Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-13 / 10. szám

1993. január 13. MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 Holnap „szíves” látás a TIT-nél A Tolna Megyei Tudo­mányos Ismeretterjesztő Egyesület Szív klubja hol­nap délután öt órától tartja soron következő program­ját a Vállalkozók Háza má­sodik emeleti tanácster­mében. Dr. Gesztesi Ta­más kardiológus szakfő­orvos tart előadást „A szí­ven végezhető műtétek" címmel. Pályaválasztási tájékoztató a Garayban Szülői értekezletet tar­tanak január 14-én Szek- szárdon, a Garay János Gimnáziumban az általá­nos iskola nyolcadik osztá­lyos tanulóinak szülői számára. A tájékoztatón bemutatják a jövőre induló osztályok sajátosságait, részletesen ismertetik az idegennyelv-tanulási lehe­tőségeket, és szólnak az is­kola nevelési koncepciójá­ról. Az értekezlet délután négy órakor kezdődik a gimnázium (Mártírok tere 7- 9.) 209-es termében. Egy „negyvenes” képzőművészkor bemutatója Az 1948-ban alakult Bonyhádi Képzőművész Kör tagjainak munkáiból nyílik kiállítás január 18-án, hétfőn délután 5 órakor Bonyhádon, a mű­velődési központban. A Kovács Ferenc festőmű­vész tanár vezette kör tár­lata január 29-ig tekinthető meg. Véradás Szakályban Véradónapot tartanak holnap reggel kilenc órától délután négyig Szakály­ban, a polgármesteri hiva­talban. Intézeti fogadónap legközelebb január 18-án, 8- tól 15 óráig lesz. Cinege madár Szekszárdon és Hőgyészen Szekszárdi és környék­ben, valamint Paks körze­tében élő versenyzők szá­mára a Cinege madár népdaléneklési és népi hangszeres verseny kö­zépdöntőjét rendezik ja­nuár 23-án, szombaton délelőtt 9 órától Szekszár­don, a Babits Mihály Mű­velődési Házban. Dombóvár, Tamási és Bonyhád városok és kör­nyező településeik ver­senyzői 24-én, vasárnap délelőtt 10 órától Hőgyé­szen versengnek a legjob­bak közé jutásért. Bonyhádi bedekker Geológiai, biológiai, helytörténeti, turisztikai tanulmányok is szerepel­nek abban a Bonyhádot és környékét bemutató kiad­ványban, melynek szer­kesztési munkái most feje­ződnek be. A tavasszal a városi könyvtár gondozá­sában napvilágot látó könyv a helyi természetjá­rók kezdeményezésére és közreműködésével, a Völgy ségi Múzeum szak­mai és a helyi önkormány­zat anyagi támogatásával készül. Naponta lehet látogatni Újdonságok a szekszárdi kórházban Saját magukról, saját magukat hallják (Folytatás az 1. oldalról.) parkolóról, a kórház személy- és gépkocsiforgalmáról, a köz­ismert gomba sorsáról beszél­gettünk dr. Sülyi Józseffel, a kórház gazdasági igazgatójá­val. — Az új porta terve az új gyermekosztályéval együtt született meg. Az új parkoló is ezért épült. Az Ybl utcai porta mindenképpen rossz helyen volt. A döntést az is siettette, hogy a nővérszálló mögötti parkoló fizetőparkolóvá vált, ezért a látogatók inkább má­sutt várakoztak autóikkal, ne­hezítve és balesetveszélyessé téve a forgalmat. — Mi lesz a sorsa a régi (Ybl Miklós utca felőli) porta bejáratától balra lévő nagy te­rületnek, amit eddig a kórházi dolgozók és a látogatók is parkolóhelynek használhat­tak? — Egy 1984-es tanulmány alapján egy műtő és diagnosz­tikai blokkot terveztek erre a helyre. Az ottani építési mun­kák is lehetetlenné tették volna a bejárat további műkö­dését. Az új porta felépítésé­vel új, biztonságos belső for- galnfi rend kialakítása is meg­történt. — Az új váróterem össze­hasonlíthatatlanul kulturál­tabb, tágasabb, mint elődje volt. — Négyszer akkora. A lá­togatók kulturált fogadása, számukra az információadás, a várakozás ebben a helyiség­ben megoldott. Kint parkolási lehetőséget tudunk biztosítani a látogatóknak, természetesen ingyen, hiszen még érvényes a jogszabály, miszerint közin­tézmény előtt parkolót kell biztosítani, amit dolgozóink és látogatóink egyaránt igénybe vehetnek. — Az új főporta körül gombamódra épülnek az ízlé­ses, a porta és a gyermekosz­tály építészeti stílushához igazodó kis üzletek. Mi lesz bennük, és mi lesz a régi, jel­legzetes és betegnek, látoga­tónak, kórházi személyzetnek oly fontos "gomba" sorsa? — Az új, kis üzletek nagy­részében ugyanazok vannak, akik a "gombában" voltak: te­hát könyvüzlet, élelmiszer-, virág-, ajándékbolt és fodrá­szat, kozmetika. A "gombán" repedések keletkeztek. Ha amellett döntünk, hogy meg­csináltatjuk és marad, akkor lehet, hogy egy kultúrált be­tegpihenő és társalgó lesz be­lőle. Ez azonban egy másik nagyobb terv megvalósulásá­tól függ. Ha lesz műtőblokk a régi kocsiparkoló helyén, ak­kor a "gomba" alatt húzódik a C és B épületet összekötő föld alatti alagút. Ennek a tervnek a megvalósulása esetén ter­mészetesen a "gombát” lebont­juk. Ha nem lesz műtőblokk, akkor a kórház régi épületeit rekonstruálva, a jelenlegi B. épület alagsorában lévő köz­ponti sterilizációt kell a "gom­bába" telepítenünk. De ez attól is függ, hogy szabadulnak-e fel olyan épületek a kórház­Színes óvszer és karácsonyfatalp Haroldék az ötödiken Hol, mi olcsóbb? Szekszárdon, a Vállalkozók Házának legfelső szintjén né­hány hete információs iroda várja az érdeklődőket. Ők fut­kosnak az ügyfél helyett - hir­deti a Harold iroda, benne Hajdú Ferenc vállalkozó és Takács Károly szervező. A Haroldok azt ígérik, hogy a tá­jékozódni kívánóknak csupán egy telefonjukba kerül, hogy megtudják, hol mi olcsóbb. Mintegy háromszáz gazda­sági egység és magánszemély tisztelte meg bizalmával az irodát, azaz helyezte el adatait a most kialakuló adatbank­ban. Tehát aki kínál, az fizet, aki keres, az csak tárcsáz. Egyelőre a Vállalkozók Háza központi számát kell hívni (12-122), ahol a 183-as mellé­ken érhető el az iroda. Amikor már lesz majd fővonaluk, el­képzelhető, hogy nem 5-ösért, hanem duplájáért ketyeg a te­lefon számlálója, a hívók így fizetnek majd az irodának. Haroldék szinte mindennel foglalkoznak: karácsony előtt leginkább azt kérdezték tőlük, hogy hol lehet fenyőfatalpat kapni, Szilveszterkor pedig a szórakozóhelyek után érdek­lődtek a telefonálók, de olyan hölgy is akadt, aki arra volt kíváncsi, lehet-e színes óv­szert kapni a városban. Nem lehetett, de megmondták neki, hogy milyet vehet. Az iroda - annak ellenére, hogy szigorúan üzleti alapon működik - munkatársai remé­lik, hogy a fogyasztókat azzal is segítik, hogy az árak nyil­vántartásával arra ösztönzik a kereskedőket, hogy minél ol­csóbban kínálják portékáikat, merthogy aki az adatbankban szerepel, tudja, hogy esetleg a nála olcsóbb cég is ott van a listán. A társkereséstől az ingat­lanközvetítésig, az éttermi vá­lasztéktól a fodrászüzleti ára­kig sok mindent meg lehet tudni tőlük: egyelőre munka­napokon reggel nyolctól dél­után 5 óráig, de tervezik, hogy hétvégén is, sőt, később az éj­szakai órákban is elérhetők lesznek. Persze, szigorúan szolid szolgáltatásokkal.- Hangyái ­Popról szólva Negyven éve sugároz műsort a Magyar Rádió Nemzetiségi Szerkesztősége ban, amelyben a sterilizációt el tudjuk helyezni. — Már sok helyen olvas­hattunk arról, hogy egyre több kórházban nagy gondot fordí­tanak a biztonsági berendezé­sekre. Ezzel kapcsolatban itt mi az elképzelés? — Az új porta már eleve úgy lett kiképezve, hogy fo­kozatosan megoldható le­gyen, a biztonsági berendezé­sek beépítésével és üzemelte­tésével, a gépjárművek és a személyek ellenőrzése. Na­gyon fontosnak tartjuk a kór­ház védlemét, ezért ennek a rendszernek a kiépítést kie­melt feladatként kezeljük. — Az új látogatási rendnek biztosan örülnek a betegek és a hozzátartozók. És a kórház dolgozói? — A látogatási időt olyan időpontra tűztük ki, amikor véget ért már a csendes pi­henő, ám sem vizsgálatok, sem vizit, sem étkezés nincs. Kevesebb lesz az összevissza időpontban látogatók száma, hiszen ha mindennap be lehet menni, nem próbálkoznak a nap minden időszakában ille­gálisan bejönni. Ezzel inkább egyfajta rendszeresség fog ki­alakulni. Azonkívül a beteg számára kifejezetten előnyös, ha az összes látogató nem heti két alkalommal zúdul be hozzá, hanem a látogatók száma napokra megoszlik. Reméljük, a gyakorlat majd alátámasztja ezt az elképze­lést. Sas Erzsébet Autó­szerelők Mindenféle előzetes értesí­téssel és a pályaválasztási ta­nácsadóban megjelentekkel el­lentétben az idén is indul au­tószerelő-képzés nyolcadik osztályt végzettek részére Szekszárdon, az 505. számú ipari szakmunkásképző inté­zetben és szakközépiskolában. Sőt, korlátozott számban gya­korlati munkahelyet is biztosít az iskola, saját tanműhelyé­ben. 1953. január 12-én sugárzott műsort először a Magyar Rá­dió Pécsi Körzeti és Nemzeti­ségi Szerkesztősége. A 40 éves évforduló alkalmából kedden délelőtt kis ünnepség kereté­ben rövid megemlékezést tar­tottak Pécsett, a Lenau-ház- ban. Ez alkalomból beszélget­tünk Dán Tibor szerkesztő­ségvezetővel. — Kezdetben tízperces adással indult a német nemze­tiségi műsor, 1956. dec. 31-ével. Azóta sugárzunk né­met nyelvű műsort. Jelenleg naponta három óra német nemzetiségi programot adunk, ebből két és fél óra a regionális, az egész Dél-Du- nántúlon fogható adás, fél óra pedig este az országos német anyanyelvű program. Mint Dán Tibor elmondta, jelenleg a német nyelvű szer­kesztőségnek két főállású munkatársa van, ezenkívül külső munkatársakat alkal­maznak, így többek között van egy Németországban élő állandó tudósítójuk is. A szer­kesztőség sorozatában bemu­tatja a dél-dunántúli, így a Tolna megyei olyan települé­seket, ahol német anyanyelvű emberek élnek. A jövőben az üyen típusú adásokra még több módjuk lesz. A pécsi né­met főkonzulátussal, Hans Raefeld úrral igen jó a kapcso­latuk. * A Magyar Rádió Pécsi Kör­zeti és Nemzetiségi Szerkesz­tősége „hőskorában", 1961-68-ig dolgozott dr. Szende Béla professzor, a Ja­nus Pannonius Tudománye­gyetem német tanszékének docense. A német nemzetiségi műsorpolitika kialakításáról Szende professzor úr a követ­kezőket mondta: — Nem központi utasí­tásra, hanem a megyei pb. ja­vaslatára indult meg a német nemzetiségi adás, Právicz Ti­bor javaslatára, mintegy a szerb-horvát műsor ellensú­lyozásaképpen. Az első adás 1956. december 31-én, szil­veszterkor volt. A német nemzetiségi adásoknak fontos szerepe volt a magyarországi németség önazonosság-tuda­tának erősítésében, hiszen ezekben az adásokban saját magukról, saját magukat hall­hatták. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy visszaad­tuk a német nyelvjárásoknak a kommunikációs jogát. Bebi­zonyítottuk adásainkkal, hogy nem csak az irodalmi német nyelvű adások tarthatnak számottevő érdeklődésre sort, hanem az üyen adások is. Ek­kor kezdődött el tulajdonkép­pen az a folyamat, ami a 70-es évekre vált gyakorlattá, hogy a hallgatóság bekapcsolódott és aktívan részt vett a szer­kesztésben, a műsorok kiala­kításában. Ami azt bizonyí­totta, hogy igény van a német nyelvű rádióadásokra. A Magyar Rádió Pécsi Kör­zeti és Nemzetiségi Szerkesz­tősége a 40 év alatt bebizonyí­totta, hogy a magyarországi kisebbségek között a német­ségnek is megvan a joga ah­hoz, hogy saját nyelvén meg­szólaljon. Annál is inkább, mivel 1956-ban igen kevés német nemzetiségi lakos hagyta el Magyarországot, ezek az em­berek ragaszkodnak az or­szághoz, a szülőföldhöz, de meg akarják őrizni anyanyel­vűket is. A jelenlegi helyzetet érté­kelve dr. Szende Béla el­mondta, hogy kedvezőbb lett a magyarországi németek helyzete azóta, mióta kialaku­lóban egy ösztöndíj-rendszer, és így a németség kialakíthatja értelmiségi rétegét. A Ma­gyarországon élő német ajkú embereknek meg kell adni azt a jogot, amit a külföldi ma­gyarság esetében mindenki vall, azaz biztosítani kell, hogy saját anyanyelven ta­nulhasson a felsőfokú oktatási intézményekbe is. F.Kováts Éva Kialakított üzlethálózattal A lakosság igényeit figyelembe véve Decsen, a faluház földszint­jének egyik szegletében mindössze nyolc négyzetmé­teren nyitott üzletet Luspai István. Már egy éve is van, hogy eltervezte, megvalósítja régóta dédelgetett vágyát. Boltot nyit, ahol olyan cikke­ket forgalmaz, ami Decsen nem kapható, vagy ha mégis, kis választékot kínálnak a vá­sárlóknak. Ez pedig az exklu­zív illatszer és piperecikk. Nagyobb ünnepeken, jelesebb névnapokon bővítve a válasz­tékot kínál Gabriela Sabatini parfümtől kezdve egészen a Niveáig mindenféle különle­gességet. A nyitást megelőzően járta az utcákat, érdeklődött a helybeliektől, hogy mit vásá­rolnának szívesen, mire lenne igény. Az elképzeléseket tett követte, és december 3-án megnyflt az üzlet. A pult mö­gött, a 17 éves Luspai Beáta áll, aki mindössze másfél év alatt végezte el kereskedelmi tanulmányait és szerzett szakmunkásbizonyítványt. Az eltelt rövid idő tapaszta­lata azt mondatta a vállalko­zóval, a decsi Luspai István­nal, hogy érdemes volt a fára­dozás, az érdeklődés, mert ez meghozta gyümölcsét. Beiga­zolódott, helyes volt a válasz­tás, amikor a bolt fő profiljá­nak az illatszer- és piperecik­kek forgalmazását jelölte. Az árakról csak annyit, hogy a megyeszékhely áraihoz vi­szonyítva olcsóbban vásárol­hatnak itt minőségi árut. Hogy ezt miként tudja kivite­lezni? Kialakított üzletháló­zata révén, valamint a buda­pesti Délker Shoptól vásárol kedvezményesen. Az üzlet fő profüja továbbra is marad az illatszer, és alkal­manként újdonságokkal kí­vánja bővíteni, figyelembe véve a fiatalok, a helybeli la­kosság igényeit. (p. téri) így vásároltok ti! Szinte hihetetlen. A MAHASZ legújabb listáján mind­össze három újdonságot lehet találni: az ABBA Gold-ot (18.), Malek Andreát (26.) és Katona Klári Neked (37.) című lemezét. A többi mind-mind ott ragadt az időszámí­tásunk után eltelt 1992. esztendőből. A Rapülők kilencedik alkalommal található a lista első helyén, mögötte Gergely Róbert nyomul a Szerelmeivel. Az első tízben ott láthatjuk még Szandit (7.), Zámbó Jimmyt (3.), Pap Ritát (6.) és az Eddát (5.) is. A Republic visszaesett a 25. helyre, Pierrot (30.) viszont újra ott van a negyvenes listán. A külföldiek közül Freddy Mercury albuma a 12., a másik Queen-tag Brian May fel­jött a 17. helyre. Minden idők legerotikusabb Madonnája a 19., a visszatérő Bon Jovi Keep the faith lemeze pedig most a 23. A MAHASZ-listát dr. Alban, Eric Clapton és Bing Crosby zárja. Itt csak egy-egy hely választja el őket, kü­lönben meg ... Hát ezért jók az ilyen listák! KRZ A pult mögött: Luspai Beáta

Next

/
Thumbnails
Contents