Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-09 / 264. szám
4 KÉPÚJSÁG SZEKSZARDES KORNYÉKÉ 1992. november 9. Két év múlva másként szavaznak az emberek Tanácsnok Úr, hol a bakancs? Beszélgetés Németh Zsolttal Németh Zsolt a szekszárdi képviselőtestületben a bizottsági ügyek tanácsnoka. Amikor az egykori „bakancsos fideszesnek", aki mostanság meglehetősen „jólvasaltan" mutatkozik - megemlítem, hogy bakancs ügyben - is - keresem, kissé zavartan, de maga is jót derülve említi, hogy új funkciójában „bakancsnok- nak" titulálják. Nem örül a kérdésnek: — Hol a bakancs, Tanácsnok Úr? — Ott - bök még mindig kissé feszengve az íróasztalára, ahol egy kerámia bakancs emlékezteti a múltra. — Nagyon „snassz" ez most már? — Igen, mert már nem ezt várják el tőlem. Ma az emberek a képviselőt látják bennem, ha civilként még felveszem a bakancsot, és felismernek, bizony megrónak érte ... persze olyanok is vannak, akik az ellenkezőjéért. — De hát Önt a választók „bakanccsal együtt” juttatták be a testületbe. Lehet, hogy nekik jó lenne úgy is. — Ezt tőlük kellene megkérdezni. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy változnak az idők és az emberek legközelebb nem fognak pusztán lelkesedésből szavazni. — Hanem milyen szempontok szerint? — Sokkal átgondoltabban, és az elvégzett munka lesz az értékmérő, nem a külsőségek. Azt látni kell, hogy '90-ben vakon szavaztak az emberek, nem ismerték igazán azokat a pártokat, akikre a voksukat adták. Azóta elmúlt két év. Most már a polgárok sokkal „jobban képben vannak", sokkal tudatosabban fognak szavazni. — Maradjunk azért egy kicsit a múltnál. Nem túlzók, ha azt mondom, fenegyerekként tartották számon ... Mit jelentett akkor a bakancs? — „Védőfelszerelés" volt. — Ez jól hangzik. — Maradjunk annyiban, hogy a stílusomhoz tartozott. Akkoriban mondjuk azt, hogy az alternatívokhoz tartoztam. De erről nem akarok beszélni, mert nem szeretem, ha valaki mártírkodik. Nem leszek én attól „nagyobb fiú", ha most arról beszélek, hogy néhány éve milyen összetűzéseim voltak. Ez olyan lenne, mint a most hirtelenjében előkerült rengeteg 56-os", ami engem a jó öreg partizánszövetségre emlékeztet. A jövő nem ez, a jövő arról szól, hogy ki mit tud letenni az asztalra. — Ebben az is benne van, hogy a Fidesz legközelebb másfajta kampányt folytat, mint '90-ben? — Természetesen. Rengeteg szakértővel dolgozunk és azt hiszem ez a legfontosabb. — Gyakran éri az a vád a Fideszt, hogy Pesten van egy „nyomulás" magja, vidéken pedig elég gyenge. — Ezt gondolom cáfolja, hogy a mai pesti csapatból talán ketten vagy hárman vannak csak tősgyökeres fővárosiak. Azonkívül a vidéki ön- kormányzatokban sem elhanyagolható a szerepük: körülbelül hatvan fideszes polgár- mester és alpolgármester van az országban. Azért ez nem rossz. — Vannak, akik ezt a tanácsnoki munkát másodállásban végzik ... — A hivatalban dolgozom, de nem vagyok annak alkalmazottja. Engem a képviselők választottak meg. Nem fizetést kapok, hanem díjazásban részesülök. Korábban a gáz- szolgáltatónál dolgoztam, most három évig fizetés nélküli szabadságon vagyok. ' — Ez az egérút? — Hogy-hogy? — Az, hogy nem mondott fel, egy menekülési lehetőség, ha nem jön be a mostani munka? — Nem, én ettől nem tartok, nekem mindig volt munkám, sőt másodállásom is ... — Közelebbről mi az Ön feladata? — Eljuttatom a szakbizottságokhoz a képviselők javaslatait, részt veszek a bizottságok munkájának előkészítésében, összehangolom azok „Nem ragadok a székhez működését, és ehhez hasonlók. ... — Az ember azt gondolná, hogy ha jó a bizottsági munka, akkor a képviselőtestületben kisebb az esély a frakciózásra. — Van ebben igazság, de amennyire én ismerem a testületet, nincs olyan kérdés, amit ne lehetne átpolitizálni. Azonban ez nem magyar betegség, mert még az angolok is elpolitizálgatnak azon, hogy kinek a dolga a szemét eltakarítása. —■ Amikor elkezdte a politizálást, arról álmodott, hogy beül egy szép irodába? Nem csinált magából hivatalnokot? — Talán úgy tűnik hogy igen, de a munkám jellege olyan, hogy itt állandó mozgásban kell lenni, folyton jön- nek-mennek az emberek. Szóval: nem ragadok oda a székhez. Fotó: ÓtósHangyál Hajdan 145 éve, 1847. október 12-én megnyílt az utolsó rendi országgyűlés, amelyen megyénket Forster Károly tiszti főügyész és Gaál Eduárd táblabíró képviselte. 100 éve, 1892. november 13-án ismertette a Tolnává rmegye a Szek- szárdon, Krammer Vilmos által kiadott, Hofer István bonyhádi néptanító által írt két zeneművet: a Perczel indulót és a Búcsúkönny című darabot. 95 éve, 1897. november 14-én adta hírül a Tolnamegyei Közlöny, hogy a Szekszárdi Kaszinó véglegesen kizárta Geiger Gyulát. Ugyanitt olvashatunk a Szegzárd-Bátai Duna védgát-T ársulat ténykedéséről: a megye- székhelytől Bátáig a belvizek levezetésére csatornát ásatnak a Sárköz védelmére. A föld- mívelésügyi miniszter kötelezte a társulatot a Séd-patak szabályozására is. „így tehát végre szabályozva lesz a Sét-patak, mely már any- nyiszor elárasztotta felhőszakadások alkalmával nemcsak a földeket, hanem a mélyebben fekvő utcákat is, mint az 1896-ban történt" - írja a lap. 80 éve, 1912. november második hetében - miután október 26-án Foga- rasról áthelyezték - Babits Mihály Újpestre érkezik és 16-án megkezdi a tanítást. 65 éve, 1927. november 12-én dr. Leopold Kornél Kossuth-képek címmel visszaemlékezést közöl a Tolnamegyei Újságban az 1889-es turini látogatásról. 55 éve, 1937. november 10-én az előbbi lap Őrffy Lajosné Nászay Terézről emlékezik meg, aki Bar- tók-tanítványként zongora tanárnő volt. Krónikás A polgármester képviselői fóruma Kocsis Imre Antal - ezúttal mint a szekszárdi VI. számú választókörzet képviselője - november 12-én (csütörtökön) 17 órakor lakossági fórumot tart a Babits Mihály 3. Sz. Általános Iskolában. Szekszárdi képviselők Tomioban Önkormányzati delegáció utazott tegnap Szekszárd finnországi testvérvárosába, Tomioba. A küldöttséget - melynek tagjai Jobban Zoltán, Horváth László, és Posta Péter - Haász László alpolgármester vezeti. A kilenc napos lá- togatásbn elsősorban a gazdasági és kulturális kapcsolatok hírekhírekhírekhírekhírek hírek U /xt0 k~ hírek hírek hírek hírekhírekhírekhírekhírek fejlesztésének vizsgálják. lehetőségeit Holnapi vizitek Dr. Karel Wlachowsky, a Cseh és Szlovák Köztársaság Kulturális és Tájékoztató Központjának igazgatója holnap Szekszárdra érkezik. Ugyancsak holnap látogat a városba a Kínai Köztársaság Budapesti Irodájának küldöttsége dr. Wei-Wu lien vezetésével. A delegációt elkíséri dr. Pálos Miklós államtitkár és Szabó Gábor kormánytanácsos. Stekly Zsuzsa tűzzománcai Bátaszéken A bátaszéki Petőfi Sándor Művelődési Központban Stekly Zsuzsa tűzzománcaiból nyílik kiállítás ma délután 5 órakor. A tárlat november 28-ig tekinthető meg. Comenius kiállítás A négyszáz éve született Comeniusról nyílik kiállítás november 10-én, kedden az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán a szlovákiai Comenius Múzeum fotóanyagából. A halhatatlan pedagógus életét és munkásságát délelőtt 10 órai kezdettel előadás keretében ismerteti Kelemen Elemér. A kiállítás egy hétig várja a látogatókat. :■ ....- ^....... K n m i n ct h s A közelítő tél Csendes hét volt az elmúlt, beleértve az előző hétvégét is. Kivételnek a szerda éjszaka számít, amikor három helyre is megpróbáltak betörni Szek- szárdon. A konkrét ügy részleteiről többször is beszámoltunk. Most inkább a tanulságok érdekesek. Annál is inkább mert e hónap vége felé és december elején szoktak megszaporodni a városi kapitányság illetékességi területén a tanyabetörések. Egyesek ezen a módon szeretik beszerezni karácsonyi élelmiszer és italszükségletüket. Tanácsot adni általában könnyű, de az ilyen esetek megelőzésére megfogadni sem nehéz. Biztosan kevesebb lenne a bolti, kocsmai betörés, ha senki nem hagyna az üzletekben lemezkazettában pénzt. Ezt ugyanis könnyű elemelni és aztán biztonságos körülmények között felnyitni. A „mackókkal" teljesen más a helyzet, azok helyszíni felnyitásához szakképzett profi kell, s abból szerencsére mifelénk nem sok van. A rendőrség ingyen és bérmentve kimegy bármely helyszínre és tanácsokat ad arra nézve, hogy miként lehet egyszerű módszerekkel sokszorosára fokozni a biztonságot. Érvényes mindez a tanyákra is. A legfontosabb, hogy az elkövetkező hetekben a gazdák gyakran forduljanak meg a tanyájuknál, hogy az esetleges megfigyelők gyakran lássanak mozgást a környéken. Nem lehet eléggé korán szólni a nagy karácsonyi bevásárlás veszélyeiről sem. Ez esetben nem lehet azt tanácsolni, hogy ne vigyünk magunkkal nagyobb pénzösszeget. Sokkal inkább vigyázni kell, mint máskor. Különösen Szekszárdon a piactéren, mert ott tovább nőtt a zsúfoltság. Ez is kedvező közeget jelent az ilynekor mindig megjelenő zsebtolvajok számára. Aki nyitott táska tetején felejt tömött pénztárcát, az befizetett magának arra, hogy azt el is emelik. Természetesen a rendőrség is felkészül a karácsonyi csúcsra, de ha mi magunk nem vigyázunk, akkor háromszáz rendőrt is hiába kül- denének ki a.boltokba, piacra.-ihiHátulról, mellbe Három úr a kábeltelevízió képernyőjén, arról folyik a szó, miért kellene önkéntes önvédelmi szerveződés a megyeszékhely főleg éjszakai közrend és vagyonvédelmében, illetve, miért nincs erre szükség. Feszegeti, feszegeti a kérdést a nevemben is kíváncsi riporter, de itt az igen párbajozik a nemmel. Utóbbi mellett hatósági hangon az szól, hogy „csökkent nálunk a bűnesetek száma". Az önkéntesek ezenközben startrakészen állnak, elkészült a működési szabályzatuk is, jöhet(ne) a cégbejegyzés. Illetve nem jöhet. A rendőrség köszöni szépen, elegendő, hogy gépkocsival járőröznek. Jut eszembe, hogy nyilván akkor is ezt tették, amikor a betörők hárulról mellbe támadva végiglátogatták a Széchenyi utca néhány üzletét a megyei könyvtárig bezáróan. Igaz, nem a jól kivilágított utcafrontról. Mindehhez ma hozzáadható, hogy nyilván történt járőrözés a Pásztázó adását követő éjszakán is, pedig ezen az éjszaka álkulcsos, pajszeres lovagjai meglátogatták az 50-es csemegeboltot, persze nem az éjjel is fényben úszó eladótér volt a célpontjuk. A bolt, a forrónyomosok foglalatoskodásai miatt reggel 6 helyett 8-kor nyitott. S bár csak az lenne a baj, hogy a korán munkába indulók nem vásárolhattak reggelit. Kollégám meséli, hogy tönkrement barackfáit ki kellett vágnia, azzal helyezte el a háza előtt a fákat, hogy másnap fölszállítja a hegyre. Nem volt rá szükség. Igaz, a Bakony utcát ritkán futja meg a járőrkocsi. A polgárőrök, kerületenként szerveződve és cirkálva talán mégis, mégis segítséget jelentenének! De hát ahhoz az kellene, hogy legközelebb a három urak közül a „nem" képviselője igent . mondjon! - li Gyertya ég az egyébként világos szobában, ahol a fital nő kínál hellyel. Megigazítja fején a kis fekete kalapját és maga is leül. Fekete ruhája alól csak arca és kezének fehérje látszik. ő Mása, azaz Marija Gladszkaja természetgyógyász, pedagógus végzettséggel. Kijevből került Magyarországra, Kecskemétre majd Szekszárdra. Nem első találkozásunk és egyre inkább érzem, hogy milyen jól jönne az orosz nyelvtudás. Gyorsan mennek a percek, már a harmadik órában jár beszélgetésünk. Egyre tisztul a kép Mása boszorkányos tetteiről, ami úgy indult, hogy a 13-14 éves kislány ideges lett, amiért osztálytársa piszkálta egyik leánybarátját. Mása hiába szólt rá, semmi eredmény. Egyre nőtt benne a tehetetlen düh, amikor hosszan nézni kezdte a fiút, aki hirtelen megállt. Abba maradt a pisz- kálódás, majd egyszerűen hátrabillent a széken. Társai rémülten hajoltak a fiú fölé. Mása érezte, hogy valamiben különbözik társaitól, hiszen amikor hat-hét éves volt és a falu melletti réten feküdt a mező virágai között, azt vette észre, hogy a virágok szirmai mellett valami fényesebb kört lát. Ma már tudja, hogy az aura volt, ami minden lényben megvan. Akkor csak szépnek találta. Aki „csak" közvetít Mása, a boszorkány Amikor osztálytársa eszméletét veszítve feküdt, maga is megrémült, hogy mit tett. Este a fiú anyja átment Másáékhoz, azzal, hogy mi történt az iskolában, mit csinált a fiával. Mása mentegetőzni próbált, és újra érezte, hogy idegesebb lett. Nézte-nézte a fiú anyját, aki hirtelen remegni kezdett. Ezt már látta Mása édesanyja is. Amikor az asszony magához tért, csak annyit mondott: te boszorkány ...! Boszorkány úgy lesz valaki, hogy már a nagyanyja is az volt? Mása esetében igen. A nagymamája nagyon sok falubeli embernek orvosolta ilyen-olyan fájdalmát. Leginkább az elmozdult csontokat rakta helyre, gyógyította azok sérüléseit. Minden mozdulatra amit tudott, megtanította a még kisgyermek Mását. Nem tudni, hogy unokái közül miért éppen Mására esett a választása. Kiderült, hogy édesapjának is volt egy gyógynövények leírását tartalmazó könyve, amit csak halálakor adott át Másának. A pályaválasztáskor szóbajött Mása ebbéli képességeinek kihasználása, de az orvosi tudománytól a klinika és kémia tántorította, ‘ mert ebből volt csupán négyes osztályzata a jelesek között. Maradt a kijevi pedagógiai főiskola. Míg életét meséli, többször helyet változtat szekszárdi rendelőjében, amit a Mező- gazdasági Kombinát biztosít számára. Egyik sarokban külön asztalkán színes Mária és Jézus-képek között több Biblia is található. Mellettük mindig gyertya ég. Fontos kellékek, hitének eszközei. Úgy mint ő maga. Vallja ugyanis, hogy nem ő gyógyít és ő nem tesz semmit, csupán közvetítője, vezetője egy furcsa erőnek, amit a köznép leginkább isteni eredetűnek fogad el. Nagy bűnnek tartja egy véletlen elszólását is, ha valamit saját magának tulajdonítana e tudományából ... Kiválasztottságát titkon elismeri és nem is sorolja magát azok közé, akik gátlástalanul láttak természetgyógyász munkához, a csernobili katasztrófa után. Igen! Nagyban befolyásolta a tragédia azt a tényt, hogy ugrásszerűen megnőtt azok száma, akik öröklött tudásukat kamatoztatni igyekeztek. Csernobil mérföldkő tehát sokak életében. A politikai rend is engedélyezte az ilyen gyógyítást, és már nem tiltotta a Bibliát sem, mint korábban. Csernobil hatása Mása családját sem kerülte el. Három évvel a robbanás után Mása kislánya arra .panaszkodott, hogy fájnak a végtagjai. Kiderült, hogy a radioaktív sugárzás tette. Mása tehetetlenül állt mellette. Az orvosok környezetváltozást javasoltak. Mását korábban kérte egy ismerőse, hogy dolgozzon Magyarországon, hiszen a klinikán ahol fél műszakban gyakorolta nagymamától tanult „boszorkányságát", nagyon szép eredményeket ért el. Ezért javasolták abba a csoportba, amelyik már egy éve Kecskeméten dolgozott. A gyermeke gyógyulása érdekében 1990-ben átköltözött Magyarországra. Nem volt hiába. A kislány panasz- mentes lett. Kivéve az idei esztendőt, amikor visszament Kijevbe nyaralni, újból jelentkeztek fájdalmai. Most Pesten tanul. Mása elhallgatja mi mindent gyógyított szemével, kezével, azzal az energiával, amit ő valahonnan lentről kap. Egy nagyon kedves emléket mégis elmond. Kecskeméten történt, hogy egy asz- szony kereste meg, aki négy esztendeje élt házasságban és nem született gyermekük. Nőgyógyászati problémája is volt, de Mása szerint ez kisebb oknak számított. Boszorkányos történet kerekedik, ami azzal zárul, hogy kisfia született az asszonynak, Mása segítségével. Tolna megyébe is így került, hogy aki tapasztalta boszorkányságnak gyógyító erejét, munkát kínált Szekszárdon. így jutott Decsre, Tamásiba is és számos más városba elmegy ahova hívják. Nagyon szépen beszéli a magyar nyelvet. Minden új fogalmat mélyen raktároz, aztán könnyedén visszaadja, amikor fákról, virágokról, békességről beszél, és arról a csodáról, az erőről, ami valamennyiünkben van, csak nem szakítunk rá elég időt hogy megoszthassuk másokkal, vagy önmagunk érdekében ügyesebben gazdálkodnánk vele. Míg beszél, sétálgat, másmás helyen meg-megáll. Közben változik az arcának minden íve, vonala és a szeme színe is. Talán ez is boszorkányság? Későre jár, amikor tekintete fáradtnak tűnik. Indulni készül. Elrendezi kis „oltárán" a Bibliát, és elnyomja a gyertya lángját.- Decsi -
