Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-22 / 18. szám

1993. január 22. MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Testületi ülés Tamásiban Tamási Város Ónkor­mányzati Képviselő-testü- lete január 25-én, hétfőn 17 órakor tartja ülését a pol­gármesteri hivatal dísz­termében. Az ülésen be­számoló hangzik el a vá­roskörnyéki építésügyi igazgatási társulás műkö­désének tapasztalatairól, várhatóan megállapítják az önkormányzat 1993. évi költségvetését, rendeletet alkotnak a város menet­rend szerinti autóbusz közlekedésében alkalma­zandó viteldíjakról és ál­lást foglalnak többek kö­zött a távközlési hálózat- fejlesztésről Koszorúcska Értényben Újra divatba jöttek Ér­tényben a szalon-, vagy klasszikus táncok a fiata­lok körében. Ezt segítendő szervezett tánciskolát a községben Szabó Emőné és Egyed Gézáné, Dor- mány Tibor szakmai irá­nyításával. A december­ben húsz fiatal részvételé­vel kezdődött tánciskola január 23-án este 7 órakor koszorúcskával zárul. Horgász­közgyűlés, szakelőadás A Szekszárd-Paksi Vizi- társulat Medosz Horgásze­gyesület január 30-án 9 órakor tartja közgyűlését Szekszárdon, a vizitársulat telephelyén. A tengelici Pe­tőfi HE január 25-én, hétfőn 18 órakor téli szakelőadást tart a művelődési házban. Mindkét rendezvényre várják az egyesületi tago­kat. Isten, hol vagy? A tamási művelődési házban a fenti címmel in­dult tizenhárom részes előadássorozat, amelynek következő foglalkozására február 1-jén 18 órakor ke­rül sor. Megarthatja-e az ember ezen a földön Jézus erkölcsi törvényét? - teszi fel a kérdést Egervári Osz­kár lelkész, a Biblaiskolák Közösségének munkatársa és természetesen válaszol is rá, valamint a jelenlévők kérdéseire is. Százéves tűzoltók A Felsőnyéki Önkor­mányzati Tűzoltó Egyesü­let január 29-én emlékezik az egyesület megalakulá­sának 100. évfordulójára. Délután 4 órakor megko­szorúzzák az elhunyt ön­kéntes tűzoltók sírját, azt követően pedig a szövet­kezet ebédlőjében tartják az emlékező közgyűlést. Költségvetés, telefon A simontomyai önkor­mányzat január 27-én 14 órakor testületi ülést és közmeghallgatást tart a községházán. Napirenden az 1993. évi költségvetés és a telefonprogram szerepel. Ez utóbbi ügyben a legfris­sebb információkkal tud majd szolgálni dr. Dési Ivánné polgármester, hi­szen január 26-án 10 órától a Tamási környéki pol­gármesterek a MATÁV képviselőjével tárgyalnak a nagyközségben. Átképzési tanfolyam munkanélkülieknek Autószerelőből biztosítási szakember Az Országos Munkaügyi Központ pályázatot hirdetett átképző tanfolyamra. Ezt a pá­lyázatot a veszprémi Work Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a Tórusz Biztosításközve­títő és Tanácsadó Kft-vei kar­öltve megnyerte. A Tórusz az ország területén szinte min­den biztosító társasággal együttműködési szerződést köt. A megyeszékhelyek közül tíz városban indult tanfolyam egy, illetve két csoportban. Ezeken biztosítási szakértő­ket, brókereket képeznek. A Tolna Megyei Munkaü­gyi Központ és a Work hirde­téseire jelentkezhettek azok a munkanélküliek, akik közép­vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, munkaterület­től függetlenül. A megye egész területéről - így például Dombóvárról, Simontornyá- ról, Tamásiból, Faddról, Bonyhádról stb. - nyertek fel­vételt az átképzésre. Előtte behívás alapján, teszt kitölté­sével, majd meghallgatás után választották ki a szekszárdi csoportba a 20-20 hallgatót. A tanfolyamot a megyei munkaügyi központ támo­gatja. Az egy hallgatóra vetí­tett bekerülési költség a hét hónapra 100 ezer 500 forint. Ezen idő alatt a hallgatók át­képzési támogatásban része­sülnek, ami azt is jelenti, hogy a munkaügyi központ alkal­mazottai lesznek. Mint azt a Tórusz területi vezetőjétől, Dányi Györgyné- től megtudtuk, az első tanfo­lyam szeptember 7-én, a má­sodik január 4-én indult Szek­szárdon. Az első hat hétben biztosítási elmélettel foglal­koznak, ezután a biztosítók szakemberei oktatják - a To­ms felkérésére - a hallgatók­nak a biztosítás különböző módozatait. így többek között élet-, lakás-, vagyon-, mező- gazdasági stb. biztosításokra. A tanfolyam ideje alatt nemcsak papíron gyakorolják a biztosítás kötését, hanem élő biztosításokat is kell kötniük, ami a bizonyítvány megszer­zésének is feltétele. A hét hó­nap után egy-egy biztosító szakembere előtt vizsgát tesz­nek, és alapvégzettségtől füg­gően közép-, illetve felsőfokú biztosítási szakember képesí­tést kapnak a hallgatók. Az oklevél megszerzése után a Tórusz Kft. alkalmazásába ke­rülhetnek azok a szakembe­rek, akik az elkövetkezendő­ben ezt a szakmát elhivatott­ságuknak érzik. Amit'minderről még tudni kell - tudtuk meg Dányi Györgynétől -, hogy a biztosí­tási szakember nem egyenlő az ügynökkel. A szakember több biztosító ajánlatát kínálja, így nagyobb esélye van arra, hogy biztosítást kössön. A bróker a későbbiekben is - esetleges káreseménynél - se­gítségére van az ügyfélnek a kárigény érvényesítésénél. A tanfolyam ideje alatt a hallga­tók gyakorló brókerek, de az oklevél megszerzése után biz­tosítási szakemberekké vál­nak. (p-teri) „Isten! áldd-meg a' Magyart" Százhetven éve annak, hogy a csekei Kölcsey kúrián megszü­letett a HYMNUS, mely a magyar nemzet imája lett. Ima, me­lyet a tiltások idején sokszor suttogva, zokogva mormolt a ma­gyar, ám a tűrés határain túl elcsukló hangon, de egyre hango­sabban belekiáltva Európa csendjébe, ebbe az imába kapaszko­dott és merített belőle erőt. Nem véletlen tehát, hogy e napot jelölte meg önmagának a nemzet a maga kultúrájának napjául. De mi is ez a kultúra? Ta­lán a már megírt, rögzített ismeretek, tudás? - A kőbe, fába vé­sett, látványba merevített látomások? Avagy a szépen szár­nyaló szó és hang? így együtt mindezek? . Kérdések, melyekre magától értetődően adjuk meg a választ, szinte meg sem gondoljuk, mennyi minden kellene még hozzá, hogy pontos és valós legyen a megfogalmazás. A magyarság kultúrája az évezredek homájába vesző, Keletről magunkkal ho­zott és itt a Kárpátok által ölelt, kényszerszülte szét- és szét­szabdalt „csodák" világa. Ám így sem igaz egyértelműen, hi­szen több mint ezer esztendeje élünk itt, és a számunkra idegen környezetben sok-sok hatás érte a kultúrát, melybe úgy ágyazó­dott az idegen, hogy már századok óta a magunkénak hisszük és érezzük. Mert igenis a mienk már visszavonhatatlanul az itt tanult dal és tánc, az ide érkezett és befogadott néptöredékek által ho­zott, sajátos nyugati világából fakadt tudása, élete. Igen, való­ban a mienk, hiszen úgy épült bele az ősi nemzeti létbe, hogy elemeit ma megkeresni dóré vállalkozás lenne. Tehát: ne azt keressük, kutassuk, hogy mit adtunk mi a vi­lágnak, s mit kaptunk mi tőle, hanem érezzük át azt a szívme- lengetó valóságot, együtt éljük életünket. Ki meri megkérdője­lezni a világtekintélyt élvező tudósok magyarságát, bárhol is él­ték le életük jelentős részé? Ki merné megkérdőjelezni Bartók európaiságát? Azt hiszem, senki, vagy ha mégis, akkor önmagát minősíti ezzel. Hiszen a magyar múltban gyökerező Balassi Bá­lint sírja Hybén, a legendás munkácsi vár, a kolozsvári Mátyás szobor, vagy a déli harangszó zengése idézte nándorfehérvári győzelem, avagy az esztergomi, romjaiban is lenyűgöző palota, vagy a budai vár soha nem feledhető képe, vagy az elhangzó szó és dal, mind megannyi és elvitathatatlan jele a magunk kultúrá­jának. Ezen a napon álljunk meg egy pillanatra a nagy rohanásban és érezzük át a bennünk élő „magyart". S ha nagyanyánk csak törve beszélte is a nyelvet, higgyük el, azért része a nagy egész­nek az Ő és mi életünk. Senki ne merje elvitatni azt a jogunk, hogy szeressük, tiszteljük a sokat megszenvedett, múltunkban gyökerező, nekünk a legszebb és legjobb európai magyar kultú­rát. Ez szívünk joga és életünk kötelessége. Dr. Rosner Gyula régész Jogszabály-számtan A lakásállomásokról Segélykérésre, sürgős esetben használják Jogászberkekben él egy anekdota, miszerint a ködös Albionban egyszer a kormány felkért egy nagytekintélyű jogtudós társaságot, hogy vizsgálják meg egy törvény hatályosulását a gyakorlatban és a tapasztalataikról készít­senek tudományos elemzést. Az elismert jogtudorok végül is elhárították a felkérést azzal az indoklással, hogy a kérdé­ses jogszabály még csak nyolcvanéves, ez az időtartam pedig kevés ahhoz, hogy a ha- tályosulás tapasztalataiból messzemenő következtetést lehessen levonni. Nem tudom, mennyi a valóságalapja a fenti történetnek, de gyanítom, hogy a jelen és közelmúlt jog­szabályai kapcsán nem ilyen problémák merülnek majd fel, és nem ennyi idő múlva. Per­sze, az is igaz, hogy a jelenlegi szabályok kapcsán nem is ez az elsődleges követelmény, hanem az, hogy egyáltalán al­kalmazhatóak lehessenek. Hogy ennek az alapvető felté­telnek sem könnyű megfe­lelni, arra íme egy példa: Az államháztartásról szóló törvény szerint az állami költ­ségvetésről szóló törvény ki­hirdetését követő 30 napon be­lül az önkormányzat költség­vetés-tervezetét el kell készí­teni. Nos, a költségvetési tör­vény tavaly december 28-án került kihirdetésre és így ez a határidő január 28. A törvényt tartalmazó közlöny január 7-én került az illetékesekhez, így kilenc nap már eltelt a harmincból. Feltételezve, hogy azonnal pontosították a már előre elkészített koncep­A magyar-francia tulaj­donú Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára növényvédőszer üzletágát fej­lesztve tegnap nyitotta meg dél-dunántúli képviseletét Pé­csett. Ebből az alkalomból megtartott szakmai napon el­eiét és összehívták a pénzügyi ellenőrző bizottságot, minimá­lisan újabb öt nap. Ezután - feltételezve, hogy az illetékes bizottság azonnal közös neve­zőre jut - következik a szakbi­zottságokkal és az intézmé­nyekkel történő egyeztetés. Ez a település nagyságától és az intézmények, illetve bizottsá­gok számától függően újabb öt-tíz nap, mondjuk számol­junk héttel. Ha mindenkivel sikerül elsőre megállapodni, akkor újra össze lehet hívni a pénzügyi bizottságot, hogy áment mondjon a költségve­tési tervezetre, mondjuk újabb öt nap múlva. Ha ez is sikerült és megvan a konszenzus, ak­kor a költségvetési törvény kihirdetését követő huszonha­todik napon készen lehet az önkormányzat költségve­tés-tervezete, most már csak a képviselő-testület összehívása van hátra. Igenám, csakhogy a közalkalmazotti törvény elő­írja, hogy a közalkalmazotti il- letmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetésről történő döntés előtt legalább tizenöt nappal a tervezetet meg kell küldeni a. véleményezésre jogosult szakszervezetnek! így most már csak az a kér­dés, hogy melyik határidő át­lépésével kövessen el tör­vénysértést az egészért felelős jegyző. Vagy - hasonlóan a jogalkotóhoz - ne csináljon ebből lelkiismereti kérdést, annak szem előtt tartásával, hogy minden jogszabály any- nyit ér, amennyit a gyakorlat­ban végre lehet belőle haj­tani?! -salgó•­hangzott, hogy a privatizáció miatt gondolnak a kisterme­lőkre is, ezért termékeik a leg­különbözőbb csomagolásban megtalálhatók lesznek az Ag- rokereknél, más nagykeres­kedőknél és a gazdaboltok­ban. A közelmúltban már olvas­hattak lapunkban arról, hogy Tolna megyében a távközlési üzem nyolcvan új nyilvános állomást szereltetett föl, s en­nek több mint felét kistelepü­léseken. Az illetékesektől ka­pott információ szerint azon­ban vannak olyan puszták, aprófalvak, ahol csak pár ház van és egy telefon is elegendő az igények kielégítésére. Eze­ket lakásokban helyezik el. A lakásállomásnak éjjel-nappal hozzáférhetőnek kell lenni. Élénken foglalkoztatta az ügyeletes szenzáció, a Szű­rös-ügy a szekszárdi Szekfű klub legutóbbi rendezvényé­nek résztvevőit, akiknek kér­déseire dr. Jánosi György or­szággyűlési képviselő vála­szolt. A szocialista politikus leszögezte: Szűrös Mátyás fi­ának fegyverrejtegetési botrá­nya nem politikai és nem is pártügy, hanem magánügy: egy ember életének szeren­csétlensége. — Hiszek abban - hangsú­lyozta a képviselő -, hogy egyetlenegy párt sem fogja felhasználni a történteket Szű­rös Mátyás, avagy az MSZP el­len. Ha ez mégis bekövet­kezne, akkor az nagyfokú po­litikai inkorrektség lenne. A következő slágertéma­ként dr. Jánosi György a mé­diaháború lehetséges végkifej­letéről beszélt. Hogy Göncz Árpád aláírja, avagy nem írja alá a rádió, illetve a televízió elnökének lemondási nyilat­kozatát, abban egyedül az ál­lamfőnek kell döntenie, a pár­Ha éjjel kell sürgősen valaki­nek telefonálni, azt a lakásba be kell engedni. A lakásokban elhelyezett készülék haszná­lati köre jóval kisebb a nyilvá­nos állomásokénál, és bizton­ságosabb helyen is van. Amikor a lakástulajdonos­sal szerződést köt az üzem, mindig tájékoztatja a kötele­zettségéről. Mindenekelőtt te­lefonálási lehetőséget kell biz­tosítani a településen élő né­hány embernek. Leginkább segélykérésre, a közérdekű ál­toknak mellőzniük kell az esetleges befolyásolási szán­dékaikat. A képviselő azért megosztotta magánvélemé­nyét a jelenlevőkkel, szerinte ugyanis Göncz Árpád aláírja a nyüatkozatokat, már csak azért is, mert érezhető, hogy a társadalomnak elege van a médiaháborúból, mely egyéb­ként kizárólag a kormánypár­tok malmára hajtja a vizet. A kormány - vélekedett dr. Já­nosi György - ennél többet már úgysem veszíthet népsze­rűségéből, veszítenivalója csak a másik oldalnak van. — Az emberek ma már nem politikai, hanem egzisz­tenciális értelemben alkotnak ítéletet, s nem politikai kérdés a média, hanem figyelemelte­relő mozzanat - hangzott az érvelés.^ —- A legerősebb kormánypárt szerint a szovjet csapatok „kiebrudalása" mel­lett a médiaelnökök leváltása a legnagyobb fegyvertény. Ha ezt valóban így van, akkor az végtelenül szomorú - muta­tott rá dr. Jánosi György. lomások (rendőrség, mentő- szolgálat, tűzoltóság) értesíté­sére használhatják. A lakásál­lomás tulajdonosának üzene­tátadási kötelezettsége nincs, ezt szívességből azonban megteheti. Természetesen díjfizetési kötelezettség a telefon haszná­latánál van. A telefonáló és a tulajdonos egymás között rendezik az anyagiakat, míg a kiküldött számlát a tulajdo­nosnak kell a hivatal felé kie­gyenlíteni. Milyen alternatívát képes felmutatni az a szocialista párt, melynek előretörése, népszerűségének bármily lassú növekedése egyre idege­sebbé teszi a kormánykoalí­ciót? A túlígérés kockázatát feltétlenül el kell kerülni, azaz példának okáért értelmetlen­ség lenne a munkanélküliség megszüntetésével hitegetni a választókat. Ugyanígy felelőt­lenség lenne az életszínvonal növelésének ígéretével híve­ket toborozni. Ám azt a priva­tizációt, amit a kormányzat nem hajtott végre - s ezáltal nem következett be lényeges tulajdonreform - le lehetne vezényelni. A jelenlegi állapo­tok és lehetőségek közepette az emberek egy részének még a kedve is elment a magánvál­lalkozástól. S cfhogy az egyik hölgy ezzel, valamint az egyéb gondokkal kapcsolatos hozzászólásában megfogal­mazta: régen is szegények vol­tunk, ma is azok vagyunk, de korábban legalább volt mun­kánk és kenyerünk. -szá­Gondolnak a kistermelőkre Nem szabad túlígérni Dr. Jánosi György szerint nincs alapvető tulajdonreform

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents