Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-17 / 40. szám

1993. február 17. VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 Változás az ATA Camet kiadásánál Az ATA Camet nemzet­közi vámokmányok kiadá­sának rendje 1993. február 1-jétől megváltozott! A helytelenül, vagy egyál­talán nem kezelt ATA Car- net-ek miatt megnőtt a rek­lamációs ügyek száma, ezért az ATA tulajdonosoknak 5000,- Ft letétet kell fizetni, amelyet a helyesen kezelt ATA Camet visszaszolgálta­tása után visszakapnak. Olyan cégnek, vagy magán- személynek, akinek 1993. február 1-jéig rendezetlen ATA-reklamációs ügye van, annak az ügy tisztázásáig újabb ATA Carnet nem ad­ható ki. Üzleti ajánlatok —- Olasz cég keresi a kap­csolatot irodabútor-gyártó cégekkel, valamint irodabú­tort forgalmazó és irodákat berendező társaságokkal. — Olasz cégek képvise­lőket/ ügynököket keresnek a következő területeken: be­vonatos edények, varrógép­alkatrészek, cipőipari gépek, lámpák és világítástechnikai eszközök, műbőr fonatok és pántok. — Csavarokat és mű­anyag kábelköpenyt vásá­rolna német cég. — Kétoldalú félvezetők és duroplasztikai félkész­termékek gyártásához sza­bad kapacitást keresnek német cégek. — Baden-Württemberg tartomány regionális gazda­sági szövetsége keres tagjai számára kapacitást fém- és műanyag-megmunkálás te­rületén. — Lipcsei cég keres olyan vállalkozást Magyarorszá­gon, amely háztartásban használatos műanyagzacs­kók gyártásával foglalkozik. Kiállítások, vásárok Divat A Budapesti Nemzetközi Vásárközpont éves programja a tavaszfordulón elsősorban a hölgyeknek ígér látnivalót. Február 26-28. között harmad­szor rendezik meg az Interna­tional Fashion Fair Nemzet­közi Divatvásárt. A meghirde­tett 14 árucsoportban a kül­földi és a magyar cégek együtt több mint félszázan vonultat­ják fel termékeiket. A három­napos eseményt divatbemuta­tók, konferenciák és szakmai megbeszélések egészítik ki. Flogy a divat fogalma teljes legyen, április 1-4. között ren­dezik meg a 2. Szépség és Egészség, Nemzetközi fod­rász, fodrászkellék, kozme­tika, bizsu és egészséges élet­mód, valamint először a Ka­rát, nemzetközi ékszer, drá­gakő és óra szakkiállításokat. Olaszország Immár 71. alkalommal ren­dezik meg Padovában 1993. május 22-30. között a Fiera Campionaria Intemazionale, Nemzetközi Kézmű- és Kis­ipari Mintavásárt. Ez nem egy egyszerű árubemutató, ez a legősibb, legigazibb vásár, ahol elsődleges a helyszíni árusítás. Készséggel állunk rendelkezésükre további in­formációval. Taejon Az elkövetkező hónapok- bán új városnevet ismerünk meg, a Koreai Köztársaságban lévő Taejon nevét. Augusztus 7. és november 7. között itt rendezik meg az Expo '93 szakvilágkiállítást, melynek fő témája: „Kihívás a fejlődés új útjainak feltárására", amely­hez altémaként a hagyomá­nyos és modern tudomány, valamint technológia a fejlődő világ szolgálatában és az erő­források hatékonyabb fel- használása, illetve újra hasz­nosítása témakörök csatla­koznak. A NGKM megbízásá­ból ezúttal is a Hungexpo szervezi a hivatalos magyar részvételt. Románia A kolozsvári Expo Transil- vania és a Kereskedelmi és Iparkamara 1993. március 4-9-ig második alkalommal rendezi meg az AGRA-EXPO '93. mezőgazdasági kiállítást, melyre kollektív magyar meg­jelenést szervez a Hungexpo. A privatizált román mező- gazdaság óriási importigény­nyel jelentkezik: mezőgazda- sági kisgépek, felszerelések, kerti munkaeszközök, mag­vak, palánták, műtrágyák és kemikáliák iránt most nagy a kereslet. A Piccoló 1985 novembere óta tart nyitva Szek- szárdon. Tulajdonosa Köve­cses László, már a katonaság előtt eltervezte, hogy egyszer saját üzlete lesz. A család is hozzásegítette - egy örökség révén - hogy a Fürdőház ut­cában megvehettek egy meg­lehetősen rossz állapotban lévő épületet. Alul alakították ki az üzletet, felül a lakást. Magának a vásárlásnak is külön története van, mert a tu­lajdonost, illetve az örököst sem volt könnyű megtalálni. Végül egy Baján élő festőmű­vésztől sikerült megvenni a házat. A műemlékvédelem tervei alapján alakították ki az utcafrontot, pontosabban őriz­ték meg eredeti arculatát. Egy vendéglátóhely vará­zsának, hangulatának sok összetevője van. A Piccolóban sok a törzsvendég, akik időről időre visszatérnek, tehát lega­lább is látásból ismerik egy­mást. Ugyanakkor itt ismerő­sök ismerősei is leülnek egy­más társaságában egy boros kólára. A fiatalok körében most ez a legdivatosabb ital. A másik vendégvonzó a kiszol­gáló személyzet nyugodt ud­variassága. A titkaik közé tar­tozik, hogy olyan a bérezési rendszer, amelyben a felszol­Megváltoztak az emberek? Fiatalok találkozóhelye, a Piccoló gálókat - éppen csak többes­szám, mert ketten vannak - nem ösztönzik arra, hogy mi­nél több legyen a borravaló. A harmadik a szép barna tónusú belső tér. A kezdet kezdetén volt belső építész is, aztán mégsem ő tervezte a „hangulatot", hanem a tulaj­donos maga. Többször cseré­lődött a berendezés, mert az az alapelv, hogy a színvonalat meg kell őrizni, nem szabad hagyni, hogy lerobbanjon az üzlet. Vannak vendégek - a fi­atalok között is - akik az újsá­gok kedvéért választják a Pic- colót. Minden nap meg lehet nézni, el lehet olvasni itt a Tolnai Népújságot, egy sport­lapot, a Kurírt, hetenként pe­dig a Reformot. Mint minden más, az újságok előfizetése is egyre drágább, de hozzá tar­tozik az üzlet - kisvendéglő, eszpresszó, kávéház, drink-bár - hangulatához. Enni is lehet: van pizza és me­legszendvics. Korábban fagy­latot is lehetett kapni, de az azért szűnt meg, mert a gép csak két fajta íz előállítására Fent lakás, lent a Piccolo drink az öreg épületben Hangulatos belső tér volt alkalmas. Kövecses László szerint ez a választék már nem felel meg a kor szín­vonalának, ezért inkább nem is kínálják. Azt mondja, ma már teljes­séggel kiszámíthatatlan, hogy mikor van vendég és mikor nincs, de az teljesen biztos, hogy visszaesett a fizetőképes kereslet. Szó nincs arról sem, hogy vállalkozásbarát lenne a környezet. Aki „ügyeskedik", annak ideig-óráig megéri, aki hosszú távra tervez és színvo­nalat akar, annak ma sokkal többet kellene dolgozni, mint amennyit egyáltalán lehetsé­ges. Ezért is fogott bele egy má­sik tevékenységbe, a vendég­látóipari gépek' forgalmazá­sába. Ott is látszik, hogy ugyan sok üzletet nyitnak, de sokat be is zárnak, mert nem váltja be a hozzá fűzött, he­lyenként indokolatlanul vér­mes reményeket. Nekik annyival könnyebb, hogy nem kell bérleti díjat fi­zetni, mert akinek még azt is ki kell hozni az üzletből, az szinte a reménytelenre vállal­kozik. Ezért is nem mondja biztosra, hogy innen megy nyugdíjba, hiszen csak addig lehet csinálni, ameddig meg lehet élni belőle. A kérdésre, hogy mi a legszebb a szakmá­ban, azt válaszolja, hogy a kapcsolattartás az emberek­kel, elsősorban természetesen a vendégekkel, de az üzleti partnerekkel is. És a legnehe­zebb? Ugyanaz. Néha már érzi, hogy kevesebb benne a lendület, a kíváncsiság mások iránt. Jó lenne, ha kevesebb munkából is meg lehetne élni, ha olyan lenne a hitelrendszer, mint nyugaton, hogy két-há- rom évenként gond nélkül fel lehetne újítani az üzletet, ha a partnerek mindig mindent időre szállítanának, ha több lenne a vendég, ha nyugod- tabb lenne az emberi-társa­dalmi környezetünk. Ha több kedvünk, időnk, pénzünk lenne csak úgy beülni vala­hova beszélgetni a barátaink­kal. Tényleg, müyen jó lenne! Ihárosi Ibolya Fotó: Ótós Réka Ipartestületi hírek Az Ipartestületek Országos Szövetségének Budapesti Székházában február 17-én tárgyalják a munkahelyte­remtő beruházási támogatás, valamint a PHARE fejlesztési támogatás körül kialakult adózási problémákat. A pénzügyminisztériumi ál­lásfoglalás szerint ezen támo­gatások adóköteles bevételnek számítanak. Azon egyéni vál­lalkozók, akik ilyen pénzfor­ráshoz jutottak 1992-ben, fő­ként év végén, nehéz hely­zetbe kerültek. Megnőtt az adóköteles jövedelmük, amely méltánytalan TB-fizetési köte­lezettséget indikál az 1993. évet illetően. így már a támo­gatás korántsem éri el célját. Nem fogadható el, hogy ha valaki állami terheket, mun­kahelyteremtést, üzemi fej­lesztést vállal magára, ezáltal kerüljön hátrányba. A Szekszárd és Környéke Általános Ipartestület elismeri e problémák helytállóságát, s a szervezetet felkereső érintet­tekkel egyeztetve levelet inté­zett a pénzügyminiszterhez és a szövetség elnökéhez, kérve segítségüket a probléma tisz­tázásához, feloldásához. * A szobafestő-mázoló és ta­pétázó iparosok találkoztak az Ipartestület székházában. Fel­adatuk a szakmai kör megala­pításának kezdő lépései vol­tak. A megbeszélésen a megje­lentek arra az elhatározásra jutottak, hogy a kör életébe bevonják a kisebb létszámú, rokon szolgáltató tevékenysé­get végző szakmák képvise­lőit is. A legközelebbi találko­zón már konkrét programot egyeztetnek 1993-ra, köztük egy német szakmai utat is ter­veznek. A gazdasági szervezetek számának alakulása Tavaly sem lanyhult a cégalapítási kedv A gazdasági szervezetek száma to­vábbra is dinamikusan nő. A KSH adatai szerint az 1990-91-ben tapasztalt vállal­kozási- és cégalapítási kedv az elmúlt évben sem lanyhult. A múlt év végén csaknem 70 ezer jogi személyiségű gaz­dasági szervezet, valamivel több mint 70 ezer jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet, 15 ezer költségvetési és társa­dalombiztosítási szervezet, csaknem 34 ezer nem nyereség-érdekeltségű egyéb szervezet, majdnem 600 ezer egyéni vál­lalkozás működött az országban. Tavaly havonta átlagosan 1100 céget alapítottak az országban, de az év végén például havonta 2 ezret. Az új szerveze­tek többsége kisméretű, 20, vagy ennél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cég. A legtöbb céget a kereskedelemben, a közúti járművek és közszükségleti cik­kek javítására alapították, de az ipari vál­lalkozások száma is gyarapodott. A szövetkezetek átalakulása az új szö­vetkezeti törvények végrehajtása miatt az év második felében elkezdődött: az el­múlt évben 763 új szövetkezet alakult, ebből 375 már eddig is működő szerve­zetből vált ki. Megszűnt 302 szövetkezet, ebből 126 véglegesen beszüntette tevé­kenységét. A statisztika szerint a magyar cégbíró­ságokhoz az elmúlt évben 2294 jogi sze­mélyiségű gazdasági szervezet tett csőd- bejelentést. Ezek 62,5 százaléka gazda­sági társaság, kft., 26,1 százaléka szövet­kezet, 11,5 százaléka pedig vállalat volt. A csődeljárás az év folyamán 1041 cég el­len nem fejeződött be. Közülük 627 eredményes egyezségi tárgyalást folyta­tott hitelezőivel, 377 felszámolás alá ke­rült, 37 esetben pedig egyéb módon szűnt meg az eljárás, például a bíróság vissza­vonta csődeljárási végzését. Felszámolás alatt az elmúlt év végén 2078 cég állt: ezek 50 százaléka szövetkezet, 40 száza­léka gazdasági társaság, 10 százaléka pe­dig vállalat. A felszámolás alatt álló szer­vezetek 30,6 százaléka a feldolgozó- iparban, 26,8 százaléka az építőiparban, 17,2 százaléka a kereskedelemben, vala­mint a javító szolgáltatásokban tevé­kenykedik, 14,4 százaléka pedig az ingat­lanügyleteket, bérbeadást bonyolítja. Az egyéni vállalkozásokról november végi adatok állnak rendelkezésre, esze­rint 595 976 egyéni vállalkozás működött ekkor az országban, 11,8 százalékkal több, mint az év első negyedében. Az egyéni vállalkozók 46 százaléka főfoglal­kozásban, 42 százaléka mellékfoglalko­zásban, 12 százaléka nyugdíjasként foly­tatta tevékenységét. Foglalkozásukat te­kintve 39,3 százalékuk kisiparos, 32,6 kiskereskedő, és 27,5 százalékuk szellemi szabadfoglalkozású. A mezőgazdasági önállók száma ele­nyésző, arányuk az összes vállalkozáshoz képest mindössze 0,6 százalékot tett ki az elmúlt év végén. Jogsza bályfigyelő 17/1992. (XI. 25.) IM rende­let a cégekre vonatkozó közlemé­nyek közzétételéről és költségtérí­téséről szóló 11/1991. (IX. 4.) IM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 118. szám). A gazdál­kodó szervezetek, valamint az egyéni cégek gazdasági társa­sággá történő átalakulása, il­letve gazdasági társaságok egymás közötti átalakulása esetén a költségtérítés összege megjelenési alkalmanként 9000 forint. Ez a szabály vo­natkozik a csődeljárásra és a felszámolási eljárásra vonat­kozó kérelmek benyújtása ese­tére is. 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelet a lakásszövetkezetek, a társasházak, a társadalmi szerve­zetek és az általuk alapított in­tézmények, az alapítványok, az ügyvédi irodák, a víziközmú-tár- sulatok, valamint a Munkaválla­lói Résztulajdonosi Program ke­retében létrejött szervezetek éves beszámoló készítésének és könyv- vezetési kötelezettségének sajá­tosságáról (Magyar Közlöny 122. szám). A rendelet többek kö­zött az ügyvédi irodák és az MRP szervezetek számára ál­lapít meg a számviteli törvény általános rendelkezéseit ki­egészítő szabályokat. MVA-hírek Január közepén változás állt be a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány vezetésében. A Kuratórium leváltotta Dr. Holló Zsuzsanna ügyvezető igazgatót. Nem sokkal ez­után távozott a Kuratóriumból Kői Ferenc, Csanádi Ágnest az OKFI helyettes elnökét, az MVA Kuratóriumának tagját menesztették a testületből, Slosár Gábor elnök pedig le­mondott. A márciusra várható döntésig Kustos Lajos vezeti az ala­pítványi munkákat. A Kuratóriumot addig Kelemen Géza társelnök irányítja. A Dél-Dunántúl versenyképes gazdasági stratégiájának kidolgozására Kaposváron létrejött az a szervezet, amely­hez a régió önkormányzatain kívül a Tolna megyei Vállal­kozói Központ is csatlakozott. 1993. január 22-én a Gemenc Szállóban üzletember talál­kozóval egybekötött Jazz-est volt, amelyen a Tolna Megyei Vállalkozói Központ, mint az egyik házigazda köreműkö- dött. A találkozón - melynek fő szervezője a Baranya és Tolna megyei ipartestület volt - felvette a központ a kapcso­latot a Pécsi Kisvállalkozásfejlesztési Központtal, ami az Amerikai Kongresszus támogatásával jött létre. Hasonló ta­lálkozóra legközelebb februárban, Pécsett kerül sor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents