egyharmaduk dunaújvá- osi, körülbelül húsz százalék Soltról jár hozzánk. Előszál­lásról jönnek még jelentősebb számban, de van tanulónk Dunaegyházáról, Bölcskéről, Madocsáról, Paksról, Alsó- szentivánról, Alapról.- Minek köszönheti a gimná­zium jóhírét?- Valószínűen az iskola emberi légkörének. A gyere­kek szeretnek hozzánk járni, jól érzik magukat.-ff-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents