Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-28 / 23. szám
1993. január 28. HAZUNK TAJA KÉPÚJSÁG 5 Őshonos mangalicák kisgazdaságban A megélhetés törvényei kíméletlenek (Folytatás az 1. oldalról.) Lassan húsz éve is, hogy kollégákként együtt dolgoztunk lapunknál, ő azonban régóta munkahelyet változtatott, korábban a Nők Lapja, jó- néhány éve pedig a Szabad Föld munkatársa. Őt ismerve, tudom, semmi sem képes megváltoztatni, kiváltképp megtévesztem, éppen ezért a maga módján hű marad a múltjához s valamiképpen, általánosságban a múlthoz. Szabad idejében sertéstartással foglalkozik, mondja, nem pénzügyi megfontolásból, mert úgy értelmetlen volna, hanem kedvtelésből. Hamisítatlan, fajtatiszta fecskehasú mangalicákat tart. Honnan ered az elnevezés? Az állatok színbéli megjelenéséből. Hátuk, oldaluk fekete, hosszú, göndör szőrű, ám hasuk, akár a fecskéé, fehér. — Manapság - töpreng Varga S. József - egyre inkább ragaszkodom a múlthoz, a letűnt korokhoz, mint korábban. Meg valamiképpen kötelességemnek is érzem, hogy parányi szeletkéjét, ha már megtehetem, megőrizzem. Jól emlékszem, hogy gyerekkoromban, a Békés megyei Ka- mutpusztán, gyakorta vágtunk disznóöléskor mangalicát. Különös, szép, szelíd állatokként maradtak meg emlékezetemben. Miután nemrégiben tudomásomra jutott, hogy e mégis csak értékes fajta végveszélybe került, úgy döntöttem, a föld alól is veszek néhányat. Regölyben épp azidőtájt számolták fel a fecskehasú állományt, mondhatni, az utolsó pillanatban tudtam megvásárolni, igen borsos árért három kis göbe és egy kanmalacot. Csapongó gondolattal mondom, őshonos disznófajtánk is annak a szűklátókörű, már-már ostoba szemléletmódnak az áldozata, amely szerint ami külföldről jön, az feltétlenül jobb annál, amivel mi évszázadok óta foglalkozunk. És itt már rég nem a mangalicáról, a szürkemarháról, a rackajuhról van szó, de ide sorolhatnám őshonos magyar gyümölcs-, gabona- és szőlőfajtáinkat. Érdekességként írjuk, hogy a mangalicának színe szerint négy alfajtája van, azaz hogy csak volt, a szőke, a rőtes, a fekete és a fecskehasú. A nemrég megjelent szakkönyv szerint, már nemcsak a fekete, de a fecskehasú is kipusztult. Mellesleg szólva, a legújabb adatok szerint a szőkemangalicából, ami pedig a legelterjedtebb volt, összesen 200, a fecskehasúból 65, és a rőtesből 45 található mindössze Magyarországon. — Mindent szeretek, ami jó - somolyog a gazda és őszes bajuszán simit -, öregjeinkkel beszélgetve és szóba hozva a mangalicát, valamennyiük véleménye egy és ugyanaz. Hogy a legjobb, legzamatosabb pecsenyéje, a legsűrűbb húsa a mangalicának van. Ha egyszer rávisz a lélek, isten bizony levágunk egyet. A mangalica a végtelenségig igénytelen, ridegtartásban szinte önellátó. Összeszed mindent, csigát, bogarat, gyökeret túr a földből és kitelel, szabad térségeken is. — Itt erre nincs mód, ólakban tartom őket és naponta kétszer kapnak moslékot. De langyosan! - emeli Varga S. József figyelmeztetőleg az ujját. - Egy különlegességet szeretnék még elmondani. Szakemberek állítják, ámde még nem bizonyították, hogy a mangalica zsírja nem befolyásolja az ember vérének koleszterinszintjét. Az tény, hogy zsírjának összetéte messze más minden sertésfajtáénál. Öt hónapja vannak ezek a már-már múzeális értékű különös állatok a szekszárdi Pollack utcában. Ha igaz, majd kismalacok lesznek, csodálatos, fekete-fehér csíkozatú kismalacok, Legföljebb az fájdalmas, hogy az ilyen utolsó mohikánok, mint ebben az esetben Varga S. József is, el- kedvetlenülnek, s már-már arcpirító módon emelkedő tápárak miatt hitüket, bizakodásukat és akaratukat vesztik. — Még egyszer mondom, szeretem őket, sőt, talántán egyre gyakrabban kikapcsolódást keresni a közelükbe ménekülök. De ha az árak így nyomulnak az ég magasságáig, úgy lehet, eladom jószágaimat. Mert magából a lelke- sültségből, múltnak őrzéséből nem lehet megélni. A megélhetés törvényei kíméletlenek. p. téri - Fotó: Ótós R. A Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás jelentése Az 1992. decemberében az Atomerőmű 12 km-es körzetében mért dózisteljesítményekről Mérési hely PA Rt. által végzett mérések nGy/óra TEIT által végzett mérések nGy/óra Dunaszentbenedek 70 64 Úszód 74 76 Géderlak 75 71 Foktő 76 72 Kalocsa 79 80 Ordas — 60 Bátya — — Dunaszentgyörgy 71 — Fadd — — Gerjen — — Tengelic 69 — Pusztahencse — — Űzd 77 — Kiskőrös 65 — Szekszárd 66 — Sopron — 67 1. Dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre eső része. Mérték- egysége: Gy/h; (gray/óra). 2. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az 1 Gy (gray). 1 Gy = 1 J/kg. 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a mikrogray/ óra ezredrésze. A mikrogray/ óra a milligray/óra ezredrésze. A milligray/óra pedig a gray/óra ezredrésze, tehát a nanogray/óra a gray/óra ez- redmilliomod része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket 1 mGy/órát meghaladó érték mérése után, biztonsági intézkedéseket pedig 5 mGy/órától (ez megfelel 5 000 000 nanogray/órának) kell elrendelni. 5. A települések közti méréskülönbségeket jelentős mértékben a földkéregből származó háttérsugárzás okozza, mely függ az évszaktól és az időjárástól. TEIT. (x) Növényvédelmi technológiák A ribiszke és az egres védelme Az egresnek és a ribiszkének van néhány makacs káro- sítója, melyek ellen - még a leggondosabb agrotechnika (tavaszi tőritkítás, a beteg vesszők eltávolítása, a lehullott lomb aláforgatása, elégetése) mellett is - csak többszöri permetezéssel lehet eredményesen fellépni. Az amerikai és az európai lisztharmat elsősorban az egrest és a feketeribiszkét, a vesszők bélszövetében élősködő üvegszárnyú ribiszkelepke a fekete- és a pirosribiszkét a levélpirosító levéltetű pedig csak a pirosribiszkét kedveli. A többi károsító (levélfoltosságok, pajzstetvek, takácsatkák, lombrágó hernyók és levéldarazsak) nem ilyen válogatós, mindhárom kultúrában felszaporodhat. Az egres és a ribiszke érzékenyen reagál néhány növényvédő szerre, különösen a Novenda („sárgaméreg") készítményre, melyet csakis a rügyfakadás előtt lehet per- zselésmentesen alkalmazni. A kéntartalmú szerek (d. csoport, a Karathane kivételével) magas hőmérsékleten (25 fok felett) tömeges levélhullást válthatnak ki. Készítmény csoportok (a táblázat betűjeleinek megfelelően): A ribiszke és az egres védelme a. / Novenda, Tiosol, Nevi- kén, Báriumpoliszulfid, Neo- pol, Ágról (lisztharmat ellen hatástalan). b. / Karathane. c. / Sápról, Baycor, Rubigan EC, Topsin-M, Ch.Fundazol. d. / Kumulus, Thiovit, Mic- rothiol, Nedvesíthető kén, Kénkol, Szulfur, Kén, Karathane. e. / Buvicid K, Merpan, Orthocid, Ditharte, Polyram, Pol-Thiuram, Antracol, Zineb. {./ a c. csoportból: Sápról,Topsin-M, Ch.Fundazol. g. / Zolone, Ultracid *, Eka- lux *, Dimecrom **, Phosdrin **, Thiodan *, Thionex *, Ant- hio *, Bi 58, Sinoratox, Sumit- hion, Metation, Foszfotion, Nexion, Unifosz, Fiiból, Ditri- fon, Unitron, Chinetrin, Gu- sathion **, Metil-Cotnion, Wo- fatox **. h. / a g. csoportból: Zolone, Anthio *, Bi 58, Sinoratox, Ultracid *, Ekalux *, Dimecron **, Phosdrin **, Foszfotion, Nexion, Unifosz, Chinetrin, Thiodan *, Thionex *, Gusthion **, Metil-Cotnion **, Wofatox ** és még: Pirimor, Bio-Sect. i./ a g. csoportból: Zolone, Bi 58, Sinoratox, Ultracid *, Ekalux *, Dimecron **, Phosdrin **, Foszfotion, Nexion, Gu- sathion **, Metil-Cotnion **, Wofatox **. )./ Rospin, Oxotin **, Ani- mert, ol-Akaritox, Bio-Sect és a g. csoportból: Thiodan *, Thionex *, Anthio *, Bi 58, Sinoratox, Foszfotion, Ultracid *, Dimecron **, Phosdrin **, Gusathion **, Metil-Cotnion ** k./ Humix Universal, Zöl- dítő, Multimicro, Damisol, Volldünger, Wuxal, Fitohorm Natur, Peretrix, Mikramid. Jelmagyarázat: * feltételes forgalmú szerek, ** nagyüzemi szerek, Sápról kifejezetten javasolt készítmények, Topsin-M: egyéb hatékony készítmények. Fűzi István Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Védekezési időpontok III. 05. III. 25. IV. 10. IV. 30. V. 15. V. 30. VII. 30. A ribiszke és az egres károsítói i ßö h M, »iS (fák*m > ip p p to <u • jz <0 9>> CT) 13 oc c 90 P 3 • <0 9>. CT) :s cc p ■p to 0» !3 c oo O) VO N P O) CL) 90 > S- N ■-* iO > J* oo 91)-o to p iO ÍZ Oo 91) ■o O) JZ O) > •O c 93 >> O) o 00 p p to CL) 00 91) SIÜJ c 90 p 3 P 0) s•3 N I/O 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Lisztharmatok a b c c c d d Levélfoltosságok e f f f e e Lombrágó hernyók, levéldarazsak 9 g Üvegszárnyú rib.lepke g g g Levélpirosító lev.tetű a h h Pajzstetvek a i i i i Takácsatkák a j Levéltrágyázás k k k k Mit örökölt a szőlőtermelő az 1992-es évtől? Az időjárás rendkívül szeszélyes volt a vegetációs időszakban, a hűvösebb tavaszt felváltó májusi meleg a szőlő virágzását lényegesen előre hozta, hiszen május végén pl. a Kékfrankos is védett helyen virágzott. A virágzás alatti időben kedvező volt a hőmérséklet-páratartalom, így a virágzásra érzékeny fajták pl. Otthonéi Muskotály, Kékfrankos, de az igen rosszul kötődő Bianca is jól termőre vált. A virágzás után a kötődést látva az évszázad termését reméltük. A Medárd-napi (40 napos) esőzések sem okoztak gombabetegségekből eredő növényvédelmi károkat. Az időjárásban 1992. július 13-a után a közel 60-65 napos aszály következett. A július végi korai zsendü- lés (Oportó-Zweigelt színeződése) korai szüretet és jó minőséget kínált. (Az addig képződött cukortartalom alapján). A tartós aszályt még fokozta az addigi meteorológiai megfigyelésekben nem tapasztalható, ötven százalék alatti átlagos páratartalom (hosszú heteken keresztül). A szőlőnövény élettani tevékenysége lelassult, a levelek elszáradtak, lehullottak - a bogyók nem fejlődtek és kényszerérés hatására fony- nyadni kezdtek. A mély szurdokokkal határolt, vagy korábban a jó minőséget termő meredek pannonhomokos - lösztalajokon az aszálykár még fokozottabban jelentkezett. A füvesített vagy gyomborította területeken a vízhiány még jobban volt tapasztalható. (Saját magam is tapasztaltam). A 7-ik aszályos év a végtermék a borok minőségére is nagy hatással volt. A remélt kiemelkedő évjárat helyett 30-40 százalékos menyi- ségi csökkenés mellett a borok minősége is közepes. A jobb vízgazdálkodási területeken egyes szőlőfajták jó minőségi borokat termettek. Örökségünk: A vizuálisan beérettnek látszó vesszőkben nagyfokú a beéretlenségből származó vesszőelhalás. A rügyek termőképessége közepes. A rügyterhelésnél lisztharmat és atka nagy mennyiségben telel át. Teendőink: Metszés előtt meggyőződni (akár a talajfoltoknak megfelelően is) a vesz- szők beéréséről. A kistermelők ne szorgalmazzák a januári-februári metszést, „mert a kutya még nem ette meg a telet". Nagy figyelemmel kísérjük a Tm-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás országosan is kiemelkedő előrejelzését. (Ezen cikk alapgondolatát Dr. Diófási Laos igazgató által 1993. január 20-án KÉÉ Dunántúli Szőlészeti és Borászati Intézetben tartott metszési bemutató és előadás szolgáltatta.) Horváth József
