Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-06 / 262. szám

AZ UDVARIAS RABLÓK ESETE A KAMIONSOFŐRREL (3. oldal) 1992. NOVEMBER 6. PÉNTEK ÁRA: 13,80 FORINT III- ÉVFOLYAM, 262. SZÁM Mai számunk melléklete Testületi ülés Tamásiban Tamási Város Önkor­mányzati Képviselő-testü- lete november 9-én, hétfőn 17 órakor tartja soros ülé­sét a polgármesteri hivatal dísztermében. Az ülésen tájékoztató hangzik el töb­bek között a Tamási és Vi­déke Takarékszövetkezet lakossági szolgáltatásairól, a városfejlesztési bizottság munkájáról, rendeletet al­kotnak a lakó- és üdülőtel­kek értékesítésének feltéte­leiről és várhatóan módo­sítják az élelmezési nyers­anyag költséget a közép­fokú oktatási intézmé­nyekben. Fórum A Szekszárdi Nyugdíja­sok Területi Érdekszövet­sége meghívja tagjait .az 1992. november 11-én, szerdán 15 órakor a városi önkormányzat konferen­cia- termében tartandó fó­rumra. A fórumon Szek- szárd város polgármes­tere, Kocsis Imre Antal vá­laszol az érdeklődők kér­déseire. Minden nyugdí­jast szeretettel várnak. Kiállítás „Barangolások Erdély­ben - erdélyi skólák" címmel videofilm-vetítés­sel egybekötött kiállítás nyílik a tanítóképző főis­kolán 1992. november 9-én 16 órakor. Mindenkit sze­retettel várnak. Bibó István aktualitása Bibó István mára zász­lóból zászlórúd lett, amellyel ideológiai csatá­kat akarnak vívni. Pedig a Bibó-jelenség aktualitása élőbb, mint valaha, mert éppen az általa képviselt magatartásforma hiány­zik, társadalmi és politikai életünkből, s erre rá kell ébreszteni az országot - mondta Göncz Árpád a csütörtökön Szegeden megkezdődött Bibó Ist­ván- emlékülés megnyitó­ján. A háromnapos konfe­rencia, illetve a Bibó-életmű áttekintése és elemzése - a tanácskozás rendezőinek szándéka sze­rint - segíthet abban, hogy magunkban és magunk körül az együttműködés képességeit kifejlesszük, hogy a bűnbakképzés, a félelem és az agresszió kí­sértéseit elkerüljük, gör­cseinket rögzítésük helyett oldjuk. Törvény a biztosítókról Rövidesen ismét tör­vény szabályozza Ma­gyarországon a biztosító intézetek működését és biztosítási tevékenységet. A már készülő, s minden részletre kiterjedő biztosí­tási törvény várhatóan jö­vőre lép életbe. Ez gon­doskodik majd arról, hogy az állampolgárok korsze­rűbb magánbiztosítási szolgáltatásokat kapjanak. A Duna-gát nemcsak Bősnél gát A bősi vízierőmű egyre el­lentmondásosabb ügye, amely máris növelte a feszültséget Szlovákia és Magyarország között, a későbbiekben aláás­hatja a Kelet-Európába vetett nyugati bizalmat, és lassít­hatja a térség gazdasági fejlő­dését - írja a bősi Duna-gátról írott elemzésében a brit Reuter hírügynökség, többnyire meg nem nevezett tisztviselőkre hivatkozva. A vita eszerint akkor kezdődött, amikor Szlovákia a magyar tiltakozást figyelmen kívül hagyva, a múlt hónapban megkezdte a Duna elterelését. Magyaror­szág álláspontja szerint - írja a Reuter - a tervezet egyrészt sérti a nemzetközi jogot, hi­szen megváltoztatná az or­szághatárt is jelentő folyópar­tokat, másrészt milliók ivóvi­zét fenyegeti szennyezéssel. A szlovák fél tagadja ezt, mond­ván, hogy a gát könnyíti a ha­jók irányítását, munkahelye­ket teremt, megvédelmez az áradástól, és biztonságos, tiszta energiát termel. (Folytatás a 2. oldalon) Megújulás előtt a szekszárdi piac Régi gondja oldódik meg a megyeszékhelynek a városi piac felújításával. Olyan dön­tés született, hogy a hagyo­mányoknak megfelelően a zöldség, gyümölcs és élelmi­szer árusítás maradjon a piac profilja, ezért eltűnnek a fabó­dék, a pecsenyések kivételé­vel. Korszerűsítik a csapadék­víz-elvezetést, a vízvezetékhá­lózatot, s már tart a régi, he­pehupás burkolat feltörése, hogy végre megújulhasson a sokat kifogásolt „placc". A munkát a városüzemeltetési és beruházási iroda bonyolítja, a mintegy 10 milliós beruhá­zás várhatóan március végére, április elejére készül el. vm-ór Magyar­szlovén idegen­forgalom Mindkét országnak érdeke és törekvése az idegenfor­galmi piac fellendítése, a szál­lodaipar szolgáltatásainak, el­látási hátterének bővítése és a szakmai kooperáció továbbfej­lesztése - mondotta Ru- bovszky András, a Magyar Szállodaszövetség elnöke a magyar-szlovén idegenfor­galmi börze csütörtöki meg­nyitóján, Zalaegerszegen. Szlovéniából 34, hazánkból csaknem száz hotel, turisztikai vegyes vállalat és idegenfor­galmi iroda képviselői tarta­nak megbeszéléseket, s kötnek üzleti megállapodásokat a másfélnapos, ezentúl évente kétszer megrendezendő prog­ram során. Most főként a téli idényt készitik elő. Cigaretta­reklám - bírsággal Az Egri Dohánygyár Kft-nek kétmillió forint, a Népszabadságnak 180 ezer fo­rint bírságot kell fizetnie, mert a két szervezet megszegte a cigarettára vonatkozó reklá­mozási tilalmat. A Gazdasági Versenyhiva­tal Versenytanácsa csütörtö­kön tárgyalta a dohánytermé­kek reklámozása miatt eljárás alá vont Egri Dohánygyár Kft., a Leo Burnett Reklá­mügynökség és a reklámokat közzétevő újságok ügyét. A dohánytermékek fo­gyasztására ösztönző reklá­mozást a kereskedelmi tör­vény és más jogszabályok is tiltják. A Versenytanács hatá­rozataiban megállapította, hogy ezt a tilalmat megszeg­ték, emellett sérült a verseny- törvény is. Kevesebb a parlagföld Hazánk művelhető terüle­tének mindössze 6 százaléka marad parlagon a Föld­művelésügyi Minisztérium felmérése szerint. Ez mintegy 400 ezer hektárt jelent, a tava­lyi 500 ezer hektárral szemben - jelentette be egy csütörtöki sajtótájékoztatón Raskó György, a szaktárca államtit­kára. Cáfolta azokat a híresz­teléseket, hogy a kárpótlási fo­lyamat következtében ország­szerte sok megműveletlen te­rület van. Különösen sok - megyénként mintegy 60.000 hektár - a parlag Pest, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében. Az államtitkár az őszi mun­kák helyzetét értékelve el­mondta: a búza vetése jól ha­lad, már 250 ezer hektáron földben van a magja. Várha­tóan 2-3 héten belül még mintegy 200 ezer hektárt vet­nek be őszi búzával, s így a termőterülete mintegy 100 ezer hektárral haladja majd meg az előző évit. Az állam­titkár reményét fejezte ki, hogy a gazdálkodók nem vet­nek több őszi búzát az előre- jelzettnél, mivel előrelátható­lag jövőre a búza árának emelkedése nem várható a vi­lágpiacon. Az őszi árpát már a teljes tervezett területen, 192 ezer hektáron elvetették. Rozs 71 ezer hektáron került a föl­dbe. A betakarítás jó ütemben halad: a cukorrépa 70, a kuko­rica 85, a zöldségfélék 75, míg a szőlő és gyümölcsfélék 90 százaléka biztos fedél alatt van. A felmérések szerint a legnagyobb kárt az aszály a kukoricában okozta: a normál évekhez viszonyítva mintegy 30 százalékkal alacsonyabb a hozama. A kukorica hektá- rankénti termésátlaga nem éri el a 4 tonnát. Hiteles a lottó­sorsoló készülék Hiteles a televízióban he­tente látható, levegőbefúvásos lottósorsoló berendezés - kö­zölte az MTI-vel csütörtökön az Országos Mérésügyi Hiva­tal. A sorsolóberendezés és a hozzá tartozó golyók vizsgála­tát a hivatal szakemberei el­végezték és megállapították, hogy a készülék előírásosan, jól működik, vagyis a kihúzott számok véletlenszerűek. A vizsgálatot rendelet irja elő. Göncz * Árpád üzenete Göncz Árpád köztársasági elnök üzenetet küldött a lekö­szönő és az újonnan megvá­lasztott amerikai elnöknek. George Búshoz írott levelében köszönetét mond azért a kie­melkedő személyes szerepért, amelyet a demokratikus vál­tozások időszakában Magyar- országnak, a térségnek nyúj­tott amerikai és nemzetközi támogatás kezdeményezésé­ben, megszervezésében, és a magyar-amerikai kapcsolatok minden korábbit felülmúló fejlődésében játszott. Bili Clintonnak gratulált megválasztásához és kifejezte meggyőződését, hogy sikere­sen megoldja a választók többsége által támogatott cé­lokat hazájában, és egyidejű­leg - korábbi nagy elnökök­höz hasonlóan - betölti az első számú amerikai vezetőre a vi­lág békéjének és stabilitásának megőrzésében, a demokrácia és a haladás előmozdításában rá háruló szerepet. Betörés­sorozat Tegnapra virradóra szor­galmas betörők látogatták vé­gig Szekszárd várost. A Tart- say lakótelepi ÁBC-től a bel­városba, az úgynevezett Öt­venesbe látogattak el, majd nyilván kevesellve még a zsákmányt, betértek egy for­dulóra a Kék Egér művészne­vet viselő műintézetbe. Az út­vonal természetesen csak an­nak illusztrálására szolgál, hogy valóban bejárták a vá­rost, nem pedig a tényleges sorrendet jelenti. Szaknyelven sorozatbetörésnek hívják az ilyen „eljárást", ez manapság már szokásos elkövetési mód­nak számít. Ilyen alkalmakkor rendszerint készpénzt - ha ta­lálnak - és cigarettát visznek el a tettesek, úgy látszik ez utóbbi a kurrens cikk a feke­tepiacon. A füstölnivaló me­redek áremelkedése láttán ezen nincs is mit csodálkozni. A Szekszárdi Rendőrkapi­tányság illetékes csoportja forró nyomon indult a tettesek nyomába, az úgy részleteinek ismertetésére visszatérünk. Továbbra sem kötelezd a KISOSZ-tagság Eddig sem volt kötelező, és a jövőben sem lesz kötelező a tagság - tartalmazza az az ál­lásfoglalás, melyet a Magyar Kereskedők, Vendéglátók Kamarája eljuttatott az MTI-hez. Véleményük szerint a sajtó félretájékoztatta a köz­véleményt, amikor a szegedi országos vállalkozási szakmai napokról tudósított. A tagság - állítja a KISOSZ vezetősége - noha a szervezet és előszerve- zetei 1904 óta működnek, soha egy percre nem volt köte­lező. Ennek ellenére a szerve­zett kiskereskedők létszáma mintegy 25 ezer. A KISOSZ vezetősége úgy véli, hogy a létező és erős ér­dekvédelmi szervezetek tuda­tos lejáratása folyik. Tudomá­suk szerint az Országos Kis­vállalkozás-fejlesztési Iroda például, amely a kormánytól kapott költségvetésből dolgo­zik, a nyilvánosság szinte tel­jes kizárásával készít előter­jesztést és köt kompromisz- szumokat a kisvállalkozók nevében a kormánnyal. Véle­ményük szerint hasonló a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének eljárása. A szövetség elnöke szerint po­tenciálisan 7 millió magyar adófizetőt képvisel szerveze­tül. A KISOSZ ezzel nem ért egyet, mivel a 7 millió adófize­tőnek nem lehetnek azonosak az érdekeik. Úgy gondolják, hogy a Pénzügyminisztérium megkülönböztetett érdeklő­désével létrehozott ál-érde- képviselet célja az EK-tól ér­kező pénzügyi támogatások megszerzése és a könnyen ke­zelhető érdekvédelmi partner megteremtése. A KISOSZ el­nökségének megítélése szerint hosszabb távon célszerűbb lenne a kapcsolatokat a meg­lévő valóságos érdekképvise­letekkel kiépíteni. Magyar katonatisztek külföldön Az idén több mint 100, jövőre pedig legalább 200 magyar katonatisztet képeznek külföldi in­tézményekben egy héttől egy évig terjedő időn át - hangzott el a Zrínyi Miklós Katonai Aka­démia sajtótájékoztatóján csütörtökön, miután befejeződött az európai katonai akadémiák ve­zetőinek konferenciája. Szabó Miklós vezérőrnagy, az akadémia pa­rancsoka hangsúlyozta: a tanácskozás egyik legfontosabb célja az volt, hogy hozzájárulja­nak egy közös európai vezérkari gondolkodás kialakításához. A magyar katonatisztek a jövő­ben is Magyarországon tanulnak, ám a külföldi posztgraduális képzés is egyre fontosabbá vá­lik, mert hozzájárul a szakmai tudás elmélyíté­séhez, a külföldi kitekintéshez. A magyar ka­tonák többsége német, amerikai és brit intéz­ményekben bővíti ismereteit. Erdélyi Lajos honvédelmi szóvivő az MTI munkatársának elmondta, hogy a Honvédelmi Minisztérium már több mint 20 ország szaktár­cájával kötött kétoldalú keretmegállapodást, amelyekben fontos hangsúlyt kap a hadtudo­mányi, illetve a tisztképzési együttműködés. Egyébként Magyarországon is tanulnak majd külföldi tisztek - hangzott el a tájékoztatón.

Next

/
Thumbnails
Contents