Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-06 / 262. szám
AZ UDVARIAS RABLÓK ESETE A KAMIONSOFŐRREL (3. oldal) 1992. NOVEMBER 6. PÉNTEK ÁRA: 13,80 FORINT III- ÉVFOLYAM, 262. SZÁM Mai számunk melléklete Testületi ülés Tamásiban Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testü- lete november 9-én, hétfőn 17 órakor tartja soros ülését a polgármesteri hivatal dísztermében. Az ülésen tájékoztató hangzik el többek között a Tamási és Vidéke Takarékszövetkezet lakossági szolgáltatásairól, a városfejlesztési bizottság munkájáról, rendeletet alkotnak a lakó- és üdülőtelkek értékesítésének feltételeiről és várhatóan módosítják az élelmezési nyersanyag költséget a középfokú oktatási intézményekben. Fórum A Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége meghívja tagjait .az 1992. november 11-én, szerdán 15 órakor a városi önkormányzat konferencia- termében tartandó fórumra. A fórumon Szek- szárd város polgármestere, Kocsis Imre Antal válaszol az érdeklődők kérdéseire. Minden nyugdíjast szeretettel várnak. Kiállítás „Barangolások Erdélyben - erdélyi skólák" címmel videofilm-vetítéssel egybekötött kiállítás nyílik a tanítóképző főiskolán 1992. november 9-én 16 órakor. Mindenkit szeretettel várnak. Bibó István aktualitása Bibó István mára zászlóból zászlórúd lett, amellyel ideológiai csatákat akarnak vívni. Pedig a Bibó-jelenség aktualitása élőbb, mint valaha, mert éppen az általa képviselt magatartásforma hiányzik, társadalmi és politikai életünkből, s erre rá kell ébreszteni az országot - mondta Göncz Árpád a csütörtökön Szegeden megkezdődött Bibó István- emlékülés megnyitóján. A háromnapos konferencia, illetve a Bibó-életmű áttekintése és elemzése - a tanácskozás rendezőinek szándéka szerint - segíthet abban, hogy magunkban és magunk körül az együttműködés képességeit kifejlesszük, hogy a bűnbakképzés, a félelem és az agresszió kísértéseit elkerüljük, görcseinket rögzítésük helyett oldjuk. Törvény a biztosítókról Rövidesen ismét törvény szabályozza Magyarországon a biztosító intézetek működését és biztosítási tevékenységet. A már készülő, s minden részletre kiterjedő biztosítási törvény várhatóan jövőre lép életbe. Ez gondoskodik majd arról, hogy az állampolgárok korszerűbb magánbiztosítási szolgáltatásokat kapjanak. A Duna-gát nemcsak Bősnél gát A bősi vízierőmű egyre ellentmondásosabb ügye, amely máris növelte a feszültséget Szlovákia és Magyarország között, a későbbiekben alááshatja a Kelet-Európába vetett nyugati bizalmat, és lassíthatja a térség gazdasági fejlődését - írja a bősi Duna-gátról írott elemzésében a brit Reuter hírügynökség, többnyire meg nem nevezett tisztviselőkre hivatkozva. A vita eszerint akkor kezdődött, amikor Szlovákia a magyar tiltakozást figyelmen kívül hagyva, a múlt hónapban megkezdte a Duna elterelését. Magyarország álláspontja szerint - írja a Reuter - a tervezet egyrészt sérti a nemzetközi jogot, hiszen megváltoztatná az országhatárt is jelentő folyópartokat, másrészt milliók ivóvizét fenyegeti szennyezéssel. A szlovák fél tagadja ezt, mondván, hogy a gát könnyíti a hajók irányítását, munkahelyeket teremt, megvédelmez az áradástól, és biztonságos, tiszta energiát termel. (Folytatás a 2. oldalon) Megújulás előtt a szekszárdi piac Régi gondja oldódik meg a megyeszékhelynek a városi piac felújításával. Olyan döntés született, hogy a hagyományoknak megfelelően a zöldség, gyümölcs és élelmiszer árusítás maradjon a piac profilja, ezért eltűnnek a fabódék, a pecsenyések kivételével. Korszerűsítik a csapadékvíz-elvezetést, a vízvezetékhálózatot, s már tart a régi, hepehupás burkolat feltörése, hogy végre megújulhasson a sokat kifogásolt „placc". A munkát a városüzemeltetési és beruházási iroda bonyolítja, a mintegy 10 milliós beruházás várhatóan március végére, április elejére készül el. vm-ór Magyarszlovén idegenforgalom Mindkét országnak érdeke és törekvése az idegenforgalmi piac fellendítése, a szállodaipar szolgáltatásainak, ellátási hátterének bővítése és a szakmai kooperáció továbbfejlesztése - mondotta Ru- bovszky András, a Magyar Szállodaszövetség elnöke a magyar-szlovén idegenforgalmi börze csütörtöki megnyitóján, Zalaegerszegen. Szlovéniából 34, hazánkból csaknem száz hotel, turisztikai vegyes vállalat és idegenforgalmi iroda képviselői tartanak megbeszéléseket, s kötnek üzleti megállapodásokat a másfélnapos, ezentúl évente kétszer megrendezendő program során. Most főként a téli idényt készitik elő. Cigarettareklám - bírsággal Az Egri Dohánygyár Kft-nek kétmillió forint, a Népszabadságnak 180 ezer forint bírságot kell fizetnie, mert a két szervezet megszegte a cigarettára vonatkozó reklámozási tilalmat. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa csütörtökön tárgyalta a dohánytermékek reklámozása miatt eljárás alá vont Egri Dohánygyár Kft., a Leo Burnett Reklámügynökség és a reklámokat közzétevő újságok ügyét. A dohánytermékek fogyasztására ösztönző reklámozást a kereskedelmi törvény és más jogszabályok is tiltják. A Versenytanács határozataiban megállapította, hogy ezt a tilalmat megszegték, emellett sérült a verseny- törvény is. Kevesebb a parlagföld Hazánk művelhető területének mindössze 6 százaléka marad parlagon a Földművelésügyi Minisztérium felmérése szerint. Ez mintegy 400 ezer hektárt jelent, a tavalyi 500 ezer hektárral szemben - jelentette be egy csütörtöki sajtótájékoztatón Raskó György, a szaktárca államtitkára. Cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy a kárpótlási folyamat következtében országszerte sok megműveletlen terület van. Különösen sok - megyénként mintegy 60.000 hektár - a parlag Pest, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében. Az államtitkár az őszi munkák helyzetét értékelve elmondta: a búza vetése jól halad, már 250 ezer hektáron földben van a magja. Várhatóan 2-3 héten belül még mintegy 200 ezer hektárt vetnek be őszi búzával, s így a termőterülete mintegy 100 ezer hektárral haladja majd meg az előző évit. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a gazdálkodók nem vetnek több őszi búzát az előre- jelzettnél, mivel előreláthatólag jövőre a búza árának emelkedése nem várható a világpiacon. Az őszi árpát már a teljes tervezett területen, 192 ezer hektáron elvetették. Rozs 71 ezer hektáron került a földbe. A betakarítás jó ütemben halad: a cukorrépa 70, a kukorica 85, a zöldségfélék 75, míg a szőlő és gyümölcsfélék 90 százaléka biztos fedél alatt van. A felmérések szerint a legnagyobb kárt az aszály a kukoricában okozta: a normál évekhez viszonyítva mintegy 30 százalékkal alacsonyabb a hozama. A kukorica hektá- rankénti termésátlaga nem éri el a 4 tonnát. Hiteles a lottósorsoló készülék Hiteles a televízióban hetente látható, levegőbefúvásos lottósorsoló berendezés - közölte az MTI-vel csütörtökön az Országos Mérésügyi Hivatal. A sorsolóberendezés és a hozzá tartozó golyók vizsgálatát a hivatal szakemberei elvégezték és megállapították, hogy a készülék előírásosan, jól működik, vagyis a kihúzott számok véletlenszerűek. A vizsgálatot rendelet irja elő. Göncz * Árpád üzenete Göncz Árpád köztársasági elnök üzenetet küldött a leköszönő és az újonnan megválasztott amerikai elnöknek. George Búshoz írott levelében köszönetét mond azért a kiemelkedő személyes szerepért, amelyet a demokratikus változások időszakában Magyar- országnak, a térségnek nyújtott amerikai és nemzetközi támogatás kezdeményezésében, megszervezésében, és a magyar-amerikai kapcsolatok minden korábbit felülmúló fejlődésében játszott. Bili Clintonnak gratulált megválasztásához és kifejezte meggyőződését, hogy sikeresen megoldja a választók többsége által támogatott célokat hazájában, és egyidejűleg - korábbi nagy elnökökhöz hasonlóan - betölti az első számú amerikai vezetőre a világ békéjének és stabilitásának megőrzésében, a demokrácia és a haladás előmozdításában rá háruló szerepet. Betöréssorozat Tegnapra virradóra szorgalmas betörők látogatták végig Szekszárd várost. A Tart- say lakótelepi ÁBC-től a belvárosba, az úgynevezett Ötvenesbe látogattak el, majd nyilván kevesellve még a zsákmányt, betértek egy fordulóra a Kék Egér művésznevet viselő műintézetbe. Az útvonal természetesen csak annak illusztrálására szolgál, hogy valóban bejárták a várost, nem pedig a tényleges sorrendet jelenti. Szaknyelven sorozatbetörésnek hívják az ilyen „eljárást", ez manapság már szokásos elkövetési módnak számít. Ilyen alkalmakkor rendszerint készpénzt - ha találnak - és cigarettát visznek el a tettesek, úgy látszik ez utóbbi a kurrens cikk a feketepiacon. A füstölnivaló meredek áremelkedése láttán ezen nincs is mit csodálkozni. A Szekszárdi Rendőrkapitányság illetékes csoportja forró nyomon indult a tettesek nyomába, az úgy részleteinek ismertetésére visszatérünk. Továbbra sem kötelezd a KISOSZ-tagság Eddig sem volt kötelező, és a jövőben sem lesz kötelező a tagság - tartalmazza az az állásfoglalás, melyet a Magyar Kereskedők, Vendéglátók Kamarája eljuttatott az MTI-hez. Véleményük szerint a sajtó félretájékoztatta a közvéleményt, amikor a szegedi országos vállalkozási szakmai napokról tudósított. A tagság - állítja a KISOSZ vezetősége - noha a szervezet és előszerve- zetei 1904 óta működnek, soha egy percre nem volt kötelező. Ennek ellenére a szervezett kiskereskedők létszáma mintegy 25 ezer. A KISOSZ vezetősége úgy véli, hogy a létező és erős érdekvédelmi szervezetek tudatos lejáratása folyik. Tudomásuk szerint az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda például, amely a kormánytól kapott költségvetésből dolgozik, a nyilvánosság szinte teljes kizárásával készít előterjesztést és köt kompromisz- szumokat a kisvállalkozók nevében a kormánnyal. Véleményük szerint hasonló a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének eljárása. A szövetség elnöke szerint potenciálisan 7 millió magyar adófizetőt képvisel szervezetül. A KISOSZ ezzel nem ért egyet, mivel a 7 millió adófizetőnek nem lehetnek azonosak az érdekeik. Úgy gondolják, hogy a Pénzügyminisztérium megkülönböztetett érdeklődésével létrehozott ál-érde- képviselet célja az EK-tól érkező pénzügyi támogatások megszerzése és a könnyen kezelhető érdekvédelmi partner megteremtése. A KISOSZ elnökségének megítélése szerint hosszabb távon célszerűbb lenne a kapcsolatokat a meglévő valóságos érdekképviseletekkel kiépíteni. Magyar katonatisztek külföldön Az idén több mint 100, jövőre pedig legalább 200 magyar katonatisztet képeznek külföldi intézményekben egy héttől egy évig terjedő időn át - hangzott el a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia sajtótájékoztatóján csütörtökön, miután befejeződött az európai katonai akadémiák vezetőinek konferenciája. Szabó Miklós vezérőrnagy, az akadémia parancsoka hangsúlyozta: a tanácskozás egyik legfontosabb célja az volt, hogy hozzájáruljanak egy közös európai vezérkari gondolkodás kialakításához. A magyar katonatisztek a jövőben is Magyarországon tanulnak, ám a külföldi posztgraduális képzés is egyre fontosabbá válik, mert hozzájárul a szakmai tudás elmélyítéséhez, a külföldi kitekintéshez. A magyar katonák többsége német, amerikai és brit intézményekben bővíti ismereteit. Erdélyi Lajos honvédelmi szóvivő az MTI munkatársának elmondta, hogy a Honvédelmi Minisztérium már több mint 20 ország szaktárcájával kötött kétoldalú keretmegállapodást, amelyekben fontos hangsúlyt kap a hadtudományi, illetve a tisztképzési együttműködés. Egyébként Magyarországon is tanulnak majd külföldi tisztek - hangzott el a tájékoztatón.