Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-24 / 303. szám
1992. december 24. KARÁCSONYI MAGAZIN KÉPÚJSÁG 9 JKedvenc ételeim Ponty és csuka egybesütve Váradi Lászlóné ajánlja Szedresből •„Most a gombaleves elkészítésével ismertetem meg az olvasót, valamint ajánlom még a pontyot egybesütve és a sült csukát." Gombaleves 25 deka megtisztított gombát vékony szeletekre vágunk. Egy evőkanál zsíron sóval és borssal együtt puhára pároljuk. Ha már puhára főtt, akkor egy kevés lisztet szórunk rá és felengedjük egy liter csontlével. Tálalás előtt hinthetünk bele apróra vágott petrezselyemzöldet. Ponty és csuka egybesütve 1,5 kiló pontyot megtisztítunk, majd a hátán a vastag részeket bevagdossuk. Utánat kívül-belül sózzuk, majd a bevagdalt helyekre vékony füs- töltszalonna-csíkot rakunk. Egy előre zsírral kikent, akkora edénybe tesszük, hogy egészben elférjen. Amikor a hal puhulni kezd, akkor karikákra vágott vöröshagymát és zöldpaprikát rakunk melléje. Az egészet megszórhatjuk ve- getával és borssal. Hasábburgonyával tálaljuk. A csuka elkészítéséhez négy darab 40 dekás csukát vásárolunk. Gyakorlatilag ugyanúgy készül, mint a ponty, de a megsült csukát kevés alkohollal leöntjük, és amikor az asztalra kerül, meggyújtjuk. Akkor fo- gyatsztható, amikor az alkohol leég róla. Hasábburgonyával vagy rizzsel tálaljuk. Zuzmó 8 tojásból piskótát sütünk, és ha kihűlt, vízszintesen kettévágjuk. Krém: 2 deci tejből, 2 evőkanál lisztből sűrű krémet főzünk. 20 deka vajat, 20 deka porcukorral habosra keverünk, ha kihűlt a főtt krém, akkor a két krémet összekeverjük. Mind a két piskótát belülről megkenjük a krémmel és az egyiket sűrűn megrakjuk kimagozott meggyel vagy málnával. A másik tésztát ráfordítjuk, porcukorral szórjuk. Aprószentek hordozása, pásztorverés Élő hagyományok, karácsonyi népszokások Szerte a világon számtalan sajátos ünneplési forma, ősi rítusokból és újabb keletű hagyományokból alakult népszokás köszönti a Megváltó születését. Ez alól hazánk sem kivétel, a különféle tájegységek lakói körében színes és jellegzetes karácsonyi eseményekkel teszik emlékezetessé a béke, a szeretet ünnepét. Rékai Miklóst, a Néprajzi Múzeum kutatóját arra kértük, adjon bepillantást a karácsonyt köszöntő népszokások kulisszái mögé: honnan származnak, mit fejeznek ki? — A magyar nyelvterületen két általános szokás alakult ki. Az egyik a'következő év termékenységét befolyásoló hagyomány, a másik a karácsonyi asztal kialakítása. Mindezeken belül azután kialakultak olyan helyi vagy tájegységi tradíciók is, amelyek viszonylag kevéssé ismertek - pedig igen erősen kötődnek nemzeti sajátosságainkhoz. — Ezek közé tartozik például az aprószentek hordása. Az elnevezés maga is ősi keresztény tartalomra utal, s valójában csakugyan Herodes gyermekgyilkosságairól van szó (mint tudjuk, a cél a kis Jézus elpusztítása volt), a szertartás azonban pogány elemeket is tartalmaz. Az Ipoly menti falvakban élt, s még máig sem feledésbe merült rítus szerint az állatokat őrző pásztorok körbejárnak egy köteg hántolt nyírfavesszővel. Betérnek minden házba, s a gazdasszonyok húznak egy-egy vesszőt, amit csak kötényükkel foghatnak meg, mert - így tartja a népi hiedelem - különben fekélyes lesz a kezük. Nos, ezzel a vesszővel „verik meg" a pásztort, hogy az állatok szaporodjanak, termékenyek legyenek. S azért éppen a pásztort, hogy szorgalomra serkentsék őket. Van azonban helység, ahol az „üt- leg" magyarázata úgy szól: azért, hogy állatai ugyanúgy ugráljanak, mint maga a gondozójuk, a megvert pásztor. Az ugráló állat ugyanis a vidám, egészséges jószág szimbóluma. — Másik érdekes, kedves hagyomány az ostyahordás, ami eléggé elterjedt népszokás. Az ostyát a falubéli tanító süti szentestére és körbeküldi a néhol csak a jó tanulóknak, másutt mindenkinek. A szokás föltehetően a középkori szent áldozásokra utal. Az ostya szentestén, még az első étkezés előtt elérkezik a címzettekhez. Ezen a napon minden népszokás szerinti eseményre még délután sort kerítenek, mert közvetlenül vacsora előtt és alatt már nem illik járni-kelni, tevékenykedni. Legalább is a gazdasszonynak nem. Mert úgymond, ha ő nem pihen, tyúkjai a következő évben nem fognak tojni. FEB Amit a fenyőről tudni kell... Mióta él a fenyőállítás szokása? Még nincs négy évszázada, hogy karácsonykor valahol Elszászban egy protestáns família fenyővel díszítette otthonát. A szokatlan dekorációt fejcsóválva nézegették a szomszédok, a helybéli tisztele- tes pedig meg is rótta érte az újdonság kitalálóit. így őrzi a szájhagyomány a fenyőállítás szokásának születését, s azt már utólag tehetjük hozzá, hogy a protestáns szokás a kezdeti idegenkedés és tiltás ellenére (vagy éppen azért?) igencsak nagy karriert futott be. (Mások másként tudják az időpontot és helyet, valószínűleg a pontos tények már sohasem derülnek ki.) 1821-ben már Bécs- ben is följegyezték az első karácsonyfa-állítást, s innen, a császárvárosból terjedt át hozzánk, Magyarországra. A világ különböző részem az örökzöld fenyő társaként más és más növény jelképezi a születést, a megújulást - az élet fáját. Egyiptomban a szikomor, az arab világban a mirr- hafa, a palesztinoknál a gránátalma és a cédrus az otthonok karácsonyi dísze. Ferenczy Europress Gyógyító fenyő Fenyőrügy A késő tavaszi időszakban gyűjtött 5 cm-nél nem nagyobb erdei fenyőrügyek 0,5 százalék illóolajat tartalmaznak, sziruppal főzve légcső- és hörghurutban szenvedőknek ajánlott. Fenyőtoboz Tavasszal az első éves erdei fenyő zsenge tobozait gyűjtsük! A tobozokban lévő fla- vonglikozidák, terpének, vitaminok, illóolajok vitalitásnövelő hatásúak. Mézben áztatott fenyőtobozok kivonatát használjuk erősítőnek, és izomösszehúzó hatásánál fogva gyulladt lobok lehúzására. Virág A philodendron A szekszárdi múszergyár kertészetében Atal Andrásné és Arató Lajos keze munkája nyomán az üvegházban többszáz fajta virágos vagy csak a levelével díszítő növény pompázik. Közülük is a Philodendron Hastatum-ot Átal Andrásné, Ibolya mutatja be. A philodendron a meleg, ám mégis árnyékos helyet kedveli leginkább. Közepes vízigényű növény, felülről kell öntözni. Kéthetenként igényli, ha tápoldattal is meglocsolják. Ez a philodendron fajta a többihez hasonlóan, rendkívül gyorsan nő. Általában tavasszal kell átültetni, a gyökérzete nagyon erős, és sok a léggyökere. Ha a növény mellé mohával benőtt karót teszünk, akkor a légygyökerei ebbe belemennek és sokkal gyorsabban fejlődik a növény. A philodendronnak gyakorlatilag nincs betegsége. Lakásban azonban előszeretettel támadja meg a pajzstetű. Ni- kotinos oldattal, vagy káliumszappanos lemosással azonban igen könnyen eltávolítha- tók. Szaporítani hajtásdugványról lehet úgy, hogy a hajtást tiszta tőzegbe tesszük, és nylon zacskót húzunk • rá. 20-25 Celsiusfokos hőmérsékleten 10-14 nap alatt meggyökeresedik. (p-t) Természetes illat vagy alkohol az ok? Karácsonykor hódítóbbak a férfiak A férfiak vonzereje karácsony táján erősebb, mint bármikor az év során: a szebbik nemet könnyebben leveszik ilyenkor a lábukról, mert illatuk szexepilesebb. Különösen férfias kisugárzásuk miatt számíthatnak a nők ellágyulá- sára, állítja a cardiffi egyetem kémikusa, David Kelly. A tudós férfiú szerint a férfiak jellegzetes illata karácsony előtt - az anyagcsere szezonális alakulása miatt - ötször erősebb, mint nyáron. Semmi szükség arra tehát, hogy a férfiak túl sok dezodorral, vagy borotválkozás utáni szerrel locsolják teli magukat, mert a nőket a természetes illat vadítja meg. A parfüm túlzott használata inkább gátolja a nők meghódítását, mert nem érvényesülhet a sokkal hatásosabb tisztaság illat. Közvéleménykutatások feltárták,, a 13 és 60 év közötti férfiak 36 százaléka gondolja úgy, hogy az illatosító szer hajtja a nőket karjaikba. Kelly szerint maga a természet gondoskodik róla, hogy „a sötét téli estéket hosszú szerelmes éjszakák kövessék, majd kilenc hónapra rá sok-sok gyerek lássa meg a napvilágot." Vannak tudományos eméle- tek, amelyek szerint az emberiség állítólag azért tette a karácsony időpontját decemberre, mert különösen termékenynek érezte magát ilyenkor. Már őseink is tudták, hogy nyár végén bőségesen van táplálék, és így a csecsemőknek nagyobb a túlélési esélyük. Bár a világ sokat változott azóta, fejtegette a walesi kémikus, az ember biológiai órája ugyanúgy ketyeg, mint régen. A tudós férfiú szerint valójában nem maga a testszag vonzza a nőket, hanem egy természetes illékony anyag váltja ki a szebbik nem meglepő reakcióit: ezt a férfi szervezete december utolsó harmadában nagyobb mennyiségben termeli, mint azt megelőzően egész évben. Mindamellett sokan kétlik, hogy a karácsony tájékán szövődő szerelmekben a szimat ekkora szerepet játszana: inkább arról van szó, mondják a tamáskodók, hogy a nők ilyenkor több alkoholt fogyasztanak, s a karácsonyfa alatt könnyebben csábulnak el. Ferenczy Europress Mit főzzünk az ünnepek között? Sok szó esett már arról, mit főzzünk, mit süssünk karácsonykor. Sok család a karácsonyi és a szilveszteri ünneplés között is otthon tud tartózkodni, otthon vannak a havat, szánkózást váró gyerekek is. Főzni kell, a közös programok szervezése mellett is. A karácsony előtti napokban készített, hűtőben tárolt töltöttkáposzta az ünnepek után megoldhatja egyik ebédünket. Szeretnénk ötleteket adni egyszerűen elkészíthető ebédekhez. Gulyásleves után vargabéles Jól bezöldségezett gulyásleves, kolbászos krumplileves után süssünk vargabélest. Elkészítése: Egy közepes tepsit vagy nagyobb jénai tálat jól kivajazunk, morzsával bélelünk és egy csomag réteslap felével kibéleljük. Kifőzünk 10 deka finommetéltet, leöblítjük és lecsepegtetjük. Negyed kiló tehéntúrót villával megtörünk, belekeverünk fél pohár tejfölt, egy csomag vaníliás- cukrot, ízlés szerinti porcukorral ízesítjük. Hozzákeverünk két felvert tojást, 5 deka mazsolát, belereszelünk fél citrom héját. A túróba belekeverjük a lecsepegtetett metéltet és a réteslapon egyenletesen elterítjük. Befedjük a maradék fél csomag réteslappal, tetejét bekenjük olvasztott vajjal és háromnegyed órán át sütjük. Igazán akkor finom, ha azon melegében vaniliáscu- korral megszórva tálaljuk. Gyümölcs ivóié és rakott lencse Gyümölcs ivóié után adhatunk rakott lencsét, minden igényt kielégítő bőséges ebédet tálalhatunk. A rakott lencse készítése: 40 deka lencsét egy éjszakára áztatunk, másnap pici citrom- héjdarabkákkal és sóval ízesített vízben puhára főzzük, majd leszűrjük. Egy tűzálló tálat vékony szalonnadarabkákkal bélelünk (legjobb erre a szeletelt bacon), vagy a tálat kivajazzuk. Elterítjük benne a lencse harmadát. Á lencsét befedjük 15 deka átdarált pörkölttel, vagy ugyanennyi átdarált párizsival, füstölt-főtt hússal. Ráterítjük a lencse második harmadát. Erre keményre főzött 4-5 tojást kari- kázunk, tetejére hagymakarikákat teszünk, végül öt deka reszelt sajtot. Erre terítjük a maradék lencsét. Leöntjük egy pohár tejfölben elkevert kb. fél deci tej és egy tojássárga keverékével. Sütőben átsütjük, mielőtt kivesszük, a tetejére olvasztunk 5 deka vajat. Paraj, sóska töltött burgonyagombóccal Parajpüré, sóskamártás vagy tökfőzelék készület töltött burgonyagombóccal. Utána adhatunk lekvárral töltött piskótatekercset. A töltött burgonyagombóc készítése: fél kiló burgonyát sós vízben puhára főzünk (ügyeljünk, hogy kevés vizet tegyünk alá, ennek nagyrészét a puhulás ideje alatt elfövi), majd átnyomjuk burgonyanyomón. 2 deka élesztőt megfuttatunk 1 deci cukros tejben, 20 deka lisztet tálba teszünk, ehhez adjuk az áttört burgonyát, ízesítjük sóval, és két tojással összegyúrjuk. A tésztából lapot nyújtunk fél centi vastagra és felvágjuk kb 5x5 cm-es négyzetekre. Mindegyikbe egy-egy kanál darált párizsit teszünk, amit előtte kicsi tejföllel kevertünk. Gombócokká formáljuk ügyelve arra, hogy a töltelék ne fordulhasson ki belőle és forró olajban pirosra sütjük. Paradicsomleves után tálas csirke Rizses paradicsomleves után készítsünk tálas csirkét. Ehhez a római tálat a megfelelő beáztatás után kibéleljük szalonnaszeletekkel, ráteszünk személyenként 1-1 csirkecombot, vagy 2 személyre számolva 1-1 egész mellét és betemetjük tetszés szerinti zöldségkeverékkel. Használhatunk hozzá sárgarépa és zöld petrezselyem kockákat, zöldborsót, vágott zöldbabot, kelbimbót, karfiolt, morzsolt kukoricát. A tétjére hagymát karikázunk, megsózzuk. Sütőben sütjük kb 50 percig, akkor a fedőt levesszük és ha a hús puha, 5 deka füstölt reszelt sajttal fedjük. Ezt már csak a tetejére olvasztjuk és tálalhatjuk. Finom egytálétel a sólet Kiadós, cseppet sem kalóriaszegény - a gyomrot sem kímélő - viszont igazán finom egytálétel a sólet. A sólet készítése: 40 deka tarkababot áztassunk egy éjszakán át. Másnap apróra vágunk egy közepes fej vöröshagymát, kevés olajon üvegesre pároljuk, hozzákeverünk 2 gerezd zúzott fokhagymát és egy púpos kiskanál pirospaprikával meghintjük. Beletesszük a babot, felengedjük kb 1/2 liter vízzel. A babba mélyedést készítünk, ebbe teszünk egy darab- kb 20-25 deka füstölt húst (lehet egy darab füstölt köröm, kisebb darab csülök) 20 dekányi marhaszegyet, és ráfektetünk egy kisebb csirkecombot. Tetejére tehetünk lecsót, majd ültessünk bele 2-3 alaposan megmosott tojást. Az edényt lefedjük, lehetőleg légmentesen (használhatjuk a római tálat, vagy fedhető öntöttvas lábast). Sütőbe tesz- szük és kb. 50 percig sütjük, ekkor megnézzük, hogy a levének nagyrészét elfőtte-e. Ha a bab puha, sózzuk utána. A tojásokat lepucoljuk és tálalás előtt a keménytojásokat a tetejére karikázzuk. Végezetül: néhány „vigasztaló szó" Az ünnepi készülődés és az ünnep utáni főzés lelkesítésére álljon végül itt néhány „vigasztaló" szó: A konyhai zűrzavar törvényeiből: - Ha előásol egy régi családi receptet, a legfontosabb mennyiséget nem lehet kibetűzni. Folyamánya: Csak akkor jössz rá, hogy nem lehet kibetűzni, amikor az összes többi hozzávalókat már bekeverted. - Mindig azt az ételt dicsérik a legjobban, amelyiket a legkönnyebb volt elkészíteni. Alice Hammond konyhatörvényeiből: - A tortakeverő gépbe pont a záptojás pottyan.- Rögtön megint szükséged lesz a főzőedényekre, ha már a mosogatóba rámoltad őket... Palánki gazdaasszonyok
