Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-09 / 264. szám

2 MPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. november 9. Kémkedés apróhirdetéssel Párizs: Apróhirdetés út­ján jutott az orosz felderí­tés francia atomtitkok bir­tokába. A nemrég nyilvá­nosságra hozott kémke­dési ügyről a Le Monde ri­portjából kiderül, a felderí­tők annak idején jelentkez­tek egy fiatal francia atom­tudós apróhirdetés útján meghirdetett tudományos tanfolyamára. így kerültek vele kapcsolatba, s amikor a tudós, Francis Temper- vüle bekerült a francia ka­tonai nukleáris kutatás központjába, ahol a legszi­gorúbban őrzött katonai titkokhoz is hozzáférhe­tett, már be volt szervezve. A riportból kiderül, a fel­derítő szolgálat az orosz kormány korábbi ígéretei ellenére folytatta a francia atomtitkok utáni kutatást. Elpusztult a barnamedve is Szarajevó: Elpusztult a Szarajevói állatkert utolsó lakója, egy barnamedve. A boszniai főváros állatkert­jében lévő állatok közül neki sikerült a legtovább kitartania: az elmúlt hét hónapban úgy tudott élet­ben maradni, hogy felfalta két ketrectársát. Legutóbb azonban már ahhoz is gyenge volt, hogy a ketre­cébe csúsztatott kenyeret és almát megegye. Az ál­latkert területe alig száz méterre található a harc­ban álló szerb alakulatok vonalától, a medve ketrece gyakran került a mesterlö­vészek és a tüzérség ke­reszttűzébe. Egy állatkerti dolgozó életét vesztette, egy másik pedig megsebe­sült, miközben a táplálékot próbálták eljuttatni az éhező medvéhez. Tengeri mélymerülés - szárazföldön Párizs: A szárazföldön akarja megdönteni a mély­tengeri merülés világcsú­csát négy francia búvár. Szimulált merülésük során olyan körülmények közé jutnak, amelyek megfelel­nek a 700 méteres tenger- szint alatti mélységnek. A kísérlet hat hétig tart majd, ennyi idő szükséges ugyanis ahhoz, hogy szer­vezetük előbb alkalmaz­kodjék a nagy mélységhez, majd két héten át dekomp- resszálódjék. Betiltott illemhelyek New York: Manhattan utcái rövidesen szegé­nyebbek lesznek egy igen fontos szolgáltatással: be­tiltják a fizető illemhelye­ket, mert egy 17 éve kelt törvény szerint Manhat- tanben ilyen WC-ék nem tarthatók fenn. A francia gyártmányú és üzemelte­tésű WC-k hónapok óta si­kerrel üzemeltek Manhat­tanban, és a legtöbb helyi lakos fenntartásuk mellett szavaz - ám a törvény az törvény . .. Elszánt nyugdíjasok Buenos Aires: Az argen­tin fővárosban eddig 520-an dobták el maguktól életüket ebben az évben. Közülük 110-en 55 év fe­lettiek, s öngyilkosságukat megélhetési gondok moti­válták. Az argentin fővá­rosban hetek óta nyugdíja­sok több száz tagú cso­portja tűntet. Ausztria aggodalma Kismarton egyenlő lenne Rostockkal? A kismartoni zsidó temető meggyalázása, a 120 sír közül nyolcvan bemázolása horog­kereszttel, SS-szimbólumok- kal nagyobb visszhangot vál­tott ki Ausztria politikai életé­ben, mint a korábbi hasonló esetek. Az időről időre fellán­goló antiszemita vandalizmus nem elsőként sújtotta a bur­genlandi fővárost, sőt a bécsi zsidó temetőből egy időben szinte naponta érkeztek ha­sonló hírek, ha nem is ilyen tömeges sírgyalázásról. A politikusok mostani na­gyobb határozott szembefor­dulása, és a sajtó kiemelt fi­gyelme mindenképpen be­tudható annak, hogy Ausztria nem szeretne ismét nemzet­közi porondon antiszemita or­szág hírébe kerülni. Ennek a kormányzatnak van már meg­lehetősen keserű tapasztalata arról, hogy mit tesz az elszige­teltség, s hogyan tudja a világ kiközösíteni azt az államot, amelynek hírnevén csorba esik. S mennyire nem lehet arra számítani, hogy ezen a beskatulyázáson egyéb érde­kek felülkerekednek. Kurt Waldheim elnökké választása így lett Ausztria számára te­hertétel, s ezért jelentett meg­könnyebbülést, hogy makulát­lan múltú és nézetű új állam­fője ez év nyarától szívesen lá­tott vendég a világ minden tá­ján. Ezt az új helyzetet nem szeretné Ausztria köckáztani, ezért olyan fontos a parla­menti pártoknak, a kormány- koalíció vezetőinek, hogy ha­ladéktalanul megbélyegezzék a faji előítéleteket, a rasszista megmozdulásokat. Van azonban egy másik, gyakorlati napi politikai mo­tívuma is az ügynek. A kis­martoni temetőben garázdál- kodók Jörg Haidert éltették, azt a politikust, aki az eredeti­leg liberálisnak indult Sza­badságpártból szélsőjobbol­dali, a külföldiek ellen, az osztrákok német kultúrkör­höz tartozása mellett fellépő pártot fabrikált. Haider esz­méi populizmussal párosul­nak, demagóg igehirdetése látszólag a kisember érdekét szolgálja, kézzelfogható ellen­ségképet ad, s vele megoldást is kínál. Ausztria kormánya is tisz­tában van azzal, hogy saját érdekében korlátoznia kell a külföldiek letelepedését az or­szágban, s Haider ezzel kap­csolatos követeléseinek egy része valójában már törvényes rendelkezésben öltött testet. A szabadságpárti vezér azonban most 12 pontban összefoglalt indítványairól népszavazást követel, aminek előkészítő kampánya általános vélemény szerint uszításra ad lehetősé­get, arra, hogy az indulatokat mesterségesen felkorbácsol­ják. A hivatalos Ausztria való­jában nem annyira a javaslat- csomag tartalmával száll szembe, mint inkább a nép megkérdezésének ötletével - a téma túlzott középpontba állí­tásával. A kismartoni temetőgyalá- zást a Szabadságpárt hozta kapcsolatba a népszavazás ügyével, amennyiben szélső- baloldali provokációt látnak benne, Haider lejáratásának szándékát. Mások azonban úgy vélekednek, éppen fordí­tott a ügy: Haider külföldiel­lenes politikája, a bűnbakke­resés módszere váltja ki a szélsőséges indulatokat, s nem véletlen, hogy ő a példa­képe az újnáci csoportnak, hogy az ő elvárásainak akar­nak megfelelni a horogkeresz­tet mázolok. Az osztrák sajtó számára önkéntelenül adódik az ösz- szehasonlítás: hogyan viszo­nyul egymáshoz Rostock és Kismarton? Az Ausztria jele­néért aggódók már attól is megborzongnak, hogy ez a kérdés egyáltalán megfogal­mazódhat. Szászi Júlia Annak idején vadul SZDSZ-es volt Intelligencia, üzlet és tolerancia Interjú Pataky Attilával, az Edda énekesével — Mi újság van New York­ban? — Amerika egy nagy ta­nulságsorozat volt szá­munkra. Először is voltak az álmaink, melyeket megpró­báltunk közelebb hozni. Ma­gyarul, kimenni és a bőrün­kön megtapasztalni, hogy hány óra van New Yorkban. Élőben játszottunk és 3-4 nóta után már sikerünk volt. Ezzel párhuzamosan többszörösére felértékelődött az itthoni lé­tünk is, a gyökerek még fonto­sabbak lettek. Kint bármilyen sikert elérhet az ember, de a 87. vagy a 48. utcában még­sem lesz haverja, nem lesz, aki hátbavágja és ezeken az utcá­kon volt osztálytársakkal sem futhatsz össze. — Az itthoni Eddán miről ismerhetők fel az amerikai je­gyek? — Tőlünk Magyarországon már elvárnak bizonyos dolgo­kat, úgymond kötelezőink vannak. Megmondom őszin­tén, most már biztos vagyok abban, hogy az Edda úgy, ahogy van, azzal amit csiná­lunk, valamint a felszerelés a maga módján egy világszintű produkció. Csak úgy koncer­tenként kellene bele még vagy 500 ezer forinttal több. Mond­juk a szervezésbe 300 ezer, hogy őrületes felhajtás legyen a városban: ciki legyen nem el­jönni a bulira. Plusz 200 ezer a cuccba, lámpákba, illetve 3-4 olyan geg felvonultatása, ami­ről még napok múltán is be­szélhetnek. Ezeknek a 95 szá­zaléka pénzkérdés. — Ahogy kiveszem a szavaid­ból, a számaitok önmagukban megütik a világszínvonalat. Pataki Attila — Nagyon komoly szak­emberek szerint, legalább 5-6 abszolút világsláger lehetne a 13. nagylemezünkön . . . — Már hallom a „kórust": ez a Pataky egy kissé el van szállva. — Nem baj. Nekem ezt mondták annak idején Mis­kolcon is, de ma már a 13. le­mezemen is túl vagyok. Lehet, hogy most is körberöhögnek, akkor is meg fogjuk mutatni, amit akarunk. — Ha nem lennél zenész, ak­kor mit tudnál kezdeni azzal a jó adag exhibicionizmussal, ami benned van? Egyáltalán, elisme­red ezt? — Naná. Bolondéria szin­ten ... A kérdésre válaszolva, valószínűleg megpróbálnék odaférkőzni egy rockzenekar­hoz, majd egy idő után odébb lökdösném az énekest és én állnék előre a mikrofonhoz. — A rendszerváltás környé­kén és utána sok zenészről kide­rült, hogy politikus vénával lett megáldva. Nálatok mintha ez nem jött volna ki annyira. — Azért ez nincs teljesen így, én például vadul SZDSZ-es voltam. Abszolút hittem benne, azt gondoltam az SZDSZ az a politikai vonu­lat, ahol az intelligencia talál­kozik az üzlettel és a toleran­ciával. Ennek az országnak erre a három dologra nagyon nagy szüksége van jelenleg. Viszont olyan politikai csaló­dások értek, amitől nagyon megundorodtam. Rájöttem 41 évesen, hogy a politika hihe­tetlenül mocskos dolog, és az én lelkem sokkal tisztább, minthogy ezzel összekoszol­jam. — A zenekarra is jellemző ez az álláspont? — Elég súlyos undorral rendelkeznek ők is. A mi poli­tikánk színtere a színpad, ezen belül a hangjegyekkel, látvánnyal és az energiánkkal kardoskodunk. Én minden­képpen arra buzdítok, hogy az emberiségnek óriási szüksége van a végtelen toleranciára. Feltéve, ha létezni akar. Meg kell tanulni a másságot elvi­selni. — Ilyen állapotok között, számotokra melyik a jó közönség? — Ma!? .. Amelyik eljön a bulira. Gondold el, hogy ma a gyerek odamegy a munkanél­küli apjához: adjál 300 forin­tot, mert megyek Eddára. Le­het, hogy azt a választ kapja: fiam, ebben a hónapban még egy cigit sem szívtam, egy sört sem tudtam meginni... Hát, ez van. KRZ Fotó: Ótós Réka Meghalt Alexander Dubcek (Folytatás az 1. oldalról) Ez a Szovjetunió és a szocia­lista országok „komoly aggo­dalmát" váltotta ki és elkezd­tek a viharfelhők gyülekezni Prága felett. 1968. július 14-15-én a Szovjetunió, Len­gyelország, Magyarország, Bulgária és az NDK vezetői Varsóban igen kemény hangú üzenetben bírálták a Cseh­szlovákiában kialakult helyze­tet. A CSKP KB válaszüzenete kifejtette: a liberalizálás in­kább erősíti, mintsem gyöngíti a szocializmus ügyét. (Dubcek nem ment el a varsói találko­zóra). Július 19-én Dubceket egyhangúlag támogatásáról biztosítja a CSKP Központi Bizottsága. 1968. július 29-én a szovjet határ mellett fekvő Agcsernyőn (Cierna) találko­zott az SZKP KB PB tizenegy tagja közül nyolc, valamint a CSKP KB teljes elnöksége. Leonyid Brezsnyev éles. tá­madásai ellenére végül olyan kompromisszumot sikerült kidolgozni, amely a változá­sok javát jóváhagyta, semmis­nek minősítette a varsói leve­let, elismerte Csehszlovákia jogát belső útjának megvá­lasztására és magában foglalta a szovjet csapatok kivonását. A megállapodást augusztus 3-án Pozsonyban írták alá. Ezek után az egész világot megrázta, amikor 1968. au­gusztus 21-én bizonyos „cseh­szlovák párt- és állami veze­tők kérésének eleget téve" a Varsói Szerződés csapatai be­vonultak Csehszlovákiába. A bevonulás után Dubceket és az elnökség öt tagját a szovjet csapatok őrizetbe vették és Moszkvába vitték. Hollétük­ről a világ napokig nem tu­dott... Cristopher és Jordan szervezi az új amerikai kormányt Austria­Lottó A Lottó Unió Kft. tájékozta­tása szerint a 45. játékhéten a leadott szelvények száma 2 179 301 darab volt. A lottó fo­gadási díj 98 839 229 schilling. A nyereményösszeg első nye­rőosztályban Í4 825 884 schil­ling. A nyerőszámok: 4, 8,18,21,28, 37 A pótszám: 26 A joker fogadási díj 22 482 800 schilling. A nyeremény­összeg első nyerőosztályban 7 496 560 schilling. A joker­szám: 462 217. Warren Christopher volt külügyminiszterhelyettes és Vernon Jordan fekete jogász, egykori polgárjogi vezető kap­tak megbízást Bili Clinton megválasztott elnöktől a kor­mányváltás előkészítésére. A pénteken este Little Rockban bejelentett döntés szerint Christopher viszi majd - egyfajta kabinetfőnökként és állandóan Clinton oldalán - a napi ügyeket a kormány ja­nuár 20-iki beiktatásáig, míg Jordan Washingtonban irá­nyítja a gárdát, amely minden kormányhivatalban felkészül az ügyek átvételére. Clinton e két bizalmasa néhány más ta­nácsadója mellett részt vesz a kormánytagok kiválasztásá­ban is, amire hírek szerint de­cember előtt aligha kerül sor. A 67 éves Christopher is­mert és elismert diplomata, Jimmy Carter 1977-80-as el­nöksége idején a külügymi­niszter első helyettese volt. Azóta Los Angelesben jogász­ként dolgozott és a Clin- ton-kormány külügyminisz­teri székének várományosai között emlegették. Christop­her azonban most jelezte, hogy az átmeneti időszak után nincsenek további törekvései. Vernon Jordan a 60-as, 70-es évek polgárjogi mozgalmának egyik vezető alakja volt. Egyúttal - igen befolyásos washingtoni jogtanácsosi vál­lalat társtulajdonosaként - a politikai élet régi, mindkét pártban elsőrendű kapcsola­tokkal rendelkező szereplője. Jordánt vezető koránytisztség várományosaként is emlege­tik. Kérdőjelek Vívódó Európa, aggodal­makkal Nyugtalan a vajúdó Eu­rópa miatt Genscher né­met ex-külügyminiszter. És sokaktól eltérően azt az egész kontinensre jel­lemző vívódások szerves részének tekinti, hogy „növekednek a gondok a délkelet- és kelet-európai fejlemények miatt." Mi az elemzésének legfon­tosabb következtetése? Az, hogy „Európa osztatlan egész. Az is a mi ügyünk, ami tőlünk keletre törté­nik. Ma ugyanarra az át­fogó látásmódra és hatá­rozottságra van szükség, ami nélkülözhetetlen volt akkor, amikor a hideghá­borúnak és a vasfüggöny­nek kellett végetvetni". Mi adódik ebből számára? Az, hogy a mai körülmé­nyek egyértelmű kiállást követelnek „a Párizsi Charta értékrendje mel­lett: a népek önrendelke­zései jogának betartásáért, a kisebbségek jogai iránti igények garantálásáért, az emberi értékek és jogok, s a demokratikus elvek ér- vényrejuttatása érdeké­ben". Mindegyikért kü- lön-külön és együtt, s fő­ként azonos módon egész Európában, mert ha ezeket bárhol, bárkik megsértik, az „összeurópai választ igényel". Egyetért-e vele a földrész minden felelős té­nyezője? Aligha, pedig mind inkább úgy tűnik, éppen ezen múlik Európa közös jövője. Sikerül-e megfékezni „Nyugaton és Keleten egya­ránt a politika újra-naciona- lizálódását", s ezzel egyidő- ben „túllépni a nemzeti ego­izmusokon"? Ezek most a genscheri politikai logika kulcskérdései, amelyeket a Welt am Sonntag című te­kintélyes német hetilap­ban tett fel. Elemzéseinek egyik végeredménye, hogy „a Nyugat nem hagyhatja egyedül plitikai és emberi problémáival a kontinens keleti felét". Ez talán még időben jött fi­gyelmeztetés a Nyugat­nak. De azért mi itt, Keleten ne felejtsük el: az rajtunk múlik, hogy ne teremt­sünk olyan helyzeteket, amikor a Nyugat mégis úgy érezheti, kénytelen egyedül hagyni bennün­ket. Kocsis Tamás Ferenczy Europress f Lenin Mgtsz. Fadd színesfém­öntésben, gyakorlattal rendelkező szakmunkást keres felvételre. Bérezés: megegyezés szerint. Érdeklődni személyesen vagy 40-347 telefonszámon. V (47/21210) A

Next

/
Thumbnails
Contents