Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-06 / 4. szám

1993. január 6.

VÁLLALKOZÁS - PIAC

KÉPÚJSÁG 5

HUNGEXPO-I

kiállítások

Az 1993. évi ’

eefontosabb

Ebben az évben számos változás várható az eddigiekhez képest a Budapesti Nemzetközi Vásárközpont programjában, gazdagodik a kínálat, számos új kiállítás és vásár kerül megrendezésre, a súlypont a szakkiállításokra helyeződik. 1993-ban 40 ilyen rendezvény lesz, s közülük 14 első ízben jelentkezik. Ezek sorában említhető meg például a Job Fair '93, az 1. Foglalkoztatási, munkaerőgazdálkodási és humán erőforrások szakkiállítása, vagy például a Student Fair '93 Budapest, az 1. Nemzetközi felsőoktatási és képzési szakkiállítás. Az alábbiakban az első félévben megrendezésre kerülő kiállításokat soroljuk fel:

PROMOTION '93-1. Nemzetközi marketing kommunikációs szakkiállítás, február 23-27.

BUDAPEST BOAT SHOW - 2. Nemzetközi hajózási szak- kiállítás, február 23-27.

Nemzetközi Sajtó- és Könyvfesztivál, március 5-8.

1. Nemzetközi zenei szakvásár, március 5-8.

ART-SHOW - március 5-8.

JOB FAIR - 1. Foglalkoztatás, munkaerőgazdálkodás és humán erőforrások szakkiállítása, március 5-8.

STUDENT FAIR - március 5-8.

UTAZÁS '93. - 16. Nemzetközi idegenforgalmi kiállítás és vásár, március 18-21.

TSH ’93 - 2. Turizmus, sport, hobby, szabadidő kiállítás, március 18-21.

Fauna '93 - Nemzetközi vadászati és halászati szakkiállítás, március 18-21.

Construma - 12. Nemzetközi építőipari szakkiállítás, március 30-április 3.

DECORSTONE - 2. Nemzetközi díszítőkőipari szakkiállítás, március 30-április 3.

MACH-TECH - 1. Nemzetközi szerszámgépipari szak- kiállítás, március 30-április 3.

SZÉPSÉG és EGÉSZSÉG - 2. Nemzetközi fodrász, fodrász- kellék, kozmetika, és egészséges életmód szakkiállítás, április 1-4.

KARÁT - 1. Nemzetközi ékszer és bizsu szakkiállítás, április 1-4.

UKBA - 3. Nemzetközi cukrászati, sütőipari, húsfeldolgozó-ipari és gasztronómiai szakkiállítás, április 4-6.

AGRO+MASHEXPO - 15. Nemzetközi mezőgazdasági, mezőgazdasági gép és -műszer szakkiállítás, április 20-23.

AQUA-THERM BUDAPEST 1993. - 2. Nemzetközi fűtés-, szellőzés-, klíma-, szaniter- és környezettechnikai szakvásár, április 20-23.

IFABO BUDAPEST - 3. Nemzetközi számítástechnikai, kommunikációtechnikai és irodaszervezési szakvásár, május 4-7.

INDUSTRIA '93 - A beruházási javak szakvására, május 24-30.

INVEST FORUM beruházási találkozó, május 24-30.

KRIMINÁLEXPO '93 - június 9-13.

LIGHTEAIR '93 - Világítás- technikai és optikai technológiák szakkiállítása, június 9-13.

ÖNKORMÁNYZAT - 1. Kommunális beruházási, területfejlesztési szakkiállítás, június 15-19.

Külön kiemelést érdemel az Industria '93, amely a tavaszi BNV utódaként született meg, szakorientált bemutatóként a

beruházási javak kiállítói számára.

Az INDUSTRIA '93 az alábbi témakörökben kínál bemutatkozási lehetőségeket: bányászat, kohászat, energetika, energiagazdálkodás, elektrotechnika, elektronika, műszerek, kutatás, fejlesztés, innováció. Az elmúlt évhez hasonlóan önálló szakkiállításként, külön pavilonban mutatkozik be az ENER- GEXPO (energetika, energia- gazdálkodás) és a TRAN- SEXPO (haszonjárművek). A téma fontosságát, gazdasági életünkben betöltött súlyát tekintve az INDUSTRIA '93 keretében további két terület kap kiemelt figyelmet: a műszeripar, elektronika és a vízgazdálkodás, ipari környezetvédelem. A kiemelt ágazatokhoz szakmai fórumok kapcsolódnak.

Tavalyi tavaszi BNV. Idén már nem lesz.

(Fotó: GK)

APEH állásfoglalások

Melegkonyhás vendéglátóipari egységek ámyilvántar- tási kötelezettsége.

A melegkonyhás vendéglátóipari egység akkor tud eleget tenni ámyilvántartási kötelezettségének a beszerzési számlán feltüntetett haszonkulccsal, ha olyan termékről van szó, amelyet továbbfel- dolgozás nélkül, változatlan formában értékesít.

A továbbfeldolgozásra kerülő ételnyersanyagok tekintetében - mivel azokat többféle formában, ételekben stb. eltérő mértékben, arányban használja fel - az említett árnyilvántartási forma elképzelhetetlen, megvalósíthatatlan. Az ételárak nyilvántartására elfogadható az egyes alkalmazási időszakok pontos megjelölésével megőrzött étlap, vagy ha rendelkezésre áll, esetleg „kalkuláció" - bár erre kötelezettség nincs.

Az árváltozási nyilvántartás a vendéglátóegységekben szintén nehezebben oldható meg. Amennyiben üzletpolitikai megfontolásokból időszakonkénti, illetve akár állandósult, de akár napszakonkénti változó árakat alkalmaznak, azt egy nyilvántartásban - pl. egy kartonon vagy füzetben - hitelt érdemlően szerepeltetni kell. Fel kell tüntetni pl. a hétvégi árat, zenés árat, esti árat, akciós árat - az alkalmazási időszakok pontos megjelölésével. Célszerű pl. forgalomszámlálásból nyert adatokkal alátámasztani az egyes időszakokban bonyolított forgalmak arányát, nagyságrendjét, melyek a csökkentett árak valódiságát bizonyítják.

Jármű bérleti díja áfa-alapjának meghatározása.

A személygépkocsi és tehergépjármű bérbe adása után - a bérleti szerződés alapján - megállapított bérleti díj ösz- szege a szerződő felek megállapodásától függ.

A gépkocsik bérleti díjának meghatározásánál fontos szempont, hogy mind a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításról szóló 58/1991. (IV. 13.) Kormányrendelet, mind a gépjárműadóról szóló 1991. LXXXII. törvény, fizetésre kötelezettnek az üzemben tartót írja elő. A Kormányrendelet pedig üzemben tartónak a gépjármű tulajdonosát vagy a forgalmi engedélyben bejegyzett üzemben tartót jelöli meg.

A forgalomban lévő gépkocsik után az üzemben tartókra kötelező érvényű a gépjárműadó és a kötelező felelősség- biztosítás, így az említett tételek, ha azt a bérbeadó a bérbevevőre áthárítja - a bérleti díj részét kell hogy képezzék.

Ha a bérbevevő a bérbeadót valamilyen egyéb szolgáltatás közvetítésével bízza meg (pl. a bérbeadó nevére, de a bérbevevő javára casco biztosítás kötését kéri), akkor ez az ösz- szeg a bérleti díj részét nem képezheti, mivel a többször módosított 1989. évi XL. áfa-törvény szerint a közvetített szolgáltatás adómértékét kell felszámolnia a szolgáltatás nyújtásánál is. Ez a casco biztosítás esetében a bérleti díj után 25%-os áfa mértéke helyett tárgyi adómentes szolgáltatás közvetítését jelenti.

Az előzőekből következik, hogy ha a bérbevevő nem ad külön megbízást egyéb szolgáltatás közvetítésére, jelen esetben a casco biztosítás megkötésére (de a gépkocsit a bérbeadó biztosította), akkor a bérleti díj összegébe az áthárított casco biztosítás összege is beszámítandó.

Az adóalap meghatározásánál a bérbeadónak figyelembe kell vennie a bérleti díjat, a kötelező felelősségbiztosítás és gépjárműadó összegét is. Továbbá, ha a bérbeadó a bérbevevő külön megbízása nélkül a gépkocsival kapcsolatos egyéb szolgáltatás biztosításáról gondoskodik, akkor ezen összeg is a bérleti díjba az adóalapba beletartozik. Az így megállapított bérleti díjat 25%-os adó terheli.

Januári német szakvásárok

10-13, Hannover: Domotex Hannover - szőnyegek és padló- burkolatok világvására.

13-16, Frankfurt: HEIMTEXTIL - lakás- és háztartási textíliák nemzetközi szakvására.

19-24, München: BAU - nemzetközi építőanyag, építőrendszer, épületfelújítási szakvásár.

23-31, Düsseldorf: Boot Düsseldorf - nemzetközi csónakkiállítás.

27-30, Frankfurt: IMA - szórakoztató és árusító automaták nemzetközi szakvására.

30- febr. 3, Frankfurt: papírok, irodaszerek, írószerek, ajándékok/illatszerek, kozmetikumok, drogériákban kapható cikkek és fodrászkellékek szakvására.

31- febr. 4, Köln: ISM - nemzetközi édességvásár.

Munkaruha adómentessége

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. XC. törvény egyértelműen kimondja, hogy az adómentesség-csak akkor áll fenn, ha a magánszemély a természetben juttatott munkaruhát, formaruhát a munkáltatójától kapja. Amennyiben tehát a munkaruhát, formaruhát nem a munkáltató adja - amelynek fogalmát a törvény ugyancsak pontosan meghatározza - az

adózási változások

A legfontosabb változást a kétkulcsos általános forgalmi adó hozta. A két kulcs: 6 százalék és 25 százalék. Megszűnik 1993. január 1-jétől a vendéglátás átlagkulcsos adózási lehetősége. A KISOSZ-nak sikerült elérnie, hogy a kereskedők alanyi mentes értékhatára marad 1 millió forint, az egyéb tevékenységek esetén 500 ezer forint, viszont vegyes tevékenység esetén legalább a felének kereskedelemből származó bevételnek kell lennie ahhoz, hogy alanyi mentes lehessen 1 millió forintig a vállalkozó.

Az előlegről számlát helyettesítő okmányt kell majd kibocsájtani, s ez ezzel egyidejűleg áfa-köteles.

A mezőgazdasági termelőtől való felvásárlás esetén egy új fogalommal kell megismerkedni, az úgynevezett kompenzációs felárral, amelyet a felvásárló (kereskedő) kell hogy fizessen a mező- gazdasági kistermelőnek, de ugyanakkor ő, mint előzetesen felszámított adót le is vonhatja.

A nyugtaadási kötelezettség gyakorlatilag teljeskö- rűen kiterjesztésre kerül, sőt, néhány területen a nyugtát kötelezően pénztárgéppel kell adni. Ezt a pénzügyminiszter rendelettel fogja szabályozni, amely még előkészítés alatt van. Nyugtát csak az újság- és folyóirat értékesítésről, s a szerencsejáték szolgáltatás nyújtása esetén nem kell majd 1993. július 1-től adni. A pénztárgép kedvezményes vásárlása változni fog 1993-tól, az eddigiekhez képest más konstrukció kerül kialakításra.

Kedvezőtlen változás, hogy a különleges eljárások választását minden évben meg kell újítani, vagyis az alanyi mentes és a bolti átlagkulcs szerint adózóknak

adómentesség nem állapítható meg.

A társasági tagi jogviszonyban a gazdasági társaság - az szja-törvény 3. §. 5. pontjának értelmezéséből kiindulva - tagjainak nem munkáltatója, ezért az általa ennek a viszonynak az alapján természetben juttatott formaruha, munkaruha után a magán- személyt az adómentesség nem illeti meg.

minden év januárjáig (1993-ban kivételesen január 31-ig) be kell jelenteni, hogy ha a bolti átlag szerinti különleges eljárást kívánják áfa-megállapításukhoz választani. Ezt azoknak is meg kell természetesen tenni 1993-ban, akik 1990-ben, 1991-ben, 1992-ben ezzel az eljárással számították a fizetendő áfát.

A magánszemélyek jövedelemadójára vonatkozó változások lényegesen kedvezőbbek, mint az áfa-törvény változásai.

Az 1992. december 31. után vásárlandó gép, felszerelés, berendezési tárgy - a személygépkocsi kivételével - a vásárlás évében egy összegben elszámolhatóvá válik.

A másik változás a gépjárművek költség-elszámolásában következett be. A 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet üzemanyag-elszámolásának változatlanul hagyása mellett a vállalkozó választhatja a saját tulajdonú személygépjármű költségelszámolásánál a tételes számla szerinti elszámolást, vagy útnyilvántartás alapján a 8 Ft/km-es elszámolást, amely összegben az értékcsökkenési leírás is benne foglaltatik.

Az szja adótáblája nem változott, a gyermek-kedvezmények gyermekenkénti 1300 forintos adóalapcsökkentése helyett az adózók 300 forintos gyermekenkénti adókedvezményt vehetnek figyelembe azon gyermekeik után, akire családi pótlékot kapnak. A három-, illetve többgyermekesek esetében ez az összeg gyermekenként 400 forintos adókedvezménnyé változott.

Az alkalmazottakat érinti, hogy újra bevezetésre kerül az alkalmazotti adókedvezmény, havonta 200 forintos összegben.

Kiadványok, tájékoztatók vállalkozóknak

Dr. G. E. Tichy: Vállalkozások értékelése (vagyonértékelés)

Alapismeretek - módszerek - gyakorlat

A könyv szerzője a címnek és alcímnek megfelelően, részletekbe menően feldolgozza a vállalatértékelés hazánkban is aktuális témáját, bemutatja a vállalatot és annak gazdasági értékét, és magyarázatain keresztül felvázolja a vállalatértékelés teljes problematikáját úgy, hogy eközben nem marad adós a válaszokkal sem. A mű legfontosabb része a vállalatértékelés módszerét bemutató és a módszerek gyakorlati alkalmazását elősegítő fejezet, amely minden magyar számvitellel és pénzügyekkel foglalkozó szakember számára jól hasznosítható ismereteket közvetít.

Önadózás vagy kivételes adózás?

Az 1992. december 7-én a Tolnai Népújságban megjelent, az APÉH megyei Igazgatóságának az egyéni vállalkozások 1991. évi jövedelméről szóló cikke számos megállapításával nehéz vitatkozni, mivel azok statisztikai tényeken alapulnak. Azonban a leírt, bevallott jövedelmek nemcsak az adómorál kérdését vetik fel, hanem az adózási rendszerét is.

Az 1988-ban bevezetett és csodaszernek meghirdetett adóreform számos eleme nem bizonyult időtállónak. Az adóreform első évében az egyéni vállalkozóknak lehetőségük volt a tartalékolásra, a beruházások nagyobb mérvű elszámolására.

A jövedelemadóban a kivételes adózás (kvázi átalányadózás) megszűnt, de az általános forgalmi adóban ez bevezetésre került.

Sajnos ezen állapot nem sokáig maradt fenn. A kétlépcsős adózás helyett az egylépcsős adózás került ismét bevezetésre, azzal a kitűzött helyes céllal, hogy az adminisztráció csökkenését így lehet biztosítani az egyéni vállalkozóknál. De az egylépcsős adózásban nem maradt meg annak a lehetősége, hogy a vállalkozó a személyi jövedelmét a vállalkozás jövedelmétől elhatárolja, így a fejlesztést is abból kellett megvalósítania. Ennek a következménye ma, hogy 0,65 forint adózott, úgynevezett tiszta jövedelemre 1,10 forint teherrel kell számolni.

Az utóbbi idők adórendszerének legnagyobb tanulsága az önadózás csődje. Az egyéni vállalkozóknál ugyanis a megállapodásos, kivételes adó hozta eddig a legtöbb eredményt. Hiszen a vállalkozók ismerték és ma is ismerik a szakmai sorrendet és ezen belül könnyen el tudták magukat helyezni.

Ezért helyes volna ismét mind jövedelemadó, mind az általános forgalmi adó területén az átalány adózást bevezetni egy alacsonyabb bevételi határig. Ez a határ megegyezhetne az általános forgalmi adó rendelet 1988. évi átalány határral, azaz 8 miihó forinttal.

Az átalányadóval szemben az a kifogás merül fel, hogy

nem „Európai", hanem inkább „Ázsiai" adóztatási forma.

Manapság sokan járják a világot és tapasztalhatják, hogy több Európai országban is az év elején „megállapodást" kötnek az adó mértékéről a kisvállalkozókkal. Amennyiben ez a megállapodás" mégsem jön létfe,Yigy az önadózás szabályai kerülnek alkalmazásra.

Az adókivetésben, az átalány mértékének megállapításában a kisvállalkozók érdekképviseleti szervezetei a korábbi éveknek megfelelően jelentős segítséget tudnának adni az adóhatóságnak.

Dr. Fischer Sándor KEVATOK