Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-21 / 300. szám

1992. december 21. GAZDASAG ÍPUJSAG 5 Ha szorít, vagy ha nem tetszik A fogyasztóvédelmi felügyelőség tanácsai karácsony előtt Itt a karácsony, s vele együtt az ajándékozók és ajándéko­zottak örök gondja, mi van akkor, ha nem tetszik az aján­dék, esetleg két egyforma da­rabot kapunk ugyanabból a termékből, vagy netán nem stimmel a méret? Mátyás Ti­bor, a Tolna Megyei Fogyasz­tóvédelmi Felügyelőség mun­katársa a következő tanácsok­kal szolgál olvasóinknak: Az üzletek működéséről szóló 6/1990. (IV. 5.) KeM. rendelet kimondja, hogy a fo­gyasztó kívánságára - a vásár­lástól számított nyolc napon belül - az árut minőségi kifo­gás nélkül is ki kell cserélni. A kereskedelmet ez a kötelezett­ség csak akkor terheh, ha az áru hibátlan és azt a fogyasztó még nem használta. A keres­kedelem kötelezettsége, hogy az árucsere határidejéről a vá­sárlókat a boltban megfele­lően tájékoztassa. Egészségügyi okokból nem szabad kicserélni élelmiszert, egészségügyi, kozmetikai és alsóruházati cikket és gyer­mekjátékot. Mivel azonban a termékek jelentős része ma már előrecsomagoltan kerül forgalomba, és a csomagolás sértetlensége megfelelően biz­tosítja az új vásárló egészség- védelmét, a sértetlen csoma­golású kozmetikai, alsóruhá­zati cikket és gyermekjátékot ugyanúgy köteles kicserélni a kereskedelem, mint a többi terméket. Kivételes rendelkezések vonatkoznak a könyvekre is. Bár az idevágó jogszabály a könyvek cseréjét nem teszi le­hetővé, azt nem is tiltja meg. Az üzletvezető hatáskörébe utalja tehát a döntést arról, hogy a megvásárolt könyvet kicseréli-e vagy sem. A könyvüzlet akkor cserélheti ki a vásárolt könyvet, ha az hi­bátlan (kötése, lapjai, táblája, borítója nem gyűrött, nem sé­rült és nem szennyezett), tehát az új könyvekkel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A csere ilyenkor is a vásárlástól számított nyolc napon belül történhet. Bár külön rendelkezés nem szabályozza, a kereskedelem­ben kialakult sokéves gyakor­lat az ünnepi ajándékoknál rugalmasan értelmezi a jog­szabályt. Ilyenkor a nyolc na­pos határidő általában nem a vásárlástól, hanem például a karácsonyi ünnepek elteltétől számítják. A terméket termé­szetesen mindig abban az üz­letben lehet kicserélni, ahol a vásárlás történt. A vásárlás helyét és idejét a fizetési jegyzékkel, nyugtával igazolhatjuk, ezért is célszerű és szükséges a számlát (blok­kot), a fizetési jegyzéket meg­őrizni. venter A VOSZ - Palotás után Erősíteni a párbeszédet a kormánnyal A folyamatosság és a meg­újhodás jegyében látott mun­kához a VOSZ nemrégiben megválasztott új elnöksége. Mint ismeretes, az eddigi el­nök, Palotás János a Köztársa­ság Pártban vállalt vezető tisztséget. Utódjául választot­ták dr. Kovács Istvánt, a Vál­lalkozók Országos Szövetsé­gének korábbi társelnökét. — Amikor 1974-ben elvé­geztem a közgazdasági egye­temet, már lehetett érezni, hogy új szelek fújnak a gazda­ságban. Akkoriban még csak elméletben, de már foglalkoz­tam vállalkozásokkal. A gya­korlatban akkor vágtam neki, amikor 1983-ban a közgazda- sági egyetemen megalakult a kimondottan gazdasági té­májú tanácsadással foglalkozó Economix Kft. Jó volt az időzí­tés, sikeresnek bizonyult a vál­lalkozás, 1989-ben részvény- társasággá alakultunk. — Kis, közepes vagy nagy vállalkozónak tartja-e magát? — Közepes vállalkozónak tartom magam, több üzletben van érdekeltségem. Feleségem is „kollega", egy tőkebefektető céget vezet. — A VOSZ-ban lezárult a Palotás-korszak. Mivel kez­dődik a dr. Kovács István ne­vével fémjelzett periódus? — Remélem, hogy a folya­matosság és a megújhodás egyaránt jellemzi majd az el­következő hónapokat, éveket. Változatlanul fontosnak tart­juk a nyilvánosságot, úgy ér­zem, a nyitottság volt eddig - és remélem lesz a jövőben is - a VOSZ egyik vonzereje. Foly­tatjuk a társ-érdekképvisele- tekkel kialakult jó és eredmé­nyes kapcsolatokat, a kor­mányzati szervekkel pedig erősíteni szeretnénk a párbe­szédet. Saját tagságunknak is szeretnénk többet adni és el­látni őket, tanácsokkal a vál­lalkozások garanciáját, a pri­vatizációs és hitel lehetősége­ket illetően. A vállalkozás olyan szakma, ahol nem lehet talponmaradni új ismeretek nélkül. — A VOSZ az 1996-os Expo egyik fő pártolója. Hol tarta­nak a világkiállítással kapcso­latos tervek konkrét megvaló­sításában? — A helyi önkormányza­tok és a pártok képviselői örömmel fogadták az Expóval kapcsolatos vállalkozásokat, hiszen a beruházások egyben munkahelyeket is teremtenek az adott térségben. A mai tő­keszegény világban minden új lehetőséget meg kell ragadni. Mi változatlanul hiszünk ab­ban, hogy csak az ország min­den térségét érintő és vállal­kozási alapon megvalósuló Expo lehet sikeres. sz.m. Ferenczy Europress Gazdálkodó szervezetek Tolnában A KSH Tolna Megyei Igaz­gatósága első háromnegyed évi adatai szerint Tolna me­gyében 1065 jogi személyi­ségű gazdasági szervezet mű­ködött októberben, vagyis 28,5%-kal több, mint január­ban. A szervezetek döntő többsége 50 fősnél kisebb gazdálkodó egység. A korábbi időszakhoz hasonlóan főként a kereskedelemben volt nagy az 50 főnél kevesebb létszá­mot foglalkoztató szervezetek súlya. A kisszervezetek között ma is a kft. a leggyakoribb gazdálkodási forma, a gaz­dálkodó szervezetek közel kétharmada ilyen. Október végéig a megyében 74 csődeljárás indult, ebből 42 esetben nem született csőde­gyezség, azaz 38 felszámolási eljárás folyik és további 4 cé­get már fel is számoltak. Ez utóbbi szervezetek nagy része kft., illetve szövetkezet volt, zömük az iparból került ki. Vendéglátó készülődés Termálvízkincse, szinte érintetlen változatos tájai, vi­zei, üzleti kínálata eddig is vonzották Vasba a hazai és külföldi turistákat. A 280 ez­res lélekszámú megye része­sedése az idegenforgalomból meghaladja az országos átla­got; ennek egyik bázisa a fej­lett kereskedelmi és vendég­látó hálózata, gyógyszállói szolgáltatása. A megye ön- kormányzata a vidék idegen- forgalmi feltételeinek javítá­sára, ezzel összefüggésben s a világkiállítási készülődés je­gyében készítették el fejlesz­tési koncepciójukat a gazda­ság pezsdítésére. A helyi ön- kormányzatokkal együtt több olyan tervezetet dolgoznak ki, amellyel pályázhatnak az Ide­genforgalmi Fejlesztési Alap­ból elnyerhető támogatásokra. Különös figyelmet fordíta­nak a gyógyturizmusra, hi­szen tizennégy gyógy- és hé­vízkút működik, további harminc hasznosításra vár a megyében. Autó-teszt Valószínűleg az olasz Fiat autógyár termékeinek kell a világon a legnehezebb próba- utat kibírniuk, ugyanis Oroszország a teszt terület. A Fiat Croma, az Unó és a Tempra modelljei eddig 90 ezer kilométert futottak Oroszország dútjain. Költségvetési ABC Kiadási tételek, amelyekkel takarékoskodni pazarlás Segélykiáltásnak is beillő felhívással fordult a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke az Országgyűléshez, hogy a honatyák ne csökkent­sék a költségvetésben a tudo­mányos kutatásokra szánt összegeket. Akik bérüket, nyugdíjukat alig-alig vagy egyáltalán nem tudják úgy beosztani, hogy a hónap vé­géig kijöjjenek belőle, joggal gondolkodhatnak úgy, hogy a mai nehéz időkben vannak előbbrevalóbb dolgok is a tu­dománynál. Ezekben a véleményekben gyakran nagy indulatok is fe­szülnek, ami érthető: kicsi a torta, amelyen osztozni kell, s hosszú évek óta egyre kisebb. Ám, ha azt akarjuk, hogy végre valahára ne zsugorod­jék, hanem nagyobb legyen, akkor nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy a tu­domány céljaira fordított ösz- szegekkel takarékoskodjunk. Napjainkban az ország ver­senyképessége, piacrészese­dése a világban és jóléte, munkahelyekkel való ellátott­sága itthon éppen az újítóké­pességtől, az innovációtól, annak erejétől, a fejlesztésre való készségtől függ. Innová­ciók lehetségesek az ipari ter­melés technológiájában, új gyártmányok (pl. elektromos gépkocsi) kifejlesztésében vagy a gyártási eljárás korsze­rűsítésében csakúgy, mint az ipari szervezésben-vezetés- ben, vagy a kereskedelemben (mondjuk csomagküldő áru­házak formájában) és a gyó­gyászatban. Az innovációk hátterében mindig ott állt az állami finan­szírozás. Nem véletlén, hogy a legnagyobb tudományos eredmények azokban az or­szágokban születtek, amelyek nagy katonai-fegyverkezési programokat hajtottak végre - azok finanszírozásában ugyanis az adott országok parlamenti-kormányzati kép­viselői rendszerint igen-igen bőkezűnek bizonyultak. Ha az iparnak, a mezőgaz­daságnak, a gyógyászatnak, stb. ennyire hasznos a tudo­mányos kutatás, miért nem tartja el a kutatást maga az az ágazat, amely eredményeinek haszonélvezője? Nos, számos vállalatnak, üzemnek van sa­ját területére alkalmazott ku­tató részlege. Sok gyógyszeré­szeti, vegyi, vákuumtecnikai üzemünk joggal lehet büszke kutatási sikereire. E sikerek azonban nem szü­lethetnek íneg alapkutatások nélkül, amelyek egyebek kö­zött az anyag, az energia ter­mészetének legmélyebb titkait igyekeznek fokról fokra fel­tárni. Tudni kell ugyanakkor, hogy az alapkutatások rop­pant idő- és költségigényesek, s előre nem lehet kiszámítani, hogy melyik iparág melyik vállalata müyen mértékben fog új felismeréseiből merí­teni. Ugyanilyen fontos, sőt talán fontosabb a társadalom mű­ködésének vizsgálata is. Hi­szen nagy mértékben tudunk már élni és sajnos, visszaélni a természet egyes területei fö­lött nyert tudományos ha­talmunkkal - ám annál ke­vésbé tudjuk közösségi, nem­zeti, regionális, kontinentális és kontinensközi együttélé­sünket ésszerűen szabályozni. Ha szívünkön viseljük gyermekeink, unokáink sor­sát, akkor nem szabad sajnál­nunk az anyagi forrásokat a tudománytól. A jövőt is szem előtt tartva, olyan tételek ezek a költségvetés kiadási oldalán, amelyekkel takarékoskodni - pazarlás. Bácskai Tamás Ferenczy F.uropress

Next

/
Thumbnails
Contents