Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-25 / 20. szám

1993. január 25. KÖRNYEZETBARÁT KÉPÚJSÁG 9 Tolna megye vizei (2.) A Nádor-csatorna Táj- és lélekmentő publikációk Az üzemanyagbázisról Reformtáplálkozás, természetgyógyászat Elixir A régi megnevezése Sárvíz volt, aminek rendezését már 1740-től szorgalmazta Fejér és Veszprém megye. Tolna 1771-ben rendelte meg a fel­mérést. A Sárvíz a XVIII. században Tolna megye egyik jelentős vízfolyása volt, nem a mai he­lyén, mivel a Sárközön is ke­resztül folyt, hanem a mai Séd, a Szekszárd-Bátai-főcsa- torna, illetve a Lajvér nyom­vonalán. Báta felett torkollott a Dunába, maga körül kiter­jedt mocsaras területekkel. Az 1700-as években megin­dult rendezések nem sok si­kert hoztak, a munka vonta­tottan haladt, majd 1779-ben abbahagyták. 1810-ben József nádor támogatásával megala­kult az első Magyarországi Vízrendezési Társulat Simon- tornyán. 1811-ben a munkák elkezdődtek Cece és Sióagárd között. Az 1826-ig megvaló­sult létesítmény a vízrendezés iskolapéldájává vált. A munka pénzügyi finanszírozásában a földbirtokosok is részt vettek. Mint minden vízzel kapcsola­tos beavatkozás, megosztotta az érintetteket, volt akinek az érdekeit sértette, volt akinek hasznára vált. Egy másodalis- páni küldöttség - akik végig­járták az érdekelteket - jelen­tésében azt írta, hogy az ár hamar elvonul, a rétek terje­delme gyarapodott, de sokan panaszkodnak arra, hogy a sárszentlőrinci, kölesdi mal­mok megszüntetése miatt sok időt vesz igénybe a távoli malmokban az őrletés. Beszédes József terveiben öntözési elképzelések is vol­Nemcsak a természeti kör­nyezetet, az épített környeze­tet is védeni kell! Hogy kitől kell védeni? Hát tőlünk, emberektől, mert a mi szertelenségünk, arányté­vesztő önzésünk árthat neki leginkább. Az élettelen és élő természet a maga törvényei szerint ökológiai harmóniát hoz létre, melyet az emberi társadalom a huszadik század végére már önveszélyes mó­don felborított. A korábbi szá­zadokban nem volt annyi energia a kezünkben, hogy ezt megtehettük volna, és a mai­hoz képest ösztönösebben műveltük meg és építettük be környezetünket, nem bíráltuk felül törvényeit. tak, ezek azonban a malomtu­lajdonosok ellenállásán elbuk­tak. A Nádor-csatorna szerepe 1855 után különösen a Sár­közben lecsökkent, amikor Szekszárd felett az átvágás el­készült és a vizet közvetlenül a Dunába vezették. A vízfolyás egy szakasza ma is árvízveszélyes Sióagárd és Kölesd között. Az utóbbi időben 1963-, és 1965-ben is volt árvíz ezen a szakaszon, 1965-ben töltésszakadás is tör­tént. A Nádor árvizes töltése a mai napig sem felel meg az előírásoknak. A vízfolyás víz-elvezető képessége is kedvezőtlen, mivel a meder széle a növényzettel erősen benőtt, ill. a meder feliszapo­sodott. Pálfa térségében a Ví­zügyi Igazgatóság mederren­dezést végez, azonban a pénzügyi lehetőségek korlá­tozott volta miatt a munka lassan halad. Sajnos az utóbbi 30 évben új „funkciója" is lett a csatorná­nak: a megye legszennyezet­tebb vízfolyása. A veszprémi iparterület gyárainak rosszul tisztított ipari szennyvizei (Pét, Fűzfő), ill. települések egyáltalán nem vagy csak részben tisztított kommunális szennyvizeinek gyűjtőhelye a csatorna, mérgezi a növénye­ket és állatokat. Ezek a körül­mények a "Nádor Tolna me­gyei szakaszának a víz hasz­nosítását szinte lehetetlenné tették annak ellenére, hogy az utóbbi néhány évben az ipari szennyvízeresztések szabá­lyozása és a víztisztítás ered­ményeként a vízminőség né­mileg javult. Klingl Béla Ma is megcsodáljuk a még megmaradt régi településeket, városrészeket, mint egy-egy természeti csodát, olyan fes­tői, harmonikus együttesek jöttek létre hajdanában. A mai betonrengetegekből ilyen he­lyekre járunk túristaként vagy üdülni. S miközben eljárunk máshová gyönyörködni, talán észre sem vesszük, milyen ér­tékek mellett megyünk el nap mint nap saját lakóhelyünkön. Talán észre sem vesszük, hogy saját tevékenységünk­kel, döntéseinkkel magunk is hozzájárulunk pusztulásuk­hoz, ezzel közvetve saját kul­túránk pusztulásához. Igen, mert a korábbi korok épített környezeti „hagyatéka" (nem­A székesfehérvári környe­zetvédelmi felügyelőség szer­kesztőségünknek is meg­küldte a tolnai (volt szovjet) üzemanyagbázissal kapcsola­tos állásfoglalását. Egy ko­rábbi szakvéleményre hivat­kozva közük, hogy a területet potenciális szennyezőforrás­nak kell tekinteni, a tároló­csak a kikiáltott műemlék, de az adott természeti környe­zetben kialakult település- forma, utcavezetés, beépítés­mód) szelíd, passzív, segély­kiáltásokra képtelen kultúrális érték, mint az erdő, ami nem védekezik, ha kivágják, de bőven meghálálja, ha védik, haművelik". Általában a városközpon­tok azok az épületegyüttesek, amelyek nemcsak hírt adnak hajdan volt világokról, de a város születéséig szinte év- gyűrűszerűen megmutatják és átélhetővé teszik a mai embe­rek számára is a város egész múltját, évszázadok alatt for­málódott „személyiségét". Ezzel a „személyiséggel" szembesülve lehet csak esé­lyünk, közösen jó irányban „művelni" tovább városunkat. Az elmúlt ipari századok mindenütt kritikus helyzetbe hozták a városközpontokat, mert a város központja és lé­nyege: a főutak keresztezése a közlekedés iparosodásával el­viselhetetlenül füstössé és za­jossá vált. Ez Szekszárdon is bekövetkezett mindannyiunk szeme láttára, a dolgok önfej­lődése által (mindannyiunk öntudatlan segédletével). Az itt bemutatott képesla­pon látható, milyen barátsá­gos volt Szekszárd központja rendszert, újrafeltöltés előtt, szakaszolt nyomáspróbákkal ellenőrizni kell, és egyéb vizs­gálatok is elvégzendők a léte­sítmény területén, a felszínen és a felszín alatt. Sajnálattal konstatálják, hogy a felügyelőséget, az en­gedélyeztetési eljárásba nem vonták be. régen, amikor a vasárnapon­ként még így sétálhattak a vá­roslakók a Széchenyi utcán és a Garay téren. Hogy milyenné lett mára, azt tudjuk. Ezen a torz önfejlődésen csak határo­zott városi akarat tudott bár­hol úrrá lenni, amely a moto­rizált közlekedést a városköz­pont kikerülésére kényszerí­tette (pl. Kecskeméten), és a városközpontot visszaadta a városlakó embereknek. Megérne egy városközponti rendezési tervtanulmányt an­nak megvizsgálása, milyen lehetősége volna a gyalogos városközpontnak Szekszár­don, a postától a kórházi ká­polnáig és a gimnáziumtól a Béla térig. A város szivére vo­natkozó távlati koncepció nél­kül akaratlanul is árthatunk lakóhelyünknek. Kár volna a pénztelenség miatt és rövid­távú érdekeknek engedve jó­vátehetetlen lépéseket tenni, mint ahogyan ez a Séd beépí­tésével történt. Építész kollégáimmal örömmel vállaltuk, hogy az épített környezet védelméről cikksorozatot írunk. Remél­jük, ezzel hozzájárulunk ah­hoz, hogy az épített környezet védelme méltó helyre kerül gondolkodásunkban és csele­kedeteinkben. Lajtai Zoltán A címben szereplő gyógy­növényszaküzlet, látogatá­sunk előtt egy nappal nyitott új helyén, a volt Köjál székház alagsorában. Zalakovicsné Kovács Klára még az utolsó simításokat végzi az ízléses, tágas, minden igényt kielégítő üzletben, ahol akár élő rek­lámnak is tekinthetjük. Még­pedig azért nemcsak elad, ha­nem tanácsot is ad a betérő vevőnek. A tanácsok saját ta­pasztalataira, életvitelére, re­formtáplálkozására épülnek. Az üzletben körben, plafonig érő polcrendszerek, precíz rendezettségükkel könnyen áttekinthetők, ami annál is in­kább fontos hisz az üzlet rész­ben önkiszolgáló rendszerben működik. A fő profil, a re­formtáplálkozáshoz szüksé­ges bőséges áruféleségek mel­lett, más áruféleségek is meg­találhatók, ám mindezek kö­zöt ismertetőjele, hogy termé­szetes alapanyagokból készül­tek. — Hogy mit és miért talál­hatunk az üzletben erről kér­deztük Zalakovicsné Kovács Klárát. — Miután a reformtáplálko­zás Magyarországon még nem annyira ismert, elterjedt, ezért tartunk üzletünkben más olyan áruféleségeket, amelyek miután természetes anyagokból készültek, min­denképpen az egészséges életmód nélkülözhetetlen ve­lejárói. Ilyenek a haj, a testápo­lószerek, samponok, krémek, bébiételek, babaápolási kellé­kek, kismamakozmetikumok. — A teából szinte meg­számlálhatatlan fajta található a polcokon .... — A gyógyteák minden faj­táját áruljuk, a vevő minden betegségére, panaszára talál megfelelőt. A Magyarorszá­gon forgalmazott összes tea megtalálható nálunk. Azonkí­vül gyógykozmetikumok, fel­nőttek és gyermekek részére, valamint a fogápoláshoz szükséges valamennyi kellék, a krémektől, a fogkeféig és szájápolószerekig. — Az üzlet közepén renge­teg könyv található . .. — Ami az üzletben megta­lálható áru, ahhoz mi a teljes irodalmat is ajánlani tudjuk. Erre az első perctől fogva nagy gondot fordítottunk. Ä természetgyógyászattal kapcsolatos könyvek Ma­gyarországon megjelenő mindegyike megkapható itt. Sőt az időtálló, lexikonszerű kiadványokból is van bőven raktáron. Ezek a könyvek se­gítik a vevőt a tájékozódás­ban. Az általunk forgalmazott termékek összetétele, ható­anyaga, hatáskifejtése megis­merhető általuk. — Sokszor jönnek be ta­nácstalan vevők? — Igen. Elmondják prob­lémáikat, kitárulkoznak, sok­szor egészen intim dolgokat is elmesélnek, amely számunkra nagyon megtisztelő. Minden esetben megpróbáljuk megta­lálni a számukra legmegfele­lőbb árut és szakszerű tanács­csal látjuk el őket. Törzsvevő­inkkel családi-baráti kapcsolat alakult ki, ami azt jelenti, hogy egymástól tanulunk. Ha va­lamivel meg vannak elégedve, visszajönnek, elmondják, így áruinkról a használati utasítá­son túl igazi tapasztalatokat is szerzünk, amit természetesen szintén továbbadunk a ve­vőknek. Lényegesnek tartjuk, hogy a vevő érezze az érdek­lődést, a gondoskodást. — A reformtáplálkozás új­donságait hogy kínálja a ve­vőknek? — Azzal van a legköny- nyebb dolgom, hisz magam is a reformtáplálkozás híve va­gyok évek óta. Saját tapaszta­lataimat, sokszor saját recept­jeimet adom tovább a vevők­nek. Talán itt érvényesül leg­jobban a családias hangulat, néha a vevők egymás között cserélnek, már kipróbált re­cepteket. — Tegnap költöztek ide és mégis tele az üzlet -vevővel. Sokan csak üdvözlik a meg­szépült, tágasabb, új helyet, sokan viszont megszokott napi bevásárlásukat végzik. Vannak akik olyan árufélesé­get vásárolnak, amit más élelmiszerboltban is megkap­hatnának, mégis itt veszik meg... — A reformtáplálkozás hí­vei nagyon jól tudják, hogy itt mindent egy helyen megkap­hatnak, azonkívül, miután a forgalom nagy, áruink mindig frissek és minden igényt ki- elégítőek. A vevők szabják meg, hogy mit árusítsunk. Ha valaki újdonság után érdeklő­dik, megpróbáljuk a legrövi­debb időn belül beszerezni. — Minek tulajdonítja, hogy ilyen nagy manapság az ér­deklődés a természetes alap­anyagokból készült szerek iránt? — A gyógyszerárak emel­kedése mellett, úgy gondo­lom, elindult egy folyamat. Az emberek nagy része szeretné természetes anyagokkal gyó­gyítani magát. — Az itt található áruk kö­zött is van, ami nem éppen ol­csó. — Megpróbáljuk az embe­rek pénztárcájához igazítani az árakat, ami azt jelenti, hoyg bár az áruk egy része drágán beszerezhető külföldi készít­mény, ám olyan széles áruská­lát alakítottunk ki, hogy szinte ugyanaz az áruféleség olcsóbb és drágább kivitelben is meg­vásárolható. — Gyógyteák, és egyéb gyógy készítmények. Mit szólnak ehhez az orvosok? — Először nehezen indult, sok orvos nem akart hallani róluk. Ma már úgy érzem, egyre több orvos fogadja el ki­egészítő terápiaként ezeket a szereket, nem ritka, hogy ők maguk küldik a beteget hoz­zánk egy-egy szer megvásár­lására. Remélem, hogy e» a kapcsolat egyre erősödik, hisz a cél közös, a beteg gyógyí­tása, fájdalmaik enyhítése. — Reformkonyha, gyógy- készítmények, mindehhez irodalom, tanácsadás. Fő, gyakorolt hivatását a pedagó- gusságot, hogy tudja össze­egyeztetni az üzletben vég­zendő munkával? — Nagyon jól, délelőtt taní­tok, délután az üzletben va­gyok, felváltva kollégámat, Szabó Lászlót. Egyébként úgy érzem, a kettő, a tanítás és ez, nemcsak kiegészítik, hanem erősítik is egymást. Sas Erzsébet Fotó: Ótós Réka Január Épített környezetünk Gyalogos városközpont. . .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents