Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-27 / 22. szám

1993. január 27. VÁLLALKOZÁS - PIAC NÉPÚJSÁG 5 A TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és _____Ipar-____ K AMARA HÍREI Magyar kereskedelmi napok Horvátországban A Pécsi Ipari Vásár Kft., a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara és az Eszéki Regio­nális Kamara nemzetközi új­jáépítési kiállítást szervez Eszéken, 1993. április 14-18-ig. A kiállítás temati­kája: mezőgazdaság, élelmi­szeripar, építő- és építő­anyag-ipar, lakásfelszerelés- és berendezés, fogyasztási cikkek. Jelentkezési lap a ki­állításra irodánkban igé­nyelhető. (Szekszárd, Arany J. u. 23-25. III. em.). Üzleti ajánlatok — Magyar cég keres amerikai ügyfele megbízá­sából BSS 12/78 szerinti 450-es ömlesztett portland cementet, évi mintegy 250.000 mt-t, FOB Fe­kete-tengeri kikötő vagy CNF Lagos, Nigéria paritás­sal. Árajánlatot vár. — Magyar cég keres sza­bad galvanizáló, horganyzó kapacitással rendelkező vál­lalkozókat a kg-onkénti horganyzási ár megjelölésé­vel. — Magyar cég keres ta­vaszi árpát, ajánlatot kér. — Magyar cég keres cipő diszkont áruházába beszál­lító partnereket. — Magyar cég keres munkaruházati és munka- védelmi szakboltjába beszál­lító partnereket. — Magyar cég keres tar­kababot, export árajánlatot kér. — Magyar cég keres mű­trágyagyártáshoz kálium­szulfátot folyamatos beszál­lítással. — Magyar cég keres 100 tonna mennyiségben fa­gyasztott csirkét, sürgősen, árajánlatot kér, CIF Moszkva paritáson. — Magyar cég keres 1993. évi folyamatos szállí­tással kb. 1000 tonna kris­tálycukrot, 50 kg-os kiszere­lésben, telephelyi átvétellel. Adószabályok * Általános forgalmi adó Társas vállalkozás nem jo­gosult a vállalkozásba bevitt eszközök áfájának a levoná­sára. A társas "vállalkozásba való vagyonbevitel (apport) áfájá­nak levonásával kapcsolatos végleges és helyes álláspont az áfa törvény 32. § (1) bekez­désének, különösen a bekez­dés utolsó mondatának értel­mezésén alapul. A tv. 32. § (1) bekezdése az adó levonását az adóalanynak a saját termékbeszerzéseire vonatkozóan engedi meg. Apport esetén azonban az adóalany részéről sem ter­mékvásárlásról, sem beszer­zésről nincs szó, itt a társas vállalkozás ellenérték nélkül jut a vagyonhoz. Az apport ér­tékében előzetesen felszámí­tott áfa nem fordulhat elő, en­nélfogva visszaigénylés sem lehetséges. A törvény 32. § utolsó mon­data nem az előbbi tényállásra (apportra) vonatkozik. A mondatot helyesen úgy kell értelmezni, „hogy az előzete­sen felszámított áfát azon adóalanyok is levonhatják, akik a terméket nem továbbér­tékesítési céllal, hanem pél­dául apport céljából (vagy a tv. 9. § további pontjai alapján) vásárolták, ami önmagában nem értékesítés." A használtan beszerzett pénztárgép és az áfaelvonási, -visszaigénylési jogosultság. A nyugtaadási kötelezett­ség teljesítésére alkalmas pénztárgép vásárlásakor biz­tosított adólevonási joggal mind az új, mind a használt gép beszerzésekor élhet az adóalany. Az adólevonás fel­tételeként a tv. 72. § (1) bekez­dése ugyanis kizárólag az adóigazgatási azonosításra al­kalmas nyugta adását bizto­sító pénztárgép beszerzését írja elő és nem tesz különbsé­get új és használt berendezés között. A 36/1990. (XII. 28.) PM rendelet 7. §, illetve 11. § (2) bekezdése alapján olyan használt pénztárgépek be­szerzése után is van adólevo­nási lehetőség, 'amelyeket utó­lag szereltek fel a rendelet ál­tal előírt adatrögzítő berende­zéssel, sőt a 11. § (1) bekezdése alapján a már meglévő pénz­tárgépek adatrögzítő beren­dezéssel való felszerelése után is megnyüik az adólevonási jog. Az idézett PM rendelet nem szűkíti - mert nem is szűkítheti - a tv. előírásait, csak a végrehajtás szabályait részletezi tovább, amely nem jelenti azt, hogy kizárólag a PM rendeletben felsorolt használt gépféleségekre nyílna meg az adólevonási j°g­Társasági adó Az osztalék adóztatása A magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 37. § (5) bekezdé­sének értelmében az osztalék után az adó mértéke 10 száza­lék, amennyiben az arra jogo­sult'az osztalékot a társasági adó általános kulcsa szerinti adó megfizetése utáni ered­ményből kapta (és az említett törvényi hely szerinti befekte­tési forma hozadékáról van szó). Az általános jelző fontossá­gát bizonyítja, hogy a jogalko­tói szándék nem az volt, hogy a 20 százalékos forrásadó alól mentesítse mindazokat a jö­vedelmeket, amelyeket már társasági adó terhelt, hanem az, hogy az általános 40 száza­lékos társasági adót fizetőknél a kifizetett osztalékot megkö­zelítően szintre hozza azók- kal, akik társasági adóked­vezményt vettek igénybe. Ha a cél az lett vola, hogy a társa­sági adót fizetőknél a kifizetett osztalékot a 20 százalék forrá­sadói körből kiemeljék, úgy elég lett volna a jelző nélküli társasági adó megnevezés. Az általános társasági adó­kulcs meghatározás mellett szól az is, hogy a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 9. § az az egyetlen olyan törvényi hely, ahol az „általános" adómérték megfogalmazásra került. A számított adóból érvényesít­hető adókedvezmények és más levonások nem az általá­nos adómértéket változtatják, hanem az átlagosat. Éppen ezért a személyi jövedele­madó-törvény alapján alkal­mazott általános kulcsú adó­mérték megnevezés csak a 40 százalékos társasági adómér­tékre vonatkoztatható. A „kis Jelics" letette a mundért Egy iroda a munkanélküliekért Egy különös, figyelemfel­keltő nevű' iroda vonzza az ember szemét Szekszárdon, a piac mellett. „Bevándorlási, letelepedési tanácsadó és munkaerőközvetítő iroda". A gyanútlan szemlélő valami hivataloskodó, ide-oda kül­dözgető irodára gondol, amíg a nyíllal jelzett emeletre fel nem ér. Egy fiatal, csinoska hölgy és egy kissé kopaszodó, de a látvány ellenére fiatal úr fogadja az ügyfeleket. A „hi- vatalosdinak" nyoma sincs, igaz, ez egy vállalkozáshoz nem is illenék. Jelics Péterrel, a tulajdonossal beszélgettünk. — A múlt évben, április közepén nyitottam meg ezt az irodát, akkor még titkárnőre nem volt szükségem. Szép csendben telt el az első hónap, ennek ellenére nem kesered­tem el, hittem abban, hogy az ötlet jó és előbb-utóbb „bejön" mindaz, amit a feleségemmel elterveztünk. — Mit kínál az emberek­nek, mire vállalkozott ez az iroda? — Elsősorban munkaköz­vetítéssel foglalkozunk, emel­lett segítjük a bevándorlókat és a letelepedésért folyamo­dókat. Ma Magyarországon sajnos nagyon sok a munka- nélküli, mi elsősorban nekik próbálunk segíteni. Aki hoz­zánk bejelentkezik, azt meg­próbáljuk munkába állítani. Van, amikor ez könnyen megy, van, amikor pár hónap is beletelik, attól függ, kire van éppen szükség, és persze attól is, kinek milyen a vég­zettsége, mihez ért az illető. Az iroda 1650 forintért fél évre köt szerződést az ügyféllel és ez idő alatt megpróbálunk Jelics Péter minden tőlünk telhetőt meg­tenni, de kötelezettséget nem vállalunk azért, hogy min­denkinek lesz munkája. Ez egy lehetőség ahhoz, hogy aki nehéz helyzetbe került, a munkanélküli állapotból visz- szakerüljön a hétköznapi életbe. A munkaügyi közpon­tokkal semmiféle kapcsola­tunk nincs, viszont vala­mennyi munkahellyel, vállal­kozóval, intézményekkel tart­juk a kapcsolatot. — Mekkora az a létszám, akiknek munkát keresnek? — Száz-százhúsz körül mozog, ez azt jelenti, hogy heti 15-20 embernek találunk állást, körülbelül ennyi az újonnan érkezők száma is. — Találkozott-e már re­ménytelennek látszó esettel, amikor azt érezte: ennek az embernek lehetetlen munkát találni? — Sajnos, előfordul olyan is, akiről látszik, hogy züllött, iszákos, mosdatlan. Ilyenkor a legjobb egyenesen megmon­dani, hogy nem vállalom a megbízást. Kioktatni nincs jo­gom, ezt nem is tenném, de felvállalni felelőtlenség lenne, hiszen ilyen embert senki nem engedne közel az értékeihez. Mindemellett sajnálom is őket, hiszen a lejtőn nehéz megállni, ebben talán egy munkahely segíthetne, de ki­csi az esély, hogy bárki alkal­mazná. — Kik azok, akik könnyen „eladhatók"? — A szakmunkások, az építőiparban dolgozók, a se­gédmunkások, valamint a szolgáltató szférában dolgo­zók, a szakácsok és a pincérek. Külföldre történő munkaköz­vetítésre is vállalkozunk. Ép­pen ma indítottunk útnak egy 30 fős csoportot Münchenbe, 10 hónapra. Ők elsősorban ácsok, kőművesek. Természe­tesen pontos tájékoztatást kaptak már előre arról, hogy mennyit keresnek, hol fognak lakni, a megélhetésük, a laká­suk, az%útiköltségük meny­nyibe kerül. Mi csak legális múnkát ajánlunk. Mindezt azért hangsúlyozom, mert na­gyon sok visszaélésről, szél­hámoskodásról lehetett hal­lani a külföldre történő mun­kaközvetítésekkel kapcsolat­ban. Számomra a legjobb aján­lás az, ha egy elégedett ügyfe­lünk jó szívvel említi az iro­dánkat más rászorulónak. A korrektség kifizetődik. — A Magyarországra ér­kező bevándorlóknak miben tudnak segíteni ? — Elsősorban tájékoztatást adunk arról, hogyan kezdje­nek a letelepedéshez. Segí­tünk a papírmunkák intézésé­ben. A hatályos jogszabály szerint csak az adhatja be a ké­relmét, aki eleget tesz az előírt feltételeknek, vagyis köz­jegyző előtt kell nyilatkoznia a szándékáról, emellett van el­tartója, és van kinél laknia. — Említette, hogy. a múlt év tavaszán nyílt meg az iroda. Addig mivel foglalko­zott? — 1991. októberében sze­reltem le a rendőrségtől, ahol nyomozóként dolgoztam. Előtte a rendőrtiszti főiskolát is elvégeztem. Nagyon szeret­tem a munkámat, édesapám is rendőr volt, ő 32 évi szolgálat után ment nyugdíjba. Egyér­telműnek tűnt, hogy belőlem is „csak" egy jó rendőr lehet: a „kis Jelics". Az édesanyám életútja is szép példa volt előt­tem. '62-ben számlalikvidá­torként kezdte, a munka és a gyereknevelés mellett képezte magát. Ma már 10 éve, hogy igazgató-helyettesként dolgo­zik ugyanannál a vállalatnál. Ennek ellenére néha elszorult a torkom, amikor a velem egy­idős társaimmal találkoztam, és beszélgetés közben kiderült róluk, hogy vállalkozóként milyen sokra vitték. '91 tava­szán ismerkedtem meg a fele­ségemmel, aki a családjával Budapestről költözött a me­gyébe. ők sikeres vállalkozó­ként dolgoztak, ahogy a kap­csolatunk erősödött, úgy érle­lődött bennem is az elhatáro­zás, hogy én is megpróbálom: önállóan mire vagyok képes. A döntés engem igazolt, bár az is sokat jelentett, hogy tu­dom, van egy biztos hátterem, hiszen a családom bízik ben­nem. Mauthner Fotó: Gottvald Jogszabályfigyelő Az általános forgalmi adó változásával összefüggő ár­változásokról szól a 167/1992. (XII. 19.) kormányrendlet. Az árak megállapításáról szóló törvény mellékletében felso­rolt termékeknél a vállalkozó - ha áfa fizetésére kötelezett - az áfa-törvény hatálybalépé­sét követő eladások esetében általános forgalmi adóval nö­velt eladási árat alkalmazhat, függetlenül attól, hogy a ható­sági ár megállapítója erről kü­lön rendelkezett-e vagy sem. A rendeletből megtudható az is, hogy a nem hatósági árak esetében a vállalkozónak ho­gyan kell alkalmazni az áfát. A jogszabály 1993. január else­jén lépett hatályba. (Magyar Közlöny 1992/128. száma.) Gazdaság-bank '93 konferencia- Magyarország gazda­ságának jelenlegi megíté­lése a világban nem túlsá­gosan kedvező; az elmúlt három év alatt 13 száza­lékkal visszaesett a GDP - mondotta a kedden meg­rendezett Gazdaság-bank '93 konferenciát megnyitó előadásában Kádár Béla külgazdasági miniszter. Hozzátette: a tényleges visszaesés a végleges ada­tok szerint valószínűleg kisebb, de a jövede­lem-veszteség minden­képpen jelentős. Szólt ar­ról, hogy a kelet-közép- európai realitások szem­pontjából súlyos trauma a munkanélküliség is, to­vábbá biztosnak látszik a költségvetési egyensúlyhi­ány további növekedése. Mindezek a problémák a világ számos országában előfordulnak, de nem mindegy, - s az a fő gond nálunk, hogy miből adó­dik a deficit növekedése. Ha a növekvés abból adó­dik, hogy változatlan, vagy sokasodó szociális terhek mellett a gazdaság bevétele stagnál, esetleg csökken, akkor törvény- szerű, hogy éleződik a harc a gazdasági szférák között is az elérhető jöve­delmekért. Ha a termelő szférában a jövedelmek el­tűnnek, a bankok is nehe­zebb helyzetbe kerülnek. A kormányzatnak fel kell ismernie a konfliktus tompításának fontosságát - hangsúlyozta a minisz­ter. Nem megengedhető az sem, hogy csökkenjen a szellemi tőke felhamozó- dása, ami szintén megha­tározó az ország jövője szempontjából. A miniszter végezetül szólt arról, hogy noha az ország középtávú esélyeit a negatív tendenciák beár­nyékolják, kétségtelen po­zitívum, hogy a nemzet­közi gazdasági kapcsola­tok kedvezően alakultak az elmúlt három évben. Tavaly csaknem 14 milli­árd dolláros exportot ér­tünk el, a korábbi évek 8-9 milliárdjával szemben. Többszörösére növekedtek a devizatartalékok s a kül­földi befektetők érdeklő­dése is vátozatlanul jelen­tős. Rámutatott: a banká­roknak kell legjobban is­merniük, hogy az ország jövője szempontjából mi­lyen nagy fontossága van a külföldi bizalmi tőkének. A franchise Magyarországon A franchise alapvető fogal­maival, az állami vállalatok és szolgáltatások privatizációjá­ban e módszer alkalmazási le­hetőségeivel, valamint a fi­nanszírozás kérdéseivel is­merkedhettek meg „A fran­chise Magyarországon" című tegnapi konferencia résztve­vői. Ä budapesti Nemzetközi Kereskedelmi Központban tartott egésznapos konferen­cia az OTP Rt. és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesz­tési Hivatala (A.I.D.) által megbízott EastEuropeLaw támogatásával jött létre. A franchise lényege, hogy egy anyavállalat a birtokában lévő védjegyet akár többszáz, saját üzlettel rendelkező fran­chise átvevőnek engedi át, s ezzel mindegyiknél azonos működési elvet követel meg. A védjegy használatáért az át­vevő fizet, az anyavállalat vi­szont bizonyos mértékig elle­nőrzi a működési elv betartá­sát, és támogatásban részesíti az átvevőket. Számos gyors­étkeztető hálózat - például a McDonald's - ezen az elven működik szerte a világban, de a franchise szinte korlátlan számú termék- és szolgálta­tásfajta esetében alkalmaz­ható. Az Amerikai Egyesült Államok kiskereskedelmi for­galmának több mint 35 száza­léka franchise rendszerben működik. Az anyavállalat szempont­jából azért hasznos a fran­chise, mert az átvevők befek­tetésén és tevékenységén ke­resztül gyorsabban tudja nö­velni a forgalmát. Az átvevő számára pedig azért előnyös, mert a saját induló vállalkozás társítása egy már jól bevált módszerrel növeli az üzleti si­ker esélyét. Tartós előnyei pe­dig a védjegyhasználat, a ter­mék-design, támogatás az al­kalmazottak képzésében, a vállalkozás működtetésében és a reklám területén, kedvező beszerzési feltételek. A franchise a hazai vállal­kozások fejlesztésének egyik fontos eszköze is lehet. Meg­könnyíti a saját erőből történő vállalkozást és különleges előnyöket kínál a kis és köze­pes ipari és kereskedelmi cé­gek számára. A kiskereskede­lem vagy a szolgáltatások pri­vatizációjánál elősegítheti a tulajdon hazai kézben mara­dását. Üzemanyagárak 1992-ben A gépkocsi-költségelszámoláshoz Benzin Gázolaj 86-os 92-es 98-as 95-ös ólomm. I. 1-től: 53,00 56,00 59,00 57,00 37,00 I. 6-tól: 57,00 60,00 63,00 61,00 40,00 IV. 1-től: meg­szűnt 60,00 63,00 61,00 38,00 V. 1-től: 64,60 67,60 65,40 40,00 VI. 1-től: 66,00 69,00 67,00 43,00 VII. 1-től: 67,00 70,00 68,00 43,00 VII. 4-től: 67,00 70,00 68,00 41,50

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents