Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-15 / 12. szám

4 MSPÚJSÁG BONYHÁDÉS KÖRNYÉKE 1993. január 15. Kuratóriumra lenne szükség Kultúrcikk a videó? Ifjonti emlékezetemben élénken élnek azok a homá­lyos képek, amiket kiguvadt szemekkel próbáltam élettel, szereplőkkel, megtölteni, ám mégsem sikerült. Ez a hazai videózás hőskorában volt, amikor mindegy volt, hogy milyen filmet, csak videón nézzünk, amikor idegen- nyelv-ismeret hiányában örül­tünk, ha monoton hangú nar­rátor motyogta el az élénk párbeszédeket az agyonmá­solt, alig, vagy szinte egyálta­lán nem élvezhető videofil­meken. Akkoriban a horror és pornó volt a sláger, lévén a til­tott gyümölcs íze valahogy jobban ínyünkre volt, mint a valóban értékes vagy legaláb­bis értékesebb filmek monda­nivalója. Képesek voltunk na­ponta akár tíz filmet is meg­nézni, míg be nem vérzett a szemünk az erőlködéstől. Sokszor - édesanyám nagy örömére - tucatnyian bámul­tuk a képernyőt, s közben a szobában majszoltuk heve­nyészve elkészített szendvi­cseinket. Szóval a videózás önáltató élvezői, valójában in­kább kiszolgáltatott rabjai vol­tunk. Aztán a „minden csoda há­rom napig (hónapig, évig) tart" elve érvényesült. A vide­ózás már nem sikk volt, ha­nem valóban a kikapcsolódást kerestük benne. Ma pedig úgymond valóban kultúrcikké vált ez a technikai eszköz, hi­szen igényessé váltunk. A kultúrcikkeket, a minősé­get pedig ugyanúgy meg kell fizetnünk, mint a kenyér vagy a tej árát. Tudja ezt az a fiatal­ember is, aki a múlt hét elején nyitott videotékát Bony- hádon, a Perczel utcában. A kölcsönzőben egyelőre „csu­pán" százhúsz kazetta közül válogathatnak az érdeklődők, ám ezek között mindenféle megtalálható. A Premier vi­deotéka kínálatában szerepel a rajzfilmektől kezdve az ak­ció- és horrorfilmeken keresz­tül a vígjátékokig és a „erős szexuális tötltésű" filmekig sokminden. A kazettákat ter­mészetesen legális úton szerzi be a vállalkozó, aki úgy gon­dolja, hogy az eddigi félmil­liós beruházás plussz a helyi­ség bérleti díja meg fog té­rülni, hiszen Baján hasonló üzlettel foglalkozik, s ott a kezdeti 230 filmes választékot már 700-ra sikerült bővíteni. Igaz, úgy látja, hogy a videó­kultúra valóban nagyot válto­zott, azért még mindig az ak­ció- és pomófilmeket keresik leginkább, sőt, sokszor olyan kazettákat szeretnének köl­csönözni - mondván, hogy már látták videón -, amiket nem is lehetne még forgal­mazni, hiszen a mozipremier után 3—4 hónapnak kell eltel­nie, amíg videokazettán is megjelenhetnek a filmek. A kölcsönző egyébként a hét minden napján nyitva van, s talán szokatlan, hogy reggel tíztől este tízig, de hát ki tudja, hogy hol van házibuli, s kinek jut eszébe, hogy meg kellene nézni egy jó fűmet.-ni­A belbecs sokkal fontosabb A Parlamenti munka éppen szünetel, így dr. Barcza Imrét, Bonyhád független országgyűlési képviselőjét könnyű volt elérni. Ót - aki egyben a havonta 8-9 millió forint forgalmat lebonyo­lító városi gyógyszertár vezetője is - kérdeztük a patikaprivatizá­cióról, a gyógyszertárak és a gyógyszerkereskedelem helyzeté­ről. — Tudni-e valami biztosat a már régóta húzódó patikaprivati­zációról? — A hajdan államosított, majd részben tanácsi tulaj­donba kerülő gyógyszertári központok sorsa, privatizálá­sának kérdésében nehéz ma biztosat mondani. Az Állami Vagyonügynökség és az ön- kormányzatok tárgyalása nem vezetett eredményre. Termé­szetesen senkinek nem mind­egy, hogy lemond-e a gyógy­szerkereskedelem hasznáról. — Nagy hasznot termel a gyógyszerforgalmazás? — A helyzet itt sem egyér­telmű, hiszen a nagy gyógy­szertárak nyereséget termel­nek, míg közben a megyei gyógyszertári központokhoz tartozó kis patikák ráfizetése­sek. Ám összességében még így is jelentős profittal műkö­dik a gyógyszerkereskedelem. — Miért érdemes akkor ma­gánkézbe adni a patikákat? — Elsősorban a betegek, a gyógyszerre szorulók örül­hetnének ennek, hiszen ha magánkézbe kerülnének, a gyógyszertárakban a piac tör­vényeinek engedelmeskedve felgyorsulna a kiszolgálás, s gyorsan forgó, kis árukészlet­tel dolgozhatnának a gyógy­szerészek is. — Egyáltalán kik tarthatnak ma számot egy-egy gyógyszer- tárra, mint potenciális tulajdono­sok? — Az előírás szerint ötéves szakmai gyakorlattal és szak­vizsgával rendelkező gyógy­szerész privatizálhat, s az egy­ségek mostani vezetőinek el­sőbbségük van. De nem va­gyok meggyőződve arról, hogy minden mostani vezető megfelelő kereskedői szemlé­lettel, no meg elegendő pénz­zel rendelkezik ahhoz, hogy vállalkozóként átvegyen egy gyógyszertárat. Véleményem szerint megyénként kuratóri­umot kellene létrehozni a me­gyei főgyógyszerész, egy pri­vatizációs biztos és a Gyógy­szerészi Kamara egy tagjának bevonásával. Ez a kuratórium dönthetne arról, hogy kik pri­vatizálhatnak gyógyszertárat. — Az elbocsátástól mi védheti meg a gyógyszertári dolgozókat az esetleges privatizáció után? — A gyógyszerészekben, gyógyszertári asszisztensek­ben valóban nagy a félelem. A gyógyszertár a félelem biro­dalma lett. Ám a létszámkér­dés megoldása nem a leépí­tésben rejlik, hiszen a vállal­kozó kénytelen lenne végki­elégítést fizetni, ez pedig nem lenne arányban a várható pro­fittal. Sokkal inkább ésszerű munkaszervezés, kis vidéki fiókpatikák működése lehetne a megoldás. így nem csak az állások maradnának meg, ha­nem az ellátás is javulna a kis­településeken. Igaz, gond van a képzéssel is.' Évente kétszáz diplomás gyógyszerészt bo­csát ki az egyetem, s ők hatévi tanulás után mintha tűt ke­resnének a szénakazalban, amikor állás után néznek. Másrészt az asszisztensek so­kasága is olyan végzettségű, hogy szinte mindenben he­lyettesítheti a diplomás gyógyszerészeket. — Mi a helyzet a bonyhádi patikával? — Nálunk - ha lehet - még bonyolultabb a helyzet. A bú­torok, berendezések és az áruklészlet önkormányzati tu­lajdonban van, éppúgy, mint az épület. Ám az, mint grófi kúria, műemlék jellegű, ható­sági engedély keÚ az esetleges átalakításhoz is. Egyébként rossz döntésnek tartom, hogy a városban évekkel ezelőtt jól működő két egységből egyet csináltak. A Fáy lakótelepi egység pedig életképtelen, a városközpontban váltja be szinte mindenki a receptjeit. Ennek privatizációjához egyébként elegendő lenne kb. egymillió forint, de sokkal jobb lenne ismét „megfelezni" a Perczel utcai gyógyszertárat. Az épületet az önkormányzat más módon hasznosíthatná, s a már említett fiókpatikás rendszer kiépítésével a dolgo­zók is jól járnának. Másrészt két gyógyszerész kezdhetne vállalkozni. A versenyhelyzet pedig a betegeknek lenne a legjobb. De ez még a jövő ze­néje . . . Nagy László Legalábbis a külcsínnél bi­zonyára, amit a képen látható, Bonyhád utcáin gyakorta fel­tűnő Trabant személygépko­csi illusztrál mindennél hí­vebben. Talán nem véletlen, hogy a kocsi tulajdonosa és barátai nem sajnálták a gyö­nyörű lila festéket - no meg a művészi munka fáradalmait -, csak- hogy szellemi frissessé­güket bizonyítsák, hiszen ez az autó manapság már több, mint „ egy jóvonalú, élénk jármű". (Áz idézet a Trabant kézikönyvből származik. A szerk.) A Trabant ma presztízs, csak a gazdag sznobok veszik, ugyanúgy, mint Amerikában a hatalmas gépcsodákat, vagy éppen a „Nájt Rályder" féle sportautókat. Csakhogy a Trabi ennél többet is ér, amit cirübetűs felirat árul el annak, aki még el tudja olvasni: for­mula agyin. A kocsi egyébként GÚD ZSÍR (ejts: Good Year) gumik-' kai fut a mindennapok szá­guldó cirkuszában, s az értet- len szemlélőket „BEER-kák"- nak titulálja. Aki ezek után be mer ülni a Trabiba, jobb ha fontolóra veszi a motorházte­tőn díszelgő angol nyelvű fel­iratot: A temető kapui. Talán ezek után már senkit nem lep meg, hogy az anyósülés olda­lán lévő első kerék felett felirat és nyíl jelzi a „valószínű hala­dási irányt", hiszen sokszor - valljuk be - nem könnyű el­döntenünk, hogy merre is megyünk: előre-e vagy éppen hátra.- nagy - ótós ­Turistáknak tavaszra Rövidesen befejeződnek a szerkesztési munkái a Bony- hádot bemutató kiadványnak, amelyben a környék vízrajzát, éghajlatát, növényzetét és ál­latvilágát bemutató valamint helytörténeti tanulmányok kapnak helyet. A könyv turistakalauznak indult a helyi természetjáró szakosztály kezdeményezé­sére, amely egy pályázaton elnyert pénzét szánta e célra. A szakosztály vezetője, Chle- bovics Miklós azonban lelkes munkával meg tudta nyerni a Völgy ségi Múzeum és a városi könyvtár szakmai, illetve az önkormányzat anyagi támo­gatását. A tanulmányok mel­lett szerepelnek majd a könyvben a várost és környé­két bemutató fotók, leírások a Völgység és körzetének neve­zetességeiről - Mórágytól Magyaregregyig, ületve Hő- gyésztől Mecseknádasdig; va­lamint helyet kapnak a várost a Keleti-Mecsekkel, a Szek­szárdi-dombsággal illetve a Geresdi-hátsággal összekötő turistaútvonalak térképei is. A városi könyvtár gondozásá­ban megjelenő völgységi bé­dekker tavasszal jelenik meg. Viszi? Nem viszi? Ki viszi? Mármint a szemetet, meg a leveleket. Hogy szépen sorjá­ban megválaszoljuk a kérdé­seket, elsőként azt kell TISZ­TÁZNUNK, hogy viszi-e a szemetet a jámbor ember, aki otthon nem szereti tárolni a hulladékot. Persze, hogy viszi, még­hozzá ki a falu szélére, az út mellé. Erről tanúskodik első - útszéli - felvételünk. S, ha már ott a szemét, akkor miért ne azt vinné a szél? Gyermeki kacajt nehéz lenne neki, mert kinek támadna kedve éppen erre - Kisvejke határában - megmutatni a természet szép­ségeit gyermekének? A második kép (Bonyhádon a Perczel kertben készült.) megválaszolja a Nem viszi? kérdést. Az ősszel összegyűj­tött leveleket se a szél, se más nem viszi sehová. Talán né­hány kósza sünmalac férkő­zött be a gyűjtő alá, s a levelek közt menedéket talált. A harmadik kérdés pedig, hogy ki viszi - mármint el - az út mellől a tejeszacskókat, a jól megtömött zsákokat, meg a Perczel kertből az összegyűj­tött leveleket a megfelelő helyre. Erre már nem könnyű a választ megadni, de annyi bizonyos, hogy nem a szél.-ni- ór­Székely farsang A Székely Szövetség február 20-án este hét órai kezdettel tartja hagyományos húshagyati - farsangi - székelybálját Bonyhádon, a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban. A vidám farsangi műsor 20 órakor kezdődik majd, s ebben fellép Márton Lázárné kétyi székely asszony, aki énekel és mesél a közönségnek; bemutatkoznak Óimén Gáspár teveli és Fazekas Lázár lengyeli székely humoristák is. A műsorban szerepel még Ferencz Orsolya szólóénekes, a csátaljai énekkar és az izmétiyi szé­kely táncegyüttes is. Ä műsor közben székely divatbemutatóra kerül sor, melyet Dimén Gáspár székely divatszakértő vezet, valamint értékes és érdekes tombolatárgyak - például babucska bépókálva, halacs- kás bicskacska -, vagyis a teheneket őrző székely fiú kellékei is kisorsolásra kerülnek. Belépőjegyek a művelődési központ portáján válthatók a rendezvényre, amin a zenét Magyari István és Illés Antal együt­tese szolgáltatja. Völgység Teve Karácsony tájékán nem csak adventi ünnep, ha­nem szolid születésnapi mulatság is kijárt a bony­hádi Völgység Tv stábjá­nak, akik fennállásuk első évfordulóját ünnepelték szűk körben. Igaz, hogy az első adásukat 1991 szeptemberében sugároz­ták, s nem éppen volt szívderítő, ugyanis egy hazai vereséggel végző­dött futballmérkőzés fel­vételeit láthatták a bony­hádi nézők. Az igazi kezdést azon­ban nem a bírói sípszótól, hanem az első vegyes műsor készítésétől szá­mítják, amikor már kez­detleges vágási technikát is alkalmazni tudtak. Ahhoz, hogy a gyertya- fújási ceremóniára sor ke­rülhessen, nem csak lel­kesedésre, hanem pénzre is szükség volt a Völgység Tv-nek, így a helyi „kábe­les műsorszórást" nagy­ban segítette a városi ön- kormányzat is. A televízió 1992-ben hárommillió fo­rintos támogatásban ré­szesült, s ez elegendő volt az alapvető berendezések megvásárlására, a műkö­dés szerény feltételeinek biztosítására. Tavaly év végén egyébként a heten­ként jelentkező maga­zinműsorok már nem csak a városban, hanem további hét Bonyhád kör­nyéki településen is látha­tóak voltak. S a hogyan tovább? Mivel további önkormányzatok is jelez­ték, hogy kábeltelevíziós rendszerükön szívesen vetítenék a Völgység Tv műsorait, illetve bekap­csolódnának híreikkel a műsorkészítésbe is a stáb felkeresi a Völgység ön- kormányzatait az együttműködés feltételei­nek megbeszélésére. A cél pedig nyilvánvalóan az, hogy Bonyhád lakói és a környező településeken élők jobban megismer­hessék a videótechnika segítségével tágabb kör­nyezetük, a Völgység tör­ténéseit. A gyógyszertár a félelem birodalma lett- v gjg gfi$fófögggggSSÉH| § É SS &$@§ji$|jj§iISS jftgjj|ggjgjgggg| ffl M |§| __ , g| g * w | j Interjú dr. Barcza Imre gyógyszertárvezető országgyűlési képviselővel HS W8ÍTO ■■ -v-xvv•V'Vwíl.-'■í-y,mi §8 mmimmel WWW 8

Next

/
Thumbnails
Contents