Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-17 / 297. szám
4 MEPUJSAG PAKS ES KORNYÉKÉ 1992. december 17. Kif e stőköny v gyerekektől gyerekeknek A paksi IV. számú általános iskola rajzszakkörösei készítették azt a kifestőkönyvet, melynek címlapját ábrázolja fenti képünk. A kifestőkönyvet gyerekek készítették gyerekeknek, a város különböző pontjain kapható, és természetesen az iskolában is. A kiadvány árából befolyt összegből a rajzszakkör felszerelését szeretnék bővíteni, s ha sikerül, szövőszékeket vásárolnának, hogy ezt az ősi mesterséget is megtanulhassák az érdeklődő diákok. T érvekről, ere dmény ékről Pakson — Milyen volt az 1992-es év a város szempontjából? A kérdésre Bor Imre, a város polgármestere válaszol. — Egy mondatban úgy fogalmazhatnánk, hogy 1992. az eredmények éve volt. Főként azok után, hogy 1991-ben az elődeinktől kapott „örökség,, felmérésével és kezelésének módjával voltunk elfoglalva. Most úgy áll a dolog, hogy ez év december 31-ig befejezünk minden olyan nagyberuházást, melyet nem egy esetben kényszerből, vagy jobb híján voltunk kénytelenek tovább folytatni. Ezen kívül már néhány saját elhatározásunkból való munkát is végezhettünk, például a Malomhegyi útépítések, és az Alvég szennyvíz- és csapadékvíz csatornahálózat kiépítésének elindítása. Nagyon fontosnak tartom, hogy 1992-ben is nyugodt és biztonságos város volt Paks, olyan város, ahol az önkormányzat szociálpolitikájának eredményeképpen sem éhezők, sem éjjel utcán alvók nincsenek. — Milyenek a kilátások 1993-ra? — Ismét egy mondatba sűrítve a lényeget: 1993. a munkahelyteremtés éve kell hogy legyen. Ennek érdekében tárgyalta a testület decemberben a munkahelyteremtés koncepcióját, amiből a jövő év első negyedévében alkotunk rendeletet. Jelenleg folyik egy prospektus készítése, amely a befektetni vágyók számára afféle „étlap" lesz, a megvásárolható telkek, ingatlanok, stb. felsorolásával. S természetesen a reménybeli beruházókat fel is kell kutatni és meggyőzni őket arról, hogy Paks az a hely, ahol érdemes valamit kezdeni. venter Egy kis sport Pakson rendezik 1994-ben a korosztályos ifjúsági sakk világbajnokságot, 10-18 éves fiataloknak, öt korcsoportban, fiúknak és lányoknak. Ez előreláthatóan 3-4 ezer vendéget jelent majd a városnak. A korosztályos magyar bajnokságot már két ízben rendezték meg az atomvárosban, pontosabban az Energetikai Szakképzési Intézetben, s a helyszín annyira megtetszett a magyar sakkszövetség vezetőinek, hogy amikor Magyarország elnyerte a FIDE-től a világbajnokság rendezésének jogát az idén júniusban, Manilában tartott konferencián, a szövetség Paks város pályázatát fogadta el a helyszínt illetően. Jelenleg folyik a szervező- bizottság felállítása, az ASE sakkszakosztálya vállalta ez ügyben a koordinációt. A helyi sportélet támogatásából az önkormányzat is kiveszi részét. Bor Imre polgármester, az úgynevezett polgármesteri saját költségvetés terhére a sakkszakosztálynak egy speciális sakk-számítógépet, a cselgáncs szakosztálynak pedig egy video kamerát vásárolt, értékelve ezzel a két szakosztály idei eredményeit. A társadalmi kontroll Segítség nemcsak fiataloknak Az atomvárosban is tisztában vannak azzal, hogy milyen fontos, minél többen telepedjenek meg itt. Lakáshoz jutni nem könnyű, s bizony mindenfajta segítség jól jön. Az önkormányzat erre a célra juttatja fiatal házasoknak az első lakás megszerzésére, másoknak pedig az ingatlan felújítására, építésére szóló támogatását. Paks város önkormányzata legutóbbi ülésén döntött az első lakáshoz jutó fiatal házaspárok és a helyi támogatásban részesítendők 1992. évi IV. negyedévi névjegyzékéről. A jóváhagyott névjegyzék alapján 13 fiatal házaspár részesedett az első lakása megszerzéséhez adható 150 ezer forint vissza nem térítendő önkormányzati támogatásban, és 11 igénylő kapott ösz- szesen 2 millió 220 ezer forint összegben kamatmentes kölcsönt lakása építéséhez, vásárlásához vagy felújításához. Ne vágj ki minden fát! Azt tartja a mondás, hogy akkor élt csak teljes életet valaki, ha felnevelt legalább egy gyermeket és elültetett legalább egy fát. A természet órájához viszonyítva rövid emberöltő alatt egy fa még csak a fiatalságáig jut el, s milyen könnyű elpusztítani. Mi, emberek hajalmosak vagyunk gondolkodás nélkül kivágni minden fát, ami utunkban áll. Minden esetre jó ha tudja az, aki már élezi a fejszét, hogy a közterületen lévő fák kivágásához a polgármesteri hivatal engedélye szükségeltetik, s csak indokolt esetben lehet megkapni, és csak akkor, ha a kivágott fa pótlásáról később az engedélykérő gondoskodik. Nemrégiben hozták létre a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulást. A szervezet céljáról Rósa Gézával, a PA Rt. tájékoztatási irodájának munkatársával beszélgettünk. — A társulás célja, hogy az atomerőmű 10-12 kilométeres körzetében élők sokkal szélesebb körű tájékozottsággal bírjanak az atomerőműről, mint eddig. Ez különösen érvényes a Duna túlpartján élőkre. A Duna másik oldalán is vannak környezet-ellenőrző állomások, ahol részben az atomerőmű végez méréseket, illetve gyűjt mintákat a labormérésekhez, de a hatósági ellenőrző rendszer is végez méréseket. Az ott élő emberek tehát látják és tudják, hogy rendszeres az ellenőrzés. Szalai Dobos István képviselővel a város jelenéről és jövőjéről beszélgettünk. — Képviselő úr, milyennek látja Pakson az egyház szerepét a közéletben? — Városunkban élénk hitélet folyik. Az egyház működése a város életének szerves részét képezi, a város és az egyház kapcsolata általában harmonikus. Az önkormányzat az egyházakat a gazdasági lehetőségek határain belül támogatja, oktatási tevékenységüknek igyekszik teret biztosítani úgy, hogy ez lehetőleg ne rójon terheket a nem hívő polgárokra. A volt egyházi ingatlanok visszaadásáról az evangélikus és a református egyházzal sikerült megállapodnunk, és őszintén remélem, hogy a katolikus egyházzal kirobbant vitánk is - a város további erőfeszítései és az egyház kicsit toleránsabb hozzáállása mellett - minél előbb nyugvópontra jut. — Számos tanulmány készült arról, hogy az ezredfordulóra mi— A létrejött információs társulás tehát ezt kívánja tovább fejleszteni? — Eddig ezeknek a bizonyos méréseknek az eredményéről nem kaptak az érintettek hivatalosan, rendszeres tájékoztatás formájában, s ez valljuk be, jogos nyugtalanságra adott okot. Az említett települések: Bátya, Duna- szentbenedek, Dunaszentgyörgy, Fadd, Foktő, Gerjen, Géderlak, Kalocsa, Ordas, Pusztahencse, Tengelic, Úszód és természetesen Paks. A fenti települések először egy kompenzációs bizottságot kívántak létrehozni, de ebben az esetben a PA Rt. nem nagyon tudott volna hathatós segítséget nyújtani a számukra. Hogy ez a segítség biztosított legyen, az önszerveződéssel meginduló folyalyen gyermeklétszám várható a városban. Ennek ismeretében ön szerint elegendő oktatási intézmény áll majd rendelkezésre? — A gyermeklétszám alakulása az új iskola építése körül folyó vita során többször is az érdeklődés középpontjába került. A kérdés az, hogy a már hét éve úgymond ideiglenesen, méltatlan körülmények között működő, s mellesleg igen jónak mondott, s egyre népszerűbb IV. számú általános iskola kiváltására kell-e új intézményt építeni, vagy az iskolát az elkövetkező években meg kell szüntetni. A felmérés szerint a gyermeklétszám az ezredfordulóra folyamatosan csökken - ennek ismeretében - a IV. számú általános iskola akkorra történő megszüntetése városi szinten nem növelné a zsúfoltságot. Az átlagos osztálylétszám azonban lényegesen magasabb az iskolákban az optimálisnál, ráadásul a tanulók megoszlása sem egyenletes, így az iskola bezárása a mat a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás, röviden TEIT megalakulásához • vezetett. A társulás ez év június 30-án alakult, s a cégbírósági bejegyzés után szerződést kötött a PA Rt.-vel, három évre, összesen negyvenhat millió forint értékű megbízással. A szerződés alapján a TEIT vállalta, hogy saját méréseket végez, illetve végeztet. Üzemelteti az általunk Bátyára telepített vízellenőrző műszert. Mint ismeretes, ezen a héten a Kalocsára telepített sugárvédelmi mérő és adatszolgáltató állomás is működésbe lépett. A jövőben a TEIT széleskörűen ismerteti saját méréseinek eredményeit, összevetve az általunk (PA Rt) szolgáltatott üzemi ellenőrzési adatokkal, mintegy kapocsként működik majd a lakosság és az atomerőmű között. eördögh nehezen mérhető erkölcsi káron kívül további komoly nehézségek forrása is lehet. — Milyen kihatással bírhat a város életére, fejlődésére vagy netán visszafejlődésére az ön véleménye szerint, ha az ország energiapolitikája következtében nem az atom lesz a következő század energiahordozója ? — Ha Pakson nem épülnek újabb reaktorblokkok, az erőmű - tudomásom szerint - legkésőbb a következő század második évtizedében becsukja kapuit. Az erőmű több ezer embernek munkát, a városnak pedig tetemes adóbevételt biztosít. Ezért, ha megszűnése a várost felkészületlenül érné, annak hatása a város gazdálkodásának összeomlása és munkanélküliség lenne. — El kell érnünk, hogy Paks a majdan felszabaduló munkaerő nagy részét fel tudja szívni, és normális életet biztosító iparral rendelkezzék. Ehhez az első lépéseket újabb iparterületek kijelölésével megtettük. így látja a képviselő Karácsony előtt Pakson is az adventi bevásárlás időszakát élik a város polgárai. Alkalmi elárusítóhelyek, üzletek, a piac, mind mind a közelgő karácsony, az ajándékozás szolgálatában áll. A polgármesteri hivatalban is találhatók portékájukat kínáló adventi árusok, s itt még némi kedvezményt is kaphat a betérő vásárló. Persze hiába van kínálat, ha gyönge a kereslet. Azért a helyzet nem tűnik súlyosnak. Ha lassabban is, mint más években, azért fogy a portéka. Leginkább az olcsóbb árfekvésű áruk körül nagyobb az érdeklődés, de az ember azért meggondolja, mit tesz a karácsonyfa alá. Mindenki szeretne igazán hasznos, és tetszetős ajándékot adni szeretteinek. Ritzel Zoltán felvételei egy kis bepillantást engednek a karácsonyi bevásárlás dilemmáival birkózó paksi emberek közé.
