Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-12 / 36. szám
4 KÉPÚJSÁG BONYHÁD ÉS KÖRNYÉKE 1993. február 12. Jut pénz a fejlesztésre Munkalehetőséget teremteni mindenkinek Az idei év nem éppen a bőség jegyében telik el, ezt tudjuk. Sokféléi hallani, hogy egy-egy település intézményeinek fenntartásával küszködik, fejlesztésre semmi nem marad az idei költségvetésből. Talán ezért meghökkentő Csorna Józsefnek, Győré polgármesterének optimizmusa, ami nem csupán szédítésnek tetsző ígéretekben merül ki, hanem tényekkel, ésszerű törekvésekkel alátámasztott álláspont. Vele beszélgettünk a falu önkormányzatának s lakosainak idei lehetőségeiről. — Elfogadták már az idei évre szóló költségvetést? — Igen. A költségvetést, a '93-as esztendő pénzügyi lehetőségeit február elsején tárgyalta meg a falu önkormányzati képviselő-testülete, s egyhangúlag fogadta el. — Mire jut, s mire nem a rendelkezésre álló pénzből? — A falu intézményeinek működését zavartalanul tudjuk biztosítani, nem lesznek gondok az oktatási, közművelődési és egészségügyi létesítmények fenntartásával. Emellett komoly beruházást kezdünk meg, hiszen a volt evangélikus templomot átépítjük nyolcosztályos általános iskolává, amihez az engedélyezési terv már elkészült. A kivitelezési tervek most készülnek, s valószínűleg áprilisban elkezdődhet a munka. Ez a beruházás 22 millió forintot tesz ki. Megvalósulni látszik hát a negyedszázados álom, hogy Győrében ismét egy épületben tanuljanak a kisdiákok elsőtől nyolcadikig. Elkészültek a gázprogram tanulmánytervei is, ami ötmilliós önkormányzati támogatással indulna, s 70 ezer forint költség hárulna a gázvezeték- rendszer kiépítésében a lakosságra. Emellett el kell mondanom, hogy helyi adót az önkormányzat az idén sem fog kivetni a lakosságra.- Úgy gondolom, hogy ezek a feladatok bőven- elegendőek egy esztendőre. — Elegendőek lennének, de feltérképeztük egyéb lehetőségeinket is, és szeretnénk a falu lakóinak helyben munka- lehetőséget biztosítani. Ennek jegyében tárgyalásokba kezdtünk egy kiskőrösi céggel, akikkel 20-25 főt foglalkoztató kiszerelőüzemet szeretnénk létesíteni Győrében. A nagy- mányoki Gábor Áron Termelőszövetkezet szétválásával - ahonnan Győré önállóan vált ki - erre jó lehetőségünk van. A már helyben működő Glória Cipőipari Kft üzeme is foglalkoztatna még tíz asz- szonyt, ezért a Munkaügyi Központ segítségével tanfolyamot szervezünk hölgyek számára, s azok közül, akik ezt sikeresen végzik el, még 10-12 főt foglalkoztatni lehetne a kft üzemében. — Említette, hogy Győré kivált a nagymányoki termelőszövetkezetből. Mihez kezdenek a volt tsz-ben dolgozók? — Nem légbőlkapott ötlet, hogy faluszövetkezetet alakítunk Győrében, hiszen erről már szintén szó esett a volt tagokkal, nyugdíjasokkal és alkalmazottakkal, akik összesen 72-en 30 milliós vagyont hoznának be ebbe a vállalkozásba. Rajtuk kívül még nyolcvanötén kívülállói üzletrészükkel csatlakoznának, ami további nyolcmilliót tesz ki. Igaz, hogy tizenkétmillió forintos adósság is járt a kiválással , de bízom abban, hogy a kormányzat talál valamilyen megoldást az adósság eltörlésére. Ha a faluszövetkezet megalakul, akkor annak dolgozóit az önkormányzat - a mezőgazdasági munkálatok elvégzése után - foglalkoztatni fogja az iskolaépítésnél, ami annyit tesz, hogy a beruházásra fordított pénz jelentős része a faluban maradhat áttételesen. Természetesen az nem rejtett szociális támogatás lenne, hiszen csak az elvégzett munkáért vagyunk hajlandók fizetni. Mindent összevetve, úgy gondolom, hogy helyben kell megteremteni a munkalehetőségeket, s így a létbiztonságot. Véleményem szerint ez adott lesz Győrében a tsz-tagoknak és másoknak egyaránt. Árvíz után Tavaly nyáron hatalmas vihar áldozatává vált Mórágy. Az lezúduló csapadék elöntötte a település utcáit, s hatalmas károkat okozott. A helyi önkormányzat - Bátaapá- tihoz hasonlóan - a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium által elkülönített „katasztrófapénzből" igényelt a károk helyrehozására, s több mint kilencmillió forintot kaptak a belterület vízrendezésére, ületve a károsult utak javítására. A munka tervezése és engedélyezése után a Szekszárd-Paksi Vízitársulat gépeivel jelenleg a falu fő vízelvezető, árkát alakítják ki. A munkát eddig a fagyok miatt nem tudták komolyan megkezdeni, de most már teljes erőbedobással dolgozhatnak. Igaz, hogy a kapott pénzből kétmilliót már tavaly az elmosott utak javítására fordítottak, s a maradék nem lesz elegendő a teljes vízrendezéshez, de a vízitársulat a vízügyi alaphoz pályázik további segítségért. Ugyanis az összköltség várhatóan 20 millió forint körül alakul majd. A mórágyi önkormányzat pedig nem tud az idei költségvetésből erre a célra külön szakítani, mivel az évet két és fél milliós hiánnyal kezdték, s ennek ellenére szeretnék - szintén pályázati úton szerzett, s önrésszel kiegészített pénzből - Kismórágy egészséges ivóvízzel való ellátását. Bukovinások figyelmébe! A Magyar Dokumentum Műhely a 24. magyar filmszemlén, február 9-én mutatta be Budapesten a Visz- sza, Bukovinába c. dokumentumfilmet, melyet Kovács László szerkesztő-ri- porterrendező, Fülöp Katalin társszerkesztő, Várko- nyi Zsolt operatőr és Kandik István gyártásvezető készített. Bácskába, majd Bonyhád és környékére áttelepített székelyek indulnak megnézni őseik fél évszázada elhagyott földjét, találkozni az ottmaradottakkal. . . A rendező február 14-én 16 órára érkezik Bonyhádra és mutatja be filmjét nemcsak a filmben szereplő „bukovinásoknak", hanem minden érdeklődőnek a Székely Kör közgyűlésén, a művelődési házban. így minden kedves érdeklődőt szeretettel vár a filmbemutatóra a bonyhádi Székely Kör vezetősége. Mi mennyi? Korunk egyik „varázsszava", a tövényesség íme az utcára került. Pontosabban egy fára a bonyhádi Perczel utca elején, nem messze a városházától s a patikától... Sokan, sok mindent kérdeznek manapság, gyakran azonban maguk sem tudják, hogy mit. Merthogy „külföldiül" mondják. Ha az írást lefordítom, hány százalék a törvényesség, jogszerűség (ma Magyarországon? Bonyhádon?) A kérdező talán arra volt kíváncsi, mennyi embernek kell elmennie szavazni, hogy a megválasztott képviselő legitimnek, törvényesen a székbe kerülőnek érezhesse magát? Lehet. Mindenesetre, ha akarom, érthetem úgy is, hogy mekkora az esély arra, hogy visszajön a trónöröklési jog... Merthogy egykor a legitimitás azt jelentette. - hájOsztódik a Gábor Áron Több mezőgazdasági szövetkezetre válik szét az eddig nagymányoki központtal, hat faluban működő Gábor Áron Szövetkezet, amely 1992. december 15-én alakult új típusú szövekezetté. A szétválást, amelyet az izményiek kezdeményeztek, a tagság az e hét kedden lezajlott közgyűlésen mondta ki kétharmados többséggel, úgy, hogy a megjelent kétszáztíz főn kívül hatvanha- tan meghatalmazásukban jelezték, hogy a szétválás mellett vannak-e, illetve melyik új szövetkezetbe kívánnak belépni. A döntés értelmében a nagymányoki és a kismá- nyoki, illetve a mázai és a váraljai tagság alakít új szövetkezetét, a váraljaiak és az izményiek nem tudják elképzelni a további együttműködést, olyannyira, hogy Iz- ményben várhatóan három szövetkezet is alakul majd. A szóbanforgó közgyűlés egyébként a válásnak még csak az első fordulója volt, a vagyon megosztására előreláthatóan március elején kerül sor, addig az új szövetkezetek megbízottai egyeztetik elképzeléseiket. Az alku tárgya az az érték lesz, amely az új szövetkezeti tagság üzletrészeinek összegéből a nem mozdítható vagyontárgyak - épületek, utak - elvesznek. Feltehetően az osztozkodás során az adósságállományból is jut mindenkinek - a törvény betűje szerint a kivitt üzletrész arányában -/"amely a Gábor Áron Szövetkezet összértékének harminc százalékát teszi ki. tóth Kevesebb a hely, mint ahány a gyerek A pályaválasztás nem könnyű dolog. Még az érettségi után is nehéz eldöntenie sok tanulónak, hogy milyen főiskolára, egyetemre jelentkezzen. Elát még az általános iskolában végző gyerekeknek, s szüleiknek mennyi gondot jelent kitalálni, hogy milyen középfokú oktatási intézményben folytassák tanulmányaikat, hiszen tizenhat éves korukig tankötelezettek az álatlános iskolában végzők. A bonyhádi kettes számú általános iskola és a kakasdi alapfokú tan- intézmény pályaválasztási felelősét kérdeztük meg arról, hogy milyen lehetőségeik vannak az idén végző általános iskolásoknak a megyében, illetve a megye határain túli beiskolázásra. Eászló Péternétől, a bonyhádi iskola igazgatóhelyettesétől megtudtuk, hogy az elmúlt évekhez képest idén kevesebb végzős tanulójuk beiskolázási problémáját kellett megoldaniuk, hiszen általában száznál több, vagy közel annyi diák végzett náluk az elmúlt években, s idén ez a szám hetvenhétre csökkent. Várhatóan még két évig csökken a végzősök száma, majd ismét nagyobb létszámú évfolyam „röppen ki" az iskolából. A gyerekek fele a szakközépiskolákat és gimnáziumokat részesítette előnyben, nagyon sokan jelentkeztek a helyi gimnáziumba és a köz- gazdasági szakközépiskolába is. Persze, vannak, akik más városokban szeretnének tanulni, így például Bajára, a vízügyi szakközépbe, esetleg német vagy angol nyelvű gimnáziumokba adták be jelentkezési lapjukat. De a megyén kívül továbbtanulók száma az elmúlt évekhez képest arányában is csökkent. A tanulók másik fele szakmunkásképző intézetekben szeretné folytatni tanulmányait. Összességében nincs igazán komoly probléma a gyerekek pályaválasztásával, komoly gondot csak a gyenge tanulók beiskolázása jelent. Szerencsére nem túl magas a számuk, s őket általában cipőfelsőrész készítőnek felveszik. Az persze már más lapra tartozik, hogy hányán tanulják ki a választott szakmákat, s az igazán komoly gond a munkanélküliség veszélye. • Kakasdon Szigetvári Zsuzsannától tudtuk meg, hogy ellentétben a bonyhádi iskolával, idén náluk több a végzős a szokottnál, hiszen két kislétszámú osztály végez az eddigi egy osztály helyett. A 33 tanuló jelentkezési lapját már február elején elküldték, akik nagyobb része a megyei iskolákat választotta. A szakközépiskolákba, illetve gimnáziumokba jelentkezők itt is a létszám felét teszik ki, a végzősök másik fele szintén szakmunkásképzőbe készül. Sokan választották a vendéglátóipari szakközépiskolát, illetve az egészségügyi szakiskolát Szekszárdon, de van, aki Bajára adta be a jelentkezést, s egy fiatalt már felvettek a kecskeméti piarista gimnáziumba is. Szigetvári Zsuzsanna hozzáfűzte ehhez, hogy a megyében 3753 helyre 3842 jelentkező van a középfokú tanintézményekbe, így meg kell küzdeni a bejutásért, s utána is jelentős a lemorzsolódás. Sokan nem tudják befejezni a választott iskolában tanulmányaikat. Szóval tényleg nem könnyű ez a továbbtanulás, de remélni kell a legjobbakat. Nem szorul tatarozásra Mármint a bonyhádi Re- nova Tatarozó és Szolgáltató Kisszövetkezet - tudtuk meg Rittinger Antal elnöktől, aki az elmúlt év eredményeiről s idei lehetőségeikről is felvilágosítást adott számunkra. A tavalyi eredmény bizakodásra ad okot, hiszen a 43,6 millió forintos árbevétel tisztán 6,1 millió nyereséget hozott a cégnek, ahol jelenleg 70-80 fő dolgozik átlagos, az építőiparban megszokott bérért. Mégis érdemes az immár nyolc esztendeje önállóan működő vállalkozásban dolgozni, hiszen a nyereségből átlagosan négyhavi bérét kapja kézhez márciusban, míg a 27 kft tag ennek a dupláját veheti fel nyereségként. A vállalkozás egyébként fennállása óta nem vett még fel hitelt, sőt, volt már rá példa, hogy ők kölcsönöztek másoknak. Azért tehetik ezt, mert stabil kapcsolataik vannak, több megbízójuk rendszeresen ad munkát nekik, s ez a megelégedettség jele. Persze, elképzelhető, hogy az eddigi partnerek rosszabb pénzügyi kondíciója miatt kevesebb lesz a beruházások száma, de már most is vannak lekötött munkáik. Például a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió megbízásából, s hamarosan több dolgozójuk id- nul Bonyhád testvérvárosába, Wernauba, ahonnan nem csak pénzt, hanem másfajta munkamorált is hazahoznak már évek óta a Renova emberei. Ennek is köszönhető eredményességük, hiszen a sikerekért jól kell dolgozni.
