Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-12 / 36. szám

4 KÉPÚJSÁG BONYHÁD ÉS KÖRNYÉKE 1993. február 12. Jut pénz a fejlesztésre Munkalehetőséget teremteni mindenkinek Az idei év nem éppen a bőség jegyében telik el, ezt tudjuk. Sok­féléi hallani, hogy egy-egy tele­pülés intézményeinek fenntartá­sával küszködik, fejlesztésre semmi nem marad az idei költ­ségvetésből. Talán ezért meghökkentő Csorna Józsefnek, Győré pol­gármesterének optimizmusa, ami nem csupán szédítésnek tetsző ígéretekben merül ki, hanem té­nyekkel, ésszerű törekvésekkel alátámasztott álláspont. Vele be­szélgettünk a falu önkormányza­tának s lakosainak idei lehetősége­iről. — Elfogadták már az idei évre szóló költségvetést? — Igen. A költségvetést, a '93-as esztendő pénzügyi le­hetőségeit február elsején tár­gyalta meg a falu önkormány­zati képviselő-testülete, s egy­hangúlag fogadta el. — Mire jut, s mire nem a rendelkezésre álló pénzből? — A falu intézményeinek működését zavartalanul tud­juk biztosítani, nem lesznek gondok az oktatási, közműve­lődési és egészségügyi léte­sítmények fenntartásával. Emellett komoly beruházást kezdünk meg, hiszen a volt evangélikus templomot átépít­jük nyolcosztályos általános iskolává, amihez az engedé­lyezési terv már elkészült. A kivitelezési tervek most ké­szülnek, s valószínűleg ápri­lisban elkezdődhet a munka. Ez a beruházás 22 millió forin­tot tesz ki. Megvalósulni lát­szik hát a negyedszázados álom, hogy Győrében ismét egy épületben tanuljanak a kisdiákok elsőtől nyolcadikig. Elkészültek a gázprogram tanulmánytervei is, ami ötmil­liós önkormányzati támoga­tással indulna, s 70 ezer forint költség hárulna a gázvezeték- rendszer kiépítésében a lakos­ságra. Emellett el kell mondanom, hogy helyi adót az önkor­mányzat az idén sem fog ki­vetni a lakosságra.- Úgy gondolom, hogy ezek a feladatok bőven- elegendőek egy esztendőre. — Elegendőek lennének, de feltérképeztük egyéb lehe­tőségeinket is, és szeretnénk a falu lakóinak helyben munka- lehetőséget biztosítani. Ennek jegyében tárgyalásokba kezd­tünk egy kiskőrösi céggel, akikkel 20-25 főt foglalkoztató kiszerelőüzemet szeretnénk létesíteni Győrében. A nagy- mányoki Gábor Áron Terme­lőszövetkezet szétválásával - ahonnan Győré önállóan vált ki - erre jó lehetőségünk van. A már helyben működő Glória Cipőipari Kft üzeme is foglalkoztatna még tíz asz- szonyt, ezért a Munkaügyi Központ segítségével tanfo­lyamot szervezünk hölgyek számára, s azok közül, akik ezt sikeresen végzik el, még 10-12 főt foglalkoztatni le­hetne a kft üzemében. — Említette, hogy Győré ki­vált a nagymányoki termelőszö­vetkezetből. Mihez kezdenek a volt tsz-ben dolgozók? — Nem légbőlkapott ötlet, hogy faluszövetkezetet alakí­tunk Győrében, hiszen erről már szintén szó esett a volt ta­gokkal, nyugdíjasokkal és al­kalmazottakkal, akik összesen 72-en 30 milliós vagyont hoz­nának be ebbe a vállalko­zásba. Rajtuk kívül még nyolcvanötén kívülállói üzlet­részükkel csatlakoznának, ami további nyolcmilliót tesz ki. Igaz, hogy tizenkétmillió forintos adósság is járt a kivá­lással , de bízom abban, hogy a kormányzat talál valamilyen megoldást az adósság eltörlé­sére. Ha a faluszövetkezet megalakul, akkor annak dol­gozóit az önkormányzat - a mezőgazdasági munkálatok elvégzése után - foglalkoz­tatni fogja az iskolaépítésnél, ami annyit tesz, hogy a beru­házásra fordított pénz jelentős része a faluban maradhat átté­telesen. Természetesen az nem rejtett szociális támoga­tás lenne, hiszen csak az el­végzett munkáért vagyunk hajlandók fizetni. Mindent összevetve, úgy gondolom, hogy helyben kell megterem­teni a munkalehetőségeket, s így a létbiztonságot. Vélemé­nyem szerint ez adott lesz Győrében a tsz-tagoknak és másoknak egyaránt. Árvíz után Tavaly nyáron hatalmas vi­har áldozatává vált Mórágy. Az lezúduló csapadék elön­tötte a település utcáit, s ha­talmas károkat okozott. A he­lyi önkormányzat - Bátaapá- tihoz hasonlóan - a Pénzügy­minisztérium és a Belügymi­nisztérium által elkülönített „katasztrófapénzből" igényelt a károk helyrehozására, s több mint kilencmillió forintot kap­tak a belterület vízrendezé­sére, ületve a károsult utak ja­vítására. A munka tervezése és en­gedélyezése után a Szek­szárd-Paksi Vízitársulat gépe­ivel jelenleg a falu fő vízelve­zető, árkát alakítják ki. A munkát eddig a fagyok miatt nem tudták komolyan meg­kezdeni, de most már teljes erőbedobással dolgozhatnak. Igaz, hogy a kapott pénzből kétmilliót már tavaly az elmo­sott utak javítására fordítot­tak, s a maradék nem lesz ele­gendő a teljes vízrendezéshez, de a vízitársulat a vízügyi alaphoz pályázik további se­gítségért. Ugyanis az össz­költség várhatóan 20 millió fo­rint körül alakul majd. A mórágyi önkormányzat pedig nem tud az idei költ­ségvetésből erre a célra külön szakítani, mivel az évet két és fél milliós hiánnyal kezdték, s ennek ellenére szeretnék - szintén pályázati úton szer­zett, s önrésszel kiegészített pénzből - Kismórágy egész­séges ivóvízzel való ellátását. Bukovinások figyelmébe! A Magyar Dokumentum Műhely a 24. magyar film­szemlén, február 9-én mu­tatta be Budapesten a Visz- sza, Bukovinába c. doku­mentumfilmet, melyet Ko­vács László szerkesztő-ri- porterrendező, Fülöp Kata­lin társszerkesztő, Várko- nyi Zsolt operatőr és Kan­dik István gyártásvezető készített. Bácskába, majd Bonyhád és környékére áttelepített székelyek indulnak meg­nézni őseik fél évszázada elhagyott földjét, találkozni az ottmaradottakkal. . . A rendező február 14-én 16 órára érkezik Bonyhádra és mutatja be filmjét nem­csak a filmben szereplő „bukovinásoknak", hanem minden érdeklődőnek a Székely Kör közgyűlésén, a művelődési házban. így minden kedves ér­deklődőt szeretettel vár a filmbemutatóra a bonyhádi Székely Kör vezetősége. Mi mennyi? Korunk egyik „varázsszava", a tövényesség íme az utcára ke­rült. Pontosabban egy fára a bonyhádi Perczel utca elején, nem messze a városházától s a patikától... Sokan, sok mindent kérdeznek manapság, gyakran azonban maguk sem tudják, hogy mit. Merthogy „külföldiül" mondják. Ha az írást lefordítom, hány százalék a törvényesség, jogszerű­ség (ma Magyarországon? Bonyhádon?) A kérdező talán arra volt kíváncsi, mennyi embernek kell el­mennie szavazni, hogy a megválasztott képviselő legitimnek, törvényesen a székbe kerülőnek érezhesse magát? Lehet. Min­denesetre, ha akarom, érthetem úgy is, hogy mekkora az esély arra, hogy visszajön a trónöröklési jog... Merthogy egykor a legitimitás azt jelentette. - háj­Osztódik a Gábor Áron Több mezőgazdasági szö­vetkezetre válik szét az eddig nagymányoki központtal, hat faluban működő Gábor Áron Szövetkezet, amely 1992. de­cember 15-én alakult új típusú szövekezetté. A szétválást, amelyet az izményiek kezde­ményeztek, a tagság az e hét kedden lezajlott közgyűlésen mondta ki kétharmados több­séggel, úgy, hogy a megjelent kétszáztíz főn kívül hatvanha- tan meghatalmazásukban je­lezték, hogy a szétválás mel­lett vannak-e, illetve melyik új szövetkezetbe kívánnak be­lépni. A döntés értelmében a nagymányoki és a kismá- nyoki, illetve a mázai és a vá­raljai tagság alakít új szövet­kezetét, a váraljaiak és az iz­ményiek nem tudják elkép­zelni a további együttműkö­dést, olyannyira, hogy Iz- ményben várhatóan három szövetkezet is alakul majd. A szóbanforgó közgyűlés egyébként a válásnak még csak az első fordulója volt, a vagyon megosztására előre­láthatóan március elején kerül sor, addig az új szövetkezetek megbízottai egyeztetik elkép­zeléseiket. Az alku tárgya az az érték lesz, amely az új szö­vetkezeti tagság üzletrésze­inek összegéből a nem moz­dítható vagyontárgyak - épü­letek, utak - elvesznek. Feltehetően az osztozkodás során az adósságállományból is jut mindenkinek - a törvény betűje szerint a kivitt üzletrész arányában -/"amely a Gábor Áron Szövetkezet össz­értékének harminc százalé­kát teszi ki. tóth Kevesebb a hely, mint ahány a gyerek A pályaválasztás nem könnyű dolog. Még az érettségi után is nehéz eldöntenie sok tanulónak, hogy milyen főiskolára, egyetemre jelentkez­zen. Elát még az általános iskolában végző gyerekeknek, s szüleiknek mennyi gondot jelent kitalálni, hogy milyen középfokú oktatási intéz­ményben folytassák tanulmányaikat, hiszen tizenhat éves korukig tankötelezettek az álatlános iskolában végzők. A bonyhádi kettes számú általános iskola és a kakasdi alapfokú tan- intézmény pályaválasztási felelősét kérdeztük meg arról, hogy milyen lehetőségeik vannak az idén végző általános iskolásoknak a megyében, illetve a megye határain túli beiskolázásra. Eászló Péternétől, a bonyhádi iskola igazgatóhelyettesétől megtud­tuk, hogy az elmúlt évekhez képest idén kevesebb végzős tanulójuk be­iskolázási problémáját kellett megoldaniuk, hiszen általában száznál több, vagy közel annyi diák végzett náluk az elmúlt években, s idén ez a szám hetvenhétre csökkent. Várhatóan még két évig csökken a végző­sök száma, majd ismét nagyobb létszámú évfolyam „röppen ki" az is­kolából. A gyerekek fele a szakközépiskolákat és gimnáziumokat részesítette előnyben, nagyon sokan jelentkeztek a helyi gimnáziumba és a köz- gazdasági szakközépiskolába is. Persze, vannak, akik más városokban szeretnének tanulni, így pél­dául Bajára, a vízügyi szakközépbe, esetleg német vagy angol nyelvű gimnáziumokba adták be jelentkezési lapjukat. De a megyén kívül to­vábbtanulók száma az elmúlt évekhez képest arányában is csökkent. A tanulók másik fele szakmunkásképző intézetekben szeretné foly­tatni tanulmányait. Összességében nincs igazán komoly probléma a gyerekek pályaválasztásával, komoly gondot csak a gyenge tanulók be­iskolázása jelent. Szerencsére nem túl magas a számuk, s őket általá­ban cipőfelsőrész készítőnek felveszik. Az persze már más lapra tarto­zik, hogy hányán tanulják ki a választott szakmákat, s az igazán ko­moly gond a munkanélküliség veszélye. • Kakasdon Szigetvári Zsuzsannától tudtuk meg, hogy ellentétben a bonyhádi iskolával, idén náluk több a végzős a szokottnál, hiszen két kislétszámú osztály végez az eddigi egy osztály helyett. A 33 tanuló je­lentkezési lapját már február elején elküldték, akik nagyobb része a megyei iskolákat választotta. A szakközépiskolákba, illetve gimnáziu­mokba jelentkezők itt is a létszám felét teszik ki, a végzősök másik fele szintén szakmunkásképzőbe készül. Sokan választották a vendéglátói­pari szakközépiskolát, illetve az egészségügyi szakiskolát Szekszárdon, de van, aki Bajára adta be a jelentkezést, s egy fiatalt már felvettek a kecskeméti piarista gimnáziumba is. Szigetvári Zsuzsanna hozzáfűzte ehhez, hogy a megyében 3753 helyre 3842 jelentkező van a középfokú tanintézményekbe, így meg kell küzdeni a bejutásért, s utána is jelentős a lemorzsolódás. Sokan nem tudják befejezni a választott iskolában tanulmányaikat. Szóval tényleg nem könnyű ez a továbbtanulás, de remélni kell a legjobbakat. Nem szorul tatarozásra Mármint a bonyhádi Re- nova Tatarozó és Szolgáltató Kisszövetkezet - tudtuk meg Rittinger Antal elnöktől, aki az elmúlt év eredményeiről s idei lehetőségeikről is felvilágosí­tást adott számunkra. A tavalyi eredmény biza­kodásra ad okot, hiszen a 43,6 millió forintos árbevétel tisz­tán 6,1 millió nyereséget ho­zott a cégnek, ahol jelenleg 70-80 fő dolgozik átlagos, az építőiparban megszokott bé­rért. Mégis érdemes az immár nyolc esztendeje önállóan működő vállalkozásban dol­gozni, hiszen a nyereségből át­lagosan négyhavi bérét kapja kézhez márciusban, míg a 27 kft tag ennek a dupláját veheti fel nyereségként. A vállalkozás egyébként fennállása óta nem vett még fel hitelt, sőt, volt már rá példa, hogy ők kölcsönöztek másoknak. Azért tehetik ezt, mert stabil kapcsolataik van­nak, több megbízójuk rend­szeresen ad munkát nekik, s ez a megelégedettség jele. Per­sze, elképzelhető, hogy az ed­digi partnerek rosszabb pénz­ügyi kondíciója miatt keve­sebb lesz a beruházások száma, de már most is vannak lekötött munkáik. Például a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió megbízásából, s ha­marosan több dolgozójuk id- nul Bonyhád testvérvárosába, Wernauba, ahonnan nem csak pénzt, hanem másfajta mun­kamorált is hazahoznak már évek óta a Renova emberei. Ennek is köszönhető eredmé­nyességük, hiszen a sikerekért jól kell dolgozni.

Next

/
Thumbnails
Contents