Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-07 / 288. szám

12 KÉPÚJSÁG SPORT 1992. december 7. Kosárlabda NB _L Fesztiválhangulat a dombóvári csarnokban Dombóvári VMSE-Siófoki Azulev KKE 103-70 (54-32). Dombóvár, 600 néző. V: El­mauer, Mustos. DVMSE: Marcsenko (22), Ács (31), Erupkin (29), Molnár (4), Ta­kács (2). Csere: Bosznai (13), Jakab (2). Edző: Horváth Ká­roly. Siófok: Csamai (7), Szafranov (27), Laczházi (6), Dodeusz (11), Godena (2). Csere: Hajnis (4), Horváth (4), Szabolcs (7), Blaumann (2). Edző: Kersák István. Feszült légkörben kezdődött a talál­kozó, mindkét csapat nagy gondot fordított a védeke­zésre. A 4. percben a vendé­gek, 12-5-ös dombóvári veze­tésnél, kénytelenek voltak ki­kérni első idejüket. A nagy­szerű formában játszó Erup­kin távoli dobásaival fokoza­tosan elhúzott a hazai gárda. Nagyrészt az ő akaratuk érvé­nyesült a továbbiakban is: a 13. percben 34-20 az állás. A félidő hajrájában - elsősorban Ács jóvoltából, aki zsinórban négy triplát dobott - nagy előnyre tett szert a DVMSE. Szünet után fesztiválhangu­lat uralkodott a nézőtéren és a pályán egyaránt. Ács és Erup­kin játékának köszönhetően a 24. percben mát 30 pont a kü­lönbség. A 39. percben nagy ováció fogadta Marcsenko zsákolását, amely egyben a 100. pont volt. Á várt nagy csata elmaradt a rangadón. Á dombóváriak mind támadás­ban, mind védekezében mesz- sze felülmúlták ellenfelüket. Kitűnt: Erupkin, Ács, Mar­csenko, illetve Szafranov. KSC Szekszárd-Komlói Bányász 97-54 (51-25). Szek- szárd, 200 néző. V: Péter Gy., Zsigmond. KSC Szekszárdi Zerényi (13), Gontareva (4), Kranyecz (23), Nagy A. (18), Badics (26). Csere: Nagy R. (7), Bihari (-), Szabó N. (4), Mészáros (2), Csordás (-). Edző: Németh József. Komlói Bányász: Mituk (10), Vámos (7), Megyeri (11), Czéder (4), Preloger (6). Csere: Kolozsi (- ), Rébai (2), Újvári (3), Pál- völgyi (11), Vogyicska (-). Edző: Egri Nándor. Kísérteti­esen hasonlított a kezdés az egy héttel ezelőtti tatabányai mérkőzésre. Nehezen lendült játékba a Szekszárd, jól tartot­ták magukat a vendégek. A 6. perc végén 10-9 az állás. Ek­kor Németh edző időt kért és ez, úgy látszik, használt. Len­dületbe jött a csapat és Badics, valamint Nagy Ä. kosaraival öt perc alatt 12 ponttal elhú­zott: 23-11. Továbbra sem tört meg a lendület és Kranyecz is magára talált. A 12. percben triplával mutatkozott be, ame­lyet a félidő végéig még két­szer megismételt. Badics eb­ben a játékrészben is jól do­bott, így aztán fokozatosan el­húzott a hazai gárda és a féidő végére tetemes előnyre tett szert. A második játékrész huszá­ros hazai rohamokkal kezdő­dött. A KSC öt perc alatt do­bott 15 pontjára a vendégek csak kettővel tudtak vála­szolni. A 25. percben: 66-29. A 32. percben 44 pontra nőtt a különbség: 82-38. A hátralévő időben már csak az volt a kér­dés, sikerül-e a listavezetőnek elérni a 100 pontot. Ehhez az utolsó perc kezdetén csak négy pont hiányzott, de hiába a közönség vastapsa, nem si­került az i-re feltenni a pontot. Bár a Szekszárd érezte a pénteki budapesti mérkőzés okozta idegi fáradtságot, biz­tosan győzte le szerény képes­ségű ellenfelét. Kitűnt: Badics (a mezőny legjobbja), Kra­nyecz, Nagy A., Zerényi, il­letve Pálvölgyi, Megyeri, Mi­tuk. ASE-bravúr az NB II-ben Atomerőmű SE-PVSK II. 57-56 (24-36). Pécs, 100 néző. V: Hargitai, Kollár. ASE: Harsányi (20), Jäger Á. (20), Hum (6), Hirth (10), Pálfi (8). Csere: Daróczi (6), Farkas (2). Edző: Daróczi Eszter. Kedves gesztussal kezdődött a talál­kozó: a paksiak mikuláscsoki­val ajándékozták meg a hazai­akat. Az eddig veretlen, na­gyon jó csapatszerkezetű PVSK ellen a tartalékos ven­dégek nehezen lendültek já­tékba. A pécsiek fokozatosan húztak el és a 10. percben 10- 18-ra vezettek. Az agresszív védekezésnek köszönhetően kevés kosér esett, de a házi­gazdák magas emberei révén dobott pontokkal, a félidő vé­géig 12 pontra nőtt a PVSK előnye. Ä második játékrész­ben fokozatosan jött fel az ASE. A 34. percben már 47- 46-ra a vezetést is átvették. Et­től kezdve felváltva estek a kosarak és a végjátékban Jäger Á. ügyes betöréseiből dobott pontjaival alakult ki a vég­eredmény. Összességében a második félidei nagyon okos, taktikus játékukkal megérdemelten nyertek a paksiak, a sport­szerű házigazdák ellen. Ki­tűnt: a teljes paksi csapat. Szombathelyi TK-Bony- hádi SE 89^8 (44-30). Szom­bathely, 100 néző. V: Szlávik, Ivánovics. Bonyhád: Felszegi (7), Kiss (4), Palkovics (16), Rózsa K. (7), Kishonti (9). Csere: Rózsa A. (5), Györgyös (-), Panghy (-), Simon (-). Edző: dr. Ábrahám János. Már az első félidőben kitűnt, hogy ezen a délutánon nincs egy súlycsoportban a két csa­pat. A hazaiak tetszetősen ját­szottak és érték el kosaraikat. A vendég Bonyhád csak Pal­kovics kosaraival tudott né­miképp lépést tartani. A második játékrészben végképp a hazaiak diktálták az iramot, s alárendelt szere­pet játszottak a vendégek. A főiskolások ilyen különb­séggel is megérdemelten nyer­tek. Kitűnt: Palkovics. Az Oroszlány-Vendéglátó SE találkozóról nem érkezett tudósítás. Borulás után ismét szélsebesen Péntekre virradóra történt, hogy a Vendée Globe mezőnyének magyar ha­jója, fedélzetén Fa Nándorral felborult az afrikai kontinens nyugat-szaharai vona­lában. Aznap késő este jelentette a történ­teket Fa Nándor a székesfehérvári Equa­tor rádióállomásnak. Akkor már túl volt a hajnali egytől öt óráig tartó non-stop sze­relésen, túl volt a hajó belsejében a pla­fontól a műszerekig szétkenődött nyolc­van tojás eltakarításán, sőt, a fáradságot követő lidérces álmában már a kettétörött vagyonnyi értékű spinakker-rudat almi- nálta. Kissé megnyugodva a történtek után ismét ragyogó sebességgel haladva, visz- szatomázta magát az ötödik helyre. A legfrissebb beszámoló így hangzott: — Jelenlegi pozícióm 21 fok 26 perc Észak; 19 fok 35 Nyugat. A pozícióból is kiderül, egész jól jöttem a borulást követő 24 órában. Helyenként 19 csomós sebes­séggel szörfözik a hajó. Kifejezetten használt neki az átépítés. Visz ugyan bennünket úgy egy-két csomóval a Ka­nári áramlat is, de ha lenézek a vízre, mo­torcsónakban érzem magam, úgy süví­tek. — Hol tartózkodott a boruláskor? Néme­lyek szerint a harminc perc túl sok volt a hajó felállásához. Mi történt ezalatt? — Természetesen kint, az orrom előtt zajlott minden, azt sem tudtam mihez kapjak. Irracionális volt a hajó viselke­dése. Sok munkámba tellett, míg újból szépen, lassan, biztonságosan kezdett fölemelkedni a hajó. — Volt-e hajó a közelben? Emlékezetes egy hasonló eset. Az első non-stop vezető ha­jóját és Poupont vetélytársa, főiek Peron mentette meg. A segítségre szoruló hajót a szabályok szerint kizárták. — Persze, előtte a Kanári-szigeteknél még négyen együtt mentünk 10 mérföl­dön belül, és húsz mérföldes körzetben még három hajó. Jósé mögöttem volt, előttem picivel a Cardiff, a svájci hátszél­vitorlát rántott és nyugatabbra vitorlá­zott. Nem láttam őket, de tudtam, hogy a közelemben vannak. Bár ennek itt nem volt jelentősége, ez még nem volt szá­momra vészhelyzet, hogy segítséget kér­jek. — Befolyt-e a víz a hajóba? — Szerencsére nem, egy ilyen széles hajó oldalára feküdve is igen messze van még attól, hogy elérje a nyílásokat a víz. Ezenkívül a hullámok a hajó feneke felől jöttek, és a nyílások így egyáltalán nem kaptak még fröccsöt sem. Sokkal inkább zavart az a tengernyi széttört tojás. In­kább a víz jött volna be, mert olyan büdös volt, hogy nem tudom leírni és minden­hová jutott belőle. Még a rádiómikrofo­non is volt tojássárga-fröccs. Valami vé­letlen folytán a romok között megmaradt 15 darab, de nem tudom, lesz-e kedvem hozzá megenni ezek után ... — Milyen károk keletkeztek a hajón? — A kormányautomatikában az eltö­rött gömbfej. Ki gondolta volna, hogy egy bikaerősnek tűnő rozsdamentes gömbfej úgy elfárad, hogy a 16 mm-es szár kitö­rik. Igaz, hogy már a BOC alatt beletet­tem 100 ezer km-t. Most már tudom, hogy a rajt előtt ki kellett volna cserél­nem. Hát most kicseréltem, de több már nincs. Az igazi veszteségem a spinak- ker-boom. Kettétört, ahogy a nagy­könyvben meg van írva. Csodálkozom, hogy nem a kötelek szakadtak. Valamint majd csinálok vele, mert erős hátszélben kellene mind a kettő. Fa Nándor jelenleg az 5. helyen áll. Szavazzon az év sportolóira! Előadás A megyei sportigazgatóság előadássorozatot szervez kézi­labdaedzők számára. Az első időpontja: december 10. 14 óra. Helyszín a sportigazgató­ság. Előadó: Hajnal József. Téma: A kézilabda sportág ki­A Tolnai Népújság Szer­kesztősége a Tljblna Megyei Sportigazgatósággal, a Szek­szárdi Sport- és Szabadidő Központtal, valamint a Tolna Megyei Szabadidősport Szö­TOLNA MEGYE 1992. ÉVI LEGJOBB SPORTOLÓI vetséggel karöltve 15. alka­lommal hirdette meg a megye legjobb sportolóinak és csapa­tainak megválasztását. Az immár hagyományos közvéleménykutatásunk sike­NŐK L. választási, utánpótlásnevelési feladatai, az éves felkészülés tervezése. 2. ■ 3. I így kellett volna! rét olvasóink azzal segíthetik, ha a sportrovatunkban de­cember 28-ig minden hétfőn és szombaton megjelenő sza­vazószelvényt kitöltik, és a szerkesztőség címére (Szek­szárd, Liszt Ferenc-tér 3.) el­1 FÉRFIAK i 1. A totó 49. heti szelvényén sze­2, ___ _ replő mérkőzések eredményei: 3. 1. Leverkusen-Dortmund 3-3 x 2. Bochum-B. München 2-2 x 3. K.lautem-Frankfurt 0-2 2 4. Nümberg-M.gladbach 0-1 2 5. VfB Stuttgard-S.brücken 2-2 x juttatják levélben, illetve a Saj­tóház portáján személyesen is leadhatják. Az olvasói szava­zatok pontszámaival azonos pontmennyiséggel voksol CSAPATBAN 1. 2. 6. Mannheim-Fortuna Köln 0-0 x 7. Remscheid-Rostock 3-1 1 majd a szakma is. Á legjobbak díjkiosztóját 3. 8. Cagliari-Napoli 1-0 1 9. Fiorentina-Juventus 2-0 1 10. Pescara-Lazio 2-3 2 11. Roma-Parma 1-0 1 12. Ascoli-Lecce 3-3 x 13. Verona-Bologna 1-0 1 1993. január 23-án a szek­szárdi sportcsarnokban ren- dezzíik. A szervezők ezúttal is Beküldő neve, címe: várják a vállalatok, intézmé­nyek, gazdasági egységek és vállalkozók anyagi támogatá­sát a dobogósok díjazásához. Beküldési határidő: 1992. december 31. Plusz 1 mérkőzés: 14. Duisburg-Leipzig 1-1 x Albérlőként is főszereplő a földvári legénység A földváriak találkozói rendre „slágernek" számítottak A Dunaföldvári VKSE ké­zilabdacsapata egy sajátos csúccsal is büszkélkedhet: az NB I/B legtöbbet ingázó csa­pata címet is kiérdemelték, hisz még a hazai mérkőzése­ikre is ötven kilométert utaz­nak a tolnai sportcsarnokba. Úgy tűnik azonban, hogy a Duna-parti gárdát a legke­vésbé sem zavarja a kény­szerű „tolnai albérlet", hisz az ezüstérmes helyen álló Kolics-legénység albérlőként is főszereplővé lépett elő az NB I/B pontvadászatában. — Ha azt mondom, hogy a kényszerből Tolnán játszott ta­lálkozóink alkalmával nem élvezhettük igazán a hazai pá­lya előnyét, igazságtalan va­gyok a mérkőzéseinkre kilá­togató 400-500 nézővel szem­ben, aki közül mintegy 300 tolnai szurkoló - kezdi az ösz- szegzést Kolks János játékos­edző. - Bátran állíthatom, hogy csapatunk elfogadta a tolnai közönséget és a szurko­lók is azonosulni tudtak a földvári gárdával. Természe­tesen az lenne az ideális, ha a dunaföldvári ' kézilabdarajon­góknak helyben tudnánk rendszeres szórakozási lehe­tőséget nyújtani, de ez csak akkor valósulhat meg, ha egy­szer városunknak is lesz tor­nacsarnoka. Itt hadd jegyez­zem meg, hogy a legvérme- sebb szurkolóink néha felem­legetik az NB I-be való feljutás lehetőségét. Nos, ilyenkor mindig azt szoktam mondani, hogy saját tornacsarnok nél­kül legfeljebb csak álmodoz­hatunk a magasabb osztályba kerülésről. — Attól a két csapattól szenvedtünk idegen pályán vereséget, akik velünk együtt dobogós helyen várják a tava­szi folytatást. A Tatabánya az első, a Ferencváros pedig a harmadik helyen áll. Hazai pályán egyedül a Szondi SE elleni döntetlenünk volt az egyetlen kisiklás, egyébként minden tolnai meccsünket megnyertük. Végig egyenletes teljesítményt nyújtottunk, a papírforma szerinti jobb csa­patokkal szemben maradtunk alul. Elmondhatjuk, hogy a gárdának van önálló arculata. A vegyes védekezést alkal­mazzuk, mindemellett lero- hanásos játékmodorunkkal igyekszünk kihasználni az el­lenfél védelmének pillanatnyi rendezetlenségét. A kézilabda játékos jellegére helyezzük a hangsúlyt, tudatosan alkal­mazva a figuratív elemeket. — Az egyéni értékelést ta­lán kezdjük a rangidőssel. A 39 éves Kolics Jánosnak van-e még tekintélye? — Amíg a játékommal te­kintélyt vívok ki magamnak, nincs gond. Talán nem hang­zik szerénytelenségnek, de ősszel nagyon jól kijött a lé­pés, sikerült összefognom a csapatot. A társakkal szemben nagyon kritikus vagyok és ha a teljesítményem alapján rá­szolgálok, akkor önmagam­hoz leszek majd„a legkritiku­sabb. Orova Tamás átlövőként megállta a helyét, Szauter hi­ányában azonban részben neki kellett volna kézben tar­tani a csapatot. De sajnos nem tudott igazán vezéregyénisége lenni az együttesnek. Györkő Béla igen rapszódikus volt: kiváló alakításait nem egyszer csapnivaló játékkal feledtette. Hegedűs Imre beállósként ki­váló védőmunkát nyújtott, de a gólokkal adós maradt. A ge­rincsérülése után visszatérő Veres Kovács Pál ugyan még nem nyerte vissza régi önma­gát, de öröm volt látni egyre javuló teljesítményét. Beállós­ként és bal kettes átlövőként is nagy hasznát vettük. Dukai István tudása alatt szerepelt, elégedetlen vagyok a játéká­val, több van benne. Á kül­földi munkavállalása után a szezon közepén visszatérő Takács Józseffel elsősorban át­lövőerőben javultunk. A ka­pusunk, Kovács Lukács a mérkőzések hetven százalé­kán jó teljesítménnyel rukkolt elő, de neki is voltak kisiklá­sai. Egy NB I-es múlttal ren­delkező portástól joggal vár többet az ember. A cserekapu­sunk, Mestyán László csak rö­vid időszakokra jutott szóhoz és ekkor megállta a helyét. Kiegészítő játékosaink, Kö- vics, Horváth, Simon és Princz keveset szerepeltek, de fellé­péseik során igazolták, hogy van bennük fantázia. Az Orova Tamás által irányított ifjúsági csapatunk a megye­bajnokság élmezőnyében fog­lal helyet. A helyi gimnázi­umban kevés a fiú, így az utánpótlásnevelés tekinteté­ben elsősorban az általános iskolákra tudunk csak építeni. — Három éve a Dunaföld- vár anyagi nehézségek miatt visszalépett az NB I/B-től. Remélhetőleg most nem fe­nyeget ez a veszély. — Ebben biztosak lehe­tünk. Az anyagi alapok szem­pontjából ez a bajnoki évad tűnik a legkiegyensúlyozot- tabbnak. Elsősorban az ön- kormányzatnak, továbbá a Ferrokontroll Kft-nek, a Shell Interag Kft-nek, a Dunacentral Kft-nek és az Edex Kft-nek kö­szönhetjük, hogy zökkenő- mentesen dolgozhatunk. Az eredményeink alapján a jövő­ben is számítunk szponzora­ink támogatására. Az alapozás december 10-én kezdődik, januárban és februárban teremtornákon ve­szünk részt. Az április elején folytatódó bajnokság végén csakis dobogós helyezéssel le­hetünk elégedettek.- km ­Kolicsék kemmiyen is tudnak védekezni

Next

/
Thumbnails
Contents