Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-20 / 16. szám
1993. január 20. VÁLLALKOZÁS - PIAC WÚJSÁG 5 A TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és Ipar KAMARA HÍREI Kiállítás Varsóban A Magyar Gazdasági Kamara közreműködésével kiállítást és árubemutatót szerveznek március 2-7. között Varsóban, a Magyar Intézetben. Mivel a rendezvényt az NGKM kereskedelem-fejlesztési alapja támogatja, a részvétel kedvezményes. A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara által bérelt standon bemutatkozhatnak azok a vállalkozások, amelyek önállóan nem kívánnak kiállítani. Bővebb felvilágosítás irodánkban. ATA vámigazolvány kibocsátása a volt szocialista országokban A párizsi Nemzetközi Kamara értesítése alapján a Cseh és Szlovák Köztársaságban változatlanul folytatódik az ATA Carnet-ek kibocsátása. 1993. január 15-ig a jótálló kamara szerepét változatlanul a prágai kamara teljesítette. Ezután prágai, illetve pozsonyi központtal önálló országok kamaráiként bocsátják ki az okmányokat. Lengyelországban és Romániában változatlan az okmánykibocsátás, legtöbbször azonban az utóbbi időben plusz tranzitlapot követelnek és csak a rendeltetési helyen kezelik a fehér tőszelvényeket. Jugoszláviában a helyzet gyökeresen megváltozott. A keletkezett új tagállamoknak felvételüket kell kérni a Nemzetközi Kamarába és csatlakozniuk kell külön-kü- lön az ATA egyezményhez. ATA igazolványt csak Kis-Jugoszláviára lehet kibocsátani, mert csak erre a területre vállalnak kezességi garanciát. Horvátországra, Szlovéniára, Macedóniára nem lehet ATA igazolványt kibocsátani. Napirenden: Az élelmiszeripar privatizációja Előnyben a belföldi befektetők A Földművelésügyi Minisztérium privatizációs koncepciója szerint az' élelmiszeripari vállalatok csaknem teljes körben magántulajdonba adhatók. A 138 állami tulajdonú élelmiszeripari vállalatból eddig 71 alakult át és 34 vállalatot privatizáltak részben vagy egészben. Folláth Györgyné, a szaktárca privatizációs főosztályának helyettes vezetője szerint csupán néhány vállalatnál maradna meg tartós állami tulajdon. A két szalámigyárban, a szegediben és a Herz szalámit gyártóban, valamint a két paprikafeldolgozó üzemben, továbbá néhány kutatóintézetben tervezik az államS tulajdon fenntartását. Ezen kívül valamennyi élelmiszeripari cég teljes körűen privatizálható. A szakemberek úgy vélik, hogy főként a belföldi befektetőket kell előnyben részesíteni azért, hogy kialakulhasson egy hazai tulajdonosi réteg. Az élelmiszeripari vállalatok vagyonából 20 százalékot a kárpótlási jeggyel történő vásárlásokra tartalékolnak. Cél az élelmiszeripar privatizációjakor a monopolhelyzetek megszüntetése. Ez értendő nemcsak egy vállalat monopóliumának megszüntetésére, hanem arra is, hogy regionálisan se alakulhassanak ki egyeduralkodói helyzetek. Az adatok szerint - amelyet a szakember nem konkretizált - az Állami Vagyonügynökségnek igen jelentős bevétele származott az élelmiszeripari cégek privatizációjából az elmúlt évben. Főként a szesz-, a dohány- és az édesipari vállalatok értékesítéséből folyt be igen tetemes összeg. MITAX - kereskedés üzletek nélkül Mostanában gyakran találkozhatunk egy új névvel: a MITAX ORGAN Kft. rendszeresen hirdeti szolgáltatásait lapunkban is. — Milyen vállalkozást takar ez a név? - kérdeztük a Tolna megyei iroda vezetőjét, Horváth Lászlót. — A vállalkozás nem új legfeljebb csak nálunk tűnik annak -, hiszen több mint két éve jött létre Szegeden, azóta viszont már országos hálózat alakult ki. Ma már minden megyében jelen van a MITAX, összesen 98 irodája létezik országszerte. Egyébként éppen most van folyamatban a kft.-bői részvénytársasággá történő átalakulás. Tolna megyében január 4-én nyitott három irodát: Szekszárdon, Pakson és Dombóváron, de a tervek között szerepel - az igényektől függően - egy tamási iroda megnyitása is. — Irodákról van szó és nem üzletekről. Ez mit jelent? — A MITAX kereskedelemmel foglalkozik, de nálunk a vásárlók katalógusokból rendelhetik meg a kívánt árut. Az értékesítés érdekessége az az új szisztéma, amely szerint zárt körű vásárlói közösségeket szervezünk, s a tagok így kamatmentes részletfizetéssel juthatnak hozzá a kiválasztott termékhez, amely többnyire nagy értékű, tartós fogyasztási cikk, például bútor, háztartási gép, szórakoztató elektronikai berendezés. — Milyen jutalékot számítanak föl? — Húsz százalék körül, de ehhez hozzá kell tenni, hogy mi többnyire közvetlenül a gyártó cégektől szerezzük be az árut, tehát ezzel együtt sem drágább, mint amennyiért a kiskereskedelemben kapható. — Hogyan tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel? — Ha valaki valamelyik irodánkban kiválasztotta a neki tetsző árut, nyilvántartásba vesszük, s amikor kialakul egy 96 fős csoport, akkor kötünk szerződést a tagokkal. Ezután mindenki megkezdi a havi részletek törlesztését. A kapcsolatot levelezés útján tartjuk, emellett minden hónap utolsó vasárnapján csoportgyűlést rendezünk. Ezeken a gyűléseken dől el, hogy az adott hónapban kik vehetik át az árut. Két fő sorsolás útján, kettő, vagy - az addig befolyt pénz mennyiségétől függően - több tag licitálás útján juthat a kiválasztott termékhez. A licitálás azt jelenti, hogy valaki több havi részlet egyszerre történő befizetését vállalja. Mivel ez gyakran előfordul, az elméleti 24 havi futamidő is lerövidül, vagyis az az ügyfelünk is legkésőbb 16-18 hónapon belül megkapja az árut, akinek legkevésbé kedvezett a szerencse. A csoportgyűléseken nem kötelező részt venni, aki nincs jelen, annak pontosan olyanok az esélyei a sorsolásnál is, a licitnél is, mint aki eljön. A licitet ugyanis előre, vagy postai úton is le lehet adni. — Milyenek a MITAX eddigi tapasztalatai: kik és miért választják a vásárlásnak ezt a szokatlan módját? — Mivel itt nagy értékű fogyasztási cikkekről van szó - átlag 70 ezer forintért rendelnek az ügyfeleink - a családok többségénél a készpénzes vásárlás nem járható út. A részletre történő vásárlástól sokakat elriaszt a magas kamat, vagy az előlegfizetési kötelezettség. Nálunk viszont nincs előleg sem, kamat sem. Ez egyfajta előtakarékosságnak tekinthető azzal az előnnyel, hogy a vásárlónak nem kell kivárnia, amíg otthon összegyűlik a pénze az adott termékre, hanem kis szerencsével jóval gyorsabban - akár már az első hónapban is - hozzájuthat a kívánt árucikkhez. Kiadványok /|i ii /1 -a w ili M >i mLA ■ Mii ■ M Bi A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány „Vállalkozói Füzetek" sorozata így készíts üzleti tervet Hogy jobban menjen az üzlet Lízingről kisvállalkozóknak Értékesítés Pénzügyi tervezés Külkereskedelmi alapismeretek Franchise Előkészület alatt: Biztosítókról, biztosításokról kisvállalkozóknak Mérlegelemzés Tervezett: Külkereskedelmi vámismeretek Marketing Adózási útmutató kisvállalkozóknak az új adótörvény alapján Támogatások külföldről vállalkozóknak Aktuális jogszabálymutató kisvállalkozóknak Kisvállalkozások ügyvitele számítógépen Jazzkocsma - üzleti találkozóval Pénteken a szekszárdi Gemenc Hotel éttermében jazz kocsma lesz, amelyen - szokás szerint - a Szekszárd Big Band játssza a főszerepet. Mégsem ez az az ok azonban, amely miatt ez a hír a vállalkozói oldalunkon szerepel, hanem az, hogy e rendezvény egyben üzletember-találkozó is lesz, számos fontos vendéggel. Borsós István, a pécsi ipartestület ügyvezető igazgatója - az egyik szervező - tájékoztatott bennünket arról, hogy a kulturális esemény köré szervezett üzleti találkozó hatékonyan segítheti egymás megismerését, kapcsolatok létrejöttét, az ipartestületek, vállalkozói érdekképviseletek közötti együttműködés erősítését. A baranyai vállalkozók közül például kevesen ismerik a szekszárdi Gemenc Expót és más Tolna megyei lehetőségeket. A vendégek között lesz Theodor Zens, Németország pécsi főkonzulja, Robert Pierce, az amerikai követség gazdaságfejlesztési tanácsadója, de eljön a Firenzei Ipar- szövetség egyik vezető munkatársa is, aki konkrét üzleti ajánlatokat hoz a vállalkozók számára. A találkozón részt vesznek továbbá ipartestületi-, kamarai- és VOSZ-veze- tők, szakmai szövetségek képviselői. A tervek szerint a vacsora után a Gemenc Hotel vadásztermében kerül sor az üzletember-találkozóra, majd - természetesen - fehér asztalnál folytatódhat a beszélgetés, ismerkedés, kapcsolatépítés. Állandó magyar termékkiállítás Exportképes magyar termékekből állandó kiállítás nyílik február 1-jétől a Magyar Gazdasági Kamara épületében. Mint Kedei Éva, az MGK képviselője az MTI-nek elmondta: a kiállítást a Kereskedelemfejlesztési Alap támogatja. Az ötletet a külföldi gazdasági kamaráktól vették át, ahol gyakorlat, hogy az ügyfélszolgálati irodákat állandó termékbemutatókra is kihasználják. A Magyar Gazdasági Kamara IV. emeletén lévő Üzleti Szolgáltató Irodájában 200 négyzetméteren, 20 vitrinben állítják ki az exportképes magyar árukat. A reklámhelyet minimum egy hónapra lehet bérelni, de a kamarai tagvállalatok 20 százalék kedvezményt kapnak. Mivel az üzleti Szolgáltató Irodában folyik a Magyar Gazdasági Kamara kiadványainak árusítása belföldi vállalkozók részére, illetve itt lehet befektetési és jogi tanácsokat kérni a külföldieknek, sok ember megfordul a helyszínen. Kereskedők a készülő kamarai törvényről Magyar Kereskedők és Vendéglátók Kamarájának dunántúli tagszervezetei tanácskozáson vitatták meg a kamarai törvény tervezetét Kaposvárott, a Somogy megyei tagszervezet kezdeményezésére. A jelenlévők egyöntetűen megállapították, hogy a kamarai törvény tervezett megalkotására szükség van. Több fórumon felmerült, hogy az 1990. évben megalkotott, egyéni vállalkozásról szóló törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A vállalkozói réteg - a liberalizáció miatt - felhígult, amely kedvezőtlenül érintette a gazdaság valamennyi területét. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a hármas tagozó- dású kamara felállítása szükséges és indokolt, azzal a megjegyzéssel, hogy az Ipari- és Kereskedelmi Kamara, valamint az Agrárkamara mellett Kisvállalkozói Kamara alakuljon. A Kisvállalkozói Kamara jobban kifejezi az egyéni vállalkozók szakmai sokrétűségét. Ezt indokolja az is, hogy az egyéni és társas vállalkozások jogi és gazdasági szabályozása napjainkban eltér és várhatóan ez hosszú távon is így marad. A kamara köztestületi jogállásával, non-profit jellegével egyetértettek a résztvevők, és em«llett szükségesnek tartották az érdekképviseleti törvény mielőbbi megalkotását. A kamarák felállása Az alulról építkező, már meglévő érdekképviseleti szervezetek által delegálással létrehozott területi és országos testületek szerveződjenek. A delegált tagok felelősséggel tartoznak az őket küldő szervezeteknek, egyesületeknek. A gazdasági érdekképviseleteknek jogot kell kapniuk, hogy képviselőket delegálhassanak a kamarai testületekbe. A kamarai törvény biztosítsa azokat a jogokat, hogy szakmai és gazdasági döntéseknél, az érdekképviselet véleményét érdemben vegyék figyelembe. A kamara gazdaságfejlesztési és szervezeti jogosítványai megfelelőek a vizsga- szabályzatok meghatározásában, a képzés követelményeinek felállításában, az ellenőrzésben és vizsgáztatásban, de a konkrét szakmai oktatás gyakorlati szervezése, lebonyolítása a szakmai érdek- képviselet hatásköre legyen. A vállalkozói infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges források kerüljenek át a kamarai önkormányzat hatáskörébe, mert így érvényesülhet az érdekképviseletek beleszólási joga. Meg kell vizsgálni, hogy a kamarai törvény megalkotásával egyidejűleg szükséges-e a PTK (60 §-69 §), illetve az Alkotmány (70/c §/l) módosítása. Meg kellene engedni, hogy az a vállalkozó, aki tevékenységei miatt több kamarához is tartozna, maga dönthesse el, hogy melyikhez csatlakozik. Ä jelenlévők egybehangzó véleményüknek adtak hangot, hogy a kamarai törvény mielőbbi megalkotása, törvénybe iktatása szükséges. A KISOSZ dunántúli régiójának szervezetei felajánlják segítségüket, tapasztalataikat a kamarai törvény megalkotásához, valamint annak gyakorlati végrehajtásához ann^k érdekében, hogy a készülő törvény minél hatékonyabban szolgálja a működő piacgazdaság kialakulását. Ipartestületi hírek Január 13-án és 14-én a Szekszárd és Környéke Átalá- nos Ipartestület 2 napos elnökégi ülést tartott Faddon. Az ülés tárgykörei a szervezeti élet, a kapcsolati rendszer, az oktatás és képzés, az iroda tevékenysége, valamint a szervezet gazdálkodása volt. Az iparosvezetők megvitattak - minden olyan témakört, amely az ipartestület tevékenységére hatással van. Előrevivő gondolatok születtek. Jelenleg az összegzés folyik, majd az egységbe foglalás és a gyakorlatba ültetés következik. Néhány fontos gondolat a találkozóról. Erősíteni kell a szervezet társadalmi aktivitását. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a tagság szervezésére, igényeik kielégítésére. A szakmai szerveződések fontos elemei a szervezetnek. A közeli jövő eseményei közül néhány: az autójavítók idei szakmai programja kenéstechnikai előadással és bemutatóval kezdődik (január 25-én). Szakmai napra kerül sor a szabóknál és a fodrász-kozmetikusoknál is. Újabb két szakosztály szervezése van folyamatban: a festők és a villanyszerelők szerveződnek. Az idén öt szakma képviselői vehettek részt Németországban szakmai képzésen. (Karosszéria-lakatosok, villanyszerelők, festők-mázolók, gáz- és vízszerelők, fémfeldolgozók). Majtényi Ferenc ügyv. igazgató Megkezdődött az Iparbankház közgyűlése Bejelentéssel kezdte meg kedden, éves rendes közgyűlését az Iparbankház Budapesten, az Okisz székházában. Mind az igazgatóság, mind pedig Kollarik István, az Iparbankház Rt. vezérigazgatója lemondott. A pénzügyi nehézségekkel, likviditási gondokkal küzdő pénzintézet zömmel szövetkezeti tulajdonban van. A bank igazgatóságának az elmúlt évről szóló tájékoztatóján elhangzott: az Iparbankház legfőbb üzleti célja a talponmaradás, a korszerűsítés, illetőleg a banki alaptőke felemelése volt. A mostani közgyűlésen várhatóan az alaptőkeemelésre sor kerül, az Állami Vagyonügynökség ugyanis mintegy 300 millió forintot fektet zártkörű alaptőke-emeléssel a pénzintézetbe. Ezzel a bank alaptőkéje 1 milliárd 370 millió 700 ezer forint lesz.
