Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-22 / 18. szám

1993. január 22. DUNAFÖLDVÁR KÉPÚJSÁG 13 Alkotmány Mezőgazdasági Szövetkezet: nem „termelő", de termel Hárommillió földbérletre A műalkotás mint „keresgélő történetiség” Koffán Károly grafikus, festő, és felesége, Ciránsky Mária szob­rász - mindketten országosan ismert és elismert művészek-, 1986 óta élnek Dunaföldváron. Itt élnek, de még sincsenek jelen a városban. Hogy ennek mi az oka, erről beszélgetőpartnerem kérése szándékosan nem esett szó. A múvészházaspár alkotásai február végéig a szekszárdi Művészetek Házában rendezett a Tolna megyei képzó-és iparművészek kiállításán' láthatók. A beszélgetés Koffán Károllyal jobbára az alkotói munkára terelődött. Koffán Károly: Össze nem illő pár Mezőgazdaság nélkül nincs jövő - olvasható az Alkotmány Mezőgazdasági Szövetkezet iro­daházának ajtajára ragasztott apró címkén. A tétel igazságához nem fér kétség, azt azonban már hosszasan lehetne sorolni, mi az, ami nélkül nincs, nem lesz mező­gazdaság. Egyes borúlátó véle­mények szerint az átalalakulás után a megye mezőgazdasági szövetkezeteinek mintegy har­mada marad csak talpon. A ki- lencvenkét aktív és kétszáz nyug­díjas tagot számláló Alkotmány Szövetkezet, bár még az átalaku­lás utolsó fordulója előtt áll, je­lenleg életképes, ez ideig nem gya­rapította Dunaföldvár munka- nélküli polgárainak számát.- Voltak belső problémá­ink, nálunk sem volt példaér­tékű az átalakulás - kezdi Sződi Miklós, a szövetkezet októberben megválasztott el­nöke.- Melyek voltak ezek?- A volt elnök, Juhász Fe­renc megnyilatkozásai nyo­mán hetvennyolc fő adta be kiválási nyilatkozatát. A tag­ság megelégelte, hogy nem volt előrehaladás az átalaku­- Fáradtaknak tűntek a gyere­kek . . .- Nemcsak a fáradtság a gond, ez az egyik legnehezebb csoport - válaszol Zab And­rás. Esetükben nem szeren­csés, hogy a hittanoktatásra az iskolában, az órák után kerül sor. Kezdeményeztem már a szülőknél, hogy külön-külön foglalkozom a gyerekekkel a plébánián.- Hogyan épül fel a hittanok­tatás „tanterve"?- Az első osztályosoknak a tanulás szabad, játékos dolog, hiszen még olvasni sem tud­nak. Az igazi hitoktatás má­sodik osztályban kezdődik, ennek célja az első áldozásra való felkészülés. A negyedik osztályos anyag a keresztény ünnepekről szól, a rákövet­kező két évben pedig ószövet­ségi hittant tanulnak a gyere­kek. Hetedik és nyolcadik osz­tályban a bérmálásra készítem fel őket. Ezt természetesen ru­galmasan lehet kezelni. Ez­után az ifjúsági csoportba ke­lásban, nem volt információ­juk a lehetőségekről. A tagok joga az, hogy döntsenek, az elnöknek kötelessége lett volna, hogy az alternatívákról tájékoztassa őket, ez nem így történt. Ennek következmé­nyeként szeptemberben ki­lencvenkilenc fő indítvá­nyozta lemondását, amire nem volt hajlandó. Október 2-án a közgyűlés felmentette tisztségéből, a kért végkielégí­tést nem kapta meg, de három hónapig megmaradt a fize­tése.- Melyek voltak az átalakulás főbb állomásai?- November 13-án volt a vagyonértékelő és csoporto­sító közgyűlés. Az öt évnél nem idősebb gépeket és épüle­teket szakértőkkel értékeltet­tük föl, a kivihető vagyon csoportjában volt minden va­gyontárgyféleség. A vezető­ség ezt követően minden ki­válni szándékozóval elbeszél­getett, a hetvennyolc főből vé­gül huszonkilencen tartottak ki elhatározásuk mellett, így a kiválók létszáma, valamint a kivitt vagyon értéke nem ha­rülnek a gyerekek. Jelenleg ti­zennégy tanulócsoport van - ebből egy ifjúsági.- Hányán végzik az oktatói munkát?- Most egyedül vagyok, bár a kántornőnek is van hi­toktatói végzettsége, és jelen­leg három pedagógus végzi a tanfolyamot.- Az általános iskolások közül mennyien tanulnak középiskolá­ban is hittant?- Bérmálkozás után har­minc-negyven százalékuk megy tovább az ifjúsági cso­portba.- Tapasztalt-e ellenállást a munkájával szemben?- Nem. Egyetlen nehézség van, az, hogy nincs kellő össz­hang köztem és a tantestület között, sok iskolai rendez­vénynél elfelejtenek szólni.- Van-e különbség a mai és az 1989 előtti hitoktatás között?- Lényeges különbség, hogy magasabb a követel­mény az egyház részéről. A szülőknek ez sokszor gondot ladta meg a tíz százalékot.'- Sikerült mindenkivel meg­egyezni?- Egy személy kivételével igen. O olyan vagyontárgyat kért, amelyet november 26-án a vagyonkiadó közgyűlés el­utasított. Ez az ügy még ma is bíróságon van.- Mikor került napirendre az átalakulás?- December 29-én fogadtuk el az új alapszabályt, nyolc nappal korábban öt fő híján határozatképtelen volt a köz­gyűlés. Kacérkodtunk a hol­ding-rendszerrel, a tagság azonban továbbra is a szövet­kezet mellett döntött, csupán a „termelő" szó maradt ki a szövetkezet nevéből.- Miben változott lényegesen az alapszabály?- A közgyűlés javaslata alapján négy munkahelyi ön- kormányzati csoport alakult, ezek, illetve a közgyűlés kép­viselői alkotják az igazgatósá­got. Most van folyamatban az új működési és szervezeti sza­bályzat kidolgozása, ezt ja­nuár végéig kell letennünk az asztalra. A szabályzat az el­jelent, nem értik, miért kell minden évben hittanra járni.- Tudják-e a gyerekek haszno­sítani az itt szerzett tudást az is­kolai tanulmányaikban?- A hitoktatás főleg az er­kölcsre vonatkozik, az én dol­gom olyan alapot adni, amely a gyerekek életében jó és pél­damutató lesz. Gimnazista korban kerülhet rá sor, hogy kössék is tanulmányaikhoz, amit itt hallanak. Az ifjúsági csoporttal konkrétan a Szentí­rással foglalkozunk, itt a cél az, hogy mindenki megis­merje a Biblia hátterét. Hosz- szabb távon azt tartanám jó­nak, ha minden iskolában lenne egy pedagógusnak ilyen végzettsége. Azért kellene rá­juk építeni a hitoktatást, mert ők jobban tudnak kapcsolni az iskolai tananyaghoz, mint én, aki hetente egyszer jövök be az iskolába.- Mennyire vallásosak a hit­tanra járó gyerekek szülei?- Érdekes, hogy a mostani hittanosok szüleinek egy része nem gyakorolja a vallást. A szülő talán a gyerekek révén igyekszik valamit bepótolni, amit korábban elmulasztott.-tf­képzelések szerint úgy fo­kozná az önállóságot az egyes önkormányzati egységeken belül, hogy lehetőség nyíljék vállalkozásra, ennek módjait most fogjuk konkrétan kidol­gozni. Az én javaslatom az volt, hogy az önkormányzati egy­ségeket minél kisebb egysé­gekre szedjük szét, éppen a célból, hogy • minél nagyobb teret adjunk a vállalkozások­nak. Ez nem lett nyíltan el­vetve, az emberek mégis fél­nek vállalkozni, a tagok nem rendelkeznek pénztőkével, vagy ezt most nem akarják be­fektetni.- Mekkora területet jelöltek ki kárpótlásra?- Földjeink közel negyven százalékát. Fontos, hogy e föl­dek jó részét bérlet formájá­ban viszaszerezzük. A bérleti díj csaknem hárommillió fo­rintot jelent. A területre a szarvasmarha-állomány miatt szükségünk van.- Számolnak létszámleépítés­sel?- A jelenleg itt dolgozó ki- lencvenkét szövetkezeti tag­nak továbbra is tudunk mun­kát biztosítani. A gond inkább az, hogy a dolgozó el tudja, vagy el akarja-e látni a felada­tát. Tóth Átkukkantó Kiállítás Február 7-ig naponta 10-től 18 óráig tekint­hető meg a Kecskeméti Ifjúsági Otthonban ren­dezett hologramm-kiál- lítás. Hangverseny A kecskeméti GAMF- | Kamarazenekar és az Akasztói Ifjúsági Fúvó­szenekar ad koncertet ma este hét órakor, az | akasztói művelődési házban. Beszélő-est Ma este hat órakoi Dunaújvárosban a vá­rosháza tanácstermében a Liberális Klub ven­dége lesz Kőszeg Fe­renc, az a Beszélő című lap főszerkesztője. Munka nélkül A Megyei Munkaügyi Köz­pont legutóbbi, 1992. decem­ber 20-ai összesítése szerint Dunaföldváron 888 regisztrált álláskereső van - köztük 36-an pályakezdők ebből 711 fő jogosult ellátásra. Ez 14,2 szá­zalékos rátát jelent, amely megfelel a megyei átlagnak, a múlt esztendő november 20-tól számított növekedés 5,4 százalékos üteme azonban jó­val meghaladja azt. A bejelen­tett álllások száma 57. Külön problémát jelent azon munkanélküliek cso­portja - Dunaföldváron jelen­leg 67-en vannak -, akiknek már több, mint másfél éve nincs állásuk, így nem jogo­sultak járadékra. Számukra eddig a Munkaügyi Központ fizetett havonta négyezer fo­rintot, ez a jövőben feltehe­tően önkormányzati feladat lesz.’ Az ezt szabályozó szociá­lis törvény - amelyet már el­fogadott a parlament -, várha­tóan február elsején lép életbe. A 67 fő segélyezése majd hárommillió forinttal terhelné meg a, város költségvetését. Ami súlyossá teheti a helyze­tet, az az, hogy az állástalanok egyre nagyobb számban ke­rülnek ki az ellátásra jogosult­ság alól, az ugrásszerű növe­kedésre pedig a városnak nincs meg a kellő pénzügyi fedezete.- Melyek voltak pályájának főbb állomásai?- A Képzőművészeti Főis­kola elvégzése után a Buda­pesti Műszaki Egyetemen ta­nítottam, 1966-tól a Dunaúj­városi Műszaki Főiskolán áb­rázoló geometriát oktatok. Közben, 1979-től 1982-ig ugyanezt a tárgyat adtam elő a Képzőművészeti Főiskolán.- Kik voltak a mesterek?- Barcsay Jenőtől tanultam, bár az én életkoromban már nem illik mesterekre hivat­kozni. Barcsay azon kevés mesterek egyike volt, aki va­lóban önzetlenül átadta tudá­sát.- Mennyi a geometria „része­sedése" a képzőművészetben?- A képzőművész-generá­cióknak - a világon egyedülál­lóan - Magyarországon volt a legintenzívebb az ábrázoló geometria tanítása. Ez külön­leges értéke a magyar képző- művészetnek. Egy új-zélandi művészettörténész szerint a magyar művészet eredetisége az axonometrikus perspektíva ismeretének köszönhető. Bár az ábrázoló geometria tanítása ezen jóval túlmegy, a kuta­tónő jó helyen vélte megta­lálni- Moholy-nagy, Bortnyik Sádor, Vasarely teljesítmé­nyében azt az alapot, amit a geometria nyújt: a pontosan kialakított érzékletes tudati tér olyan, konstruktív fantázia színtere lehet, amelyben a még nem létező, ám lehetsé­ges dolgok tervei, ideái meg­születhetnek.- A geometria vezérfonal az ön alkotói mukájában?- A munkásságomban, mint főszereplőt kevéssé használom a geometriát, bár mindenütt jelen van. Az igazi példaképeim azok a rene­szánsz polihisztorok, barokk mesterek, akiknél a művészi gondolkodás és a tudomá­nyosság édestestvérek voltak. A „relief-terekre" vonatkozó tudományos kutatásaim mű­vészi szintű illusztrációja egy kiállításon is szerepelt.- Mi volt kutatásainak lé­nyege?- A műalkotásnak tér-idő diagramm jellege van. Ez azt jelenti, hogy az van rajta, ami az alkotás ideje alatt történt, vagyis olyan dolgok kerülnek egymás mellé, amelyek egy­más után voltak. A műalko­tásnak ez a fajta keresgélő tör­ténetiség a lelke. Leonardo azt mondta, hogy egy torzítás- mentes tükör pontosságával adja vissza az alkotás tárgyát. Ez - nem egy művén szembe­tűnik -, nem így volt, viszont ezzel az optikai teljesség he­lyett egy nagyobb, emberi tel­jességet hozott. Apám 1934 és 1939 között Párizsban dolgo­zott festőként, miniatűr linó- és fametszeteket készített. A próbanyomatokat eltette, ez egészen részletesen dokumen­tálja az alkotás szóban forgó időbeliségét.- A festményei szürrealista hatásra utalnak.- Ez így van. Minden „iz­mus" az egyetemes művészet egy aspektusából merítkezik, a figuratív szürrealizmus - amely az ém festményeimen is jelentkezik - a reneszánszra nyúlik vissza. A meghökken- tésnek, van társadalmi és esz­tétikai szerepe, kifejezetten építő hatása lehet.- A tanítás mellett jut ideje művészi munkára?- Igen, dolgozom, bár azt nem mondhatom, hogy fo­lyamatosan. A mostani szek­szárdi kiállítás előtt a hódme­zővásárhelyi őszi tárlaton vet­tem részt. Tóth fotó: G. K. Zab András első osztályos csoportja Aggodalomra semmi ok: a másik oldalon azt mondták, a híd még megvan... Hittanoktatás: a gyerekek által a szülők pótolnak Az a fényes felhő ... Ki volt Krisztus? Miért mondjuk róla, hogy ő az üdvözítő? Mi volt az a fényes felhő? Hogyan nevezzük Jézus testét és vérét egy szóval?. . .o . . o . . ostya? . . .nem. . .oltáriszentség! A gyerekek egy része a pádból kiesve jelentkezik, a másik része - főként a lányok - csendesen üldögélve hol figyelnek, hol ma­gukban játszanak, megint másik csoport éktelenül rosszalkodik. Úgy, ahogy egy tanórán szokásos. A „tisztelendő bácsi" kérdez, türelmesen javítja a válaszokat, a rosszcsontokat fegyelmezi - fenyegető kézmozdulata egy-egy fejsimításban hal el. Az óra végén imádság, ének. Zab András katolikus plébános hittanórája a Templom utcai általános iskola harmadik osztályosainak szemmel láthatóan olyan, mint egy matematika, vagy környe­zetismeret- óra, csak épp nem összeadással, kivonással, vagy természetismerettel, hanem a keresztény hit számukra még ne­hezen felfogható, római katolikus módon tálalt tételeivel ismer­kednek.

Next

/
Thumbnails
Contents