Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-11 / 292. szám

4 KÉPÚJSÁG BONYHÁDÉS KÖRNYÉKE 1992. december 11. A természetimádó művész A szemlélőnek helye van a képben Nyugalmat, derűt sugárzó ak- varell- és pasztellképekből nyílt december 20-ig megtekinthető tárlat a bonyhádi művelődési központ kiállítótermében. A raj­zolás, festészet megyeszerte elis­mert, művészként és pedagógus­ként is aktívan tevékenykedő, s je­lenleg a bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Iskolában ta­nító Kovács Ferenc munkái ezek. Hozzá látogattam el, hogy művészetéről, pedagógusi hitval­lásáról beszélgessünk. — Hogyan tudja egyeztetni az alkotómunkát és a tanítást, melyik tevékenység hangsúlyo­sabb az Ön életében? — Gyakorlatilag nemcsak rangsorolni, de még szétvá­lasztani sem tudom a tanítást és a művészi alkotómunkát. Igaz, hogy a megyei szakfelü­gyelői megbízásom előtt is festettem, de ez igazán csak utána vált rendszeressé. Szük­ség is volt erre, hogy nagyobb szakmai tudással tudjam segí­teni a rajzoktatást. A tanítás és a festés nem ellenpontozódik életemben, lényegében pár­huzamosan foglalkozom a két tevékenységi formával. Ter­mészetesen ha kiállításra ké­szülök hangsúlyosabbá válik a művészet, de ez sem jelenti azt, hogy a másik tényező „ki­esik az egyenletből". — Számomra furcsa, hogy ké­pein nem jelennek meg emberi alakok, hogy kizárólag a termé­szetet, egy-egy hangulatot tárnak a szemlélődő elé alkotásai. — A természet azért kerül ennyire előtérbe alkotásaim­ban, mert víz mellett szület­tem. A házunktól alig húsz méterre volt a Ferenc-csatorna és a Duna holt ága. Alapve­tően ez határozta meg a ter­mészethez való viszonyomat. A főiskolán természetesen rengeteg emberalakot, portrét, aktot rajzoltam, ez hozzátar­tozik a mesterség tanulásához, mégis, mint művész megma­radtam a természeti témáknál, s ennek egyik prózai oka, hogy horgász is vagyok. Ez a hobbi is nagyon közel hozza a táj szépségeit, a színeket, a víz rezdüléseit, az apró neszeket. De az emberalakok hiányának oka az is, hogy az alkotásai­mat szemlélő, maga van jelen a képekben. Hasonlítható ez a felső- paleolit ősembereinek barlangrajzaihoz, hiszen em­berábrázolás akkor is nagyon ritkán fordult elő, s ez az em­ber természetesnek-vett jelen­léte miatt volt így. — Számomra az akvarell va­lami nagyon folyós, képlékeny dolgot jelent, de az Ön képeit sokkal határozottabb színek és formák jellemzik. — Nagyon szeretek raj­zolni tussal, rajztollal, s egy időben nagyon sokat rajzol­tam. Ez tér vissza rajzos akva- relljeimnél. Bár a kiállításon láthatóak folyósabb munkák is, hiszen szeretek sokféle technikát alkalmazni. Ez egy­részt művészi kihívás, más­részt pedig izgalmas kísérle­tezési lehetőség. — A szakértő szem ezt bizo­nyára észreveszi. — Így van, s nemcsak ezt, hanem azt is, hogy melyik kép „izzadságszagú"', s hogy me­lyik flott, kapásból készült al­kotás. — A kiállítás megnyitóján el­hangzott, hogy két horgászkapás között „akad a horogra" az alko­tási vágy, az ihlet. Valóban van­nak ilyen esetek? — Valóban többször volt már ilyenre példa. A tópartra magammal viszem a festőáll­ványomat, s ha jön a „művészi kapás", akkor a valódival már nem tudok törődni. Ilyenkor megszűnik minden más, csak az alkotásra tudom koncent­rálni figyelmemet. Ehhez ha­sonlóan ihlet meg néha az is, Egy jellegzetes tájkép a sok közül A művész: Kovács Ferenc ha a konyha ablakán kinézek a kertre. Nem véletlen, hogy nem takarja függöny az abla­kot. — A pedagógiára visszatérve: Nem érzi mostohának kissé a vi­zuális nevelés helyzetét? — Bizony volna mit változ­tatni az iskolai rajzoktatáson, a vizuális problémamegoldás fejlesztésén. Jómagam tanítot­tam már alsó és felső tagozat­ban, tanítóképző főiskolán is. A főiskolára kerültek olyan hallgatók is, akik soha nem ta­lálkoztak még rajztanárral. Korrekcióra szorulna a tan­tárgyi struktúra. Azokra a te­vékenységi formákra, melyek a gyermeki személyiségfejlő­dést szolgálják, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Ezek közé tartozik a rajz, a szobrászkodás is. Sajnos, kis óraszámban taníthatjuk a raj­zot, s a tehetségek kibontására csak a szakköri munka során kerülhet sor. Tartalmas mun­kák, gyermeki alkotások létre­jöttéhez pedig időre van szük­ség. A gondok ellenére azért a tanítványaim közül többen igen szép sikereket értek el. Ehhez rengeteg munkát kell befektetnem, de mivel szá­momra a pedagógiai munka is alkotás nem érzem fárasztó­nak. Arra törekszem, hogy a tanítványok személyisége tükröződjék képeikben, s ha ilyen képekkel találkozom újra és újra feltöltődöm, ha­sonlóan, mint a természet szépségétől. Hiú remény volna azt hinnem, hogy a művész személyiségéből karcolatnál többet sikerült bemu­tatnom, de akik megtekintik ké­peit szavak nélkül is nagyon so­kat tudnak meg Kovács Ferenc­ről, az Alpok, a Balaton , Bony- hád tájainak szépségéről. Nagy László Fotó: Őtós Réka Beruházás Október elején adtunk hírt arról, hogy Nagymányokon elkészült annak a tornacsar­noknak az engedélyezési terve, melynek átadási idő­pontja 1996-ra várható. Az engedélyezési terv után elkészült már a gyártási terv is, a kivitelezés szervezése pe­dig folyamatban van. Az épít­kezésről végérvényesen dön­tött a képviselőtestület, a be­ruházás megkezdődik. Ez 40-50 millió forintot tesz majd ki, aminek 40%-át állami tá­mogatásból fedezi majd az önkormányzat. A speciális faszerkezetet - a a sevülai világkiállításon a magyar pavilont is felépítő - a Surján Kft. szakemberei állít­ják össze. Ezután az önkor­mányzat építőbrigádjai foly­tatják a munkát. Szolgáltatás, kereskedelem Nagymányokon öt helyi és egy váraljai magánvállalkozó kért és kapott építési engedélyt, hogy a nagyközség szolgáltatási színvonalát javító üzletsort építsenek. A hat üzlethelyiségben ruházati, hobbi, herbária és egy könyv és hanglemez bolt nyílik majd. Ezeken kívül egy női szabóság (egyben méteráru bolt), il­letve egy fodrászüzlet létesül a tervek szerint. Prograntaj án latok A bonyhádi művelődési házban december 14-én tart előadást 17 órai kezdettel Fa- ludi Béla az Utazók klubjában. Előadásának címe sokat sej­tető: A szép ámulások szent városa. Hogy melyik ez a vá­ros? Párizs. Szintén a művelődési ház ad otthont A könyvek könyve című, nagysikerű előadásso­rozatnak, melynek következő előadására december 16-án kerül sor Az emberi történe­lemről címmel. Az érdeklődő­ket szeretettel várják a szerve­zők este hat órára. Se A 65 ezernyi kötettel ren­delkező bonyhádi városi könyvtár fennállásának negy­venedik évfordulója alkalmá­ból ünnepségre készül. De­cember 17-én, délután öt órai kezdettel tartanak ünepi meg­emlékezést az 1985-ben felújí­tott könyvtárban. Egy tragédia margójára A. stoptábla kevés? Szinte naponta hallhatunk súlyos balesetekről a rá­dióban, televízió­ban, olvashatunk közúti tragédiákról az újságokban. Az elmúlt hétvégi or­szágos statisztikába csupán tényként került be az a bal­eset, ami Bony- hádon, a 6-os számú főközleke­dési és a Bonyhád- Bátaszéki út keresz­teződésében történt szombaton, 16 óra 25 perckor. A Bonyhád felől Bátaszék irányába közlekedő Volks­wagen Golf veze­tője nem adott el­sőbbséget egy Pécs felől érkező Citro­ennek, s a két sze­mélygépkocsi ösz- szeütközött. A sza­bályosan közle­kedő Citroen veze­tője könnyebben sérült, utasának nem esett baja. A Volkswagenben ülő két gyermek 8 napon belül gyó­gyuló (könnyű), egy hölgy súlyos sérülést szenvedett. A gyermekek szü­lei a helyszínen éle­tüket vesztették. Az eset magában is megdöbbentő, ám a Bonyhádi Rendőrkapitányság illetékesei sajnos nem véletlenül ké­szítettek idén - jú­nius elején - kimu­tatást azokról a bal­esetekről, amelyek ugyanebben a ke­reszteződésben kö­vetkeztek be. Még fél év sem telt el azóta, de újabb négy esetet regiszt­ráltak, ezekből kettő összesen négy sérülést, 13-an könnyű sérülést szenvedtek. Az összes anyagi kár 4.600.000 forintot tesz ki. A legsúlyosabb baleset egy sörszál­lító kamion és egy Trabant összeütkö­zése volt 1988-ban. Ekkor négyen hal­A négy áldozatot szedő 1988-as baleset szomorú helyszíne halálos áldozatot követelt. 1988-tól össze­sen 37 baleset tör­tént ebben a keresz­teződésben. Ezek­ből 4 halálos kime­netelű volt. Súlyos sérüléssel 8, köny- nyű sérüléssel 9 járt. Tizenhat bal­eset során „csak" anyagi kár keletke­zett. Az elmúlt öt év balesetei során 9-en vesztették éle­tüket, 11 fő súlyos tak meg. Idén hét­szer rohantak egy­másba itt autók, s négyen lelték halá­lukat a keresztező­désben. Hogy miért? Az esetek többségében az alsóbbrendű út­ról, vagyis a bony­hádi Deák illetve Zrínyi utcáról a fő- útra kanyarodok, vagy azon keresz­tülhajtok hibájából következtek be a tragédiák, a súlyos balesetek, vagy a szerencsére sérülés nélkül megúszott ütközések. Kétség­telen, hogy a 6-os főúton nagy a for­galom, sokszor akár percekig is vá­rakozni kell egy-egy autósnak, hogy arra rákanya­rodhasson, vagy azon keresztülhajt­son, de a balesetek többsége nagyobb odafigyeléssel, az elsőbbségadás kö­telező betartásával elkerülhető lett Volna. Igaz, csak idén nyáron kerül­tek ki a stoptáblák a főút mellett, de a balesetek gyakori­sága mitsem csök­kent. A Bonyhádi Rendőrkapitányság szakemberei fény­jelző készülékek üzembeállítását szorgalmazzák a Közúti Igazgatóság „rangsorolása" sze­rint a megye csu­pán harmadik leg­veszélyesebb ke­reszteződésében. Persze ez pénzkér­dés, de a közleke­dési kultúrán vál­toztatva - vonatko­zik ez sokszor a fő­úton túl gyorsan közlekedőkre, sőt a gyalogosokra is - lámpák nélkül is javulna a sokkoló baleseti statisztika. Egylóerős kakaséi hangulatkép Vöröskeresztes visszatekintés­Bonyhádon, a volt Városháza épületében működik a Magyar Vöröskereszt városi iro­dája. A helyiségbe belépve bébitápszerekkel teli kartondobozokat, ruhakupacokat pillant­hat meg a betérő. Itt beszélgettem Szabó Bélával, a humanitárius társadalmi szervezet városi tit­kárával, aki már a december 16-i éves értékelő ülésre készül. A lassan elköszönő 1992-es év­ben végzett munkáról a következőket tudtam meg: Az idei év nagy változásokat hozott a szer­vezet életében, hiszen az országos vöröske­resztes kongresszus éve volt, s így országszerte új vezetőségi tagokat választottak, esetleg a ré­gieknek szavaztak ismét bizalmat. Ez utóbbi történt szeptemberben Bonyhádon is. Ám a mindennapi munkáról sem lehetett megfeled­kezni, hiszen tennivaló bőven akadt. Hogy a legutóbbival kezdjük, itt van mind­járt a mikulás. December hetedikén tartottak a városi irodában mikulás napi rendezvényt, ahová a városi önkormányzat szociális bizott­sága által összeállított lista alapján 30 gyerme­ket invitáltak meg névre szóló meghívóval. Az egyébként talán még csomagra sem számítható gyerekek azonban nem csak édességet kaptak a, hanem szüleikkel, hozzátartozóikkal együtt válogathattak kedvük szerint felsőruházati cikkekből, lábbelikből, s játékokból is. Ezért is köszönet jár azoknak a segítőszándékú embe­reknek, akik adományaikkal segítik a vöröske­resztet. Ez persze nem kivételes eset, s nem­csak Bonyhádról érkeztek adományok a szer­vezethez, hiszen a város környéki 20 település lakói szintén hozzájárultak az emlékezetes ajándékozáshoz, s ahhoz is, hogy egész évben legyen mód a települések közti csere-berére, a rászorulók segítésének. A városi vöröskereszt folyamatosan segíti élelmiszercsomagokkal és esetenként tisztál­kodási szerekkel is a jugoszláviai polgárhá­ború miatt a környékre menekült 6 család 19 tagját. Hat gyermek nyaralhatott Váralján Vö­röskeresztes táborban. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola tanulói szépen helytálltak az országos elsősegélynyújtási versenyen Zán- kán. A közelmúltban szervezett véradáson 206-an adtak vért. S a sort még lehetne foly­tatni. A gondok mellett voltak hát sikerek is idén a városi vöröskeresztnél, ahol főállásban másfelen dolgoznak, s társadalmi aktívák se­gítségével végzik bokros teendőiket. Azt még jósolni sem lehet, hogy mit hoz a jövő év, hi­szen a parlament nem döntött a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből át­utalható pénzmennyiségről, s arról, hogy abból mennyi lesz a vöröskereszté. Annyi bizonyos, hogy a tavalyinál kevesebb vagy azzal egyenlő pénz válsághelyzetbe hozná a szervezetet. Remélhetőleg azonban a parlament éppoly jó­szívű lesz, mint a polgári lakosság, s a vöröske­reszt továbbra is segíteni tud a rászorulókon.

Next

/
Thumbnails
Contents