Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-07 / 288. szám
1992. december 7. MEGYEI KORKÉP MEPUJSAG 3 Az ülésszak 2. felvonása A pénteki nap után ma délután 14.00 órai kezdettel folytatódik Szekszárd város önkormányzatának ülése a városháza dísztermében. A napirenden tizenöt témakör megtárgyalása szerepel, egyebek mellett beszámolók hangzanak el, s több nevelési segély elbírálásában is döntés születik. Tanulmányi verseny A szekszárdi Dienes Valéria - azelőtt 4-es számú - Általános Iskola ad otthont a 7-8. osztályos tanulók nemzetiségi német versenyének. A területi fordulóra december 9-én, 14.00 órakor kerül sor. Nyert a Szivárvány Azaz a dombóvári Szivárvány elnevezést viselő óvoda, mely intézmény támogatásban részesül a Pedagógus Szakma Megújítása Projekt 2. Alkurató- rium döntése alapján. Az óvoda a Játékgyűjtemény kidolgozása óvodásoknak a testséma fejlesztéséhez című pályázatával érte el ezt a szép sikert. Orvosság a harag ellen Mit tehetünk a harag ellen? A manapság kétségkívül fontos kérdésre december 10-én, 15.30 órai kezdettel válaszol dr. Rei- singer János, aki Szekszár- don, a Gyermekek Házában tart irodalmi előadást. Szépek között a big band A Miss Universum Hungary '93 Pécsett tartott középdöntőjén a Pecze István vezette Szekszárd Big Band alkalomhoz illő, kellemes zenéjével járult hozzá a rendezvény sikeréhez. A péntek esti szép- ségkirálynő-választás muzsikus vendégei közül többen külön-külön is bemutatkoztak a közönségnek, így Molnár Ákos szakszofonjátékával, Szili Lajos és Parrag Tibor pedig szólóénekével. Kisiskolák szövetsége A megyei pedagógiai intézet támogatásával a közelmúltban tizenhat iskola megalapította a Kisiskolák Tolna Megyei Szövetségét, melynek célkitűzése a képviselt intézmények helyzetéből adódó problémák közös megoldása. A szövetséghez bárki - intézmény vagy magánszemély egyaránt - csatlakozhat, a jelentkezéseket december 15-ig kell eljuttatni a mórágyi általános iskolába. Ragtime, ragtime Ezzel a címmel tart előadást december 11-én, 19.00 órai kezdettel a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola nagytermében Simon Géza Gábor jazz-tör- ténész. A rendezvényen az érdeklődők nemcsak a ragtime zenéből kapnak ízelítőt, hanem bepillantást nyernek abba a korszakba is, melyben ez az ismert zenei stílus megjelent. Ahogy elkezdődött... Bartina: negyedszázad tánc (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepi műsor két részletben került a közönség elé, az első felvonásban a gyerek-, illetve az utánpótláscsoport mutatkozott be, majd szünet után a felnőttek léptek a színpadra. Az alapító emlékezik Szabadi Mihályt - Miska bácsit - a nézőtéren lehetett megtalálni, s ott is készült a Bartina - akkor még Szekszárdi - néptánceggyüttes alapítójával a rögtönzött interjú. — Jó nézni őket, még innen, a nézőtérről is, hiszen ez azt jelenti, hogy van Bartina együttes, és remélem, lesz is - intett a színpad felé Szabadi Mihály, majd felelevenítette a kezdeteket. — Nagyon romantikusan indult a Bartina története. A néhány alapítón kívül senki sem hitt abban, hogy ebből bármi is kialakulhat. S akik velünk együtt kezdték, s mellettünk voltak, talán még azok sem gondolták, hogy nagy jövője lesz ennek a kezdeményezésnek. A Bartina akkoriban teljesen újfajta színt, új hangot jelentett, a feltételeket pedig nekünk kellett megteremteni. Ami ma van, azt össze sem lehet hasonlítani a huszonöt évvel ezelőtti állapotokkal. Hogy mást ne mondjak, negyedszázada megfelelő próbatermünk sem volt. Szerencsére idővel sokan mellénk álltak, köztük olyan ismert személyiségek, mint Thész László, aki tizenegy évig volt zenekarvezetőnk. De említhetném Lányi Pétert, Olsvai Imrét, tehát olyan szellemiséget sikerült itt koncentrálnunk, ami megalapozta munkánkat. A nagy ugrást a játszó létrehozása jelentette, ettől kezdve nem okozott gondot az utánpótlás nevelése. Szabadi Mihály befejezésül hangsúlyozta: bár az együttestől való megválása természetesnek nevezhető, nem idege- nedett el a Bartinától. Ma is jó a kapcsolata a néptánccsoporttal, mellyel immár elválaszthatatlanul összeforrt a neve. % Aki átvette a stafétabotot Matókné Kapási Júlia számára kétségkívül nagy felelősséget jelentett egy olyan elődtől átvenni a stafétabotot, azaz az együttes vezetését, mint Szabadi Mihály. — Amikor 1986-ban megtudtam, hogy nekem kellene folytatni a vezetői munkát, akkor napokig nem aludtam - emlékezett a történtekre Matókné Kapási Júlia. — Egyszerűen nem hittem, hogy képes leszek megbirkózni a feladatokkal. De aztán jöttek a folymatos tennivalók, s ezek szinte észrevétlenül átsegítettek a nehéz időszakokon. Azt nem mondom, hogy ma már könnyű: kétszáz-kétszáztíz táncos tartozik hozzám, szóval, idővel majd meg kell valahogy oldani a munkamegosztást. Ehhez persze évek kellenek, mint ahogy nekem is évekre, egészen pontosan egy évtizedre volt szükségem a betanuláshoz Szabadi Mihály kezei alatt, aki 1976-ban vett maga mellé. Természetesen én is igyekszem, hadd említsem Hagymási Attila, Nagy Edit és Kovács Andrea nevét, akik már most sokat segítenek nekem. Kell is ez, mert sajnos, az idő megy, és én sem fiatalodom. A hivatalvezető táncolna Dr. Szabó Zsolt 1969-ben a Bartina együttesben kezdte néptáncosi pályafutását. Ma már a hasonló nevű egyesület elnöke, s amúgy „mellékesen" a köztársasági megbízott területi hivatalának a vezetője. — Több ■ mint tizenöt évig táncoltam a Bartinában, s nem titkolom, számomra ma is megható újból látni a régi koreográfiákat. Most, az évforduló alkalmából megfordidt a fejemben egy ötlet, amit sajnos nem valósíthatok meg: azaz, ha nem lennék már ennyi idős, jómagam is szívesen felléptem volna ezen a jubileumi ünnepségen. Szeri Árpád Fotó: Ótós Réka Óbányán járt a Télapó Méghozzá közel négyszáz Tolna megyei úttörővel és az őket kísérő pedagógusokkal, szülőkkel együtt, akik Dombóvár, Paks és Szekszárd városából, illetve környékéről érkeztek a népszerű kirándulóhelyre. A megyei úttörőszövetség évente megrendezi hagyományos Mikulás túráját, mely ez alkalommal - azaz a múlt szombaton - is nagy sikert aratott a gyerekek körében. S nemcsak a nagysza- kállú, szaloncukrokat osztogató Télapó jelenléte, hanem a az óbányai környezet, a friss levegő és a közösen eltöltött programok miatt is. -szá- Fotó: Ótós Réka Szeretetcsomagok A Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Vezetősége szerény lehetőségeivel szeretne hozzájárulni a karácsonyi szeretetcsomagok tartalmának gazdagításához. a szervezet valamennyi polgármesteri hivatalnak ingyen felajánl igényük szerint, de egy hivatalnak maximum 100 üveg sárgarépa üdítőt. Az adomány a Vöröskereszt Tolna Megyei Irodájában (Szekszárd, Dózsa Gy. u. 1.) vehető át 1992. december 7-11-ig, naponta 9.00-16.00 A Magyar Vöröskereszt megyei és városi vezetőségei ingyen, illetve némi térítési díj ellenében átvesznek használaton kívüli, jó állapotban lévő gyógyászati segédeszközöket. Ötéves a bonyhádi nemzetiségi táncegyüttes Kisvejkei hétköznapok Dolgozni kell, mert élni muszáj Német táncosünnep Bonyhádon Kistelepülésről szólva azt gondolná az ember, hogy ott béke, csend és nyugalom honol. Pedig itt is egyre nagyobb a bizonytalanság, minden újtól félnek, idegenkednek az emberek. Kisvejkén élők kedélyét a jobb sorsra érdemes helyi termelőszövetkezet borzolja leginkább. Az emberek zömének, sőt, még a környező községekben élőknek is, a té- esz biztosította a megélhetést. És most vége. A termelőszövetkezet fizetésképtelenné vált, s a sorbanálló hitelezőknek nem tud fizetni. Nemrégiben kapta meg az önkormányzat a munkanélküliségről kiadott országos statisztikát. Kisvejkén az országos átlagnak kétszerese azoknak a száma - szeptemberig bezárólag 31 -, akik munkanélkülivé váltak. Sem az idei évben, de előre- láthatólag a jövő esztendőben sem vet ki adót az önkormányzat, tekintettel arra, hogy az emberek egyre jobban leterheltek. A nehéz anyagi helyzetüket mutatja az is, hogy a vízközművek érdekeltségi hozzájárulásból a lakossági tartozás 127 ezer forintot tesz ki. A község utcáinak 80-85 százaléka már szilárd, aszfalt burkolatú. Az Ady és a József utca az idén készült el, s ebben az évben adták át a központban lévő hidat is. Az is egyfajta segítségnyújtás, hogy amikor az utcák megépültek az önkormányzat nem kért közműfejlesztési hozzájárulást. Jövőre azokat az utcákat építik meg, amelyekre az idén nem kerülhetett sor. Az útépítéssel megoldódik a vízelvezetés is. (Folytatás az 1. oldalról.) levélben köszöntötte az együttest. A csoportot egy évig Jenéi Dóra vezette, majd tanulmányai végzése miatt Schle- ingné Juhász Annának adta át a stafétabotot, aki egyébként a mórágyi hagyományőrző együttesben táncol 15 éve. Ami nem változott: a hagyományok, az elődök táncainak, kultúrájának őrzése, ápolása. Az „ötéveseket" tánccal és dallal köszöntötték a környékbeli nemzetiségi tánc- együttesek. A bonyhádi művelődési központ színpadán fellépett a helyi nemzetiségi énekkar, a bátaszéki, a nagy- mányoki, a gyönki és a szálkai csoport, valamint a helybéli utánpótlás együttes. A vé- méndi együttes programja üde színfolt volt sajátos népviseletével, tánckultúrájával. Mint Rónai Józsefné, a program egyik szervezője mondta, a „mozgásban átörökített anyanyelv" ápolása segíthet abban, hogy a magyarországi németség megőrizze nemzetiségi tudatát. A táncosünnepen bejelentették, hogy a helyi önkormányzat támogatja a bonyhádi nemzetiségi csoportok jövő nyáron Váralján megrendezésre kerülő szakmai táborozását. A tánccsoportok bemutatója után bál kezdődött, ahol a résztvevők vidáman rophatták a táncöt - immár a parketten. Fotó: Ótós Réka - hangyái A 458 fős lakosság nagy része idős, nyugdíjas ember, s amennyire csak lehet, az ön- kormányzat segíti is őket. A fiatalok egy része itt telepszik le a községben, vannak azonban olyanok is, akik hazaköltöznek és itt alapítanak családot. A községben 101 gyerek van, ebből 6 éves korig 41, és 6-18 éves korig 60. Az iskola- kezdéskor beiskolázási ségély- lyel segítette az önkormányzat a gyerekes szülőket, sőt, még a könyv és a füzet költségeit is átvállalta. A hangulat korántsem olyan elkeserítő, mint ahogy néhányan gondolják. Erről a községben néhány emberrel beszélgetve is meggyőződhettünk. Dolgozni kell, mert élni muszáj. Dolgos emberek élnek Kisvejkén. Igaz, az állattartási kedv alábbhagyott, amit, azt hiszem, nem kell megmagyarázni, hogy miért. Mindent megtesznek, hogy valamiképp a maguk javára fordítsák a jelenlegi helyzetet. (pt) Csak egészség legyen, nekünk ez a fontos