Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-10 / 291. szám

1992. december 10. HÁZUNK TÁJA KÉPÚJSÁG 5 Kertbarátok figyelmébe A hulladékégetés elfüstölt tápérték A kertes házak körül az év utolsó heteire tekintélyes mennyiségű hulladék gyűlik össze: az utolsó fűnyírás ka- száléka, különféle elbomló növényi maradványok, nye- sedékek, lehullott lombok és egyebek. S mivel elszállításuk kupacba gyűjtve sem igen oldható meg, eltakarításuknak mindmáig leggyakrabban al­kalmazott módja az elégetés. Pedig nyomós érvek szól­nak amellett, hogy szakítani kellene a kerti selejtezés e ha­gyományos formájával. Egy­részt: viszonylag ritkák már a napsütéses, szélcsendes hét­végi napok - borús, szeles időben az égetés füstje hosszú időn át megüli és szennyezi az egész környék levegőjét. Más­részt a hulladékégetéssel óha­tatlanul a lángok martaléka lesz sok hasznos kerti élőlény, továbbá a talaj javítására hasznosítható értékes szerves anyag. Mindenképp azt ajánljuk tehát a kertészkedőknek, hogy a hulladékot - ha kártékony élő szervezetektől és gyom­magvaktól mentes - az idő­szerű ásással egy menetben forgassák be a talajba. Még­hozzá úgy, hogy egy-egy „adagot" húzzanak be az ásás során keletkező árok aljába, s erre kerüljön a következő ásó- nyomnyi föld. Az így nem túl mélyre kerülő hulladék hama­rosan korhadásnak indul, s igen jól hasznosul a földben: a laza talajt kötöttebbé, a kötöt­tet lazábbá teszi, s eközben ja­vítja a talaj víz- és tápanyag­gazdálkodását. Ha nagyon sok a kerti hul­ladék, mélyítsük ki az árko­kat, a behúzott maradványo­kat pedig taposással és öntö­zéssel tömöríthetjük. Az erre a célra ásott gödör, továbbá a bokrok alja szintén jó hulla­déktemető. Utóbbinál az sem baj, ha a maradványok egy ré­sze fedetlenül a talajfelszínen marad - a téli fagyok idején ugyanis így védőtakaróként is jó szolgálatot tesz. Dr. Komiszár Lajos Ferenczy Europress Sertéstartók országos fóruma Nagy mértékben csökkent hazánkban a húsfogyasztás, az évi átlagos 42 kilóról 31-re esett vissza, és ez a piaci hely­zet aligha javul mostanában. E helyzetben az export növelé­sének lehetőségeit kell keres­niük a sertéstartóknak és a feldolgozó üzemeknek egya­ránt - állapították meg a ser­téstartók országos fórumán, amelyet Baján rendezett a Bácshús Részvénytársaság. Az országban mintegy hat­százezer sertéstartót tartanak számon, s bár közülük sokan már csak saját szükségletre nevelnek, hizlalnak jószágot, még így is meghatározó ez az ágazat a magyar megzőgaz- daságban. Nemcsak a meg­maradó, illetve átalakuló szö­vetkezetek, de sok magán­gazda és a kisebb társulások is a sertéstenyésztésből, tartás­ból remélnek jó megélhetési forrást. Bármilyen nagy meg­rázkódtatás érte is a gazdákat a közelmúltban, amikor egy ideig eladhatatlan volt a hízott sertés, most mégis feléledni látszik a tartási kedv. A bájai tanácskozáson elmondták a Földművelésügyi Miniszté­rium képviselői, hogy a jelen­legi 6,7 milliós vágósertés-ál­lomány várhatóan 8 millióra nő a következő évben. Felhív­ták a figyelmet arra, hogy sür­gető szakmai feladat a Közös Piac igényei szerinti minőségi hústermelés megvalósítása Magyarországon, hiszen ez a feltétele az export bővítésé­nek. A , vita akörül alakult ki a sertéstenyésztők fórumán, hogy valójában milyen is a magyar sertéshús minősége je­lenleg. A Bácshús Rt. adatai szerint a hozzájuk kerülő ser­téseknek csak 3-5 százaléka első-, 38-40 százaléka pedig másodosztályú, a többi még gyengébb, azaz zsíros. Többen vitatták a minősítés módját, ami valószínűleg már jövő februártól megváltozik a bajai cégnél, a Bácshús-nál: áttérnek az ultrahanggal történő minő­sítésre. A jelenlévő osztrák ke­reskedelmi szak«nbernek az volt a véleménye a magyar sertéshúsról, hogy zsírosán is kiváló ízű, különösen néme­lyik nyugat-európai jellegte­len, vizes, előnytelen színű húshoz képest értékes, de azért a zsírtartalmat valóban csökkentem kell, például az­zal, hogy a takarmánygyár­tóktól kifogástalan, több fehér­jét tartalmazó tápokat köve­telnek a gazdák. Több felszó­laló hangoztatta: a jobb minő­séget meg kellene fizetni. Növényvédelmi technológiák A meggy és a cseresznye védelme A meggy legveszedelme­sebb betegsége a virágmoní- lia, mely hűvös, csapadékos tavaszokon akár az egész ter­mést elviheti. A fertőzésveszé­lyes időszakban (fehérbimbós állapottól virágzás végéig) magas hatékonyságot csak a felszívódó vagy a mélyhatású szerek nyújtanak ellene. Szi­romhullás után azonnal tá­mad a levélfoltosságot és ko­rai levélhullást okozó blume- riellás betegség. Csapadékos nyarakon szüret után is lega­lább kétszer védekeznünk kell ellene a jövő évi termés bizto­sítása érdekében. A rügy- és ágelhalással járó baktériumos betegség kártétele lombhullás idején kijuttatott réztartalmú szerekkel mérsékelhető. A ro­varkártevők közül a termést „kukacosító" cseresznyelégy- gyel, a pajzstetvekkel és ese­tenként a levéltetvekkel kell elsősorban számolnunk. Természetesen helyenként a nagy kárt okozó levélaknázó molyok is jelentősen felszapo­rodhatnak. A • cseresznye védelme lé­nyegében megegyezik a meggyével, a különbség csak annyi, hogy a cseresznyét a cseresznyelégy és a levéltet- vek erősebben, a virágmonília és a blumeriellás betegség ugyanakkor kevésbé károsít­ják, mint a meggyet. Készítmény csoportok (a táblázat betűjeleinek megfele­lően): a. / Rézoxiklorid + Ágról, Tiosol, Báriumpoliszulfid, Neopol, Nevikén. b. / Delan, Orthocid, Buvi­cid K, Polyram, Dithane, Ant- racl, Zineb. c. / Systhane, Rubigan, Sápról, Sporgon *, Ronilan, Rovral, Sumilex, Topsin-M, Ch. Fundazol. d. / Sporgon *, Topsin-M, Ch. Fundazol, Delan, Ortho­cid, Buvicid K, Polyram, Dit­hane, Antracol, Zineg. e. / d. csoport és még: Roni­lan, Rovral, Sumilex. f./ Bordóilé FW, Bordói por, Champion, Rézoxiklorid, Rokkol, Cuprosan, Miltox. g-/ Suprathion *, Ultracid *, Ekalux *, Phosdrin **, Di- mecron **, Gusathion **, Wo- fatox **, Zolone. h./ Zolone, Anthio *, Ne- xion, Ekalux *, Dimecron **, Sumicidin, Sherpa, Sumi-Alfa *, Suprathion *, Sumithion, Gusathion **, Wo­fatox **, Phosdrin **, Me- til-Cotnion **, Hostathion **, Hostaquick *, Bi 58, Sinoratox, Unifosz, Cymbush, Decis, Ka­rate, Chinmix, Chinetrin, Cyperil **. i./ h. csoportból: Suprat­hion *, Ekalux *, Zolone, Bi 58, Sinoratox, Unifosz, Ne- xion, Gusathion **, Dimecron **, Phosdrin **, Wofatox, Me- til-Cotnion. }./ Multimicro, Zöldítő, Humix Universal, Volldün­ger, Wuxal, Fiohorm Natur, Peretrix, Damisol, Mikramid. Jelmagyarázat: * feltételes forgalmú szerek, ** nagyüze­miszerek, (h) csak indokolt esetben végzendők. Systhane: kifejeztten javasolt készítmé­nyek. Fűzi István TM-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Védekezési időpontok A meggy károsítói III. 10.-p-P *o i—1 CD CD >. O) :zj cn í. 1° Zöldbimbó p H ^ Fehérbimbó F< I V. 25. cn xo N CD XO P •1—1 > 4. V. 09. V. 23. VI. 05. VII. 15. VII. 30. p Lombhullás ö x í ' S / v \r) i cn o r-H :o E :i3 >s CD jN C * xo-P-p 03 P IN cn ~o Q3 CD > :o c-P-P *o i—1 (D cn XD P HjJ 7. 5. 6. 8. 9. Monília a b c c (e) Blumeriellás lev,hull. d d d d d Levéllikacsosodás a b c c d d d d d (f) Bakt. rügy- és ágelhal. a­f Sodrómolyok a g Lombormányosok 9 Cseresznyelégy h h h Kaliforniai pajzstetű a i i (i) i i Levéltetvek a g i Levélaknázó molyok (h) (h) (h) (h) (h) Levéltrágyázás j j j Téltábornok elől fedezékbe a díszcserjéket! Az örökzöld levelű, gyakran mutatós virágokat is bontó, mediterán eredetű cserjék nehezen viselik a tél megpróbálta­tásait. A narancsra, mandarinra, citromra és más citrusfélékre csakúgy, mint a ba­bérra, a maszlagra, a leánderre és a kínai mályvacserjére pusztulás vár, ha már a keményebb hidegek beköszönte előtt nem kerülnek fagymentes, zárt helyre. „Téltábornok" ellen a legjobb fedezék az olyan pince, veranda, lépcsőház, fo­lyosószakasz, fűtetlen szoba, ahol a hő­mérséklet egész télen fagypont fölött van, de 10-12 foknál nincs melegebb. Egyálta­lán nem baj, ha sötét a helyiség, esetleg védenceink egyáltalán nem kapnak fényt - csak arra ügyeljünk, hogy minél fény- szegényebb a telelőhely, annál alacso­nyabb és egyenletesebb legyen a hőmér­séklet. A fényszűke miatt ugyan elveszít­hetik leveleik egy részét, de ez kisebb baj, mintha a kelleténél nagyobb meleg miatt vézna hajtások fejlesztésére használnák föl a tavaszi fejlődésükhöz szükséges tápanyag-tartalékaikat. A túlságosan te­rebélyesek vissza is kurtíthatok felé— re-harmadára, esetleg tövig is. A termetes, idősebb cserjék legjobban faládában, dézsában vagy kádban tartha­tók. A téli költöztetéskor azonban ezeket ne tegyük közvetlenül a padozatra, ha­nem alátét-fákra, hogy az esetleg fölösle­ges öntözővíz el tudjon szivárogni a tar­tóedény alsó nyílásain. Fontos, hogy ügyeljünk arra: növényeink csak annyi vizet kapjanak, amennyi meggátolja föld-labdájuk, illetve gyökérzetük teljes kiszáradását. A fejlődésüket serkentő műtrágyázást mellőzzük. Dr. Komiszár Lajos Ferenczy Europress Ilyenkor télidőben Hol érzik jól magukat a szobanövények? A tél a szobakertészkedés kritikus időszaka. A napfényes órák száma a borús téli hónapokban kevés, s növényeink a napfényt nél­külözik. A megvilágítás tar­tamán sajnos a legtöbb helyen nem tudnak változtatni, mert egyetlen fényforrás, a Nap, té­len keveset süt, mesterséges megvilágítással pedig csak kevesen pótolják a hiányzó fényt növényeiknek. A hőmérséklet és a víz már könnyebben szabályozható. A télen is növekedő szobai virá­gok a szűkös fényellátás kö­vetkeztében megnyúlnak. Ezért a hőmérséklet és az ön­tözés megfelelő szabályozásá­val a növények életműködését korlátozzuk. A Ficus 15 Cel­sius fokon nem nyurgul fel és vézna hajtásokat sem nevel, ellenben ha 25 Celsius fokos helyisgében tartjuk, megfele­lően öntözve, hosszú, vékony hajtásokat hoz. A télen is nö­vekedő növényeket ezért ala­csonyabb hőmérsékletű helyi­ségbe visszük. Szobanövénye­ink közül a hidegházi cserjék, a leander, a citrom, a narancs, a babér és a pálmafélék fagy­pont feletti hőmérsékleten, nyugalmi állapotban a telet károsodás nélkül túlélik, ha ritkán öntözzük őket. A cserépben meggyökere­sedett muskátli a hűvös éjsza­kák beköszöntéséig kint állhat a szabadban. Öt Celsius fokon telel februárig csak néha, nap­fényes időben öntözzük meg. A Primula hasonlóan teleltet­hető öntözés nélkül, fagypont feletti hőmérsékleten a mus­kátlival még sötétben is egy hónapig eltartható. A kaktu­szok és pozsgás növények a magasabb, 10 Celsius fokos hőmérsékletet és a sok fényt szeretik. A későn átültetett, rosszul gyökeresedett növé­nyek általában nehezen élik túl a telet. Mielőtt a teleltetés helyére visszük a növényeket, alapo­san vizsgáljuk át őket. Ha eset­leg kártevőt vagy kórokozót találunk, még a szabadban védekezzünk ellenük. Családi házunk kertjéből a növényeket ősszel az előszo­bába, üveges verandába vi­gyük. A fűtött szobából a te­lelő növényeinkhez csak any- nyi meleget engedjünk, amennyi az állandó hőfokon nem sokat változtat, esetleg csak a szellőztetés és takarítás okozta hőcsökkenést egyenlíti ki. Városi lakóházak lépcsőhá­zaiban is jól teleltethetők a növények. A nagy üvegfelüle­ten oly sok fény jut be, hogy a növények még az északra néző ablaknál is jól érzik ma­gukat. A többemeletes épületek lépcsőházában nem lenne szabad szellőztetni, a konyha­szagot kiereszteni, ha ide he­lyezték el a növényeket, mert a szag a felső emeletekre hú­zódik, a fenti lakásokba beszi­várog még akkor is, ha az aj­tókat jól szigetelték. A lakók természetesen nem veszik jó néven, ha előszobájukba étel­szag lopakodik, ezért köze­lükben a lépcsőház felső abla­kát kinyitják. Ilyenkor a föl­dszinti ajtó minden nyitásával egy hideg huzat rohan végig a lépcsőházon, esetleg állandó lesz a huzat, ha a bejárati ajtót nem csukják be vagy annak ablakát betörték. Jól telelnek a növények olyan ablakban is, amelyiknek kifelé esetleg kettős üvege van, az ablakrámák megfele­lően szigeteltek és az ablakköz légtere olyan nagy, hogy ott több, esetleg nagyobb növé­nyek elhelyezése is lehetséges. Vigyázzunk, hogy a lomb ne érjen a külső üveghez, mert megfagy. Hideg télen a növé­nyek és az üvegtábla közé he­lyezzünk papírt. A növényab­lakban és teleltető helyiségben fűtésről és pótvilágításról is gondoskodhatunk. Irodaházak folyosóin, üzle­tek és hivatalok kettős üveg­portáljaiban télen a hőingado­zás megelőzésére nagy gon­dot fordítsunk. Ne a folyosók felé szellőztessék az irodákat, mert az elhasznált rossz le­vegő cseréje során a folyosón a levegő lehűl, ha csak nincs fűtőtest felszerelve. A folyo­sókon a várakozók sajnos so­kat cigarettáznak, tehát a szel­lőztetés mindenképp szüksé­ges, azonban ha emeletenként mindig ugyanaz a gondos személy szellőztet, aki a nö­vényekre hideg levegőt nem enged, a növények a telet itt is átvészelik. Lehetőleg reggel, a fűtés megindítása után szel­lőztessünk. Hivatalok, gyógyszertárak, orvosi rendelők és üzletek ket­tős falú ablakában vagy kira­katában a hőingadozás nagy. Távozás előtt a helyiség belső ablakát nyissuk ki, mert a na­gyobb légtömeg nehezebben hűl le, reggel viszont a fűtés megindulása után a belső ab­lakot zárjuk be. Nagyablakos helyiségben, különösen, ha ezek délre né­zők, a hőmérséklet napsütéses napokon hamar felemelkedik, ami káros lehet. Ilyenkor óva­tos szellőztetéssel próbáljuk a levegő hőmérsékletét állandó szinten tartani. Piaci árak sárgarépa 60 zöldség 70 paradicsom 200 uborka 180 fokhagyma 160 vöröshagyma 20 póréhagyma 26 krumpli 20 gomba 200 görög narancs 65 mandarin 130 alma 30-40 tojás 7 Vásárnaptár Országos állat- és kira­kodóvásár: December 13.: Albertirsa, Szekszárd. De­cember 14.: Siklós. Országos állatvásár: December 12.: Pécs. De­cember 13.: Pécs. Autóvásár: December 12.: Szekszárd, Kecskemét, Pécs. December 13.: Al­bertirsa, Baja, Kecskemét, Pécs, Siófok, Szeged, Szol­nok.

Next

/
Thumbnails
Contents