Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-05 / 287. szám

1992. december 5. SPORT MÉPÚJSÁG 13 Beszélgetés Puskás Öcsivel „Mi győzni akartunk, a maiak nem akarnak veszíteni" Amikor csütörtökön Pakson véget ért az utánpótlás ta­nácskozás hivatalos része, a szakemberek az ebédhez ké­szülődtek, kötetlenebb lett a hangulat. A díszvendéget nem is Puskás Öcsinek hív­nák, ha nem ő lenne a társaság közepe, ha nem az ő poénjain derülne a társaság. Feleleve­nedtek a régmúlt meccsek momentumai, emlékezetes gólok és persze a legendás aranycsapat „stiklijei", anek­dotái. Nem hiszem, hogy a meglepetés erejével hat a ked­ves olvasóra, ha elmondom, a társalgás folyama az 1954-es VB-döntő németek elleni mérkőzésébe torkollott. Kü­lönleges magyarázat, okfejtés ezúttal sem hangzott el a máig fájó vereségre. „Rúgtunk két gyors gólt, aztán vagy hét zic­cert hagytuk ki, s ez felhozta a németeket. A végén már semmi sem sikerült, kikap­tunk" - mondta Puskás Ferenc az élő legenda, az akkori csa­patkapitány, majd sikerült őt „kimenteni" egy kis beszélge­tésre. — Ön az MLSZ nemzetközi és utánpótlás igazgatója. Az utóbbi nem szorul magyarázatra, de mit takar a nemzetközi szó? — Az MLSZ-nek van egy nemzetközi osztálya, s mivel én beszélek két-három nyel­vet, kiválasztottak ennek ve­zetésére. Az ebből adódó köte­lezettségek még nem kiforrot­tak, így ebben van egy nagy lehetőség, hogy az embernek van ideje a fiatalokkal foglal­kozni. Ezenkívül segítséget tudok nyújtani az ifjúsági csa­patok külföldi tornákra, mér­kőzésekre való kijutására. De e pozíció lényege, feladata az utánpótlás felemelkedése. — Sorban járja a megyékben, egyesületeket, milyen tapasztala­tokat szerzett eddigi találkozásai alkalmával? — Megmondom őszintén, nagyrészt azonosak a problé­mák országszerte. A bajok eredője mindenütt a pénz. Ki­csit nehezen indultunk be, kezdetben megilletődöttek voltak a házigazdák, hogy mit is mondjanak, de aztán megta­láltuk az összhangot. Már a kőrútunk végén járunk, még három megye van hátra és ak­kor felmértük az országot. Egyelőre csak a szakembe­rekre van időnk, de remélem, tavasszal majd a gyerekekre, tréningekre is tudunk időt szakítani. — Mi lesz a sorsa e körút ta­pasztalatainak? — Az MLSZ számára egy jelentés készül belőle, majd ennek alapján döntünk hová, milyen beavatkozás szükséges a bajok orvoslására. — Magyarországon szinte mindenki, szakember, szurkoló sót a játékosok is látják, tudják, hogy mit kéne tenni a haladás ér­dekében. Ennek ellenére évek óta nem történik kézzel fogható, ér­demleges fejlődés. Sót... Mi er­ről az ön véleménye? — Nehéz erre válaszol­nom, hiszen harminchat évig éltem távol az országtól. Sze­rintem volt egy óriási tévedés 1966-ban, ami máig érezteti hatását. Ekkor az angliai VB-n egy nagyon jó magyar csapat kiesett a legjobb nyolc között. Ezután történtek „forradalmi" változások, amelyek kénysze­rítették a magyar futballistát - aki soha sem volt egy távfutó - a sok futásra. Teljesen meg­változtatták az addig techni­kás, intelligens, gyors magyar futballistákat, akik támadva nyerték a mérkőzéseket. In­nentől teljesen tönkre tették az ifjúságot, sokan elmentek az országból. így jutottunk las­san idáig. Ezzel a védekezés­sel, amit ma játszanak a ma­gyar futballisták nem lehet mérkőzést nyerni, csak akkor, ha a ellenfél óriásit hibázik. Mikor annak idején mi kimen­tünk a pályára győzni akar­tunk, a maiak kimennek és nem akarnak veszíteni. — Szavaiból úgy tűnik szá­momra, hogy osztja azt a nézetet, miszerint az edzők oroszlánrészt vállaltak abban, hogy ide süllyed­tünk. — Én úgy látom, hogy azok az edzők, akiket használni le­hetett volna és lehetne most is, azok elmentek, mert nem úgy bántak velük, nem úgy fizet­ték meg őket, mint kellett volna. A mai magyar labdarúgás olyan kezekben van, akik be­csületes sportemberek, de én azt hiszem nincs meg a képes­ségük arra, hogy a jelenlegi színvonalat fel tudják emelni. — Közeledik az év vége, hol tölti az ünnepeket? — Megyek Spanyolor­szágba, meglátogatni az uno­kákat, a lányaimat, szóval most a család következik. Úgy három hetet töltök kint, aztán kezdődik itthon a tavaszi munka. — Megköszönve, hogy lapunk rendelkezésére állt, még sok bol­dog névnapot kívánok önnek és kicsit ugyan előre: kellemes ün­nepeket. Medgyesy Fotó: Gottvald Középpontban az utánpótlás December 3-án - stílszerűen Ferenc napján - sporttörténeti eseményre került sor Pakson, hiszen minden idők egyik legna­gyobb labdarúgóját. Puskás Ferencet látták vendégül, aki mint az MLSZ nemzetközi- és utánpótlás igazgatója kereste fel az atomvá­rost. A hajdani aranycsapat vezéregyéniségét és a kíséretében megjelent Kocsányi Ferencet, az MLSZ munkatársát, valamint a szövetség utánpótlás edzőjét, Piski Elemért a házigazda, Szinger Ferenc, a Tolna Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke köszöntötte, majd részletesen bemutatja a megye labdarúgáságnak jelenlegi helyzetét. Külön is kihangsúlyozza, hogy az MLSZ és a megyei szövetség között még soha nem volt ilyen jó a kapcsolat, mint az utóbbi időben. Ezt követően Újvári Mihálytól, a megyei szövetség titkárától megtudhatták a vendégek, miszerint Tolna megye 98 általános is­kolájában 140, míg a 25 középiskolájában 48 testnevelő foglalkozik a fiatalokkal. Lényegesen rosszabb az arány, ha ezek között a lab­darúgó szakembereket kutatjuk, mivel az általános iskolákban 6, míg a 14-18 évesek között csupán 2 edzői képesítésű testnevelő dolgozik. Az ellenőrzés fontosságát és a minőségi munka támogatását hangsúlyozta Móra Zoltán, megyei sportigazgató. Véleménye szerint az edzógárda felhígult, s a szakembereket koncentrálni kell olyan helyekre, ahol már mérhető eredményt értek el. „Ne a szá­mok bűvöletében éljünk, hanem a minőségre figyeljünk" - emlí­tette. Hasonló gondolatokról beszélt Szilágyi Dezső, a szekszárdi Utánpótlás Futball Club elnöke is. Kiemelte, hogy az augusztus óta működő egyesületüknél az edzőkérdést tekintik az egyik leg­fontosabb pontnak. Ennek megfelelóeti 3 középfokú és 2 segédedzői képesítésű szakember oktatja a nálunk sportoló 110 fiatalt. Mint említette, az UFC hisz az üzleti alapokra helyezett utánpótlásne­velésben, ezt tartják a jövő útjának, erre alakult a klub. MF Kosárlabda Keserves szekszárdi győzelem KSC Szekszárd-Danubius Inspirál 67-65 (37-31). Buda­pest, Váci út, 50 néző. V: dr. Simó, Balogh L. KSC Szek- szárd: Zerényi (10), Kranyecz (4), Nagy A. (13), Mészáros (2), Badics (15). Csere: Nagy R. (15), Szabó (-), Csordás (-), Gontareva (4), Bihari (5). Edző: Németh József. Danu- bius-Inspirál: Németh (2), Sá- rosi (6), Liszt (14), Molnár (18), Megyeri (21). Csere: Mercsényi, Mihalik, Farkass, Dömötör (4). Edző: Weber Ambrus. A hazai csapat dobta az első pontot, melyre Zerényi gyorsan válaszolt. Ezután fel­váltva estek a kosarak, a 10. percig fej-fej mellett haladt a két csapat, 17-16. Ekkor érthe­tetlenül kapkodni kezdtek a szekszárdiak és három perc alatt kilenc ponttal elhúztak a vendéglátók. Az ekkor pá­lyára lépő Nagy Réka felpör­gette a játékot és hat perc múlva a ,KSC-sek már hat ponttal elhúztak, 35-29. Badicsék számára jól indult a második játékrész és a 34. percben mér tízpontosra nö­velték előnyüket. Ám a haza­iak szívós munkával ledolgoz­ták hátrányukat, 57-57. A véghajrában hol az egyik, hol a másik csapat vezetett egy-két ponttal. A befejezés előtt 15 másodperccel, 65-65 állásnál Gontareva két bünte­tőt is értékesített, így győzte­sen hagyhatták el a pályát a szekszárdiak. Keservesen vendéggyőze­lem. Kitűnt Nagy R., Nagy A., Badics illetve Megyeri, Mol­nár, Liszt. Szolnoki Olajbányász- Atomerőmű SE 94-74 (54-29). Szolnok, 2800 néző. V: dr. Va- lovics, Vasvári. Szolnok: Hosszú (22), Stan (17), Hor­váth (-), Berkics (26), Ivko- vics (18). Csere: Kmézics (4), Tóth (3), Goby (2), Merész (2), Balogh (-). Edző: Rezák László. Atomerőmű SE: Mun- teán (6), Rátvay (10), Mokos (13), Stankiewicz (8), Gulyás (28). Csere: Pálkerti (-), Ger­gely (-), Morgen (3), Turcsán (6). Edző: Juhász Sándor. Fer­getegesen kezdtek a hazaiak, a 4. percben 14-10. Ezután is a szolnokiak léptek fel kezde- ményezőleg, Berkics és Stan kosaraival 13 ponttal elhúz­tak. A vendégeknél csak Gu­lyás és Rátvay tudott csak lé­pést tartani a házigazdákkal. Tovább növelték előnyüket az alföldiek: Hosszú pontjaival a 15. percben már 17 ponttal el­húztak, 40-23. Szünet után a 26. percben már 31 ponttal vezettek a vendéglátók Stan és Berkics kosaraival. Ezután összekap­ták magukat a paksiak és né­mileg csökkentették hátrá­nyukat, a 31. percben 81-57. Ezután a Duna-partiak a csere- játékosaikat szerepeltették, ekkor Gulyás és Mokos jeles­kedett a pontszerzésben. A 16. percben 89-69 az állás. A vég­hajrában nagyon sok volt a pontatlan dobás. Az első félidei teljesítmény alapján megérdemelt hazai si­ker született. Kitűnt: Hosszú, Berkics, Ivkovics, Stan illetve Mokos, Gulyás. A Magyar Kupáért Dombóvári VMSE-Szek- szárd Vendéglátó SE 118-94 (56-42). Szekszárd, 50 néző. V: Rátvay, Margitai. Dombó­vár: Marcsenko (33), Erupkin (20), Ács (18), Molnár (1), Ta­kács (6). Csere: Bosznai (10), Kerényi (8), Jankovics (6), Grósz (14), Jakab (2). Edző: Horváth Károly. Szekszárd: Murel (7), Szegedi (4), Juhász (26), Bodri (-), Schmidt (21). Csere: Antoni (18), Tengölics (14), Prancz (4), Pintér (-), He- imann (-). Edző: Mészáros András. A dombóváriak a viszony­lag rövid idő alatt húszpontos előnyt szereztek. A hazai csa­pat 56-42-re felzárkózott a fél­idő végére. A második játék­részben Marcsenko zsákolásai igazi élményt jelentettek. A szekszárdi gárda végülis nem játszotta az egér szerepét a vasutasokkal szemben. Ki­tűnt: Marcsenko, Erupkin, Ács, illetve az egész hazai csapat. Szavazzon az A Tolnai Népújság Szer­kesztősége a Tolna Megyei Sportigazgatósággal, a Szek­szárdi Sport- és Szabadidő Központtal, valamint a Tolna Megyei Szabadidősport Szö­vetséggel karöltve 15. alka­lommal hirdette meg a megye legjobb sportolóinak és csapa­tainak megválasztását. Az immár hagyományos közvéleménykutatásunk sike­rét olvasóink azzal segíthetik, ha a sportrovatunkban de­cember 28-ig minden hétfőn és szombaton megjelenő sza- vazőszelvényt kitöltik, és a év sportolóira! szerkesztőség címére (Szek­szárd, Liszt Ferenc-tér 3.) el­juttatják levélben, illetve a Saj­tóház portáján személyesen is leadhatják. Az olvasói szava­zatok pontszámaival azonos pontmennyiséggel voksol majd a szakma is. Á legjobbak díjkiosztóját 1993. január 23-án a szek­szárdi sportcsarnokban ren­dezzük meg. A szervezők ez­úttal is várják a vállalatok, in­tézmények, gazdasági egysé­gek és vállalkozók anyagi tá­mogatását a dobogósok díja­zásához. : : TOLNA MEGYE 1992. ÉVI LEGJOBB SPORTOLÓI NŐK í 1. ___________________________________________________ í 2. _______________ _ [ 3,_________________________________ F ÉRFIAK 1._______________________________________________________ | 2,___________,___________________ 3 ._____________________________________ C SAPATBAN 1._______________________________________________________ | 2._______________________________________________________________________________________ í 3.________________________________________ Beküldő neve, címe: Beküldési határidő: 1992. december 31. A hétvége sportműsora Szombat Kézilabda: Mikulás Kupa (női) Pakson az ESZI-csarnok- ban 7.45 órától. Kosárlabda: NB I: Dombó­vári VMSE-Siófok 17 óra. NB II: Szombathelyi TK-Bony- hádi SE 14, Oroszlány-Ven- déglátó SE Szekszárd 17 óra. Vicze János Kupa (fiú) Báta­széken a tornacsarnokban 8.30 órától. Vasárnap Kézilabda: Pakson 8.30 órá­tól folytatódik a Mikulás Kupa (férfi) az ESZI-csamok- ban. Kosárlabda: NB I: KSC Szekszárd-Komló 16 óra. Csak a győzelemnek örülhetünk ' Paksi SE-Vasas 18:10 Olyan ez az ökölvívó CSB, mint a koldus tarisznyája; agyonkopott, toldozott-foldo- zott. Nem elég, hogy összesen három csapat vállalta a rész­vételt, a végére még ezek sem tudtak teljes gárdát kiállítani, így volt ez a PSE-Vasas ran­gadón is, ahol már a mérlege­léskor kiderült, hogy négy paksi és három fővárosi bu­nyósnak nem jutott ellenfél, így hát - bár végül is a hazai csapat - a nem túl nagyszámú közönség nosztalgiával gon­dolhatott vissza a korábbi évek izzó hangulatú CSB-meccseire. Ezúttal talán két jó mérkőzést láthattak, a felnőtt 67-es, és 75-ös kilo­grammban. E győzelmével a Paksi SE még bajnok is lehet, ha a jövő héten legyőzi hazai környezetben a Tájfun csapa­tát. Eredmények: (elöl a paksi versenyzők). Juniorok 51 kg: Tóti (PSE) ellenfél nélkül győ­zött 2:0, 57 kg: Oláh (Vasas) szintén nem lépett szorítóba 2:2. 63.5 kg: Mészáros - Nagy: az alacsonyabb Mészáros harcmodora érvényesült, nem engedte kibontakozni a Vasas öklözőjét. Egyhangú ponto­zással nyert. 4:2. 71 kg: Tóth (PSE) ugyancsak ellenfél nél­kül maradt 6:2. Felnőttek: 51 kg: Kovács (PSE) beteget jelen­tett, mérkőzés nélkül nyert Lakatos 6:4. 54 kg: A világbaj­nok Kovács ellen senki nem vállalta a mérkőzést 6:6. 57 kg: Bognár - Lehel. Lehel ment előre töretlenül, mitsem tö­rődve a rengeteg Bognár talá­lattal. Néha beletalált ő is, de a PSE válogatottjának győzelme nem forgott veszélyben 8:6. 60 kg: Kalocsai (PSE) ellen nem állított ellenfelet a Vasas 10:6. 63.5 kg: Szili - Laborcai. Szili „darált" rendesen, ütött-vá- gott, igaz, nagy hibaszázalék­kal. Szerencsére ellenfele nem volt egy „nagy szám", oly­annyira nem, hogy edzője a második menetben feladta. 12:6. 67 kg: Szabó - Rezes. Kel­lemes színfoltot jelentett Szabó öklözése, a feltörekvő nagy ütőerejéről nevezetes Rezes ellen. Végig Szabó aka­rata érvényesült, s nyert 3:1 arányban 14:6. 71 kg: Szakály (PSE) mérkőzés nélkül hozta a kettő pontot. 16:6. 75 kg: Vincze - Velkei. A feloszlott Maccabiból érkezett Vinczét hamar befogadták a szurko­lók, erőteljes, technikás öklö- zését, s győzelmét vastaps fo­gadta. 18:6. 81 kg: Szarkali - Kozák. Csak a súlyuk volt egyforma, a tudásuk nem. Az első menetben számoltak Szarkalira, s ekkor Balzsay edző bedobta a törölközőt. 18:8. +81 kg: Hart - Béres. Az egy súlycsoporttal feljebb rándult Béres kemény diót je­lentett Hartnak, gyorsaság­ban, sőt még erőben is a Vasas versenyzője bizonyult jobb­nak. 18:10.-Medgyesy­Puskás a megyei labdarúgás irányítóinak a társaságában

Next

/
Thumbnails
Contents