Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-21 / 17. szám
1993. január 21. HÁZUNK TÁJA KÉPÚJSÁG 5 Kertbarátoknak Vigyázzunk a fázós növényóriásokra! A mangó is fázós, de a szerető, „meleg" gondoskodást szép terméssel hálálja meg Leander, fás maszlag-fa, citrom, narancs, mandarin és egyéb citrusfélék, babér, kávénövény, japán som vagy az aukuba tarkalevelű változata, nagyméretű kaktusz... -, s még hosszan sorolhatók környezetünk kedvelt növényi díszei, amelyek életkoruk és fejlődésük bizonyos szakaszán túljárva kinőhetik a lakást. A szobanövények „góli- átjainak" teleltetése már csak azért is gondot okoz gazdáiknak, mert mozgatásuk meglehetősen körülményes és nehéz. Valamennyiükre érvényes azonban, hogy ha a kemény hidegeket okozó hetekben nem tudunk megfelelően temperált helyet biztosítani számukra, súlyosan károsodhatnak, sőt, végleg tönkremehetnek. Az alsó hőhatár néhány fokkal fagypont fölött van, a felső pedig 10-12 fok. Nem baj, ha esetleg egyáltalán nem kapnak fényt, de minél fényszegényebb téli szállásuk, annál alacsonyabb és annál egyenletesebb legyen a hőmérséklet. Ennek jegyében kell tehát lebonyolítani költöztetésüket verandára, lépcsőházba, pincehelyiségbe vagy fűtetlen szobába. Ne aggódjunk, ha kedvenceink a fényszegénység miatt részben vagy teljesen lehullatják leveleiket. Jóval károsabb, ha - mondjuk a magasabb telelési hőmérséklet miatt - vézna hajtásokat hoznak, s ezek fogyasztják azt az energiát, amire pedig tavaszi fejlődésükhöz lenne szükség. E hajtásokkal ne legyünk elnézőek: feléig, harmadáig, esetleg tövéig visszakurtíthatók - a „műtéttel" csak javítjuk a tél túlélésének esélyeit. A telelő növények életfunkciói általában lelassulnak - „szendergésüket" fölösleges beavatkozással ne zavarjuk meg. Szüneteltessük a műtrágyázást, a lombtrágyázást. Vízből is csak annyit kapjanak, amennyi meggátolja földlabdájuk teljes kiszáradását. Nem árt, ha ezeket a nagyra nőtt fázós növényeket csakugyan a széltől is óvjuk: ajtó- és ablaknyitáskor a beáramló külső fagyos levegő könnyen megbetegítheti őket. Fontos viszont, hogy az éppen elvirágzott és már pusztuló, fertőzött részeket késedelem nélkül távolítsuk el. Ha netán forintosnál nagyobb sebfelületek keletkeznének rajtuk, faszén-poros behintés- sel segíthetjük a jó beforra- dást. Figyeljünk arra, hogy a hajtásrészeken és a leveleken gyakran fertőz a szürkepenész. Porozással (Dithane porozószerrel, kénporral) sikerrel védekezhetünk ellene. Dr. Komiszár Lajos Ferenczy-Europress Növényvédelmi technológiák A szamóca és a málna védelme Védekezési időpontok IV. 05. IV. 20. V. 05. V. 20. VI. 30. VI L 30. ű A szamóca károsítói Virágzás előtt Fehérbimbó Virágzás Szüret előtt S züret után 1. 2. 3. (4.) 5. 6. Levélfoltosságok a a b b Szürkerothadás c c c Lisztharssat (d) (d) (d) Rovarok CD e e e e Szamócaatka f f (f) LevéltrÍ3yázás g g-1A szamóca és a málna a szárazabb években akár permetezés nélkül is eredményesen termeszthető, de mivel sok a károsítójuk, néhány kezelést mindig célszerű elvégezni. A javasolt évi 6-7 beavatkozás a veszélyes évjáratokban is nagy biztonságot nyújt. Jó agrotechnikával a kémiai védekezés hatékonysága növelhető: a szamóca levélfoltosságai és a szamócaatka szüret után az idős levelek eltávolításával (kaszálás), a málna vesz- szőbetegségei és a málna-vesszőszúnyog a le- termett vesszők leszedésével és elégetésével jelentősen gyé- ríthetők. Új ültetvények telepítése előtt - különösen, ha a közelmúltban volt már szamóca, illetve málna a területen - ajánlatos a talajt fertőtleníteni a Basamid, Dazomet vagy Ipám* készítmények valamelyikével. Készítmény csoportok' (a táblázatok betűjeleinek megfelelően): a. / Orthocid, Buvicid K, Merpan, Ortho-Phaltan *, Buvicid F *, Folpan *, Poly- ram, Dithane, Antracol, Pol-Thiuram, Zineb. b. / Cuprosan, Miltox, Ré- zoxiklorid, Rokkol, Orthocid, Buvicid K, Merpan, Polyram, Dithane, Antracol, Pol-Thiu- ram, Zineb. c. / az a. csoportból: Ortho Phaltan *, Buvicid F *, Folpan * és még: Ronilan, Rovral, Sumilex, Polyoxin. d. / Kumulus, Thiovit, Mic- rothiol, Nedvesíthető kén, Microlux, Kén, Kénkol, Szul- fur, Karathane. e. / Zolone, Unifosz, Eka- lux *, Ultracid *, Dimecron **, Phosdrin **, Bi 58, Sinoratox, Metation, Sumithion, DDVP, Ditrifon, Unitron, Fiiból, Hos- tathion **, Wofatox **, Gusat- hion **, Metil-Cotnion **, Chi- netrin. f. / Oxotin ** (csak szüret után), Mitac, Thiodan *, Thi- onex *, Pol-Akaritox, Ani- mert, Foszfotion, Bio-Sect és az e. csoportból: Bi 58, Sinoratox, Dimecron **, Metil-Cot- nion **, Gusathion **, Phosdrin **, Hostathion **. g. / Multimicro, Damisol, Zöldítő, Humix Universal, Wuxal, Volldünger, Fitohorm Natur, Mikramid, Peretrix. h. / Champion, Bordóilé FW, Bordói por, Rézoxiklorid, Rokkol, Cuprosan, Miltox. i./ Ultracid *, Ekalux *, Phosdrin **, Dimecron **, Gusathion **, Wofatox **, Zolone. Jelmagyarázat: * feltételes forgalmú szerek, ** nagyüzemi szerek, (4.) csak indokolt esetben végzendők, Cuprosan kifejezetten javasolt készítmények, Bi 58 egyéb hatékony készítmények, © sodrómolyok, levéltetvek, szamóca-levéldarázs, -bimbó- likasztó, -eszelény, -vincellér stb., © sodrómolyok, levéltetvek, takácsatkák, bimbólikasztó ormányos, málnabogár, málnamoly, málna-vesszőszúnyog stb. Fűzi István TM-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás A málna károsítói Védekezési időpontok III. 10. (/) . üTJ C ( O ■P «P itJ Q. CT O O' 1 . IV. 20. J V. 10. V. 25. VI. 10. VII. 30. VIII. 20. Szüret után Is3 Sárj képződés Virágzás előtt közvetlenül Virágzás Szüret előtt 3 . 4. (5.) 6. 7. Vesszőfoltosságok h b b b b Szürkerothadás c C c Állati kártevők (5) i e e e e Levéltrágyázás g g g g Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásár: Január 24.: Szekszárd. Országos állatvásár: Január 23.: Pécs. Január 24.: Pécs. Autóvásár: Január 23.: Szekszárd, Pécs. Január 24.: Kapuvár, Pécs, Szeged, Szolnok. Piaci árak sárgarépa zöldség 80 80-100 vöröshagyma 30 burgonya 20 fokhagyma 160 savanyúkáposzta 60 paradicsom 200 fejeskáposzta 60-70 alma 45-50 vöröskáposzta 80 bab 110 kelkáposzta 60 tojás 7-8 A bor betegségei Madararak Erfurtból A helytelen borkezelés vagy egyéb okok - rothadt szóló feldolgozása - következtében a borban kellemetlen elváltozások léphetnek fel. Ezek alapvetően kétfélék lehetnek. Egyrészt betegségek, melyek rendszerint fertőzés jellegűek és a különböző mikroorganizmusok tevékenységével kapcsolatosak, másrészt hibák, melyeket a borba került idegen anyagok okoznak. A betegségek, illetve hibák, valamint az általuk előidézett szín-, illat-, íz- és zamatanyag-elválto- zások legtöbb esetben több-kevesebb sikerrel kikezelhetők. Természetesen ez többletmunkát jelent és sok esetben a betegség vagy hiba sem szüntethető meg teljesen, esetleg a bor további fejlődésére hátrányos. Ezért nagyon lényeges a betegségek és hibák fellépésének megakadályozása. Virágosodás A betegséget gomba okozza, mely levegő jelenlétében szaporodik a darabban levő borokban. Kezdetben vékony, fehér hártya képződik a bor felületén, mely a betegség előrehaladtával egyre vastagszik, ráncosodik, majd darabokra szakadozva a borba süllyed és zavarossá teszi. A gomba a bor alkoholtartalmát szén-dioxidra és vízre bontja, továbbá megtámadja az alma- és borkősavat is. Ennek következtében csökken a bor alkohol- és savtartalma. Különösen a gyengébb, lágyabb borok hajlamosak a vúágoso- dásra. A megbetegedett bor még lágyabb és üresebb ízű lesz. Kezdeti stádiumban óvatos feltöltéssel és túlcsordítással a felületen képződött hártya eltávolítható. Előrehaladottabb állapotban csak zárt szűréssel védekezhetünk. Szűrés után a bort tiszta, kénezett hordóba fejtjük és állandóan feltöltve tartjuk. A beteg bor után a hordót mosással és gőzöléssel alaposan ki kell tisztítani. A megbetegedett és átfejtett bort, valamint a betegségre hajlamos lágy borokat célszerű kemény borral házasítani. Ezenkívül ügyelni kell arra, hogy a hordók mindig teljesen fel legyenek töltve. Ecetesedés A betegséget az ecetbaktériumok okozzák azáltal, hogy a must vagy bor alkoholtartalmából ecetsavat termelnek. A betegség fellépésének az aerob körülmények és a magas hőmérséklet (28-30 Celsius fok) kedvez. A beteg bor szúrós, ecetes szagáról, illetve ízéről ismerhető fel. A felszaporodott ecetsav a borból nem távolítható el. Tejsavas erjedés A betegséget baktériumok okozzák, melyek hőmérsékleti optimuma 30-32 Celsius fok. Ez magasabb, mint a valódi borélesztőké (22-25 Celsius fok), ezért az erjedés során fellépő túlmelegedés a valódi élesztők szaporodását meggátolja, az alkoholos erjedés megakad, ugyanakkor a baktériumok elszaporodnak és a borban levő cukrot és almasavat tejsavvá, ecetsavvá és szén-dioxiddá bontják el. Az ilyen bor kellemetlen, savanyú káposztára emlékeztető ízéről ismerhető fel. A betegség megelőzése érdekében célszerű a túl lágy mustokat savasabb musttal házasítani, megfelelő mennyiségű kénessavval (minimum 50 mg/1) kénezni és biztosítani kell az erjedés alatti optimális hőmérsékletet. A betegség kezdeti szakaszában a bor áterjesztéssel megjavítható. A magas hőmérséklet miatt megakadt erjedést újból megindíthatjuk, ha a mustot átfejtjük és alkoholt tűrő fajélesztővel beoltjuk. A.betegség teljes kifejlődése után a bor már nem javítható meg. Ez esetben teljes savtalanítás után lepárlásra használható. Egéríz Ez a betegség rendszerint azokban a lágy, gyenge, vékony borokban fordul elő, melyeket sokáig tartottak a seprőn. Ilyenkor a bor sajátságos, az egér szagára emlékeztető szagot kap, „egérízű" lesz. Ez megelőzhető, ha az első fejtést megfelelő időben elvégezzük. A kisebb íz-, szaghiba kéne- zéssel és hideg pincében való tárolással megszüntethető. Nyúlósodás Főleg fiatal borokban fordul elő. A bor olajszerűen folyik, nyúlós lesz és kellemetlen, jelleg nélküli ízt kap. Levegőzte- téses átfejtéssel és kénezéssel általában könnyen kikezelhető. Átfejtéskor a nyúlóso- dást okozó anyag kovaföld szűrőn átszűréssel eltávolítható. Barnatörés Főleg a rothadt szőlőből készült borok hajlamosak a barnatörésre. A szürkepenész ugyanis bőven termel oxidá- zenzimet, melynek hatására a borban sötétbarna csapadék keletkezik. A folyamat fény és levegő hatására meggyorsul. A barnatörésre való hajlam úgy állapítható meg, hogy átlátszó üveget félig töltünk meg a borral, majd beduga- szolatlanul világos helyen tartjuk. Amennyiben a bor törésre hajlamos, 1-2 napon belül a felszínen megjelenik a barna csapadék, mely folyamatosan halad lefelé. A betegség megelőzésére legjobb módszer a lenyálkázás. Ha ezt elmulasztottuk vagy ennek ellenére barnatörést tapasztalunk, a barna csapadékot cser- sav-zselatinos derítéssel eltávolítjuk, majd a bort átfejtjük. Zombán Mocsári Istvánék családi házának környéke madarak csivitelésétől hangos. Az alagsori helyiségben jól megfér egymás mellett a kanári, a zebrapinty, a nimfa- papagáj, a kacagó gerle, meg a gyémánt galamb. A többszáz madár nincs kalitkába zárva, szabadon, majdhogynem valódi erdei környezetben élik vidám életüket. Ifj. Mocsári István madarak iránti szere- tete még gyerekkorához kapcsolódik. Hosszú évek óta foglalkozik már a tenyésztésükkel is. Az effajta tevékenységhez a foglalkozása is kötődik, hiszen növénytermesztő, valamint állattenyésztő a szakmája. — A madaraknak egzotikus környezetet próbáltam kialakítani azzal, hogy fenyőágakat erősítettem a falra, közéjük pedig odúkat helyeztem el. Ä tojók így kényelmesen elhelyezkedhetnek költés idején. A kedvező környezetben valamennyi madár jól érzi magát. Rendkívül munkaigényes, és nagy figyelem kell a tenyésztésükhöz. Az, hogy szabadon vannak, megkönnyíti a velük való foglalatosságot, mert etetéskor az eleséget terítve kapják. Az etetésük költséges -, a drága orizától kezdve a tojás, az alma cseVidám madárélet megének számít az étrendjükben. Leginkább az aprószemű magvakat kedvelik. Télen és nyáron megfelelő hőmérsékleten - 25 Celsius fokon - a madarak több alkalommal is költenek. A legszebben éneklő madarak egyike a kanári, egy évben akár négyszer is költ, egy-egy alkalommal 3-6 tojást rak. A vidáman trillázó madarakat pár évvel ezelőtt Erfurtból hozta Mocsári István, most azok leszármazottai élnek itt Zombán. A szaporulat sem marad a tenyésztő „nyakán" - , a helybeliek megveszik tőle. (p-t)
