Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-07 / 5. szám
1993. január 7. HÁZUNK TÁJA »ÚJSÁG 5 Hogyan tovább, kertbarátok? Növényvédelmi technológiák Borverseny, bátyus bál, metszési bemutató A horgászok és a kertbarátok - ez a két „civil szervezet" az, amely igen sok tagot tömörít. Megyénkben 14 kertbarátkor működik, közülük is a legnagyobb a szekszárdi kertbarátkor: 492 családot számlál. Tavaly 19 alkalommal tartottak foglalkozásokat, egy-egy előadáson több mint százan vettek részt. Vezetőjüktől, Horváth Józseftől megkaptuk a kertbarátkor első félévi munkatervét, melyet önmagában, s témájában ajánlunk a többi kertbarátkörnek, a Házunk tája oldal valamennyi olvasójának. Január 11.: Éves munkaterv megbeszélés; Hogyan tovább, kertbarátok. Előadó: Dr. Merényi Károly, országos főtitkár. Január 25:: A borvidék kialakulása; Az Alisca Borrend tevékenységének ismertetése. Előadó: Dr. Töttős Gábor hely- történész, főiskolai tanár. Február 8.: Növényvédelmi előzetes; Teendőink a pincében. Előadó: Dr. Nagy Elemér, nyugdíjas igazgató, Kovács Ferenc, Aliscavin pincevezető. Február 22.: Házi borverseny; A nevezésre kerülő borokat a Babits Mihály Művelődési Központ főbejáratánál február 17-én és 18-án 8 órától 15 óráig kérjük leadni. Február 27.: Borverseny; Eredményhirdetés; Farsangi batyusbál. Március 6.: Metszési bemutató; Előadó: Dr. Domonyai Péter kertész; Pór József, B.B. kombinát, tudományos főmunkatárs. Március 22.: Időszerű munkák szőlőben, pincében, gyümölcsösben. Előadó: Nagy István főkertész, Kovács Ferenc pincevezető. Április 5.: Bio-termelés az emberiség szolgálatában. Előadó: Dr. Győrfi Sándor tudományos főmunkatárs. Á magyar bor minőségvédelmének mai helyzete. Előadó: Ferencz Vilmos, ÓBA főfelügyelő. Április 9.: Irodalom-művészet és a bor kapcsolata. Előadó: Dr. Töttős Gábor helytörténész, főiskolai tanár. Május 3.: Növényvédelmi felkészülés; Környezetkímélő növényvédő szerek. Vezeti: Dr. Nagy Elemér vezetőségi tag. Előadók: a növényvédő szereket forgalmazó cégek képviselői. Május 17.: Növényvédelmi őrjárat. Vezeti: Fűzi István, Veres Géza, Növény- és Talajvédelmi Állami Főfelügyelet. Helye: Babits Művelődési Ház társalgója. Június 7.: A magyar szőlő és bortermelés jövője; Hegyközösségek - pinceszövetkezetek. Előadó: Dr. Tóth Sándor FM. főosztályvezető. Június 21.: Kertbarátok időszerű teendői. Edőadó: Dr. Nagy Elemér nyugdíjas igazgató. Tanulmányút megbeszélése (Badacsonyi borvidék). Ismét a kenyérről A Séd Mark Kft. öt mázsát szállított Az új esztendő első munkanapjának zűrzavarait jócskán tetézte, hogy nem volt kenyér abban a néhány boltban, ami nyitva volt Szekszárdon. Hétfőn délután a a központi 50-es élelmiszerüzletben lépni is alig lehetett a várakozó emberektől. Kenyérért álltak sorba. Az ideges hangulat még növelte az elégedetlenséget. Amint megérkezett egy szállítmány kenyér, nyomban el is fogyott. Volt olyan vásárló, aki gondolt az elkövetkező napokra is és a mindennapiból négy-öt darabot is elvitt egyszerre. Tette ezt abból a megfontolásból, hogy „mára még csak jutott, de ki tudja holnapra lesz-e?". Mint azt Bujdosó Károlynétól, az élelmiszerüzlet vezetőjétől megtudtuk, a szekszárdi sütőipartól, valamint a gyulaji Vega Kft-től is kaptak pékárut, de jóval kevesebbet, mint amennyire igény mutatkozott. — Bizony, .már 1 órára elfogyott volna a kenyér az üzletben, ha nem kapunk segítséget a szekszárdi Séd Mark Kft-től. A Kft. autója óránként szállította a finom ropogósra sült kenyereket, és este fél 7-kor is hoztak belőle. Úgy beszélték meg az üzlet vezetői, amíg minden kenyérre várakozó vásárlónak nem jut a pékáruból, addig nyitva lesznek, a Séd Kft. pedig szállítja - ha kell, akár éjfélig is - a kenyeret. Szerencsére erre azonban nem került sor. A szekszárdi kft-től napi átlagban 50-60 kenyeret rendelt a bolt, ezen a napon, az előre kért mennyiségen felül még 5 mázsát szállított a pékség. Hogy mennyire nem lett igaza annak a vásárlónak, aki a hét többi napjára is gondolva „bespeizolt" a kenyérből, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy este az utolsó szállítmányból néhány kilónyi megmaradt. Kedden pedig már kevesebbet rendeltek, de így is hat mázsa került raktárra, amiből amit csak lehet, megmentenek. (p. téri) Fotó: ótós A borszőlő védelme II. Szőlőperonoszpóra fehér penészkiverődése a levelek fonákán Szőlőlisztharmat fürtön és vesszőn A vegyszeres szőlővédelmet három gombabetegség (lisztharmat, peronoszpóra, szürkerothadás) valamint az állati kártevők közül a le— vélatkák (esetenként guba- csatkák) és a szőlőmolyok ellen kell beütemezni. A technológia gerincét a lisztharmat és a peronoszpóra elleni védekezés képezi. A lisztharmat erős föllépésére minden esztendőben számíthatunk, ugyanakkor a peronoszpóra és a szürkerothadás (botritisz) csak a csapadékos évjáratokban károsítanak, a szárazabb években (mint pl. 1992) még sokszor a kezeletlen ültetvényekben sem mutatkoznak. Éttől függetlenül persze rendszeresen védekezni kell ellenük, mivel a fertőzést csakis megelőzéssel lehet elkerülni, a gyógyításra nem szabad hagyatkozni. Lisztharmat ellen korai ka- ráthane-os permetezést, majd 40-50 cm-es hajtáshosszúságtól (virágzás előtt kb. 2 héttel) borsó nagyságú bogyó állapotig, szigorúan kéthetenként, összesen 4 alkalommal szisz- tematikus blokkolást javasolunk. A zárópermetezésekre atkagyérítő hatású kontakt kéntartalmú szerek a legalkalmasabbak. Peronoszpóra ellen szintén 8 permetezést ajánlunk: az első kettőt és az utolsó kettőt kontakt, a többit (virágzástól fürtzáródásig) felszívódó szerekkel. Ez utóbbiak közül a Ridomilt, Sandofant, Galbent a Mikallal vagy a Curzate-tal célszerű kezeléseként vagy évenként váltogatni. A jobb kötődés érdekében virágzás végéig a rézmentes készítmények használata némileg előnyösebb, de bogyónövekedés kezdetétől már föltétlenül térjünk át a réztartalmú szerekre, melyek erősítik a növény bőrszövetét és ezáltal a lisztharmat elleni védekezés hatékonyságát is fokozzák. A szürkerothadás elleni föllépés közvetlenül fürtzáródás előtt és zsendüléskor kívánatos. Szükség esetén egy esetleges jégverés után és éréskor is be kell avatkoznunk. A virágzás eleji védekezés különösen csapadékos tavasz után indokolt. Fürtzáródásig lehetőleg a folpet hatóanyagú szereket (h. csoport) részesítsük előnyben. A Ronilan, Sumilex Szőlőlevélatka kártétele: íz- közrövidülések, apró, torzult levelek és Rovral készítményeket - a már tapasztalható rezisztencia miatt - évente csak kétszer használjuk. A levél- és gubacsatkák elleni föllépésük sikeressége nagyrészt attól függ, hogy mennyire tudjuk megkímélni természetes ellenségeiket (elsősorban a ragadozóatkákat), azaz kerülni kell minden fölösleges atka-, rovar és gombaölő szeres permetezést. Az atkák kora tavaszi kártétele minimálisra csökkenthető a nyár derekán, az atkák telelőre vonulása előtt (július legvégén, augusztus elején) végzett atkaölő szeres (Omite, Neoron, Torque) kezeléssel. Ilyenkor a tavaszi beavatkozással sem kell sietni, sőt, esetenként nincs rá szükség. Tapasztalataink szerint a molyok még akkor sem tesznek számottevő kárt a borszőlőben, ha egyáltalán nem védekezünk ellenük. Jól időzített (szexferomon csapdás előrejelzésre alapozott) évi 2-3 kezelés esetén már csak hosszas keresgélés után, elvétve akadhatunk egy-egy fertőzött fürtre. Érdemes kihasználni a kettős hatású rovar- és atkaölő szerek (Cascade, Danitól, Lannate) előnyeit. Fűzi István TM-i Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás A rózsa haj tatása és nevelése Metszés, hideg napokon is A január végi fagyok után kezdődik a rózsa korai virá- goztatásának előkészítése. Az időjárás javulásával fel lehet húzni a fóliavázra az új palástot. A tövek kitakarás utáni langyos vizes öntözése (ha ez lehetséges) elősegíti a kihajtást. A rózsa korai virágozta- tásának környezeti igényei a következők. A hőmérséklet nagy szerepet játszik a hajtatás megkezdésében. 5-8 Celsi- ustól lehet kiindulni, majd később emelhető 15-16 Celsius fokra. Természetesen fűtés nélkül virágoztatott állománynál más a helyzet. Itt a kezdeti időszakban alapos be- öntözés után néhány héten keresztül - amíg a hajtások megjelennek - a házat teljesen zártan kell tartani. A továbbiakban levegőzéssel lehet a hőmérsékletet szabályozni. Mindkét módszer esetén a későbbiekben 22-25 Celsius fokig emelkedhet a hőmérséklet. Ilyen körülmények között a legjobb a hajtásfejlődés. Különösen fontos, hogy a bimbófejlődés alatt betartsák a hőmérsékleti értékeket, mert az befolyásolja a virágzás időpontját. Áz őszi-tavaszi virágoztatási időszakban a nap melege adja a megfelelő hőmérsékletet. Az éjszakák azonban túl hidegek, és ekkor célszerű a pótfűtés. Lehetőleg éjjel se csökkenjen a hőmérséklet 15 Celsius alá. Borult napokon alacsonyabbak a kedvező értékek. A fóliaházban különösen fontos a szellőztetés. A teljesen zárt fóliaházban megváltozik a levegő összetétele, gyorsan emelkedik a hőmérséklet. Szellőztetés nélkül a növényekre kicsapódik a pára és a kórokozók gyorsabban elszaporodnak. A rózsa vízigényes növény. A hőmérséklet, a szellőztetés és az öntözés a rózsatermesztésben egységet képez. A rózsa hajtatásához nagy talajnedvesség és pára- tartalom szükséges. Megfelelő a 75-85 százalékos relatív páratartalom. Célszerű a sorok közé egy szórófejekkel vagy kétoldalt lyukakkal ellátott műanyag csövet beépíteni, ami gumi- vagy műanyag tömlővel a kúthoz csatlakoztatható. Amikor a rózsák növekedésben vannak, rendszeresen öntözzük őket. Napos időben hetente kétszer, borús időben kevesebbet. Reggel úgy célszerű öntözni, hogy estére felszáradjanak a növények. Nem kielégítő öntözés esetén késik a virágzás. A hónap végén - ha az időjárás engedi -, enyhébb napokon meg lehet kezdeni a gyümölcsfák és bokrok metszését. Ez annál is inkább hasznos, mert a tavasz beálltával nem torlódnak össze az esedékes munkák. Ilyenkor a metszés formái közül főként a ritkítómetszés végezhető el. Elsősorban az idősebb gyümölcsfák ritkítását kezdjük meg, nagyobb méretű koronából a sűrűsítő elágazásokat, koronarészeket távolítsuk el. A ritkítómetszéskor ügyeljünk, hogy ne elsősorban a koronavázat adó vastag ágak kerüljenek levágásra, hanem a napfény behatolását ténylegesen gátló, a korona peremén elhelyezkedő, sűrítő gallyré- szek. Ez a meghatározás elsősorban a közepes törzsű, nagyobb koronát fejlesztő fákra vonatkozik, de bizonyos mértékig érvényes a termőkaros orsó típusú fákra is. Az utóbbiak esetében a ritkítómetszés sok vonatkozásban azonosul vagy egybeesik a termőrészif- jító metszéssel, amelynek célja a már legyengült vagy felkopaszodó félben levő karok leváltása fiatalabb részekre. A sövényeken még kevésbé szükséges ritkítómetszés, illetve csaknem teljesen egybeesik ez a termőrészifjító-metszéssel. A hónap végén meg lehet kezdeni a ribiszke- és köszmétebokrok ritkítómetszését. Ennek során a három évesnél idősebb részeket távo- lítjuk el, ugyanis a feketeribiszke mindig az egyéves, a pirosribiszke és köszméte pedig a két-hároméves vesszőkön hozza a termőrügyeit a legnagyobb számban. Ä ritkítómetszés arra irányuljon, hogy minél több termőrész legyen, lehetőleg egyenletesen elosztva a bokrokon. Ugyanakkor a felkopaszodás megakadályozása, a bokrok levegőssé tétele végett is szükséges bizonyos ritkítást végezni. Ä cél az idősebb részek tőben való eltávolításával érhető el, és ez ifjítást is jelent. Az idős részek rendszeres eltávolítása után a ribiszke és köszméte legveszedelmesebb kártevője, a pajzstetű nem talál alkalmas búvó-, illetve szaporodóhelyet. Végül a jól végzett ritkítómetszés elősegíti a permetlé tökéletesebb behatolását a bokrok belsejébe. A január végi ritkítómetszéssel egyidejűleg elvégezhető egyes almafajtákon - elsősorban a Jonatánon - a szükséges vessző-visszakurtí- tás is. Ennek célja a lisztharmatos csúcsok, végek eltávolítása, s ezzel a gombakártevő áttelelőhelyei - ahonnan a tavaszi fertőzés megindul - szüntethetők meg. A ribiszke- és köszmétebokrok ritkításával is összekapcsolható a vesszők végeinek rövid visz- szametszése. Ennek a beavatkozásnak is elsődleges célja - különösen a köszméte esetében - a lisztharmattal fertőzött gócok megszüntetése. Előnyös azért is, mert a felső, a vesszők végén lévő rügyei rendszerint fejletlenek, s így fölösleges őket meghagyni. Januárban megkezdhető a ritkítómetszés az almatermé- sűek - alma, körtefákon -, a csonthéjasok közül pedig a kajszi- és a szilvafákon. A cseresznye és meggy - s részben a kajszi - ritkítómetszését helyesebb ősszel elvégezni. Az őszibarack metszését viszont későbbre helyes halasztani, amikor a fagyok már elmúltak. Ilyenkor télen ugyanis még nem lehet az esetleges fagykárt (az érzékeny őszibaracknál gyakran előfordul) megállapítani, illetve további fagykárt okozó lehűlésekre is lehet számítani. Az őszibarack és a kajszi metszését legújabban bizonyos veszélyes kórokozók fertőzésének elkerülés céljából, a rügypattanás utáni időszakban javasolják. A szekszárdi piac árt ii burgonya 20 savanyúkáposzta 60 fejeskáposzta 60-70 vöröskáposzta 80 kelkáposzta 60 sárgarépa 60 zöldség 60-70 vöröshagyma 30 karfiol 100 fokhagyma 160 paradicsom 80-90 alma 45-50 gomba 200 bab 110 tojás 7-8 Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásár: Január 10.: Szekszárd, Karcag. Országos állatvásár: Január 9.: Pécs. Január 10.: Pécs. Január 13.: Makó. Autóvásár: Január 9.: Szekszárd, Pécs. Január 10.: Marcali, Pécs, Szolnok.
