Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-13 / 10. szám

1993. január 13.

VÁLLALKOZÁS - PIAC

»ÚJSÁG 5

A

TOLNA MEGYEI

Kereskedelmi és Ipar-______

KAMARA

HÍREI

Kiállítás

Temesváron

A kamara és a Pécsi Ipari Vásár Kft. szervezésében magyar kereskedelmi napokra kerül sor 1993. március 22-26. között a romániai Temesváron. A kiállítás és üzleti találkozó üzletkötésekre, partnerkapcsolatok kialakítására, vegyesvállalatok létrehozására is lehetőséget kínál. Jelentkezés, információ irodánkban: Szek- szárd, Arany J. u. 23-25.

Üzleti

ajánlatok

Horvát cég a következő termékeket gyártó magyar cégekkel keresi a kapcsolatot: mezőgazdasági gépek, építőipari gépek, teherautók, targoncák, dízel-elektromos aggregátorok, gépek, melyekhez dízel motorokra van szükség.

Belga cég megvételre keres házinyúl nyersbőrt. Ajánlatot várnak az alábbiakra vonatkozóan: 1 kilogramm ára belga frankban vagy USA dollárban, 100 darab bőr átlagsúlya, a színek aránya (szürke, fekete, foltos) szállítási lehetőségek és eszközök.

Olasz cég forgórészek, szelepalkatrészek, stb. nagypontosságú (0,3-0,6 mikron) megmunkálásához keres partnert (esetleg ve- gyesvállalat-alapítás is lehetséges).

Német cég csavarokat (DIN) és műanyag kábelköpenyt vásárolna.

Svájci cég gumilemezeket (tömítéskészítéshez) és műanyagpadlót vásárolna.

Svájci cég elektromos háztartási kisgépeket, készterméket (vasaló, kávéfőző) vásárolna.

Csődök, felszámolások decemberben

Tartósan magas a csődök és felszámolások iránti kérelmek száma - állapítható meg a Fővárosi Bírósághoz beérkezett bejelentésekből. A legfrissebb adatok szerint december folyamán 53 csődbejelentés érkezett, melyből egy volt önkéntes, a többi törvény szerint kötelező. A bejelentések zöme - szám szerint 32 - kft-re vonatkozott, de érkezett 9 szövetkezet és 3 állami vállalat elleni kérelem. A hónap folyamán 78 csődeljárás fejeződött be a fővárosban, melyekből 39 végződött egyezség nélkül, vagyis ment át felszámolásba. Tizennégy ügy végződött egyezséggel, 25 pedig úgynevezett technikai jellegű befejezés volt. Az előző hónapok adataival összehasonlítva megállapítható, hogy emelkedett a felszámolással végződő esetek száma.

Decemberben 236 felszámolási kérelem érkezett be. Hasonlóan a csődeljárásokhoz, a

felszámolási kérelmek többsége is kft-re vonatkozott, 23 cég kérte önmaga ellen az eljárást. A kötelező jellegű kezdeményezések túlnyomó része a szállítóktól származott, ehhez képest elenyésző volt a bankok és az APEH által indítványozott eljárás. Decemberben a bíróság 111 eljárást zárt le, ezek nagyrésze azonban nem érdemi, hanem technikai befejezés volt.

A decemberi eredményekkel lezárt 1992. évi adatok szélsőségesek voltak, emiatt nem jelzik jól a tendenciákat. A csődeljárások iránti kérelmek száma például áprilisban volt a legmagasabb (895), a felszámolások iránti pedig júniusban (460). Ennek oka az volt, hogy a törvény hatályba lépését követően bejelentési roham alakult ki. Nyáron viszont csökkentek a bejelentések, de nem a gazdasági javulásnak, hanem az uborkaszezonnak köszönhetően.

Előkészületben:

Törvény

a gazdasági kamarákról

Várhatóan áprüisban kerül az Országgyűlés elé a gazdasági kamarák munkáját szabályozó törvény tervezete; mint több más legfelsőbb szintű jogszabály, e törvény is megkésve születik meg, pedig hiánya a gazdasági élet sok területén érződik. Mindezt Kiss László, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke hangoztatta egy sajtótájékoztatón.

A törvényelőkészítés során a szakemberek többsége azon a véleményen volt, hogy háromnál több gazdasági típusú kamara létrejötte semmiképpen nem lenne kívánatos, mert ez a köztestületi jelleg halványulásához és az össz- gazdasági szempontok háttérbe szorulásához vezetne. Az ipari és kereskedelmi kamara mellett a mezőgazda- sági, illetve a kézműves tevékenység sajátosságainak érvényre jutása érdekében agrár-, valamint kézműves kamara elkülönése tűnik célszerűnek. A kamaráknak köztestületi jellegüknél fogva és közhatalmi jogosítványaik gyakorolhatósága érdekében maradéktalanul át kell fogniuk az érintett szakmai vagy gazdasági terület egészét. E követelmények érvényesítése viszont csak a kötelező tagság elve alapján lehetséges. A kötelező jelleg ugyan sokakban ellenérzést vált ki, de az alel- nök szerint csak ilyen módon biztosítható, hogy a törvény elérje célját, a többi között azt, hogy az érintettek betartsák a piaci magatartásra vonatkozó etikai és egyéb követelményeket.

Kérdésekre válaszolva Kiss László elmondta: a jövőben az eddiginél szélesebb körű együttműködés alakulhat ki a kamarák és az önkormányzatok között. Mindkettő olyan információk birtokában van ugyanis, amit a másik fél hasznosítani tud. A törvény- tervezet szerint a kamarák a szakképzés, az átképzés és a mesterképzés körében ellátják a gyakorlati képzés elenőrzé- sét, a tanulmányi szerződések szakmai ellenőrzését. Részt vesznek továbbá a szakképzési helyek megfelelőségének eldöntésében és a szakmai viszgáztatás rendszerének kialakításában is.

Mezőgazdasági export -1993

Francia-magyar építőipari alapítvány

Alapítványt hozott létre konzorciális feladatokra az Iposz Magyar Kézműves Kamara, valamint tagszervezete, a Fa- és Építőiparosok Országos Szövetsége a francia Con- sortium-Franco-Alemand Du Bat Építőipari Szövetséggel. Az alapító okiratot hétfőn írták alá.

Az aláírás alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondták: az alapítványt a francia és a magyar kis- és középvállalkozások támogatására hozták létre. A szervezet képviselni fogja a vállalkozók érdekeit, elsősorban szervező tevékenységével segíti őket, hogy közösen - esetleg vegyes vállalatként összeállva - részt vehessenek hazai, illetve külföldi tendereken, piachoz, megbízásokhoz jussanak. Nagy lehetőség az alapítvány számára például az 1996-os budapesti világkiállítás, amelyen a francia és magyar kisvállalkozók önmagukban legfeljebb alvállalkozóként számíthatnának megrendelésre.

A francia konzorcium több mint 200 építőipari vállalatot képvisel, kiépített banki és garanciarendszere van. A magyar vállalkozók viszont szakmai képzettségükkel járulhatnak hozzá az ütőképes vegyes vállalkozások létrehozásához. Az alapítvány alacsony tőkével jött létre, a magyar rész egyelőre 670 ezer forint. A francia hányad nem ismeretes.- A tavalyi aszályos év ellenére az agrárágazat exportja 1993-ban is elérheti a 2,5 milliárd dollárt - nyilatkozott Raskó György, a

Földművelés-ügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. A csapadékhiányos te- nyészidő ugyan a növénytermesztésben közel 600 millió dolláros bevételkiesést okoz, az állattenyésztés eredményei azonban várhatóan javulni fognak. A tárca prognózisa szerint idén kevesebb lesz a nyerstermék és több a feldolgozott, jelentős hozzáadott értéket képviselő cikk kivitele. Ezért lehetséges, hogy az export mennyiségében elmarad a tavalyitól, értékében azonban elérheti azt.

A megnyugtató eredményekhez az is szükséges, hogy idén az időjárás kedvező, de

legalább "normális" legyen. A búza vetésterülete jelenleg meghaladja az egymillió hektárt, ami 170 ezer hektárral nagyobb, mint 1992-ben. Megfelelően csapadékos és enyhe időjárás esetén 5 millió tonna búzára és összesen 7 millió tonna kalászos gabona- termésre lehet számítani, ami 1,5 miihó tonnával több a tavalyinál. Az is elképzelhető azonban, hogy a kedvező terméseredmények nem az 1993-as, hanem csak a következő év bevételeit növelik, hiszen tavasszal általában magasabbak a gabonaárak.

Az ország idei étkezési gabonaszükséglete - az államtitkár szerint - biztosított. Takarmánygabonából azonban az állatállomány jelentős növekedése esetén felmerülhet az import szükségessége.

Részvény kárpótlási jegyért

Tavalyi összesített eredmények

A Kereskedők, Vállalkozók Tolna Megyei Kamarája (KI- SOSZ) az elmúlt héten tartotta idei első elnökségi ülését. Az alábbiakban az itt elhangzott néhány megállapítást adjuk közre:

1992 végéig az egyéni vállalkozók száma országos szinten elérte a 600.000 főt, a társasági vállalkozók száma a 150.000 főt. Megyénkben is hasonló fejlődési tendenciák figyelhetők meg.

Amíg azonban a 90-es években a vállalkozások száma dinamikusan növekedett, addig a vállalkozások érdekképviseletei leépültek. Véleményünk szerint ezt az ellentmondást csak egy alulról építkező kamarai szövetséggel lehetne feloldani.

Az 1993-as évtől azt vártuk, hogy a vállalkozókat terhelő bürokrácia csökkenni fog. Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy szaporodnak az adminisztratív terhek, például általánossá válik a nyugtaadás, és havi ÁFA-bevallás kerül bevezetésre.

A központi és helyi adóelvonás mellett a társadalom- biztosítás terhei jelentősek és a vállalkozások stabüitását veszélyeztetik. Pedig demokrácia polgárság nélkül nem valósítható meg, s a polgárság

gerince a vállalkozói réteg.

A fejlett társadalmakban a szolgáltatási szférában helyezkedik el az aktív keresők 60 százaléka. Ahhoz azonban, hogy ez nálunk is így legyen, piacbővítő, keresletnövelő gazdaságpolitikára lenne szükség. A magánvállalkozók az elmúlt 10 évben bizonyították, hogy hatékonyan képesek működni. Célszerű volna ezért a gazdaság erőforrásait a privatizáció keretén belül a jövőben rájuk bízni, mivel az eddigi privatizációból gyakorlatilag kimaradtak.

Az egyenlő feltételek megteremtéséhez szükséges az illegális kereskedelem végleges felszámolása. A gazdaságunkra jellemző tőkehiány miatt még megfelelőbb hitel- konstrukciók és garancialapok kidolgozása szükséges. A vállalkozóbarát politika nem jelentheti kizárólag azt, hogy a vállalkozás állampolgári jog, hanem a megfelelő makro- és mikrokörnyezetet kell teremteni.

Fontosnak tartjuk tehát, hogy a vállalkozók érdekérvényesítése végett alulról építkező, a már meglévő érdekképviseletek által létrehozott kamarák alakuljanak, illetve ezek tömörüljenek kamarai szövetségbe.

Egymilliárd forint értékű állami tulajdont vásároltak meg kárpótlási jegy ellenében az elmúlt évben. Ébből nyüvános részvénycsere, illetve jegyzés útján mintegy 694 millió forint címletű kárpótlási jegyért 620 miihó forint névértékű részvény kelt el.

Tavaly júniusban kezdődött a részvények ilyen felajánlása és azóta mintegy 2 milliárd forint értékű részvényt kínáltak fel különféle formában kárpót- lásijegy-tulajdonosoknak. A felkínált papírok révén összesen nyolc társaságban lehetett tulajdont szerezni kárpótlási jegyért. A legkeresettebbek az Ibusz, az Inter-Európa Bank, a Pick Szalámigyár és a Julius Meinl papírjai voltak.

Az Ibusz részvényeiből közel 30 millió forintnyit ajánlottak fel, de a nagy érdeklődés hatására összesen 36,5 milliónyi becserélését tették lehetővé kárpótlási jegy ellenében, 3:1 arányban. A Pick papírjaiból 113,5 milliónyit lehetett jegyezni, az Inter-Európa papírokból pedig 180 millió forintnyit ajánlottak fel és mindkettő teljes egészében elfogyott. Hasonló eredménnyel zárt a Juüus Meinl jegyzés is, amelynek során a 185 milliós felajánlásból 178,96 millió forint névértékű részvényt jegyeztek le.

Az OTP Rt. összesen 1,15 milliárd forint névértékű elsőbbségi részvényeiből az év végéig csupán mintegy 99 milliónyi fogyott el. Égyértel- műen sikertelennek nevezhető a MÜART, a Zalakerámia és főként az OMKER papírjainak cseréje, illetve jegyzése. Az 50 millió forintnyi MU- ART-részvényből mindössze 5,09 milliónyi fogyott el annak ellenére, hogy 2 részvényt adtak 1 kárpótlási jegyért. A Zalakerámia papírjaiból 63 milliónyit kínáltak fel 3:2 arányban, s így 3,5 milliónyi fogyott el. Az OMKER részvényeiből 150 millió forintnyi volt a felajánlás és mindössze 345 ezer forintnyit jegyeztek le belőle a kárpótlásijegy-tulajdonosok.

Valljuk be!

Ismét eljött az adóbevallások ideje

Rövidesen számotkelladni az 1992-ben szerzett jövedelmekről. A munkavállalók nagy részének jövedelemadóját - legkésőbb január 15-ig benyújtandó írásbeli nyilatkozat alapján - a munkáltatója állapítja meg, nekik kevesebb a gondjuk. Akinek más adóköteles jövedelme is van - de nem vállalkozó -, annak

1993 március 20-ig kell adóbevallását benyújtania (postán elküldenie). Aki egyéni vállalkozást folytat és nem jelentkezett be a vállalkozási nyereségadó hatálya alá, vagy olyan tevékenységet végez, amelyre kiterjed az általános forgalmi adóról szóló törvény, annak február 15-ig kell az adóbevallását megtennie.

Februári német szakvásárok

2-10.: Nürnberg - nemzetközi játékvásár, modellépítési, hobby és barkács-szakvásárok.

5-7.: Essen - nemzetközi növényzeti, kertépítési és flo- risztikai szakvásár. Köln - nemzetközi férfidivat-vásár/ nemzetközi farmervásár - nemzetközi sportdivat- és ifjúsági divatvásár.

5-8.: München - órák, ékszerek, drágakövek és ezüstáruk, valamint a hozzájuk tartozó gyártó- és üzemberendezések nemzetközi szakvására.

7-10.: Düsseldorf - kollekció-bemutató.

13-16.: Offenbach - nemzetközi bőráru vásár.

13- 17.: Frankfurt - a terített asztal/konyha és háztartás/ kézművesség és kézműipar, ajándékcikkek/a szép lakás/ lakásvilágítás/képek és keretek/ékszerek és órák/asztaldíszítés és kiegészítők szakvására. Stuttgart - nemzetközi cukrászdái szakvásár - cukrászda, kávéház, cukrászat és fagylalt.

14- 16.: München - nemzetközi divat-szakvásár.

16-19.: Köln - energiával működő háztartási nagy- és

kisgépek, konyhai készülékek, konyhák nemzetközi vására.

25- 28.: München - sportcikkek és a sportdivat nemzetközi szakvására.

26- 28.: Köln - nemzetközi gyermek- és ifjúsági vásár.

KEVATOK elnökségi ülés

Jogszabályfigyelő

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1993. január 1-jétől 1993. XII. 31-ig terjedő időszakra érvényes díjszabásáról és a biztosítás díjáról szól a 29/1992. (XII. 15.) PM rendelete. A díjszabást és biztosítási díjakat az 1. számú melléklet tartalmazza. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kármentességi díjengedményét (bonus) és a pótdíj (ma- lus) fizetési kötelezettség rendszerét a 3. számú melléklet sorolja fel. A rendelet 1993. január 1-jén lépett hatályba. (Magyar Közlöny 125. száma.)

Az 1992. évi bérszabályozással kapcsolatos jogszabályok hatályon kívül helyezéséről intézkedik a 163/1992. (XII. 15.) kormányrendelet. 1992. december 15-én lépett hatályba. (Magyar Közlöny 125. száma.)

A kereskedelmi vámtarifa 1992. évi alkalmazásáról szóló 1/1992. (I. 27.) NGKM-PM együttes rendeletet módosítja a 9/1992. (XII. 15.) NGKM-PM rendelet. Az „ex 2207" vámtarifaszámhoz tartozó árumegnevezés a rendelet mellékletében foglaltak szerint módosult. A rendeletet 1992. XII. 15-én hirdették ki. (Magyar Közlöny 125. száma).

Pályázati felhívás gazdálkodó szervezetek és magánvállalkozók részére fejlesztési hitelfelvételre. A világbanki finanszírozású termékpiac-fejlesztési program kerptébenjelentette meg az NGKM a pályázati felhívást. (Külkereskedelmi Tájékoztató 51. száma.)

Az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről és behozataláról szóló 112/1990. (XII. 23.) kormányrendeletet módosítja a 164/1992. (XII. 17.) kormányrendelet. A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó magyar munkáltató és külföldi székhelyű cég közötti vállalkozási szerződés alapján ideiglenes tevékenység végzésére, magyar állampolgárságú munkavállalók külföldre küldéséhez (kontingentált vállalkozási export) a minisztérium engedélyére van szükség. A rendelet mellékleteit is módosították. A rendeletet 1992. XII. 27-én hirdették ki, rendelkezéseit azonban 1993. január elsejétől kell alkalmazni. (Magyar Közlöny 1992/126. száma.)

A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvényt módosítja az 1992. LXXIII. törvény, amely szerint a vállalkozói tevékenység megkezdésének napja az első kötelezettségvállalás időpontja, befejezésének napja a megszűnés napja, egyéni vállalkozónál a tevékenység megszűnésének, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá történő átjelentkezésnek a napja. Ez a törvény 1993. január elsején lépett hatályba. (Magyar Közlöny 1992/127. száma.)