Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-10 / 34. szám

1993. február 10. VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 Ipartestületi hírek Autópálya vagy gyorsforgalmi út? A TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és _____Ipar-_____ K AMARA HÍREI Üzleti ajánlatok Magyar cég keres: Borovi, lucfenyő fűrészá­rut 7,5 cm vastagságban, asztalos minőségben. Havi 800 m3 nyárfát. Magyar cég kínál: 5000 m3 szibériai fenyő rönkfát, 1993. évi szállításra márciustól kezdődően, át­mérő 16 mm-től, hossz 4-6-8 méter, ár 79 USD/m3 Uk­rán-Magyar határparitáson. Nagy mennyiségű kris­tálycukrot, 1/1 kiszerelés­ben 53 Ft/kg áron, étolaj 82 Ft/kg áron, nagyobb meg­rendelés esetén 80 Ft/liter. Szuperfoszfát (por alakú) ömlesztett műtrágyát, 4000 Ft/tonna + ÁFA áron telep­helyről, közvetlen a gyártó­tól. 100 000 db Zsiguli, Lada olajszűrőt ukrán importból 250 Ft + ÁFA egységáron. Szállítás: 1993. évben havi 10 000 db. USA cég kínál: Különböző sebészeti'szer­számokat, gyógyászati és sebészeti berendezéseket. Kelet-európai export-ta­pasztalattal rendelkező vál­lalatról van szó. Indiai cég keres: Sárgaréz építőanyag-sze­relvényeket és sárgaréz bú­torszerelvényeket (ajtóki­lincs, ajtógombok, szek­rénykilincsek stb.). Adóbevallás A múlt hónap végén lezaj­lott megyei közgyűlésen téma volt a déli autópálya ügye is. Az eseményen részt vett a Déli Autópálya Rt. képviselője és tájékoztatást adott a legú­jabb fejleményekről, melléke­sen összevetve a társaság és a Közlekedési, Hírközlési és Ví­zügyi Minisztérium - egymás­tól eltérő - elképzeléseit. Ezt követően keresett meg ben­nünket Rikker István, a Tolna Megyei Közúti Igazgatóság vezetője, hogy néhány észre­vételt tegyen az elhangzottak­kal kapcsolatban. — Csupán két apróságot szeretnék pontosítani - mondta Rikker István. — A felismerés, hogy a jelenlegi sugaras úthálózatot fel kellene oldani, nem új, hiszen már egy-két évtizede napirendben szerepel egy - a déli autópá­lyához hasonló nyomvonalú - gyorsforgalmi út terve. Ez - a tájékoztatóban elhangzottak­kal ellentétben - nem kétszer egysávos, hanem kétszer két­sávos lenne, és természetesen nem haladna keresztül telepü­léseken. A minisztériumi el­képzelések szerint is Szek- szárd térségében keresztezné a Dunát ez az új főútvonal. — Hol tart most az új Duna-híd építésének előkészí­tése? — A koncessziós pályázat kiírása és az ezt követő elő­szűrés már megtörtént. Ennek eredményeként három pá­lyázó kapott lehetőséget arra, hogy végleges ajánlatot ké­szítsen, ezek értékelése és a végleges döntés az év köze­pére várható. — Hogyan kapcsolódhat az új híd a déli autópályához, vagy a minisztériumi elképzelés szerinti főútvonalhoz? — A koncessziós pályázat eleve úgy készült, hogy a híd koncesszorának hozzá kell já­rulnia ahhoz, hogy a később épülő autópálya vagy autóút csatlakozhasson a hídhoz. Ez egyébként nyilvánvaló érdeke is, hiszen- egy nagyobb for­galmú út csatlakozása a híd­hoz - ahol fizetni kell az átha­ladásért - gyorsítja a beruhá­zás megtérülését. Köny vaj ánlat Jogszabályfigyelő .1993. február 5-én a Vállal­kozók Házában a Tolna me­gyei ipartestületek vezetői a gazdasági kamarákról szóló törvény alapelveiről tartottak tanácskozást. Ezen az érintet­tek megerősítették a szabályo­zás követendő alapelveit, me­lyek figyelembe veszik a terü­leten tevékenykedő iparosok, egyéni vállalkozók érdekeit: A gazdasági kamarák fő fel­adata, a gazdaság közös, egyete­mes érdekeinek képviselete, rész­vétel a gazdaság szervezésében. A kamarákat köztestületként törvénnyel kell létrehozni. Háromféle gazdasági, ipari és kereskedelmi, agrár, valamint kézműves kamarára van szükség. A kézműves kamara nevéről a későbbiekben tárgyalni kívánunk a megyei kereskedők képviselőivel is, az ő javaslataikat is szeretnénk megismerni. Már csak alig egy hét áll rendelkezésére annak a több mint félmillió adózónak, aki az 1992-es adóévben havonta, valamint az év végén adóbe­vallásra volt kötelezett. A feb­ruár 15-én záruló bevallási határidővel összefüggő tud­nivalókról Sallai Géza, az APEH sajtófőnöke tájékozta­tott. Hozzátette: ezzel, a ko­rábbi évekhez képest gyöke­res változást jelentő határ­idő-módosulással, a február 15-ig kötelező adóbevallással immár egységessé vált a be­vallás határideje. Ennek fontos eleme, hogy a társasági adótörvény hatálya alá nem tartozó egyéni vállal­kozóknak az úgynevezett 7- es, míg az áfás magánszemé­lyeknek a 8-as, a társaságok­nak pedig a 3-as - 4-es nyom­tatványon kell február 15-én éjfélig postára adni bevallásu­kat és teljesíteni a fizetési köte­lezettségüket. A társasági adó hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozóknak és az áfás magánszemélyeknek emellett még az 53-as számú nyomtatványt is ki kell tölteni. Lehetőleg ezt is a gazdálkodá­sukkal összefüggő éves beval­lással együtt kell beadni. Az érintettnek az adóbevallásuk­kal egyidejűleg be is kell fi­A gazdasági kamaráknak terü­leti alapon kell megszerveződni. A gazdasági kamaráknak az ál­lamtól (a helyi önkormányzattól) annak szerveitől függetlenül kell működniük. A kamaráknak a kamarai ön- kormányzat megvalósulásával és jogosítványaival kell tevékeny­kedni. A kamarai törvénnyel egyide­jűleg célszerű lenne az érdekkép­viseleti törvényt is megalkotni. * Az autójavítók szakmai köre szakmai bemutatót tar­tott, melynek tárgya a kor­szerű szerszámok és diag­nosztikai berendezések meg­ismerése volt. A szabó szakmai kör az 1993. évi feladatokról, vala­mint a tanulóképzéssel kap­csolatos teendőkről tartott szakmai napot. zetni az általuk kiszámított adót. Új elem az is, hogy azok, akiknek az adószáma 3-mal kezdődik, például a lakásszö-. vetkezetek, az alapítványok, a költségvetési szervek és az egyházak, valamint korábban a társulati adó, illetve a társu­lati különadó hatálya alá tar­tozók ezúttal szintén február 15-ig vallják be adójukat. Azoknak a magánszemé­lyeknek, akiknek tavaly kizá­rólag személyi jövedelemadó­köteles bevételük volt, a tör­vényben előírt időpontig, március 20-ig kell adóbeval­lást tenniük. Ugyancsak ez a határidő érvényes a földadóra is, míg az egyszeres és a kettős könyvvitelt alkalmazó adó­zóknál a társasági adó beval­lásának határideje február 28, illetve május 31. A 7, 8, és az 53 nyomtatvá­nyok ingyenesek, s azok, akik nem kapták meg postán, az APEH ügyfélszolgálati iro­dákban hozzájuthatnak ezek­hez. A többi nyomtatványt pedig térítés ellenében lehet megvásárolni a Pátria és a nyomtatványellátó boltokban. Az idei tapasztalatok alapján azonban jövőre az APEH egy egységes rendszert kíván kia­lakítani a nyomtatványok elő­állítására és forgalmazására. 193/1992. (XII. 15.) Korm. rendelet az 1992. évi bérszabá­lyozással kapcsolatos jogszabá­lyok hatályon kívül helyezéséről (Magyar Közlöny 125. szám). A bérszabályozás teljeskörű megszűnése kapcsán hatályon kívül helyezésre került az adóköteles bérnövekmény megállapításáról szóló 178/1991. (XII. 29.) Korm. rendelet és az adóköteles bér- növekmény kiszámításához alkalmazott mutatók megha­tározásáról szóló 2/1992. (I. 13.) MüM rendelet. 29/1992. (XII. 15.) PM ren­delet a kötelező gépjármű-fele­lősségbiztosítás 1993. január 1-jétől 1993. december 31-ig ter­jedő időszakra érvényes díjszabá­sáról és a biztosítási díjról (Ma­gyar Közlöny 125. szám). A gép­jármű-felelősségbiztosítási dí­jak emelkedtek. 1993* január 1-jétől bevezetésre kerül a bo- nus-malus rendszer, tehát a balesetmentes vezetés esetén csökken, károkozás esetén pedig növekszik a biztosítás díja. 1992. évi LXXII. törvény a távközlésről (Magyar Közlöny 127. szám). A törvény megha­tározza a távközlési szolgálta­tások nyújtásának módját és feltételeit, a távközlési szolgál­tatásban részt vevők (szolgál­tatók, üzemeltetők, tulajdono­sok, igénybe vevők, előfize­tők) jogait és kötelezettségeit, a távközlő hálózat tervezésé­nek, létesítésének, üzemben tartásának, a távközlő eszkö­zök és berendezések használa­tának feltételeit, a távközlés védelmére vonatkozó rendel­kezések, valamint a távközlés­sel kapcsolatos állami felada­tokat. 1992. évi LXXIII. törvény a társasági adóról szóló 1992. évi LXXV1. törvény módosításáról (Magyar Közlöny 127. szám). A törvény számos pontosító rendelkezést tartalmaz. Ezek mellett a törvénymódosítás a társasági adó szabályainak következő fő területeit érinti: az adó alapjának kiszámítása, az eredményt csökkentő és növekvő tényezők, a ráfordí­tásnak minősülő kifizetések köre (az illetményföld meg­váltása, privatizációs lízingnél a szervezési-vezetési szolgál­tatás), külföldi részvételű gazdasági társaságok adó- kedvezményének időbeli be­határolása, az ötvenezer forint alatti tárgyi eszközök költsé­gének két adóév alatt elszá­molása, a külföldi vállalkozó adóalapjának megállapítása. — Hogyan kapcsolódik a híd a jelenlegi úthálózathoz? — Maga a híd 4 sávos lesz, és a 6-os, az 51-es és az 54-es utakhoz kiépítendő csatla­kozó szakaszok szintén ilye­nek lesznek. A csomópontok külön szintben épülnek meg. A 6-os út esetében ez a cso­mópont a Sió-híd és a tolnai elágazás közötti szakaszon lesz. Ennek az új szakasznak folytatását is tervezzük nyu­gati irányban, Dombóvár felé, az erre vonatkozó tanulmány- tervek ebben az évben készül­nek. — Visszatérve a déli autópá­lya-koncepcióra: Ön szerint ez, vagy inkább a minisztérium el­képzelése fog végül valóra válni? — A személyes vélemé­nyem az, hogy nincs még lét- jogosultsága ezen a nyomvo­nalon autópálya építésének. Nincs jelenleg sem olyan for­galom és nincs olyan hely, gazdasági környezet sem az adott térségben, amely a jövő­ben akkora forgalmat indu­kálna, ami egy autópálya-be­ruházás kellő megtérülését biztosítaná a befektető szá­mára. Mi rendszeresen vég­zünk forgalomszámlálást a megye útjain, és 40 év távlatá­ban a tavalyi évben először fordult elő, hogy csökkent a forgalom az előző évhez ké­pest, mégpedig jelentősen, mintegy 20-25 százalékkal. Ez persze nyilván összefügg a délszláv válsággal és az em­bargóval, mégis figyelmeztető jelenségként kell értékelni. A kelet-nyugati kereskedelem várható növekedése sem meg­felelő indok, hiszen az M1-M3-M5-ÖS autópályák ál­tal biztosított útvonal rövi- debb, ezek kiépítését sem most kell elkezdeni, és emel­lett ingyenes is ezen autópá­lyák használata. A végső dön­tést természetesen a befekte­tők hozzák majd meg azzal, hogy adnak-e pénzt a déli au­tópálya megépítésére, vagy sem. Ha nem, akkor a minisz­térium elképzelései szerinti autóút épül meg, igaz, később, csak az ezredforduló után.- áa ­Hitelezési kilátások a kereskedelemben A Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Továbbképző Kft. tanulmánya szerint 1993-ban a kereskedelem finanszírozá­sának kilátásai - banki szem­szögből nézve - összehason­líthatatlanul kedvezőbbek, mint a korábbi években. Mire azonban a bankok nyitottá váltak a kereskedelem beru­házási hiteligényeinek kielégí­tésére, a kereskedő cégek többsége nem képes új beru­házásokra, hosszabb távú ter­vezésre - állapították meg a szakértők. A kereskedők energiáit a napi túlélés, az átalakulás és a privatizálás kérdései kötik le. Hosszú távra csak a vállalko­zások szűk rétege, a magántu­lajdon alapján újjászervező­dött, vagy újonnan alakult cé­gek tervezhetnek. Am az ő le­hetőségeiket is korlátozza a privatizálással járó tőkeszük­séglet, a vállalatok megvásár­lásánál az eladósodás, vala­mint a biztosítékok hiánya. A hazai fogyasztás esetleges to­vábbi visszaesése mellett bi­zonytalanná válhatnak a már megtervezett beruházások is. Á tanulmány szerzői szerint a kormányzatnak sürgősen lépnie kell a hitelgarancia és a jelzáloghitel intézményrend­szerének mielőbbi működte­tése érdekében. Azoknak a ke­reskedelmi bankoknak pedig, amelyek tartósan a piacon szeretnének maradni, túlzot­tan vagyoncentrikus és fede­zetcentrikus hitelezési gyakor­latukon mielőbb változtatniuk kell. Szükséges lenne, hogy a be- idegződött hagyományos vál­lalatfinanszírozás helyett az átalakulás realitásaihoz iga­zodó új termék-, vállalkozás- és projekt-finanszírozásra rendezkedjenek be. A keres­kedelmi bankok akkor lesznek a helyzet magaslatán, ha az egyes projektekre nem „hitel­sablonokat" húznak, hanem az összes hitelezési lehetősé­get számba vevő hitelcsoma­got alakítanak ki, és testre szabott hitelkonstrukciókat ajánlanak. A Financial Times a magyar privatizációról A külföldi befektetések és a privatizáció ütemét fenntar­tandó, a magyar kormány be­jelentette, hogy az idén eladja fő országos szolgáltató válla­latait - jelentette a Financial Times-ban a brit lap budapesti tudósítója, Nicholas Denton. A távközlés, a gázművek és villamos művek mellett az ál­lami kereskedelmi bankok is sorra kerülnek - idézte a lap Szabó Tamás privatizálási minisztert. Nagy nyugati gáz- szolgáltatók, valamint a France Telecom és a British Telecom már tanulmányozták magyar megfelelőiket és a Ba­jor Bank érdeklődik a Magyar Külkereskedelmi Bank iránt. Magyarországnak most már a nagy üzletekre van szüksége a fogyasztási cikkeket gyártó és a élelmiszeripari cégek után, ha folytatni akarja a ta­valyi ütemet, amikor a kül­földi beruházások 1,7 milliárd dollárt, a privatizálási bevéte­lek pedig 67,6 milliárd forintot értek el. A nagy cégek különö­sen fontosak most, amikor Magyarországgal - amely több külföldi tőkét vonzott eddig, mint egész Kelet-Eu- rópa együttvéve - mind erő­sebb versenyben van Len­gyelország és Csehország. A bankprivatizáláshoz meg kell oldani a rossz kölcsönök ügyét. A privatizációs hatóság nagylelkű adósságleírást akar, de a pénzügyminisztérium ezt ellenzi - írta a brit lap tudósí­tója és hozzátette: azzal is számolni kell, hogy Magyar- országon növekszik az érzé­kenység a külföldi gazdasági uralommal szemben. Aki az új„Nyár'93 külföldön" programfüzetből bármelyik utat február 27-ig egy összegben befizeti,az sokkal jobban jár. A HIT Investierter - Traäeinform kiadványai Üzletemberek ABC-je - Hollandia Tudnivalók vállalkozóknak Ausztriáról és az osztrák piacról Chile - országtanulmány Franchise a gyakorlatban Külkereskedelmi deviza-pénzügyi útmu­tató Tárgyalások stratégiája, taktikája mód­szeret Kft., Rt. iratminták Szállítmányozási kislexikon Tájékoztató a külkereskedelemmel kap­csolatos jogszabályokról és értelmezésükről Import konszignációs (bizományi) raktár Külkereskedelem, deviza, vám jogszabály­gyűjtemény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents